Menj vissza   Tozo közösség > Hír > Egészség - Wellness
Regisztráció Blogok Súgó Tagjaink Mai üzenetek Keresés Mai üzenetek Jelöld a fórumokat olvasottnak

   Szerző

Béli
Admin
Hírek: 113
Összes olvasása
   Hír Kategóriák
   Felhasználói Menü
   Leleplezték az élelmiszeripar legaljasabb trükkjeit

Az élelmiszeriparnak nem az az érdeke, hogy jó minőségű étellel lásson el, ezért nyereségvágyból becsapnak. Ezúttal azonban az NDR dokumentumfilmje leleplezte a csaló élelmiszeripari cégeket, melyek megmérgezik a szervezetedet.
   Teljes cikk / hír
Az NDR észak-német televízió dokumentumfilmet készített az élelmiszeripar leggyakoribb fogásairól, melyek egytől-egyig a fogyasztók megtévesztésével, félrevezetésével trükköznek.
https://www.youtube.com/watch?v=U8O3Qj3KZNw
Ilyen például az imitált ételek előállítása (pl. a préselt sonka, műsajt), az ízfokozók használata, a frissesség meghosszabbítása a védőzáras csomagolás segítségével és természetesen a marketingfogások (ellenállhatatlan címkék).

Sonkahamisítás: nem azt eszed, amit vettél
A szupermarketek polcain ínycsiklandóan néznek ki az ízlésesen csomagolt szeletelt sonka termékek.
Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk őket, gyakran találkozunk a jelenséggel: a gyártók összepréselt húsdarabokat adnak el egy darabból származó füstölt sonkaként.
A sonkaszeleteken látni lehet az illesztéseket, azt hogy a rostok különböző irányba futnak, (ami nem természetes jelenség) egy szelet sonkában pedig több színű részeket is láthatunk, ami azt jelenti, hogy több húsból préselték össze.

Ha alaposabban megvizsgáljuk a szelet sonkát, az illesztéseknél még az adalékanyagokat is felfedezhetjük.

A német fogyasztóvédelem kérésére egy ideje meg kell jelölni az összepréselt hústermékeket.
Az információt azóta feltüntetik a csomagoláson, de a fogyasztók még mindig joggal reklamálnak, hiszen a sonkának alapvetően egy húsból kellene készülnie.

Milyen sonka is az, ami nem sonkából készült?

A ragasztott húsokból készült „sonkán” látható, hogy legalább háromféle húsból készültek. A húsokból egy enzim hozzáadásával készítenek ragasztott húsokat. A ragasztott hús termékről aztán már nem lehet megmondani, hogy manipulált húsról van szó. A illata is, mint a friss húsé.
Az enzim, ami a különböző húsokat összeragasztja, a húshoz adva erősen vegyszerszagú, de a szagot, miután az enzim elvégezte a munkáját és a húst egy tömbbé ragasztotta (mintha egy darab hús lenne) a végterméken már nem lehet érezni.

A húsiparnak azt is fontos lenne megmagyaráznia, hogy miért ilyen gyártási technikákat használnak, a termékek valós információit pedig fel kellene tüntetniük a csomagoláson. De ezt nem teszik.

Színezett kamuételek
Hamis garnélarák

Az imitált ételek széles választékából az egyik kirívó példa a surimi. A surimi úgy néz ki, mint a garnélarák.
Garnélarák formára préselik össze és narancssárgára festik be az olcsó halhús fehérjét, majd egy kis adalék koktéllal összekeverik. Így készül a surimi.

A nem létező alaszkai tengeri lazac

Egy másik példa az „alaszkai tengeri lazac”.
Ez valójában az élelmiszeripar találmánya, a való életben ilyen nem létezik. Az alaszkai tengeri lazacot tőkehalból készítik, a fehér halhúst vörösre festik.

Német kaviár is csak a mesékben létezik

Létezik német kaviár is, ami bár csodálatosan néz ki, de ha valódi lenne, jóval többet kellene érte fizetni. A termék színezett, legalább négy színt használtak ahhoz, hogy a látványa az eredetihez hasonlítson. Tartósítószert és ízfokozót is tartalmaz.
Az orosz kaviár egy fajtája, elegáns csomagolásban, igazi orosz különlegesség, de valóságban vizet és makrélát tartalmaz, amit az üvegen is feltüntettek.



Már a darált hús sem mindig igazi


Az élelmiszeripar újításai közé tartozik a kevesebb zsírral, koleszterinnel, de csak 70%-ban húst tartalmazó hús termék. Ezt a terméket növényi fehérjével dúsítják és céklalével színezik. Ezeket az olcsó utánzatokat drágán adják el a boltok, a megnevezésük pedig alig olvasható a csomagoláson. Ez a hamisítás legalább a legkevésbé káros az egészségedre.



Hamisítás az éttermeknek is


Vannak súlyos másolatok is, mint a nagykereskedésben kapható, éttermekben felhasználható húskészítmények.
Ez esetben a csomagoláson részletesen feltüntetik az összetevőket: finoman aprított, összeillesztett, zsírtalanított, bőrmentes hústermék, adalékanyagokkal.
A termék csak 50%-ban tartalmaz húst!

Azt hiszed, hogy sajtot eszel?

Vagy vegyük a nagykereskedésben kapható reszelt sajtot. A reszelt sajthoz egy sajthoz hasonló kivonatot adnak, amely növényi zsiradékból készült. Ez ugyanúgy olvad, mint a sajt és mivel ízetlen, ha összekeverik valódi sajttal, nem lehet megmondani, hogy valójában nem sajt.


Ízhamisítás
Hamisítás glutamáttal: rosszul leszel tőle és még meg is hízol!


A zacskós gombakrémlevesben, ha laboratóriumban a port összetevőire bontjuk, talán egy fél fej gombát találunk.
A többi főként növényi olaj, amitől krémes lesz a leves, a másik fő összetevő a keményítő, burgonyából, vagy lisztből, és ízfokozó, más néven glutamát.

A glutamát nem veszélytelen!

Vannak, akik fejfájással, rosszulléttel reagálnak a glutamát jelenlétére az ételben. A magas glutamát tartalmú ételek következtében több csirkét, húst, halat – tehát fehérjét- érzékelünk, mert ez az ízfokozó a fehérje jelzőanyaga.
Nagy mennyiségben káros, mert az étvágyközpontukat befolyásolja.

A glutamát étvágyat csinál akkor is, ha már régen tele ettük magunkat. Azt hiszed, hogy a szervezetednek van rá szüksége, közben az élelmiszeripar becsapta az érzékelésedet… Ezért tehát meghízol tőle, hiába edzel és gyötröd magad a fogyókúrával.

Az élelmiszeripar érdeke, hogy a feldolgozott élelmiszert egyél, ne igazit, ettől viszont megbetegszel

A fogyasztóvédelem képviselői folyamatosan csatáznak az élelmiszeripar képviselőivel. Az élelmiszeriparnak az az érdeke, hogy minél több feldolgozott élelmiszert együnk, mert ezeken van a legtöbb haszon (snack, üdítő, stb).
Ráadásul tartós, ezért kisebb a vesztesége.
A zöldségeken, gyümölcsökön nem sokat lehet keresni.
Már gyerekkortól ezeket az ízeket erőltetik, hogy életünk során minél többször válasszuk ezeket a termékeket.


Ismered az E-számokat? Így vernek át mégis

Sok termék csomagoláson az áll: természetes.
Az E-számokat a fogyasztók kerülik, ezért az élelmiszeripar olyan összetevőket használ, amelyeknek nincs E-száma.
Az ízfokozó is kevesebbszer jelenik meg a címkéken.
De az egyáltalán nem biztos, hogy nincs bennünk glutamát.
Csak élesztőkivonat formájában. A glutamát és az élesztő-kivonat egyaránt befolyásolják az étvágyunkat. Az élelmiszer törvény szerint az élesztőkivonat nem számít adalékanyagnak, csak összetevőnek. Ezért a csomagoláson az áll: ízfokozó adalékanyagok nélkül. Ezt a trükköt pedig egy átlagfogyasztó biztosan nem veszi észre.

Gyümölcsjoghurt helyett céklát eszel

A piros gyümölcsjoghurtokban nagyon kevés gyümölcs van, a színét pedig a céklalétől kapja. A csomagoláson azt tüntetik fel, hogy nincs benne színezőanyag, hiszen a cékla színező élelmiszer. De ettől függetlenül a cékla színével jobb minőséget hoznak létre, hiszen attól a minimális gyümölcstartalomtól, ami a joghurtban van, nem lenne élénk piros színe a terméknek.

Jó étvágyat a pajzstetűhöz

Egy dobozos kész brokkoli saláta is rengeteg adalékanyagot tartalmazhat, még akkor is, ha nincs benne tartósítószer.
A termék hat-hét egyéb összetevőt is tartalmaz a brokkolin kívül, olyanokat mint: antioxidáns, stabilizátor, ecetsav, sűrítő anyag. Színező anyagként pedig valódi kármint, amit pajzstetvekből nyernek. De vajon miért kell az ételeket színezni?


Oxigénnel frissnek tűnik, valójában belül szürke, rágós és avas

A friss hús a szupermarketben étvágygerjesztő látvány.
Rózsaszín a fiatal, friss hús, ezt a tapasztalt vásárló azonnal észreveszi, de a frissesség optikai csalódás. Az élelmiszeripar ugyanis oxigént pumpál a csomagolásba.
Ettől lesz olyan szép és rózsás a hús napokon keresztül.
A védőgázas csomagolás mégsem biztonságos. A fogyasztóvédelem utánajárt a kérdésnek és rájöttek, hogy a védőgázas csomagolásban kívülről relatív sokáig maradnak frissek a húsok, belül viszont beszürkülnek. Nem csak szürke lesz a hús belseje, hanem rágós és avas is az oxigén miatt. Így a fogyasztók az első osztályúnak kikiáltott hús helyett rossz minőségű húst kapnak. Az oxigén használatnak vannak kockázatai és mellékhatásai. Az oxigén nem gátolja az aerob baktériumok és a penész szaporodását, viszont megtartja a hús színét és mindemellett rágóssá és avassá teszi a húst. Az élelmiszerlaborban megvizsgált csomagolt húsok között volt olyan, amelynek 80% volt az oxigéntartalma. Ez többszöröse a természeti környezetben előforduló mennyiségnél. Az oxigén védőgázas húsok, melyeket a laborban megvizsgáltak avasok voltak, bár kívülről frissnek tűntek.

Ez egy jó példa arra, hogyan használja és él vissza az élelmiszeripar a szabályokkal és a törvényekkel.
Kitaláltak egy módszer, amellyel a húsok látszólag frissen maradnak, és hiába tiltakoznak a fogyasztók, a törvényhozók egyelőre nem akarják magukra haragítani a húsipart.

Már nem minden hentes megbízható

Persze a hamis frissességű húsok vásárlását el lehet kerülni. Mehetünk pédául a henteshez. Azt gondolhatnánk, igazán friss húst a hentesnél lehet kapni, de már a henteseknél is előfordulhatnak olyan berendezések, amelyek az általuk eladni kívánt húsokat nagy nyomáson oxigénnel kezelik, így a hús az ő pultjaikon is hosszabb ideig tűnik frissnek.

Piszkos marketing trükkök
Mi alapján választunk a termékek közül?
A külső csomagolás, vagy a szokásaink a meghatározóak?
Az élelmiszeripar a fejünkbe néz, azzal a céllal, hogy kitalálják: mi veszi rá a fogyasztót a vásárlásra?
A döntéseinket az első benyomás alapján hozzuk meg, melyek a tudatalattiból származnak. Ezért fontos a csomagolás. És ezt természetesen az élelmiszeripar is tudja.
Az agyunk előbb megpróbálja kitalálni, hogy a külvilágból érkező üzenet pozitív, negatív, barát, vagy ellenség.
Ez nagyon gyorsan történik. Felfogunk bizonyos ingereket, amelyeket hozzárendelünk bizonyos érzésekhez.
Ezek az érzések bizonyos motivációkból erednek.

Ha egy természeti képet tesznek egy csomagolt sajt csomagolására és a vásárló szereti a természetet, akkor kellemes érzések keletkeznek benne a termék láttán.
A termék pozitív hatást vált ki a vásárlóból.
Ennek biológiai magyarázata pedig az, hogy az embert már gyerekkorától fogva hozzászoktatják bizonyos ingerekhez, amelyekből elsajátít bizonyos mintákat.

Évek során egy széles skála alakul ki így az agyban olyan ingerekből, amelyekre hasonlóan fogunk reagálni.

A léböjtkúrán 100% gyümölcsöt iszol, a boltban egy csepp gránátalmát és néhány szem málnát


Lédús, piros gyümölcsök – az egészséges gyümölcsital illúziója. A felirat csábító, de az összetevők elárulják, hogy minimális gyümölcstartalma van az italnak. Pár szem málna, egy csepp gránátalma és máris elkészült a gyártó szerinti egészséges málna koktél. A gyümölcsitalokat sokszor nem abból a gyümölcsből készítik, amely néven hirdetik, mert maga a hirdetett gyümölcs drágább lenne, mint, azok a gyümölcsök, amelyeket végül is az italba tesznek.
Legtöbb esetben kevés gyümölcs van az italokban, így cserélik az értékes összetevőket olcsó nyersanyagokra.
El kellene olvasnod az összetevők listáját, használni kellene a józan eszedet, hogy jól tudj a termékek közül választani.
De a képek, a színek üzenete sokkal erősebb, mint a józan, mérlegelő gondolkodásra való képességünk.
Ha szép, színes, akkor biztos jó – döntöd el gyorsan.
És ezt az első impulzust nagyon nehezen tudjuk felülbírálni.
Az agyad ugyanis úgy fejlődött ki, hogy bizonyos dolgokat gyorsan meg tudj valósítani, akár az akaratod ellenére.


És a regionális termékek vajon megbízhatóak-e?

A helyi termékek megvásárlásával szeretnénk a helyi gazdaságot támogatni, így sokan e meggondolás szerint is választunk.

Előfordul azonban, hogy a helyi termék valóban nem az, a „helyi” csak a csomagolás helyét jelöli, de maga a termék máshonnan érkezik.
Így valójában egyáltalán nem azt a terméket és a gyártót támogatod, amit szeretnél, hogy erősödjön.


Válogasd meg, mit eszel, és végezz tisztítókúrákat
Felkészültnek kell lenned. Tisztában kell lenned azzal, hogy mi a szupermarketek, az élelmiszeripar valósága.
Csak a saját nyereségüket nézik, ezért hamisítanak és hazudnak Neked.
A legjobb módszer, ha mindig elolvasod az összetevőket, és kerülöd a félkész- és készételeket, valamint igyekezz megbízható árusoktól és boltokban vásárolni.
Bármennyire is figyelsz, a méreganyagokat – mint például a glutamátot – nem tudod teljesen kiszűrni.

Ezért alkalmanként végezz tisztítókúrákat.

http://tozoshop.hu/vitaminok/multivi...-supreme-317-g

http://tozoshop.hu/vitaminok/multivi...ens-ph-7-330-g

Így nem fogsz elhízni, tisztul az érzékelésed, és megérzed a gagyi élelmiszer ízét, ha a tányérodra kerül.

Forrás: fiatalitolebojtkura.hu
   szerző:: Béli, at: 2016/02/29

tozo.hu © 2007 by Tozo.hu



Minden időpont GMT +2 alapján jelenik meg. A pontos idő 17:30.