Menj vissza   Tozo közösség > Hír > Egyéb Sport
Regisztráció Blogok Súgó Tagjaink Mai üzenetek Keresés Mai üzenetek Jelöld a fórumokat olvasottnak

   Szerző

Béli
Admin
Hírek: 113
Összes olvasása
   Hír Kategóriák
   Felhasználói Menü
   Kerékpár - Aranycsengő Kupa 2013

Havasréti Bence beszámolója az Aranycsengő Kupáról, ahol a kategória ezüstérmese lett.
   Teljes cikk / hír
Nógrád megye a kedvenc edzőterepem. Sokáig éltem errefelé, erősen kötődöm a helyhez, ezért az itt megrendezett versenyek különösen motiválnak. Az Aranycsengő kis versenynek számít. Az amatőr kupafordulókhoz képest a mezőny is kisebb. Általában a „családias” jelzővel szokták illetni. Ez idén is megállta a helyét. Nem kellett túlságosan szabadjára engednem a fantáziámat ahhoz, hogy már előre esélyesnek érezzem magam, hiszen a formám egyre csak javul.
Szép, csendes, napos idő fogadott Balassagyarmaton. A bemelegítés során jól éreztem magam, az előkészületekkel sem volt semmi gondom. Energizálóként ismét a brutális K-OTIC-ot használtam. Minden pontosan, terv szerint ment. A komolyabb amatőr csapatok nem képviseltették magukat. Láttam ugyan néhány erősebb kerékpárost, mégsem keltettek bennem rossz érzést. Jó meccs lesz! – Gondoltam. Az is lett.

A terepet viszonylag kedvezőnek mondanám a magamfajta kerékpáros számára. Van itt minden. Sík, domb, némi hegymenet, érdekes kanyarok, meredek lejtő. Az egyetlen problémát az útburkolat gyér állapota jelenti.
A rajtvonalnál nagyjából ötven kerekes sorakozott fel. Úgy döntöttem, hogy csapattársak híján defenzív taktikát választok. A táv első felére nem is nyílt különösebb támadási lehetőség. Főleg síkon haladtunk, és olyan könnyűnek éreztem a tempót, mintha csak bemelegítésről lenne szó. Vicces volt látni, hogy valakinek már ez is nehéznek bizonyult. Elől helyezkedtem, nem akartam ügyetlen bringásokat kerülgetni, meg hát így az utat is jól láttam. A mezőny mozgatását viszont már nem vállaltam. Lesz még alkalmam küzdeni a széllel.
A bonyodalmak az első hegyen kezdődtek. Itt már előre úgy terveztem, hogy ha valaki megindul, akkor vele tartok. Menjünk biztosra! Az első két tempóváltás elég könnyen szerelhetőnek bizonyult. Ezeket követően viszont elkezdtük figyelni egymást. Itt jött el az idő, hogy előre menjek, és egy alap tempót diktáljak, amiből még könnyen meg tudok indulni. Ez így ment egy darabig, ám egyszer csak azt látom, hogy a legerősebb versenyzők megindulnak a hegy utolsó harmadánál, így hát beálltam mögéjük én is. Kegyetlen támadás volt! A hegy vége már nem volt meredek, de ahogy láttam, hogy 44 km/h fölötti sebességgel haladunk, eléggé meglepődtem. A csúcson körülnéztem, és mindössze négyen voltunk. Ezután lejtőzés következett, ahol a biztonság kedvéért elfogyasztottam egy gélt.
Szokták mondani, hogy a versenyek az emelkedőn dőlnek el. Részemről ez most máshogy történt, mivel az egyik meredek lejtmenetben előre álltam, és elgurultam a többiektől. A lejtő alján néhány furcsa kanyar várt, melyeket elég őrült módon vettem be. Ahogy a síkra értem, hátranéztem. Azt látom, hogy van vagy 50 méter előnyöm. Nocsak! Rögtön átfutott rajtam, hogy most aztán be kell osztanom az erőmet, szóval elkezdtem szépen pörgetni. Mentem vagy két kilométert, mire ismét hátra fordultam, és nyugtáztam magamban, hogy megdupláztam az előnyömet. Ekkor vérszemet kaptam, és elkezdtem túl keményen hajtani. Valahogy az volt bennem, hogy rögtön itt az utolsó mászás, aztán vége. Hát nem. Rosszul emlékeztem tavalyról. Lelassultam, és az utolsó hegy előtt 500 méterrel utolértek. Szenvedve álltam vissza az öt főre hízott üldözősorom mögé. Ezt elrontottam, de küzdök tovább. Gondoltam. És tényleg megtettem mindent. A hegyen ismét négyfősre apadt az élmezőny, majd nagy rángatások következtek. Engem már csak a szívem vitt. Nem tudtam gyorsabban menni. Végül 400 méterrel a cél előtt adtam meg magam. Kegyetlenül belassultam, és már csak arra figyeltem, hogy nehogy hátulról megelőzzenek.
Így lettem összetettben negyedik helyezett. Kissé vigasztalt a kategória ezüstérem, de összességében inkább csalódott voltam, hiszen megvolt a lehetőségem egy jobb eredményre. Így utólag világos, hogy azzal rajzoltak meg, amikor hagytak elgurulni a lejtőn. Én meg igazából nem hibáztathatom magam, meg kellett próbálnom egyedül.
Remek tapasztalat volt! Kár, hogy pont a végén fogyott ki a puskapor, de nem csüggedek, lesz még verseny, és leszek még ennél erősebb is.
   szerző:: Béli, at: 2013/07/18

tozo.hu © 2007 by Tozo.hu



Minden időpont GMT +2 alapján jelenik meg. A pontos idő 09:54.