PDA

Teljes verziů megtekintťse : Tudtad-e.....?


hani
2008-10-30, 11:32
;)Rengeteg √©lelmiszerr√Ķl,z√∂lds√©g- gy√ľm√∂lcsr√Ķl tudjuk,hogy hasznos a szervezet√ľnk sz√°m√°ra,tan√°csos fogyasztani √Ķket,DE hogy mi√©rt is,vagy mennyit,arr√≥l itt olvashattok b√Ķvebben. Ahogy fejl√Ķdik a tudom√°ny egyre t√∂bb dologr√≥l der√ľl ki,hogy amit eddig eg√©szs√©gesnek hitt√ľnk,az m√©gsem az,vagy ami val√≥ban eg√©szs√©ges,az mennyi, eddig nem ismert j√≥t√©kony hat√°ssal b√*r.;)
Mivel mindenkinek fontos az eg√©szs√©ge,ez√©rt nem √°rt tudatosan √≥vni,er√Ķs√*teni,√©s ennek √©rdek√©ben okosan t√°pl√°lkozni!
pl. Tudtad-e,hogy......-

-A bab r√°kellenes tulajdons√°ggal b√*r,a benne l√©v√Ķ n√∂v√©nyi sav √©s szaponin cs√∂kkenti a r√°kos sejtek elburj√°nz√°si k√©pess√©g√©t. Tartalmaz tov√°bb√° izom√©p√*t√Ķ aminosavakat. Ha kieg√©sz√*tj√ľk egy kis rizzsel, egy komplett feh√©rje√©telt kapunk.

-Az alm√°ban t√∂bb a rost,mint sok m√°s gy√ľm√∂lcsben. Egyetlen √°tlagos m√©ret√Ľ alm√°ban 5gramm rost tal√°lhat√≥,nek√ľnk pedig kb. 25grammra van sz√ľks√©g√ľnk naponta. Egyetlen alma elfogyaszt√°sa a napi rostig√©ny 25%-√°t fedezi. Ezen k√*v√ľl a h√©ja triterpenoidokat tartalmaz,ezek nemr√©g felfedezett antioxid√°nsok, amelyekr√Ķl azt mutatt√°k ki, hogy megakad√°lyozz√°k a r√°k n√∂veked√©s√©t.

-A halolaj g√°tolhatja azon vegy√ľleteket,amelyek gyullad√°st √©s iz√ľleti f√°jdalmakat id√©znek el√Ķ a szervezetben. Az alapvet√Ķ zs√*rsavakkal egyre jobb h√*rek l√°tnak napvil√°got,pl. azt is kimutatt√°k,hogy enyh√*tik a depresszi√≥t.

-A paprik√°ban egyed√ľl√°ll√≥ eg√©szs√©gv√©d√Ķ anyagok vannak.Kapszaicinjai ugyanis el√∂lik a r√°kos sejteket. Ennek val√≥sz√*n√Ľleg egy k√©miai reakci√≥ az oka,ami h√Ķt termel. Ez az oka annak is, hogy a paprika gyors√*tja az anyagcser√©t. Kimutatt√°k azt is,hogy meg√°ll√*tja a zs√*rsejtek n√∂veked√©s√©t.Vagyis kezdj√ľk el f√Ľszerezni az √©teleinket.
:10_7_8[1]:

Anci
2008-10-30, 12:34
Egyre koncentr√°ltabb ismeretek sz√ľks√©gesek a tudatos
√©tkez√©si szok√°sok kialak√*t√°s√°hoz. Min√©l t√∂bb nyers √°llapotban fogyasztott t√°pl√°l√©k teszi azt lehet√Ķv√©, hogy egyre eg√©szs√©gesebben √©tkezz√ľnk ,√©s ne terhelj√ľk a szervezet√ľnket f√∂l√∂slegesen .
Remélem az érdekességek sorát tovább folytatod!Már várom !

Gabcsika
2008-10-30, 13:09
Szerintem is nagyon j√≥, olyan inform√°ci√≥kat tudhatsz meg, amit m√©g eddig nem is gondolt√°l. Az a baj, hogy m√°r minden √©tel√ľnk szennyezett.

Franko
2008-10-30, 14:22
Sajnos hi√°ba papolunk az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°sr√≥l, - egy√ľnk sok z√∂lds√©get, gy√ľm√∂lcs√∂t; persze kell mert az alapvet√Ķ √©lettani funkci√≥k norm√°lis m√Ľk√∂d√©s√©hez sz√ľks√©ges - 2008ban m√°√°r nem tudjuk mit esz√ľnk meg, azt hol termesztett√©k, milyen g√©nmanipul√°ciokat hajtottak v√©gre, milyen √©r√©si gyors√*t√≥kat haszn√°lnak stb. teh√°t sorolhatn√°m a v√©gtelens√©gig. ja, az agyonhaszn√°lt term√Ķf√∂ldekr√Ķl ne is besz√©lj√ľnk.
Az √©n javaslatom a V√ĀLTOZATOSS√ĀG √©s ez igaz a z√∂lds√©gesre is, mert √°ltal√°ban a z√∂lds√©gesek a bev√°lt j√≥ kis hely√ľr√Ķl szerzik be az √°rujukat (min√©l jobb √°ron, min√©l szebbet jelsz√≥val). ha a termeszt√©sn√©l, √©rlel√©sn√©l fenn√°llnak ezek a negat√*v faktorok (mert fenn √°ll!), akkor √©rdemesnek tartom t√∂bb z√∂lds√©get√Ķl beszerezni az √°rut.
Egyébként minden élelmiszer és nyersanyagra igaz.

hani
2008-10-30, 15:30
Igen sajnos "frank√≥n" igazad van!:DVal√≥ban ma m√°r az sem mindegy,hogy amit esz√ľnk,azt honnan szerezz√ľk be! Mi akt√*v "piacl√°togat√≥k" vagyunk,√©s ott is az igazi falusi n√©nike port√©k√°it v√°s√°roljuk;) De m√°s t√©ren is a magyar v√©djegy√Ľ term√©keket r√©szes√*tj√ľk el√Ķnyben.:D b√°r a mostan√°ban megszapodott h√ļs√°r√ļ-,savany√ļs√°g- √©s a jelenlegi sal√°ta "botr√°ny" ut√°n m√°r elgondolkodik az ember,hogy lehet jobban j√°runk ,ha nem is esz√ľnk:confused::eek:

Franko
2008-10-30, 16:00
Igen sajnos "frank√≥n" igazad van!:DVal√≥ban ma m√°r az sem mindegy,hogy amit esz√ľnk,azt honnan szerezz√ľk be! Mi akt√*v "piacl√°togat√≥k" vagyunk,√©s ott is az igazi falusi n√©nike port√©k√°it v√°s√°roljuk;) De m√°s t√©ren is a magyar v√©djegy√Ľ term√©keket r√©szes√*tj√ľk el√Ķnyben.:D b√°r a mostan√°ban megszapodott h√ļs√°r√ļ-,savany√ļs√°g- √©s a jelenlegi sal√°ta "botr√°ny" ut√°n m√°r elgondolkodik az ember,hogy lehet jobban j√°runk ,ha nem is esz√ľnk:confused::eek:
:D
mi prob√°lkoztunk saj√°tmagunk termeszteni a z√∂lds√©get, gy√ľm√∂lcs√∂t, ha nem permetezt√ľk akkor ehetetlen volt.:(
azt arra jutottunk, hogy olcsobb √©s csom√≥ id√Ķt megsporolunk ha megvessz√ľk a boldban.:p:D

hani
2008-10-31, 15:12
Tudtad-e,hogy…..

Az optim√°lis eg√©szs√©gi √°llapot el√©r√©se √©rdek√©ben legal√°bb heti 2alkalommal tan√°csos halat enni. Mi√©rt? Az omega-3 zs√*rsavak miatt. Ezek a „j√≥ zs√*rok”,amelyeknek k√©t f√Ķ fajt√°j√°t ismerj√ľk: az ikoza-pent√°nsav(EPA) √©s a dokoza-hex√°nsav(DHA). Van m√©g egy t√*pus,ami a di√≥f√©l√©kben √©s a lenmagban tal√°lhat√≥,ez az alfa-linol√©nsav(ALA). Az omega-3 zs√*rsavak k√©pesek cs√∂kkenteni a sz√*vbetegs√©ghez √©s a r√°khoz vezet√Ķ gyullad√°sos √°llapotot.Hat√°sosak a depresszi√≥ ellen,seg√*tenek a pikkelys√∂m√∂r√∂s √°llapoton √©s egy√©b b√Ķrbetegs√©geken,enyh√*tik az iz√ľleti gyullad√°s okozta f√°jdalmat,s√Ķt seg√*tik az anabolikus hormon el√Ķ√°ll√*t√°s√°t √©s t√∂bb zs√*rt √©getnek el.
-A mogyor√≥vaj j√≥t tesz a sz√*vnek. Egy tanulm√°nyban le√*rt√°k,hogy azokn√°l a t√ļls√ļlyos k√*s√©rleti alanyokn√°l ,akik az alacsony zs√*rtartalm√ļ fogy√≥k√ļr√°juk alatt mogyor√≥vajat fogyasztottak, a sz√*vbetegs√©g kock√°zata14%-kal cs√∂kkent. Oka: a mogyor√≥vaj olyan tel√*tetlen zs√*rsavakat tartalmaz,amelyek a magas s√Ľr√Ľs√©g√Ľ lipoprotein (HDL), vagyis a „j√≥ koleszterin” szintj√©t emelik.

-A fokhagyma egy allicinnek nevezett √∂sszetev√Ķt is tartalmaz,ami seg√*t megel√Ķzni az ak√°r hal√°los kimenetel√Ľ pulmon√°lis hypert√≥nia √°llapotot (=v√©rnyom√°s megemelked√©s a t√ľd√Ķben).A hypert√≥nia az magas v√©rnyom√°st jelent az art√©ri√°kban, ami hal√°los komplik√°ci√≥hoz vezet a sz√*vben √©s az erekben. Egy vizsg√°latban kimutatt√°k,hogy 2gerezd fokhagyma naponta megel√Ķzheti ennek az √°llapotnak a kialakul√°s√°t az erek ellaz√*t√°s√°val. A fokhagym√°r√≥l ismert az is,hogy cs√∂kkenti a koleszterint √©s er√Ķs√*ti az immunrendszert.

-A karal√°b√© kiv√°l√≥ C-vitamin √©s k√°lium forr√°s.Magas tov√°bb√° a rosttartalma is (egy cs√©sze mind√∂ssze 36 Kcal √©s 5g rostot tartalmaz), stabiliz√°lja a v√©rcukrot √©s ez√©rt hasznos a cukorbetegs√©gre √©s a hipoglik√©mi√°ra (magas v√©rcukorszintre) . Ezen k√*v√ľl a karal√°b√© nagyon hat√°sos az √∂d√©m√°ra,a Candida gomb√°s,√©s v√*rusos fert√Ķz√©sre.

-A k√°v√© cs√∂kkenti a Parkinson- √©s az Alzheimer-k√≥r kock√°zat√°t. Kimutatt√°k a r√°kellenes tulajdons√°g√°t is,ami nagy val√≥sz√*n√Ľs√©ggel a benne l√©v√Ķ flavonoidoknak √©s antioxid√°nsoknak k√∂sz√∂nhet√Ķ.. A k√°v√© fogyaszt√≥knak azonban megfelel√Ķ kalciumot kell rendszeresen bevinni√ľk a szervezet√ľkbe,mert a koffein ki√°ztatja ezt az √°sv√°nyi anyagot a csontokb√≥l.

...√©n pl sem a k√°v√©r√≥l,sem pedig a mogyor√≥vajr√≥l nem gondoltam volna,hogy ilyen el√Ķny√∂s tulajdons√°gai vannak!:confused:

hani
2008-10-31, 15:17
:rolleyes:....asszem az omega-3-at már nem fogom többet emlegetni!:D:D:D:D

hani
2008-11-04, 16:03
-A lencse: kev√©s ilyen t√°pl√°l√≥ √©s j√≥l em√©szthet√Ķ z√∂lds√©g√ľnk van. 100 grammb√≥l 340-350 kcal, 1430-1480 kJ energi√°t tud adni fogyaszt√≥j√°nak, ami nem kev√©s. Szokatlanul magas a feh√©rjetartalma is, 25-28% k√∂r√ľli. Nem sokkal marad el a k√∂zismerten legt√∂bb feh√©rj√©t tartalmaz√≥ sz√≥j√°t√≥l. Emellett kedvez√Ķ, hogy nem allerg√©n, √©s t√°panyagait j√≥l em√©szthet√Ķ, az aminosavakat nagy ar√°nyban hasznos√*that√≥, szabad form√°ban, hordozza. A benne l√©v√Ķ aminosavak √∂sszet√©tele, tov√°bb√° az em√©szthet√Ķs√©g szempontj√°b√≥l fogyaszt√°sa kedvez√Ķbb, mint a bab√© vagy bors√≥√©. Tartalmazza l√©nyeg√©ben valamennyi fontos aminosavunkat, k√∂zt√ľk az ember sz√°m√°ra n√©lk√ľl√∂zhetetlen esszenci√°lis aminosavakat is, amelyeket szervezet√ľnk nem tud √∂n√°ll√≥an el√Ķ√°ll√*tani. Az √°llati feh√©rjeforr√°sokhoz k√©pest eleny√©sz√Ķ a vele egy√ľtt f√∂lvett koleszterin √©s egy√©b zs√*rok mennyis√©ge, melyek mind√∂ssze 1-2 %-√°t adj√°k az elfogyasztott lencs√©nek. Igen jelent√Ķs sz√©nhidr√°ttartalma is, 100 grammb√≥l 53-60 grammot tesznek ki ezek az anyagok, de mivel √ļgynevezett glik√©mi√°s indexe alacsony, ide√°lis, lassan felsz√*v√≥d√≥ sz√©nhidr√°tforr√°s lehet a cukorbetegek sz√°m√°ra is. Ebb√Ķl mintegy 40 gramm kem√©ny√*t√Ķ, 3-4 g n√∂v√©nyi rost, ami kedvez√Ķen magas √©rt√©k (a v√∂r√∂s lencse eset√©ben valamivel kevesebb), 1-3 g pedig cukor. Jelent√Ķsebb mennyis√©gben tartalmaz raffin√≥zt √©s stachi√≥zt, mely cukrok tehet√Ķk felel√Ķss√© a lencseev√©st k√∂vet√Ķ puffad√°s√©rt √©s b√©lg√°zk√©pz√Ķd√©s√©rt. Emiatt sajnos sokan ker√ľlni k√©nyszer√ľlnek a lencs√©t.
A lencse nagy A-vitamin-tartalma miatt kedvez a szemnek, jelent√Ķs tov√°bb√° 0,8 mg k√∂r√ľli B1-vitamin (tiamin) tartalma. Egy cs√©sz√©nyi lencse f√≥lsav-ig√©ny√ľnk 90 sz√°zal√©k√°t fedezi, ez√©rt p√©ld√°ul v√°rand√≥soknak kifejezetten aj√°nlott, ha a szelekre nem √©rz√©kenyek.
Az √°sv√°nyi anyagok k√∂z√ľl a k√°lium, vas (7,5 mg) √©s az anyagcsere-szab√°lyoz√°sban igen fontosnak tartott cink van jelen.;)

-A geszteny√©r√Ķl els√Ķk√©nt alighanem a gesztenyep√ľr√© jut esz√ľnkbe, az egyik legsov√°nyabb √©s egyben legfinomabb √©dess√©g, amit a magyarokon k√*v√ľl nem sokan ismernek a vil√°gban. :)A gesztenye legf√Ķbb jellemz√Ķje, hogy rendk√*v√ľl sok sz√©nhidr√°tot - 100 grammja 28-44 grammot -, azon bel√ľl pedig 17-25 % kem√©ny√*t√Ķt tartalmaz. Ugyancsak gazdag zs√*r-, olaj- √©s feh√©rjeforr√°s (4,8%). Enn√©l fogva nem kifejezetten fogy√≥k√ļr√°s √©tel, de a t√∂bbi hasonl√≥ felhaszn√°l√°s√ļ maghoz k√©pest valamivel sov√°nyabb. 100 grammja feldolgozatlanul, azaz p√©ld√°ul cukor hozz√°ad√°sa n√©lk√ľl 180-210 kcal (mintegy 700-800 kJ) energi√°t rejt. 8,1 gramm n√∂v√©ny rostot is megesz√ľnk vele. Vitamintartalma kev√©sb√© mark√°ns, legink√°bb C-vitamint (27,3 mg) lelhet√ľnk benne, E- √©s B1-, B2- √©s B6-vitamint, n√©mi niacint √©s pantot√©nsavat tartalmaz. Az √°sv√°nyi anyagok k√∂z√ľl sok k√°liumot (640 mg), 82 mg foszfort, kalciumot, magn√©ziumot tartalmaz. A nyomelemek k√∂z√ľl a vas, cink, mang√°n √©s a r√©z tal√°lhat√≥ meg benne jelent√Ķsebb mennyis√©gben.
-√©s h√°t ki ne szeretn√© a s√ľlt geszteny√©t,vagy a m√°r eml√*tett geszetnyep√ľr√©t-tejsz√*nhabbal?:D:D:D

Denzon
2008-11-06, 11:49
Mindennapi Kenyer√ľnk.

Mi is a k√ľl√∂nbs√©g a feh√©r, illetve a finom√*tott liszt √©s a teljes √Ķrl√©s√Ľ liszt k√∂z√∂tt?
A válasz a csatolmányban található.
:)

hani
2008-11-11, 13:10
...√©s amit a "mindennapi kenyer√ľnkre" r√°ken√ľnk!;)

Vaj és margarin : pro és kontra

Az √ľzletek polcain sz√°mtalan f√©le margarint √©s vajat tal√°lhatunk. V√°laszt√°sunkat nem csup√°n √°raik, de eg√©szs√©g√ľnkre gyakorolt hat√°suk is befoly√°solhatja.

B√Ľv√∂s transzzs√*rok

Alapanyaga, a transzzs√*r mesters√©gesen, foly√©kony olajb√≥l, hidrogeniz√°ci√≥ r√©v√©n el√Ķ√°ll√*tott szil√°rd zs√*r. Az elj√°r√°s r√©v√©n az adott term√©k eltarthat√≥s√°ga javul, el√Ķseg√*ti az √©tel arom√°j√°nak meg√Ķrz√©s√©t is. Egyes kutat√°sok szerint rendszeres fogyaszt√°sa nagym√©rt√©kben n√∂veli a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t.

A margarin gy√°rt√°sa sor√°n az olajokban l√©v√Ķ tel√*tetlen zs√*rsavakat hidrog√©nnel tel√*tik. A n√∂v√©nyi olajokb√≥l √*gy feh√©r sz√*n√Ľ, jellegtelen √*z√Ľ √©s illat√ļ, nehezen kenhet√Ķ szil√°rd zs√*r keletkezik. A margarin, a vajhoz hasonl√≥an „v√*z a zs√*rban” emulzi√≥. Zs√*r-√∂sszetev√Ķje kem√©ny√*tett √©s term√©szetes n√∂v√©nyi zs√*rok mellett l√°gy olajok kever√©k√©b√Ķl √°ll. A zs√*r-olaj ar√°ny adja a margarin szil√°rds√°g√°t, √©s kenhet√Ķs√©g√©t - mondja dr. Varga G√©za vegy√©sz. A zsirad√©khoz √°ltal√°ban zs√*rban old√≥d√≥ vitaminokat adnak, ugyanakkor a vizes √©s zs√*ros f√°zis sz√©tv√°l√°s√°nak megakad√°lyoz√°s√°ra emulge√°l√≥szereket haszn√°lnak. A v√*zben √©s zs√*rban old√≥d√≥ anyagokat √∂sszekeverve homog√©n elegyet √°ll√*tanak el√Ķ bel√Ķl√ľk. A foly√©kony emulzi√≥t leh√Ľtik √©s krist√°lyos√*tj√°k, √*gy alakul ki a margarin 2-8 fokon szil√°rd, √°m j√≥l kenhet√Ķ √°llom√°nya.

A transzzs√*rsavak a margarin gy√°rt√°sa sor√°n, √°ltal√°ban a magas h√Ķm√©rs√©klet hat√°s√°ra keletkeznek. A gy√°rt√°si technol√≥gia fejl√Ķd√©s√©nek k√∂sz√∂nhet√Ķen azonban a transzzs√*rsavak mennyis√©g√©t siker√ľlt jelent√Ķsen cs√∂kkenteni, ma m√°r sz√°mos olyan term√©k kaphat√≥, melynek transzzs√*rsav tartalma egy sz√°zal√©k alatt van - f√Ľzi hozz√° a szakember.

Kezdetben ol√*vaolajjal finom√*tott marhafaggy√ļt haszn√°ltak a margaringy√°rt√°shoz, √°m ez t√ļl dr√°g√°nak bizonyult, √*gy √°tt√©rtek a f√∂ldimogyor√≥- √©s gyapotmagolaj alkalmaz√°s√°ra. Haz√°nkban a napraforg√≥-, repce-, sz√≥ja-, kukoricacs√*ra-olaj, illetve a p√°lmamag √©s p√°lmaolaj a margaringy√°rt√°s legf√Ķbb alapanyaga.

Nem a margarin a f√Ķ tarnszzs√*rforr√°s


A vaj - a n√∂v√©nyi eredet√Ľ margarinnal szemben - √°llati zsirad√©kokb√≥l k√©sz√ľl. Magyarorsz√°gon els√Ķsorban teh√©ntejb√Ķl √°ll√*tj√°k el√Ķ. A vajk√©sz√*t√©s, azaz „k√∂p√ľl√©s” sor√°n a tejsz√*nt illetve a tejf√∂lt meghat√°rozott h√Ķm√©rs√©kleten, er√Ķs mechanikai hat√°snak teszik ki. A Magyar √Člelmiszerk√∂nyv zs√*rtartalmuk alapj√°n n√©gy csoportba sorolja a vajakat. M√*g a vaj zs√*rtartalma nyolcvan-kilencven sz√°zal√©k, addig a cs√∂kkentett √©s kis zs√*rtartalm√ļ vajak eset√©n ez az ar√°ny hatvan sz√°zal√©k k√∂r√ľl j√°r, f√©lzs√*ros vajakn√°l pedig negyven sz√°zal√©k. A vajk√©sz√*tm√©ny m√°r √°llom√°nyjav√*t√≥ adal√©kanyagokat, sz√*nez√©ket, esetenk√©nt tejeredet√Ľ tejsavkoncentr√°tumot √©s tejsavbakt√©rium-sz√*nteny√©szetet is tartalmaz. Az √*zes√*tett vajk√©sz√*tm√©nyek el√Ķ√°ll√*t√°s√°hoz pedig arom√°kat (p√©ld√°ul, cukrot, m√©zet, gy√ľm√∂lcs√∂t, z√∂lds√©get stb.) haszn√°lnak fel.

A vajjal kapcsolatban m√°r √©vtizedek √≥ta √©l annak gyan√ļja, hogy n√∂veli a koleszterinszintet, √°rtalmas az eg√©szs√©gre. Ennek k√∂vetkezt√©ben Magyarorsz√°gon az √©ves vajfogyaszt√°s (h√°rom kg/f√Ķ/√©v) nem √©ri el az eur√≥pai √°tlagot. A t√ļlzott mennyis√©g√Ľ vaj ugyan emelheti a koleszterinszintet, de √©rdemes szem el√Ķtt tartani, hogy - a h√°romsz√°z mg/nap bevihet√Ķ maximum√©rt√©khez k√©pest - napi t√*z gramm vaj csak 23 mg koleszterinterhel√©st jelent szervezet√ľnk sz√°m√°ra. M√©rt√©kkel fogyasztva teh√°t nem √°rtalmas, nem √©rdemes kihagyni az √©trend√ľnkb√Ķl - mutatott r√° Cs√°csy Ibolya dietetikus.


Veszélyes margarin?

Becsl√©sek szerint Magyarorsz√°gon √©vente legal√°bb ezer ember hal√°l√°t lehetne megel√Ķzni, ha az iparilag hozz√°adott transzzs√*rsavak teljesen sz√°m√Ľzhet√Ķek lenn√©nek √©trend√ľnkb√Ķl - h√*vja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Sz√*valap√*tv√°ny. A transzzs√*rsavak emelik az √©relmeszesed√©st okoz√≥

LDL-koleszterint, el√Ķseg√*tik a sz√*vinfarktus, √©s az agy√©rg√∂rcs kialakul√°s√°t, n√Ķkn√©l pedig cs√∂kkentik a fogamz√°sk√©pess√©get. B√°r a margarinokkal is sok transzzs√*rt fogyasztunk, a legt√∂bb a ropik, kekszek, chipsek r√©v√©n ker√ľl a szervezet√ľnkbe. A m√©lyh√Ľt√∂tt p√©k√°ruk, levesporok, sal√°ta√∂ntetek, m√©lyh√Ľt√∂tt pizz√°k is b√Ķs√©gesen tartalmaznak ilyen anyagokat. A vend√©gl√°t√≥helyek is el√Ķszeretettel haszn√°lnak t√∂mb√∂s kiszerel√©s√Ľ ipari s√ľt√Ķmargarint, aminek szint√©n nagyon magas a transzzs√*r tartalma.

N√©h√°ny √©ve is felmer√ľltek hasonl√≥ v√°dak, akkor a toj√°ssal kapcsolatban. A j√≥ min√Ķs√©g√Ľ margarinokba ker√ľl√Ķ n√∂v√©nyi olajokat m√°r nem hidrog√©nezik, helyette kem√©ny, a term√©szetben el√Ķfordul√≥ n√∂v√©nyi zs√*rokat (k√≥kuszzs√*r, p√°lmazs√*r) haszn√°lnak a k√*v√°nt, kenhet√Ķ √°llag el√©r√©s√©√©rt, √*gy transz-zs√*rsav tartalmuk minim√°lisra cs√∂kkent - mondja Cs√°csy. Ma m√°r olyan sz√*vbar√°t term√©kek is kaphat√≥k, amelyek n√∂v√©nyi szterin tartalmuknak k√∂sz√∂nhet√Ķen alkalmasak a koleszterinszint cs√∂kkent√©s√©re. „Els√Ķk√©nt egy amerikai tanulm√°ny vil√°g√*tott r√° arra, mennyire eg√©szs√©gtelenek a transzzs√*rok. Nem v√©letlen teh√°t, hogy az uni√≥ is elfogadta, ki kell vonni a forgalomb√≥l ezeket az anyagokat. M√©rt√©kkel b√°rmit fogyaszthatunk, √©s b√°r vannak olyan term√©kek, amelyek transz-zs√*rsavtartalma mind√∂ssze f√©l sz√°zal√©k, √©n ennek ellen√©re vajp√°rti vagyok” -mondja D√∂m√∂lki L√*via az Orsz√°gos Fogyaszt√≥v√©delmi Egyes√ľlet √©lelmiszer szak√©rt√Ķje.

Az emberi szervezetnek sz√ľks√©ge van a koleszterinre, nyilv√°n ez√©rt is √°ll√*tja el√Ķ - mutatott r√° a Magyar Dietetikusok Orsz√°gos Sz√∂vets√©ge (MDOSZ). A t√°pl√°l√©kkal a tel√*tett √©s transz-zs√*rsavakkal bevitt, t√ļlzott mennyis√©g√Ľ koleszterin - melyek jellemz√Ķen olyan √°llati eredet√Ľ √©lelmiszerekben tal√°lhat√≥k, mint p√©ld√°ul a vaj - felbor√*thatj√°k a v√©d√Ķ √©s az √°rt√≥ koleszterin egyens√ļly√°t, n√∂velve ezzel a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. Tiltott √©lelmiszerek nincsenek, csak betartand√≥ mennyis√©gek, ez√©rt megfelel√Ķ ar√°nyban vaj √©s egy√©b √°llati zsirad√©kok is fogyaszthat√≥k, de f√Ķz√©skor ink√°bb a n√∂v√©nyi olajokat, margarinokat r√©szes√*ts√ľk el√Ķnyben. Az √ľzletek t√∂bbs√©g√©ben igen sz√*nes a vaj- illetve margarink√*n√°lat.

A j√≥ min√Ķs√©g√Ľ margarinok transzzs√*rsav-tartalma a WHO √°ltal aj√°nlott egy sz√°zal√©k alatt van. Egyre t√∂bb term√©k csomagol√°s√°n t√ľntetik fel az √∂sszetev√Ķket, √*gy a transzzs√*rsav tartalmat is. √Črdemes v√°s√°rl√°s el√Ķtt figyelmesen elolvasni a term√©k c√*mk√©j√©t.

hani
2008-12-19, 13:19
Manaps√°g anyiszor sz√≥baker√ľl,hogy mennyire fontosak a vitaminok √©s az √°sv√°nyi anyagok...de tudjuk-e pontosan melyik, milyen szerepet t√∂lt be a szervezet√ľnk eg√©szs√©g√©nek meg√Ķrz√©s√©ben?:confused: -Akkor itt egy kis seg√*ts√©g,hogy m√©g c√©ltudatosabban √©s eg√©szs√©gesebben √©lj√ľnk;)

Vitaminok: √°ttekint√©s Minden vitamin term√©szetes form√°j√°ban megtal√°lhat√≥ az √©lelmiszerekben.N√∂v√©nyekben,√°llatokban egyar√°nt fellelhet√Ķk a vitaminok.N√©h√°ny kiv√©telt√Ķl eltekintve az emberi szervezet nem k√©pes vitaminokat el√Ķ√°ll√*tani.√ćgy ezeket t√°pl√°lkoz√°sunk sor√°n kell bejuttatni a szervezet√ľnkbe. A vitaminok elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©gesek szervezet√ľnk funkci√≥inak norm√°lis m√Ľk√∂d√©s√©hez. Sz√ľks√©gesek a n√∂veked√©shez, az √°ltal√°nos j√≥ k√∂z√©rzethez,a vitalit√°shoz, a betegs√©gek megel√Ķz√©s√©hez √©s a gy√≥gyul√°si folyamatokhoz. Hogyan m√Ľk√∂dnek: Sokan azt gondolj√°k,hogy a vitamin helyettes√*theti az √©lelmiszereket.Ez t√©ved√©s! S√Ķt a vitaminok nem tudnak hasznosulni,felsz√*v√≥dni √©lelmiszerek bevitele n√©lk√ľl. Ez√©rt a vitaminokat fontos,hogy t√°pl√°l√©kkal egy√ľtt juttassuk be a szervezet√ľnkbe.A vitaminok szab√°lyozz√°k az em√©szt√©s√ľnket,seg√*tenek a zs√*rok √©s a sz√©nhidr√°tok energi√°v√° t√∂rt√©n√Ķ el√©get√©s√©ben,√©s r√©szt vesznek a csont,√©s sz√∂vet k√©pz√Ķd√©si folyamatokban. Teh√°t a vitaminok rendk√*v√ľl √∂sszetetten befoly√°solj√°k szervezet√ľnk m√Ľk√∂d√©s√©t.

A-VITAMIN ( Beta Carotene): er√Ķteljes antioxid√°ns hat√°s√ļ,seg√*t a k√°ros szabad gy√∂k√∂k semleges√*t√©s√©ben.Sz√ľks√©ges a sejtn√∂veked√©shez,v√©d a sz√*vbetegs√©gek kialakul√°s√°val szemben,cs√∂kkenti a koleszterin szintet,lass√*tja az √∂reged√©si folyamatokat,cs√∂kkenti a megh√Ľl√©s,influenza kialakul√°s√°nak vesz√©ly√©t, v√©di a ves√©t a fert√Ķz√©sekkel szemben,jav√*tja a b√Ķr √°llag√°t √©s hat√©kony a r√°ncok ellen,seg√*t a pigment foltok elt√Ľntet√©s√©ben,t√°mogatja az eg√©szs√©ges haj,k√∂r√∂m n√∂veked√©s√©t,jav√*tja a l√°t√°st.

B1-VITAMIN (Thiamin): A ment√°lis eg√©szs√©g vitaminja. J√≥ hat√°ssal van az idegrendszerre. Jav√*tja a v√©rkering√©st,r√©szt vesz a sz√©nhidr√°t metabolizmusban,az em√©szt√©sben √©s az energiatermel√©sben. Anti-oxid√°ns hat√°s√ļ, lass√*tja az √∂reged√©si folyamatokat,megel√Ķzi a depressz√*v t√ľneteket,a kimer√ľlts√©get,jav√*tja a mem√≥ri√°t.

B2-VITAMIN (Riboflavin): Fontos a v√©rk√©pz√©sben, a sz√©nhidr√°tok,zs√*rok,feh√©rj√©k lebont√°si folyamat√°ban seg√*t a sz√∂vetek oxig√©n ell√°t√°s√°ban,korp√°sod√°s elleni hat√°s√ļ,energi√°t szabad√*t fel a bevitt √©lelmiszerekb√Ķl,cs√∂kkenti a fejf√°j√°s el√Ķfordul√°s√°t.

B6-VITAMIN (Pyridoxine): Jav√*tja a kering√©si rendszert,cs√∂kkenti a sz√*vbetegs√©gek kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t,√≥vja a sz√*vizomzatot,seg√*t a lerak√≥dott koleszterin elt√°vol√*t√°s√°ban,jav√*tja k√∂zponti idegrendszeri funkci√≥kat √©s az agym√Ľk√∂d√©st,cs√∂kkenti az izomr√°ng√°s t√ľneteit,cs√∂kkenti a koleszterin szintet,jav√*tja a l√°t√°st,seg√*ti a v√∂r√∂sv√©rsejtek k√©pz√Ķd√©s√©t,az antitest k√©pz√Ķd√©st.

B-12 VITAMIN (Cobalamin): Seg√*t a v√∂r√∂sv√©rsejtek k√©pz√Ķd√©s√©ben, fokozza az energiaszintet,er√Ķs√*ti az immunrendszert,az idegi √°tviteli funkci√≥kat, sz√ľks√©ges az √©lelmiszerek megem√©szt√©s√©hez,a feh√©rje sz√*nt√©zishez,a sz√©nhidr√°tok √©s zs√*rok lebont√°s√°ban,jav√*tja a koncentr√°ci√≥s k√©pess√©get,mem√≥ri√°t,egyens√ļly√©rz√©ket, cs√∂kkenti a doh√°nyz√°s kock√°zat√°t.

NIACINAMIDE (Niacin B-3 vitamin): T√°g√*tja a v√©rereket,jav√*tja a v√©rkering√©st,cs√∂kkenti a magas v√©rnyom√°st,jelent√Ķsen cs√∂kkenti a magas koleszterin szintet,jav√*tja a stressz t√Ľr√Ķ k√©pess√©get,szab√°lyozza a v√©rcukor szintet,cs√∂kkenti a depressz√*v t√ľneteket,jav√*tja a ked√©ly√°llapotot,cs√∂kkenti a fejf√°j√°st,jav√*tja az idegrendszeri funkci√≥t,hozz√°j√°rul a b√Ķr eg√©szs√©g√©hez.

PANTOT√ČN SAV: Anti-stressz vitamin. Fontos szerepe van a hemoglobink√©pz√Ķd√©sben,ami az oxig√©nt sz√°ll√*tja a szervezetben,hat√©kony m√©regtelen√*t√Ķ,hat a kimer√ľlts√©g ellen,a sport teljes√*tm√©nyt hat√©konyan n√∂veli,energi√°t szabad√*t fel a sz√©nhidr√°tokb√≥l,zs√*rokb√≥l √©s feh√©rj√©kb√Ķl. BIOTIN: seg√*ti a feh√©rj√©k √©s t√°panyagok hasznosul√°s√°t,a sejtn√∂veked√©st,az idegp√°ly√°k megfelel√Ķ m√Ľk√∂d√©s√©t,az eg√©szs√©ges haj- √©s b√Ķrn√∂veked√©st,cs√∂kkenti a v√©rcukorszintet.

FOLSAV: Cs√∂kkenti a sz√*vbetegs√©gek kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. T√°panyaga az agynak,fontos szerepe van az energiatermel√©sben √©s a v√©rk√©pz√©sben,er√Ķs√*ti az immunrendszert √©s kiemelten fontos a sejtek k√©pz√Ķd√©s√©hez.

C-VITAMIN (Aszkorbinsav): Els√Ķdlegesen antioxid√°ns hat√°s√ļ,fontos szerepe van a kollag√©n szint√©zisben,v√©d a fert√Ķz√©sekkel szemben,er√Ķs√*ti az immunrendszert,g√°tolja a k√≥ros v√©rr√∂gk√©pz√Ķd√©st,seg√*t a megf√°z√°s √©s az influenza megel√Ķz√©s√©ben,cs√∂kkenti sz√°mos allergia t√ľneteit, cs√∂kkenti a v√©rnyom√°st, seg√*ti a sebgy√≥gyul√°st,er√Ķs√*ti az √©rfalakat,cs√∂kkenti a koleszterin szintet,m√©regtelen√*t.

D-VITAMIN: A D-vitamin az inzulintermel√©shez sz√ľks√©ges,fokozza a kalcium √©s a foszfor felsz√*v√≥d√°s√°t,ezzel er√Ķs√*ti a csontokat,seg√*ti a n√∂veked√©st gyermekkorban.

E-VITAMIN: Els√Ķdlegesen antioxid√°ns hat√°s√ļ vitamin,v√©di a sejteket a szabadgy√∂k√∂k k√°ros hat√°s√°t√≥l, fontos a r√°k √©s a sz√*vbetegs√©gek megel√Ķz√©s√©ben. Gyors√*tja a sebgy√≥gyul√°st,cs√∂kkenti a v√©rnyom√°st,er√Ķs√*ti az immunrendszert,n√∂veli az izomer√Ķt.

hani
2008-12-19, 13:48
No √©s az √°sv√°nyi anyagok √°ttekint√©se -mert legal√°bb olyan fontosak,mint a vitaminok a szervezet √©letfunkci√≥it tekintve. A vitaminok √°sv√°nyi anyagok n√©lk√ľl nem tudnak hasznosulni. A szervezet nem k√©pes el√Ķ√°ll√*tani egyetlen √°sv√°nyi anyagot sem.Minden sz√∂vetben √©s testnedvben nagy mennyis√©g√Ľ √°sv√°nyi anyag tal√°lhat√≥. Az √°sv√°nyi anyagok r√©szei a fogaknak,csontozatnak,sz√∂veteknek,izmoknak,a v√©rsejteknek √©s az idegeknek. L√©tfontoss√°g√ļak a szervezet fizikai √©s ment√°lis eg√©szs√©g√©nek meg√Ķrz√©s√©ben. Hogyan hatnak? Az √°sv√°nyi anyagok sz√°mos biol√≥giai folyamatban kataliz√°tork√©nt vesznek r√©szt szervezet√ľnkben. Ilyen az izomm√Ľk√∂d√©s,az idegi jel√°tvitel, √©s a t√°panyagok hasznos√*t√°sa.

KALCIUM: √Čp√*t√Ķ eleme a csontoknak,fogaknak,jav√*tja az idegi jel√°tvitelt, cs√∂kkenti a koleszterin szintet,seg√*t megel√Ķzni a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©geket,cs√∂kkenti a fejf√°j√°st,a v√©rnyom√°st,seg√*t megel√Ķzni az √°lmatlans√°got √©s az idegess√©get.

VAS: fontos alkot√≥ja a hemoglobinnak,ami a v√©rben az oxig√©nt sz√°ll√*tja.Sz√°mos kritikus folyamatban r√©szt vesz,√*gy az anyagcser√©ben is, megel√Ķzi a kimer√ľlts√©get,sz√©p√*ti a b√Ķrt,cs√∂kkenti az alkohol k√°ros hat√°s√°t.

J√ďD: A pajzsmirigy hormon l√©trehoz√°s√°ban van szerepe. A pajzsmirigy a szervezet energiatermel√©s√©t szab√°lyozza,seg√*ti a metabolikus folyamatokat, a zs√*rok el√©get√©s√©t,hozz√°j√°rul a haj,a b√Ķr,a k√∂rm√∂k eg√©szs√©g√©hez.

MAGN√ČZIUM: Fontos szerepe van a kalcium √©s a C-vitamin hasznosul√°s√°ban, a v√©rcukrot energi√°v√° transzform√°lja,szab√°lyozza az idegi vez√©rl√©st,jav√*tja s sz√*vm√Ľk√∂d√©st,szab√°lyozza a sz√*vritmust,cs√∂kkenti a v√©rnyom√°st. Er√Ķs√*ti a csontokat √©s a fogzom√°ncot,el√Ķseg√*ti a zs√*r√©get√©st,seg√*t megel√Ķzni a vesek√Ķ kialakul√°s√°t,k√∂nny√*ti a l√©gz√©st.

CINK: T√∂bb mint 300 enzim el√Ķ√°ll√*t√°s√°hoz sz√ľks√©ges a cink a szervezetben. Seg√*t a megh√Ľl√©s megel√Ķz√©s√©ben,cs√∂kkenti a koleszterin szintet,cs√∂kkenti a reumatikus gyullad√°st,er√Ķs√*ti az immunrendszert √©s seg√*ti a sebgy√≥gyul√°st. Fontos az agyi m√Ľk√∂d√©shez,er√Ķs√*ti a k√∂rm√∂ket √©s megsz√ľnteti a k√∂rm√∂n a feh√©r foltokat.

MANG√ĀN: Sz√ľks√©ges a feh√©rj√©k √©s a zs√*rok metabolizmus√°hoz,az √*z√ľleti-folyad√©k k√©pz√©sben is szerepe van,ami az √*z√ľletek ken√©s√©t szolg√°lja. Fontos az √©lelmiszerek teljes megem√©szt√©s√©hez,sok folyamatban j√°tszik szerepet, mint pl. a v√©rcukor sz√*nt szab√°lyoz√°sban,az energia felhaszn√°l√°sban √©s a pajzsmirigym√Ľk√∂d√©sben.

K√ĀLIUM: Rendk√*v√ľl fontos elektrolit,mely az idegrendszer eg√©szs√©ges m√Ľk√∂d√©s√©hez sz√ľks√©ges. Er√Ķs√*ti az izom √∂sszeh√ļz√≥d√°st,a n√°triummal egy√ľtt szab√°lyozza a sz√∂vetek k√∂z√∂tti v√*zvisszatart√°st,stabiliz√°lja a v√©rnyom√°st,√©s tov√°bb√*tja az elektrok√©miai jeleket, a t√°panyagok sejtfalon t√∂rt√©n√Ķ √°tjuttat√°s√°ban is van szerepe,seg√*t megel√Ķzni a vesek√Ķ kialakul√°s√°t,cs√∂kkenti a lerak√≥dott koleszterin mennyis√©get,seg√*t az agy oxig√©nell√°t√°s√°ban,seg√*t a ves√©nek a m√©reganyagok kiv√°laszt√°s√°ban.

FOSZFOR: Szerepe van a v√©ralvad√°sban,a csontozat √©s fogak eg√©szs√©g√©ben,a sejtn√∂veked√©sben,a sz√*vizom √∂sszeh√ļz√≥d√°sban,a norm√°lis sz√*vritmus kialakul√°sban,seg√*ti a vese funkci√≥kat,t√°mogatja a vitaminok felsz√*v√≥d√°s√°t,hasznosul√°s√°t a szervezetben.

SZEL√ČN: Antioxid√°ns hat√°s√ļ,ami v√©di a sejtmembr√°nt ,seg√*t fenntartani a sz√∂vetek rugalmass√°g√°t √©s a b√Ķr fiatals√°g√°t, er√Ķs√*ti az immunrendszert,t√°mogatja a sz√*v- √©s √©rrendszer funkcion√°lis m√Ľk√∂d√©s√©t,v√©d a v√*rusfert√Ķz√©sekkel szemben.

KR√ďMIUM: A cukrok metabolizmus√°ban,valamint a zs√*rok lebont√°s√°ban j√°tszik fontos szerepet. Stabiliz√°lja a v√©rcukorszintet,az inzulin kibocs√°t√°st,seg√*t megel√Ķzni a v√©rcukorszint hirtelen zuhan√°s√°t √©s az ebb√Ķl ad√≥d√≥ f√°sults√°got, cs√∂kkenti a migr√©nes fejf√°j√°s t√ľneteit,sportol√≥k √©s di√©t√°z√≥k nagy haszn√°t veszik a zs√*rbont√≥ k√©pess√©g√©nek.

MOLIBD√ČN: Fokozza a sz√©nhidr√°tok √©s zs√*rok lebont√°s√°t,ezzel az energiatermel√©st,valamint m√©regtelen√*t√Ķ hat√°s√ļ. Manaps√°g neh√©z hozz√°jutni a kell√Ķen v√°ltozatos √∂sszet√©tel√Ľ t√°panyagokhoz. F√Ķleg a mai „ modern √©letvitel” mellett van nagy sz√ľks√©g√ľnk test√ľnk √ļjrat√∂lt√©s√©re az eg√©szs√©ges √©lethez sz√ľks√©ges akt√*v hat√≥anyagokkal.;) Kort√≥l,nemt√Ķl,sporttev√©kenys√©gt√Ķl f√ľggetlen√ľl mindenkinek sz√ľks√©ge van √°sv√°nyi anyagokra,vitaminokra √©s nyomelemekre!!!

Gabcsika
2008-12-26, 07:45
A fent le√*rt okoss√°gok miatt a csal√°d karira sok-sok vitamint-antioxid√°nst kap!!! AZ mindig j√≥l j√∂n!! √Čs sose el√©g!:D:D

sbiggy
2008-12-26, 22:07
A fent le√*rt okoss√°gok miatt a csal√°d karira sok-sok vitamint-antioxid√°nst kap!!! AZ mindig j√≥l j√∂n!! √Čs sose el√©g!:D:D

Nana,te nem tudsz a gyilkos vitaminokrol?:D
Remélem nem szemenként csomagoltátok a vitaminokat :p:D
Aminogen-r√Ķl is lehetne cikk! :)

hani
2008-12-30, 14:22
Mi Aminogen?

Az Aminogen egy egyed√ľl√°ll√≥ enzimkomplex, melyr√Ķl kimutatt√°k, hogy hat√©konyan el√Ķseg√*ti a feh√©rj√©k felsz√*v√≥d√°s√°t azzal, hogy feh√©rje peptideket hoz l√©tre √©s felszabad√*tja az el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosavakat a feh√©rj√©kb√Ķl. M√°s szavakkal, az Aminogen megkeresi a feh√©rj√©ket √©s hozz√°juk kapcsol√≥dik, felszabad√*tva az esszenci√°lis aminosavakat k√∂tel√©keikb√Ķl. Az aminosavak peptidk√∂t√©ssel kapcsol√≥dnak a feh√©rjemolekul√°khoz, ezeket a k√∂t√©seket bontja sz√©t az Aminogen. Az Aminogen a feh√©rjek√©sz√*tm√©nyekben tal√°lhat√≥ aminosavak felsz√*v√≥d√°s√°t jelent√Ķsen jav√*tja. Feh√©rjebevitel√ľnk – legyen az szil√°rd √©tel vagy kieg√©sz√*t√Ķ – lecs√∂kkenhet, mivel a bevitt mennyis√©gb√Ķl t√∂bbet tudunk hasznos√*tani.
Mik azok az enzimek?

Az enzimek bioakt√*v polipeptidek, melyek meghat√°rozott anyagok lebont√°s√°√©rt felel√Ķsek. Ebben az esetben ez az anyag a feh√©rje, melyeket az enzim aminosavakra bont.

Az Aminogen teh√°t:
Fokozza a fehérjék emésztésének folyamatát
Jav√*tja az aminosavak fesz√*v√≥d√°s√°t

hani
2008-12-30, 14:29
:D:D
Aminogen
Egy vil√°gszabadalommal rendelkez√Ķ, n√∂v√©nyekb√Ķl term√©szetes m√≥don kivont feh√©rje em√©szt√Ķ enzimek forr√°sa, melyek fokozz√°k a testben felhaszn√°lhat√≥ amin√≥savak mennyis√©g√©t az elfogyasztott feh√©rj√©b√Ķl (hasonl√≥an, mintha egy l√°ncot a szemeire bontan√°nk sz√©t). Az Aminogenek; ezt az aminosavak k√∂z√∂tti peptid k√∂t√©sek felbont√°s√°val √©ri el, √*gy a szervezet a kisebb molekul√°kat k√∂nnyebben sz√*vja fel.
:D:D
Aminosav (amino acid)
A feh√©rj√©ket fel√©p√*t√Ķ szerves molekul√°k. T√°pl√°l√©kaink feh√©rje r√©sze h√ļszfajta aminosavb√≥l √©p√ľl fel. Megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk nem esszenci√°lis (n√©lk√ľl√∂zhet√Ķ) aminosavakat, ezeket a szervezet√ľnk m√°sikakb√≥l el√Ķ tudja √°ll√*tani, m√*g az esszenci√°lis (n√©lk√ľl√∂zhetetlen) aminosavak eset√©ben erre nem k√©pes, ezeket a t√°pl√°l√©kainkb√≥l mindenk√©ppen magunkhoz kell venn√ľnk. Az emberben esszenci√°lis aminosavak: hisztidin, valin, leucin, izoleucin, lizin, fenilalain, triptof√°n, metionin, treonin. Az arginin fiatalok szervezetek sz√°m√°ra szint√©n esszenci√°lis, √©s a glutamin a taurinnal egyetemben felt√©telesen esszenci√°lis aminosavnak min√Ķs√ľl (pl. er√Ķs terhel√©s, mint a test√©p√*t√©s sor√°n).

hani
2009-01-02, 14:35
Válasszunk egészséges ételeket és italokat!

√Āll√*tj√°k a t√°pl√°lkoz√°studom√°ny kutat√≥i, √©s √°ll√*t√°sukat a legfrissebben felfedezett, fitovegy√ľletek eg√©sz t√°rh√°z√°val t√°masztj√°k al√°. V√©lem√©ny√ľk szerint, k√∂z√∂ns√©ges √©lelmiszerekb√Ķl egy sziv√°rv√°nyt alkotva tudjuk legjobban kiv√°lasztani, az eg√©szs√©g√ľnket hat√©konyan megv√©deni k√©pes √©lelmiszereket.Az al√°bbi 10 √©lelmiszerrel, mindenki fel√©p√*theti szervezete legbiztons√°gosabb eg√©szs√©gv√©d√Ķ b√°styafal√°t. Van egy fej fokhagyma (http://www.wellnesstippek.hu/Taplalkozas/10elelmiszer.htm#fokhagyma), vagy egy zacsk√≥ f√∂ldimogyor√≥ (http://www.wellnesstippek.hu/Taplalkozas/10elelmiszer.htm#dio) a kamr√°j√°ban? Megfelel√Ķen haszn√°lva mindk√©t √©lelmiszerrel olyan betegs√©geket el√Ķzhet√ľnk meg, mint a sz√*vbajt, cukorbetegs√©get, vagy ak√°r a r√°kot.
T√∂bb√© m√°r nem fog ugyan√ļgy tekinteni a paradicsomra (http://www.wellnesstippek.hu/Taplalkozas/10elelmiszer.htm#tomat), mint r√©gen...(√©s a burgony√°r√≥l (http://www.wellnesstippek.hu/Taplalkozas/10elelmiszer.htm#burgonya) eddig alkotott pozit√*v v√©lem√©nye is, meg fog v√°ltozni...)
Szerencs√©re, √ļtmutat√≥k√©nt - a term√©szet j√≥volt√°b√≥l - rendelkez√©s√ľnkre √°ll egy rendk√*v√ľl egyszer√Ľ ARANYSZAB√ĀLY: Azok a k√©miai anyagok, amelyek nagyon hasznosak a szervezet√ľnk sz√°m√°ra, egy√ļttal a z√∂lds√©gek √©s gy√ľm√∂lcs√∂k sz√*nez√Ķanyagai (http://www.wellnesstippek.hu/Taplalkozas/7gyumolcszoldseg.htm) is. Nekik k√∂sz√∂nhet√Ķen lila sz√*n√Ľ az √°fonya, z√∂ld a spen√≥t √©s narancss√°rga a s√°rgar√©pa.
Az optim√°lis eg√©szs√©g biztos√*t√°sa √©rdek√©ben, a sziv√°rv√°ny sz√*neinek megfelel√Ķ z√∂lds√©gek √©s gy√ľm√∂lcs√∂k egy√ľttes fogyaszt√°s√°t javasolj√°k a kutat√≥k.

hani
2009-01-02, 14:38
1.PARADICSOM A paradicsommal kezdhetj√ľk a list√°t. A kutat√°si eredm√©nyek azt bizony√*tj√°k, hogy a levesekben √©s a k√ľl√∂nf√©le √∂ntetekben l√©v√Ķ f√Ķtt paradicsom, cs√∂kkenti a prosztata √©s az em√©szt√Ķ rendszer r√°kos megbeteged√©seit. A paradicsomban tal√°lhat√≥ licopin, a karotinok k√∂z√ľl az egyik leghat√©konyabb antioxid√°ns, amelynek a gy√ľm√∂lcs√∂k √©s z√∂lds√©gek a sz√©p s√∂t√©tpiros sz√*n√ľket k√∂sz√∂nhetik. A licopin annyira hat√©konyan semmis√*ti meg a szabadgy√∂k√∂ket, hogy t√ļl tesz m√©g a j√≥l ismert b√©ta-karotinon is. A paradicsomb√≥l f√Ķz√©s k√∂zben k√∂nnyen kinyerhet√Ķ - √©s egy j√≥ h√*r a pizza-kedvel√Ķknek - a gyomrunkban legjobban akkor sz√*v√≥dik fel, ha egy kev√©s olajat is adunk hozz√°. Ink√°bb nyersen fogyasztja a paradicsomot? Az is nagyon j√≥! Ebben az esetben √©rt√©kes C vitaminforr√°shoz juttathatja a szervezet√©t.
2.SPEN√ďT A dagad√≥ karizmokkal √©s kukoricacsutk√°b√≥l k√©sz√ľlt pip√°j√°r√≥l k√∂nnyen felismerhet√Ķ Popeye, nem val√≥sz√*n√Ľ, hogy a mai gyerekek sz√°m√°ra, az ide√°lis fitnesz rekl√°mfigura lehetne egy √≥ri√°splak√°ton, kedvenc √©telfajt√°ja viszont minden bizonnyal felker√ľlhetne oda. A spen√≥tban sok vas, folsav √©s B vitamin van, amelyek annyira n√©lk√ľl√∂zhetetlenek sz√°munkra, hogy a liszt adal√©kai k√∂z√∂tt rendszeresen megtal√°ljuk √Ķket. A folsav nemcsak arra j√≥, hogy seg√*t megel√Ķzni a csecsem√Ķkn√©l az idegcsatorna rendelleness√©gek kialakul√°s√°t, de cs√∂kkenti a v√©rben l√©v√Ķ homocisztein szintj√©t is, amely egy sz√*vbetegs√©geket okoz√≥, v√©red√©nyirrit√°l√≥, amin√≥savfajta. Hasonl√≥an hat√©kony hat√°st fejt ki a spen√≥tban tal√°lhat√≥ k√©t fitovegy√ľlet, a lutein √©s a zeaxantin, melyek v√©delmet ny√ļjtanak a retinah√°rty√°n megjelen√Ķ, √©s vaks√°got okoz√≥ foltk√©pz√Ķd√©ssel szemben. Egy cs√©sz√©nyi spen√≥t csup√°n 41 kal√≥ri√°t tartalmaz zs√*r n√©lk√ľl, ez√©rt sz√ľks√©gtelen agg√≥dni az ember karj√°n, vagy egy√©b testr√©sz√©n megjelen√Ķ nemk√*v√°natos domborulatok miatt. Ha valaki nem szereti a spen√≥tot, kipr√≥b√°lhatja a feh√©rr√©p√°t.

3.V√ĖR√ĖSBOR Hogyan lehet az, hogy a franci√°k rengeteg sajtot √©s vajas sz√≥szt fogyasztanak, ennek ellen√©re m√©gis sokkal ritk√°bban szenvednek sz√*vbetegs√©gben, mint az amerikaiak? A v√°laszt a t√°pl√°lkoz√°studom√°nyi szakemberek a h√*res francia borban tal√°lt√°k meg. A v√∂r√∂sbor alapanyag√°ul szolg√°l√≥ sz√Ķl√Ķ h√©j√°ban l√©v√Ķ, antioxid√°nsokban b√Ķvelked√Ķ polifenolok, - k√∂z√ľl√ľk az egyiknek resverstrol a neve - jav√*tj√°k a HDL (j√≥ fajta) koleszterinszintet. A leg√ļjabb kutat√°si eredm√©nyek szerint a polifenol megakad√°lyozza az √©rfalak megkem√©nyed√©s√©t okoz√≥ endothelin1 nev√Ľ peptid k√©pz√Ķd√©s√©t is. Aj√°nlott azonban az √≥vatoss√°g. A bor lehet val√≥ban orvoss√°g a sz√*vnek, de emellett viszont sz√°mos bajnak is az okoz√≥ja, mint a m√°jzsugor, az agyv√©rz√©s √©s esetleg a mellr√°k. Ez√©rt a fogyaszt√°s√°t javasolj√°k hetente n√©h√°ny poh√°rnyira korl√°tozni.

hani
2009-01-02, 14:42
4.MANDULA,MOGYOR√ď,DI√ď A magas zs√*rtartalmuk mellett ezek az √©lelmiszerek t√ļlzottan s√≥sak is lehetnek. Ennek ellen√©re ezek a laktat√≥ r√°gcs√°lnival√≥k, egy val√≥di energiafejleszt√Ķ er√Ķm√Ľnek felelnek meg. A benn√ľk megtal√°lhat√≥ zs√*rfajt√°k - √ļgy a tel√*tetlen, mint a t√∂bbsz√∂r√∂sen t√ļltel√*tett - a j√≥ zs√*rok csoportj√°ba tartoznak. Hogyha a t√∂bbsz√∂r√∂sen t√ļltel√*tett zs√*rokban b√Ķvelked√Ķ gyors√©ttermi √©telek (s√ľlt krumpli √©s f√°nkok) helyett fogyasztjuk a f√∂ldimogyor√≥t, di√≥t, mandul√°t, akkor cs√∂kkenthetj√ľk a triglicerid √©s LDL (rossz), valamint n√∂velhetj√ľk a HDL (j√≥) koleszterin szint√ľnket. Ez egy t√∂k√©letes megold√°s a sz√*vbetegs√©gek megel√Ķz√©s√©re. Sz√°mos di√≥f√©le, k√∂z√∂tt√ľk a pek√°ndi√≥ √©s a szel√*dgesztenye, tartalmaz m√©g ellagic savat is. Az el√Ķzetes k√*s√©rletek azt bizony√*tj√°k, hogy az ellagic sav beind√*t egy apoptozis nev√Ľ folyamatot, amely sor√°n a r√°ksejtek √∂nmagukat megsemmis√*tik. A di√≥f√©l√©knek van m√©g egy el√Ķny√∂s tulajdons√°guk: tartalmazz√°k a sz√*vbetegs√©gek √©s a r√°k megel√Ķz√©s√©t el√Ķseg√*t√Ķ hat√©kony antioxid√°nst, az E vitamint. Mik a h√°tr√°nyaik? Magas kal√≥riatartalmuk miatt - grammonk√©nt 60 kal√≥ria - k√∂nnyen elh√*z√°shoz vezet nagy mennyis√©g√Ľ fogyaszt√°suk, "nassol√°suk". Ez√©rt fogyasszon bel√Ķl√ľk el egy maroknyit egy alkalommal, √©s ne pedig egy eg√©sz t√°llal.
5.BROKKOLI A brokkoliban l√©v√Ķ, sok n√∂v√©nyi alap√ļ vegyianyag k√∂z√∂tt megtal√°lhatjuk a sulforaphane √©s az indole-3-carbinol elnevez√©s√Ľeket, amelyek m√°r akkor k√©pesek m√©regtelen√*teni a r√°kkelt√Ķ anyagokat, miel√Ķtt azok k√°rt okozhattak volna. A n√Ķk szervezet√©ben a mellr√°k kialakul√°s√°√©rt okolt √∂sztrog√©nt, az indole-3-carbinol egy sokkal jobb indulat√ļ form√°v√° alak√*tja √°t. Sz√°mos kutat√°s azt bizony√*tja, hogy az olyan erny√Ķs vir√°g√ļ n√∂v√©nyek rendszeres fogyaszt√°sa, mint a brokkoli, cs√∂kkenti a mell-, v√©gb√©l, √©s gyomorr√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. Ezen k√*v√ľl a brokkolit jelent√Ķs b√©ta-karotin (http://www.wellnesstippek.hu/Taplalkozas/7gyumolcszoldseg.htm),gl√ľkozilon√°t, √©lelmi rost √©s C vitaminforr√°snak is tekinthetj√ľk (egy cs√©sz√©nyi adag egy narancsn√°l is t√∂bb C vitamint tartalmaz). A legjobb m√≥dja a t√°panyagok kinyer√©s√©nek, ha a brokkolit enyh√©n, csup√°n megp√°roljuk, √©s r√°g√≥san fogyasztjuk. Akik nem szeretik a brokkolit, azok helyette megpr√≥b√°lhatj√°k a sp√°rg√°t, vagy a fejesk√°poszt√°t.
6.ZAB Sajnos, a zabban √©s az egy√©b gabonaf√©l√©kben l√©v√Ķ √©lelmi rostok val√≥sz√*n√Ľleg nem v√©denek meg benn√ľnket a v√©gb√©lr√°k ellen, de sz√°mos el√Ķnnyel rendelkeznek, ami miatt mindenkinek aj√°nlhat√≥k. Zabk√°sak√©nt, vagy nyers form√°ban a naponta rendszeresen fogyasztva cs√∂kkenti a koleszterinszintet. B√©ta-glukant is tartalmaz, egy szivacsszer√Ľ, v√*zben old√≥d√≥ rostf√©l√©t, ami a mag√°hoz vonzza a belekben kezdeti st√°diumban l√©v√Ķ koleszterint, √©s seg√*t a szervezetb√Ķl t√∂rt√©n√Ķ elt√°vol√*t√°s√°ban. √öj bizony√*t√©kok √°llnak rendelkez√©sre arr√≥l, hogy a zabnak a v√©rnyom√°scs√∂kkent√Ķ hat√°sa is van. Tov√°bbi el√Ķny: a zab egyike azoknak a gabonaf√©l√©knek, amelyekben megtal√°lhat√≥k olyan ritka - E vitaminszer√Ľ - antioxid√°nsok is, mint a tocotrienolok. A zabban l√©v√Ķ √©lelmi rostok √©s feh√©rje, az √©tkez√©s sor√°n gyorsan j√≥llakotts√°g, telts√©g √©rz√©s√©t keltik az emberben. Ez√°ltal megv√©d a zs√*rokban gazdag √©telek t√ļlzott mennyis√©g√Ľ fogyaszt√°s√°t√≥l, √©s el√Ķseg√*ti a norm√°lis tests√ļlyunk megtart√°s√°t.
7.LAZAC A lazac az a halfajta, amelyik kedv√©re √ļszk√°l az √≥ce√°nban, √©trendj√©n olyan friss halak tal√°lhat√≥k, amelyek m√©g, a n√°luk is kisebb halakat megev√Ķ, halakkal t√°pl√°lkoznak. A t√°pl√°lkoz√°si l√°ncuk v√©g√©n az alg√°k tal√°lhat√≥k, nekik k√∂sz√∂nhet√Ķ a lazach√ļs eg√©szs√©gre gyakorolt j√≥t√©kony hat√°sa. Az alg√°k b√ľszk√©lkedhetnek a sz√*vre rendk√*v√ľl j√≥ befoly√°st gyakorl√≥ speci√°lis zs√*rfajt√°val, az omega-3 zs√*rsavakkal. Ezek a zs√*rsavak megakad√°lyozz√°k a v√©rr√∂g√∂k keletkez√©s√©t, a sz√*vtromb√≥zis kialakul√°s√°nak vesz√©ly√©t. Lecs√∂kkentik a triglyceridek √©s az LDL (rossz) koleszterin szintet. A kutat√≥k √ļgy v√©lik, hogy az omega-3 zs√*rsavak megakad√°lyozhatj√°k azoknak a gyullad√°skelt√Ķ anyagoknak a k√©pz√Ķd√©s√©t is, amelyek olyan autoimmun betegs√©geket okoznak, mint a reumatoid arthr√*tisz √©s a lupus. R√°ad√°sul m√©g a kutat√≥k azt is kider√*tett√©k, hogy az omega-3 zs√*rsavak k√©pesek hat√°st gyakorolni az agysejteket k√∂r√ľlvev√Ķ zs√*rr√©tegekre, √©s b√°rmennyire furcs√°nak is t√Ľnik, seg√*thetnek az agysejteknek megv√©deni √∂nmagukat az √∂reged√©ssel j√°r√≥ Alzheimer k√≥r ellen. Az omega-3 zs√*rsavak egy√©bk√©nt megtal√°lhat√≥k m√©g a hering, a makrella √©s a k√©khalak h√ļs√°ban.

hani
2009-01-02, 14:45
8.FOKHAGYMA √ďh, az a b√ľd√∂s "r√≥zsa"! √Čppen ugyanannak az anyagnak, ami a fokhagyma - √©s az azt fogyaszt√≥ szem√©ly - kellemetlen illat√°t okozza, k√∂sz√∂nhet√Ķk az eg√©szs√©g√ľnkre gyakorolt j√≥t√©kony hat√°sok is. Az illatanyag a k√©nalap√ļ allil szulfidokb√≥l sz√°rmazik. Sok term√©szetgy√≥gy√°sz szerint a fokhagyma egy minden bajra j√≥ orvoss√°g, ami term√©szetesen t√©ves √°ll√*t√°s, de sz√°mos kutat√≥ egyet√©rt abban, hogy a fokhagym√°ban megl√©v√Ķ allil szulfidok √©s m√°s n√∂v√©nyi alap√ļ vegyianyagok, seg√*thetnek a sz√*v megv√©d√©s√©ben. A kutatat√°si eredm√©nyek azt igazolj√°k, hogy a szulfidok lecs√∂kkentik a koleszterinszintet, √©s v√©rh√*g√*t√≥ hat√°ssal is rendelkeznek. A szakemberek meg vannak gy√Ķz√Ķdve a fokhagyma bakt√©rium- √©s gomba√∂l√Ķ hat√°s√°r√≥l is. El√Ķzetes kutat√°si eredm√©nyek szerint, a fokhagyma k√©pes megsemmis√*teni a mal√°ri√°t okoz√≥ √©l√Ķsk√∂d√Ķket. Egyel√Ķre m√©g nem el√©gg√© megalapozott - laborat√≥riumban sz√ľletett - elm√©let szerint, az allil szulfidok k√©pesek meg√°ll√*tani a rosszindulat√ļ daganatok n√∂veked√©s√©t.
9.Z√∂ldTea Az √°zsiai orsz√°gok lak√≥i, legal√°bb annyira gyakran isznak te√°t, mint a vil√°g m√°s r√©szein √©l√Ķk k√°v√©t. A z√∂ld tea tele van, a C vitaminn√°l sz√°zszor t√∂bb antioxid√°nst tartalmaz√≥ fitovegy√ľletek egyik csoportj√°t k√©pez√Ķ, polifenallokkal. A k√*s√©rleti eredm√©nyek alapj√°n a kutat√≥k felt√©telezik, hogy a z√∂ld te√°ban tal√°lhat√≥ polifenolok k√∂z√ľl a katekin nev√Ľ vegyianyag, megakad√°lyozhatja a daganatot t√°pl√°l√≥ v√©red√©nyek kialakul√°s√°t, ami a korai st√°diumban l√©v√Ķ daganatok t√°panyagell√°t√°s√°nak megsz√ľntet√©s√©t eredm√©nyezheti. (A katekin vegy√ľletek tov√°bb√°, v√©delmet ny√ļjthatnak a DNA karciog√©nek √°ltal t√∂rt√©n√Ķ k√°rosod√°sa ellen is.) Val√≥ igaz, hogy a z√∂ld te√°t fogyaszt√≥ k√*nai lakoss√°g k√∂r√©ben v√©gzett felm√©r√©s alapj√°n, n√°luk alacsonyabb a gyomor-, hasny√°lmirigy- √©s m√°jr√°k kock√°zata. Egy Jap√°nban k√©sz√ľlt tanulm√°ny azt igazolja, hogy a naponta 10 cs√©sz√©nyi te√°t elfogyasztva, a sz√*vbetegs√©gek kock√°zata szint√©n lecs√∂kkenthet√Ķ. Ha soknak t√Ľnik ennyi te√°t meginni, elegend√Ķ csup√°n √∂bl√∂getni vele; a kutat√≥k javaslata szerint, ha z√∂ld te√°val t√∂rt√©n√Ķ √∂bl√∂get√©s megg√°tolhatja a sz√°jban jelen l√©v√Ķ k√°ros bakt√©riumok elszaporod√°s√°t. Laborat√≥riumi eg√©r-k√*s√©rletek sor√°n a z√∂ld te√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen siker√ľlt a b√Ķrr√°k el√Ķfordul√°s√°t lecs√∂kkenteni. No, √©s mi a helyzet a fekete te√°val? Ugyanabb√≥l a z√∂ld tealev√©lb√Ķl k√©sz√ľl ez is, csak m√°r elj√°r√°ssal. A tud√≥sok azon a v√©lem√©nyen vannak, hogy hat√©konys√°ga val√≥sz√*n√Ľen hasonl√≥ a z√∂ld te√°√©hoz.
10.√ĀFONYA Ezek az apr√≥ kis bogy√≥k, b√°rmelyik m√°s gy√ľm√∂lcs-, vagy z√∂lds√©gfajt√°n√°l t√∂bb antioxid√°nst tartalmaznak. Az √°fony√°ban az eg√©szs√©gre legjobb hat√°st kifejt√Ķ anyagk√©nt megtal√°lhat√≥k, a flavonoidok csal√°dj√°ba tartoz√≥,antocianok. A sz√*vmegbeteged√©seket √©s r√°kbetegs√©geket okoz√≥ szabad gy√∂k√∂k elleni k√ľzdelemben seg√*ts√©get ny√ļjt√≥ antocianok, serkenthetik az agytev√©kenys√©get - legal√°bb is a patk√°nyokn√°l. Kilenc h√≥napon kereszt√ľl √°fonya kivonattal is t√°pl√°lt, id√Ķs patk√°nyok, fel√ľlm√ļlt√°k az ellen√Ķrz√Ķ csoportban l√©v√Ķ patk√°ny t√°rsaikat, a labirintusban val√≥ halad√°sban, √©s a forg√≥ fat√∂rzseken t√∂rt√©n√Ķ egyens√ļlyoz√°sban. Id√Ķsebb patk√°nyok √°fony√°val d√ļs√*tott √©trend n√©gy h√≥napos fogyaszt√°s√°t k√∂vet√Ķen, a mem√≥ria teszteket √©ppen olyan j√≥l megoldott√°k, mint a t√Ķl√ľk fiatalabb patk√°nyok. Tov√°bbi √°fonya mellett sz√≥l√≥ el√Ķny: a t√Ķzeg√°fony√°hoz hasonl√≥an seg√*t a h√ļgyvezet√©k gyullad√°s megsz√ľntet√©s√©ben, mivel megakad√°lyozza az E-coli bakt√©riumok megtapad√°s√°t a h√ļgyh√≥lyag fal√°n.

hani
2009-01-02, 14:48
Most pedig k√∂vetkezzen a ROSSZ H√ćR: BURGONYA
Eddig √ļgy ismert√ľk a vil√°gszerte remek t√°pl√°l√©kul szolg√°l√≥ burgony√°t, mint a kalcium, a vas, a niacin, a C-vitamin √©s sokf√©le sz√©nhidr√°t kiv√°l√≥ forr√°sa. A k√∂nyvek szerint a tejb√Ķl √©s burgony√°b√≥l √°ll√≥ √©trend, biztos√*tja az emberi szervezet sz√°m√°ra sz√ľks√©ges √∂sszes t√°panyagot. De sajnos a (b√Ķr)felsz√*n alatt probl√©m√°k is jelentkeznek.
A napjainkban m√©g vitatott √ļj elm√©let szerint, a t√∂bbnyire t√ļls√ļlyos, √©s √ľl√Ķ munk√°t folytat√≥, nagy mennyis√©gben burgony√°t fogyaszt√≥ lakoss√°g k√∂r√©ben, f√Ķk√©nt az USA-ban, neki tulajdon√*tj√°k a sz√*vmegbeteged√©sekben √©s a cukorbajban szenved√Ķk sz√°m√°nak riaszt√≥ m√©rt√©kben val√≥ megn√∂veked√©s√©t
Meir Stampfer a Harvard School of Public Health t√°pl√°lkoz√°stud√≥s professzora szerint a probl√©m√°t a krumpli belseje ("h√ļsa") jelenti. Burgonya fogyaszt√°skor a sz√°nkban ny√°llal kevered√Ķ "krumplih√ļs" szorosan √∂sszetapadt molekul√°i, azonnal cukorr√° alakulnak √°t √©s √*gy ler√∂vid√ľl a v√©rbe ker√ľl√©si √ļtvonaluk.
Amikor az ember "krumplit eszik", mondja Stampfer professzor, a szervezete viszont, tiszta gl√ľk√≥zt kap. A v√©rcukor √°radat ekkor egy l√°ncreakci√≥t ind√*t be. A hasny√°lmirigyb√Ķl inzulin √°ramlik ki. A trigliceridszint megn√Ķ. A HDL (j√≥) koleszterinszint lecs√∂kken. "T√∂k√©letes felt√©telek teremt√Ķdnek meg ez√°ltal a sz√*vbetegs√©g √©s a cukorbaj sz√°m√°ra" - mondja Stampfer.
Ez nemcsak egy krumpli probl√©ma. Ez ugyan√ļgy probl√©m√°t jelent a feh√©r keny√©r, a f√°nkok, vagy a feh√©r rizs fogyaszt√°sa eset√©n. A TV k√©sz√ľl√©k el√Ķtt √ľld√∂g√©l√Ķknek az√©rt nem kell teljesen lemondaniuk a krumpliev√©sr√Ķl, ha hajland√≥k m√©rs√©kelni a fogyaszt√°sukat. Nyugodtan ehetnek √©desburgony√°t, amelynek a felsz√*v√≥d√°sa sokkal lassabb, √©s kevesebb gondot okoz a szervezet v√©rcukorh√°ztart√°s√°ban.
(Információforrás: TIME Magazin)

hani
2009-01-08, 14:31
M√°r esett sz√≥ vitaminokr√≥l,√°sv√°nyi anyagokr√≥l,hogy mennyire fontosak a szervezet√ľnk sz√°m√°ra.;) Most n√©h√°ny mondat az aminosavakr√≥l,amik voltak√©ppen a proteinek √∂sszetev√Ķi. √ćgy m√°r mindenki hallott r√≥la: protein=feh√©rje,de hogy mikb√Ķl √©s hogyan is √©p√ľl fel,ill. mi√©rt olyan fontos, azt tal√°n m√°r kevesebben tudj√°k. Mindennap elhangzik f√Ķleg sportol√≥i k√∂r√∂kben,hogy fontos a feh√©rje bevitel,igenis kellenek a t√°pl√°l√©kkieg√©szit√Ķk √©s "min√©l t√∂bbet-t√∂bbf√©l√©t vesz√ľnk magunkhoz,ann√°l eredm√©nyesebb,l√°tv√°nyosabb √©s gyorsabb a fejl√Ķd√©s". Igen ez komolyabb sportol√≥i k√∂r√∂kben ismert,√©s tudatosan alkalmazott,de a "hobbisportol√≥k" nem hiszik,nem haszn√°lj√°k /vagy csak nem √©ppen j√≥l ezeket a kieg√©szit√Ķket:eek:√Čn is nap mint nap hallok olyat,hogy "sp√≥rolnak" a kieg√©szit√Ķkkel,pedig nem szabadna:(... nekik sz√≥l els√Ķ sorban ez a kis besz√°mol√≥,hogy √Ķk is tudatosabban √°lljanak neki a t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķk haszn√°lat√°nak.:D

hani
2009-01-08, 14:45
Fehérjék, aminosavak

Alapvet√Ķ t√°panyagaink a feh√©rj√©k,sz√©nhidr√°tok √©s zs√*rok. Ezek az anyagok komplex form√°ban ker√ľlnek be a szervezet√ľnkbe, √©s alkot√≥r√©szeikre t√∂rt√©n√Ķ leboml√°s ut√°n sz√*v√≥dnak fel.A feh√©rj√©k alapvet√Ķ √©p√*t√Ķk√∂vei az aminosavak.Szervezet√ľnk feh√©rj√©it 20 aminosav √©p√*ti fel,de ezen k√*v√ľl is vannak aminosavak (pl: Tiroxin, Ornitin, Taurin), melyek funkci√≥val rendelkeznek a szervezetben. A 20 feh√©rje√©p√*t√Ķ aminosavb√≥l 8-at a szervezet nem tud el√Ķ√°ll√*tani, azokat k√*v√ľlr√Ķl kell bevinni. Ezeket esszenci√°lis(alapvet√Ķ fontoss√°g√ļ) aminosavaknak nevezz√ľk. A t√∂bbi aminosavat a szervezet el√Ķ tudja ugyan √°ll√*tani, ezek a nem esszenci√°lis aminosavak,de ezek k√∂z√ľl is vannak olyanok, melyeket csak v√©ges mennyis√©gben, √*gy ig√©ny eset√©n ezekb√Ķl k√ľls√Ķ bevitelre is t√°maszkodik a szervezet.
Esszenci√°lis aminosav: ARGININ,FENIALANIN,HISZTIDIN,IZOLEUCIN,LIZIN,METIO NIN,TREONIN,TRIPTOF√ĀN,VALIN,
Nem esszenci√°lis aminosav: ALANIN,ASZPARAGIN,ASZPART√ĀNSAV,CISZTEIN,CIZIN,GLU TAMIN,GLUTAMINSAV,GLICIN,HIDROXIPROLIN,PROLIN,SZER IN,TIROZIN,

Az aminosav √∂sszet√©tel hat√°rozza meg a feh√©rj√©k fel√©p√*t√©s√©t. Lehet csavart, vagy red√Ķs szerkezet√Ľ √©s ezek kombin√°ci√≥ja is.
A szerkezet az√©rt fontos, mert az fogja meghat√°rozni a feh√©rje funkci√≥j√°t is. A feh√©rj√©ket a szervezet m√°s anyagok sz√°ll√*t√°s√°ra, t√°rol√°s√°ra is haszn√°lhatja, de az enzimek is feh√©rj√©k, melyek a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ anyagcsere folyamatok lezajl√°s√°t seg√*tik el√Ķ.A feh√©rj√©k lebont√°sa a gyomorban kezd√Ķdik a gyomorny√°lkah√°rtya sejtjei √°ltal termelt s√≥sav √©s pepszin √°ltal.A pepszin a s√≥sav hat√°s√°ra aktiv√°l√≥dik. √Čpp ez√©rt nagyon fontos, hogy feh√©rje fogyaszt√°s√°t k√∂vet√Ķen ne igyunk sokat, hisz a gyomorsav felh√*g√*t√°sa rontja az em√©szt√©s hat√©konys√°g√°t,√©s a feh√©rj√©k el√Ķem√©szt√©se nem t√∂rt√©nik meg kell√Ķ m√©rt√©kben.A gyomorb√≥l az el√Ķem√©sztett feh√©rje a v√©konybelekbe jut, ahol a hasny√°lmirigy √°ltal termelt feh√©rje bont√≥ enzimek, prote√°zok (protein=feh√©rje) tov√°bb darabolj√°k tripeptidekre, dipeptidekre √©s szabad aminosavakra. A tri- √©s dipeptidek h√°rom, illetve k√©t aminosavb√≥l √°ll√≥ molekul√°k.Ezek a molekul√°k m√°r k√∂nnyen felsz√*v√≥dnak, √©s tov√°bb√*t√≥dnak sejtjeinkhez. Ha az em√©szt√©si folyamat nem t√∂k√©letes, nagyobb molekul√°k is felv√©telre ker√ľlnek, m√©ret√ľkn√©l fogva azonban ezeket m√°r idegenk√©nt ismerheti fel az immunrendszer. Ez az √©telallergi√°k egyik legf√Ķbb oka, √©s sokszor az em√©szt√©s jav√*t√°s√°val (enzimek bevitele, b√©l norm√°l fl√≥r√°j√°nak helyre√°ll√*t√°sa) az allergi√°s reakci√≥k is cs√∂kkenthet√Ķk.
A t√°pl√°l√©k ezt k√∂vet√Ķen a vastagbelekbe jut, ahol, ha a feh√©rjeem√©szt√©s nem volt t√∂k√©letes, a b√©lbakt√©riumok bontj√°k le azt, melynek eredm√©nye amm√≥nia,k√©n-hidrog√©nek,fenolok,indolok,scatolok,hisztamin, √©s ezek b√Ľz√∂s sz√©kletet eredm√©nyeznek.
Felsz√*v√≥d√°st k√∂vet√Ķen a di- tripeptidek is lebont√°sra ker√ľlnek, majd az aminosav vagy feh√©rje√©p√*t√Ķ elemekk√© v√°lnak, vagy biol√≥giailag akt√*v anyagokk√° (pl: hormonokk√°, enzimekk√©) alakulnak. E mellett az aminosav anyagcsere r√©szek√©nt m√°s aminosavakk√° is alakulhatnak, vagy lebomlanak; √©s energi√°t szolg√°ltatnak.
Fontos, hogy bizonyos aminosavak a szervezetbe jutva √∂n√°ll√≥ hat√°ssal b√*rnak, ezt haszn√°lj√°k ki sok √©trend kieg√©sz√*t√Ķben.
A teljess√©g ig√©nye n√©lk√ľl p√°rat megeml√*t√ľnk:
A Lizin p√©ld√°ul a kollag√©nben nagy mennyis√©gben fordul el√Ķ.A kollag√©n a k√∂t√Ķsz√∂veteink egyik f√Ķ alkot√≥eleme. A tumorok, v√*rusok, bakt√©riumok csak √ļgy tudnak teret nyerni, √©s terjedni, ha felbontj√°k a k√∂r√ľl√∂tt√ľk l√©v√Ķ k√∂t√Ķsz√∂vetet. Az ezt v√©grehajt√≥ enzimeket a Lizin term√©szetes m√≥don g√°tolja. Az √©rfal k√∂t√Ķsz√∂vet√©nek k√°rosod√°s√°val kezd√Ķdik az √©relmeszesed√©s is.. R√°ad√°sul a Lizin az LDL- koleszerinhez tapadva g√°tolja annak √©rfalhoz k√∂t√Ķd√©s√©t. √ćgy alizin a herpesz ellenes, tumor ellenes, √©s √©relmeszesed√©s elleni k√©sz√*tm√©nyekben is megtal√°lhat√≥. A kollag√©n m√°sik f√Ķ alkot√≥ja,a Polin,b√°r azt a szervezet el√Ķ tudja √°ll√*tani. De megn√∂vekedett ig√©ny eset√©n ezt is sz√ľks√©ges p√≥tolni. Erre tumorok √©s el√Ķrehaladott √©relmeszesed√©s eset√©n lehet sz√ľks√©g. Az ereink t√°g√*t√°s√°hoz helyileg NO (Nitrog√©nmonoxid) szabadul fel. Ezt a molekul√°t a szervezet az Argininr√Ķl szak√*tja le. √Čpp ez√©rt √©rrendszeri √©s v√©rnyom√°s-stabiliz√°l√≥ szerek alkot√≥r√©sze lehet.
A Cisztein a m√°j √°ltal termelt egyik legfontosabb m√©regtelen√*t√Ķ molekula a glutation alkot√≥ja.A glutation k√©pes semleges√*teni sz√°mos k√°ros anyagot (k√©n tartam√ļ csoportjainak k√∂sz√∂nhet√Ķen). √Čpp ez√©rt az N-acetil-cisztein sz√°mos m√°jt√°mogat√≥, √©s m√©regtelen√*t√Ķ k√©sz√*tm√©ny hat√≥anyaga, de e mellett ny√°kold√≥ hat√°sa is van.
Fentiek csak p√©ld√°k voltak, de ezek azok az anyagok, melyek bizony√*tott hat√°ssal b√*rnak. √Čs megmutatj√°k, hogy ha teljes k√∂r√Ľ t√°panyagbevitelt akarunk biztos√*tani, nem el√©g csak vitaminokra √©s √°sv√°nyi anyagokra korl√°tozni az √©trend kieg√©sz√*t√©s√©t.

hani
2009-01-09, 13:01
Arginin

Tudom√°nyos kutat√°sok bizony√*tott√°k, hogy az esszenci√°lis aminosavak k√∂z√© tartoz√≥ l-arginin k√©slelteti a daganatok kialakul√°s√°t, seg√*t m√©regtelen√*teni a m√°jat, hoz­z√°j√°rul az agyalapi mirigy (hipof√*zis) √°ltal termelt n√∂veked√©si hormon kibo­cs√°t√°s√°hoz, seg√*t fenntartani az eg√©szs√©ges immunrendszert. Ismert tov√°bb√°, hogy az arginin el√Ķseg√*ti a szervezetben termel√Ķd√Ķ, m√©rgez√Ķ hat√°s√ļ amm√≥nia elt√°vol√*t√°s√°t, fokozza a f√©rfiak spermak√©pz√Ķd√©s√©t, valamint j√≥t√©kony hat√°sa van vese-rendelleness√©gek, illetve s√©r√ľl√©sek eset√©n. A sebgy√≥gyul√°skor k√©pz√Ķd√Ķ h√°m­r√©teg sok arginint tartalmaz.
Sz√ľks√©g van erre az aminosavra a feh√©rjeszint√©zishez √©s az optim√°lis n√∂veked√©shez. Az izomt√∂meg gyarapod√°sa √©s a testzs√*r cs√∂kken√©se l-arginin jelen­l√©t√©ben megy v√©gbe. Ezenk√*v√ľl hozz√°j√°rul a kollag√©n(a k√∂t√Ķsz√∂vet fontos alkot√≥r√©sze) k√©pz√Ķd√©s√©hez. M√°jbetegs√©gek (elzs√*rosod√°s √©s cirr√≥zis) eset√©n az l-arginin adagol√°sa javul√°st eredm√©nyezhet.
Az arginin term√©szetes forr√°sai: napraforg√≥mag, szez√°mmag, korp√°s b√ļza­keny√©r, barna rizs, zabliszt, pattogatott kukorica, di√≥, szentj√°noskeny√©r, zselatinos desszertek, csokol√°d√©.
Az ut√≥bbi √©vekben elterjedt az l-arginin,mint t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķ fel­haszn√°l√°sa a sportban.T√∂bb mint 50 tudom√°nyos vizsg√°lat igazolta, hogy √©letkort√≥l f√ľggetlen√ľl nagyon er√Ķteljesen hat a n√∂veked√©si hormon ter­mel√Ķd√©s√©re. Az egyik kutat√°si program sor√°n ennek az aminosavnak a hat√°s√°t az 1-dopa √©s a szomatokrinin hat√°s√°val hasonl√*tott√°k √∂ssze 12 eg√©szs√©ges f√©rfin. (Az ut√≥bbi k√©t vegy√ľlet egyar√°nt igen hat√©kony a n√∂veked√©si hormon kibocs√°t√°s√°nak fokoz√°s√°ban. Az 1-dopa gy√≥gy√*thatatlannak hitt betegekre gyakorolt rendk√*v√ľli √©s ellentmond√°sos hat√°s√°r√≥l n√©h√°ny √©ve az √Čbred√©sek c√*m√Ľ k√∂nyv √©s film is k√©pet adott.)Azt tapasztalt√°k,hogy az arginin legal√°bb akkora, de esetenk√©nt m√©g na­gyobb m√©rt√©kben fokozta a n√∂veked√©si hormon kibocs√°t√°s√°t, mint a m√°sik k√©t anyag. Mindemiatt sportol√≥k igen el√Ķny√∂sen haszn√°lhatj√°k az arginint az izom­sz√∂vet fejleszt√©s√©re, er√Ķs√*t√©s√©re, illetve a testzs√*r cs√∂kkent√©s√©re.
Fontos!
-Terhes és szoptató anyák ne szedjenek 1-arginint.
-Semmiképpen se fogyasszon arginint az, aki szkizofréniában szenved.
-Ellenjavallt herpesz esetében is.

hani
2009-01-13, 15:05
Az esszenci√°lis el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosavak (BCAA-k) k√ľl√∂n√∂s jelent√Ķs√©ggel b√*rnak a sportol√≥k sz√°m√°ra, mivel az izomban bomlanak le, nem pedig a m√°jban. Em√©szt√©s ut√°n a feh√©rj√©k aminosavakra bomlanak, melyek egyar√°nt v√°lhatnak az izmok √©p√*t√Ķk√∂veiv√©, vagy energiaforr√°ss√° is. Az izomzat 35%-a a BCAAk-b√≥l √©p√ľl fel, ez√©rt √©rthet√Ķ hogy ezek az aminosavak elengedhetetlenek az izomzat fel√©p√*t√©s√©hez. M√°r n√©h√°ny perces testi terheI√©s (edz√©s) ut√°n meg lehet √°llap√*tani a szervezet funkcion√°lis aminosavk√©szlet√©ben ezeknek a BCAA-anyagoknak, k√ľl√∂n√∂sen az L-leucinnak a hi√°ny√°t. Ha ez a hi√°ny nem, illetve t√ļl k√©s√Ķn egyenl√*t√Ķdik ki, az akad√°lyozza, illetve k√©slelteti a k√*v√°nt izomzatgyarapod√°st.
A leucin az egyike a h√°rom el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosavnak (BCAA-k) az izoleucinnal √©s a valinnal egy√ľtt. Ez a h√°rom aminosav az izomsz√∂vetekben tal√°lhat√≥ feh√©rj√©k k√©tharmad r√©sz√©t teszi ki, ez a jelent√Ķs ar√°ny pedig igen fontoss√° teszi √Ķket az izomt√∂meg n√∂vel√©s√©ben √©s az izomsejtek energiaell√°t√°s√°ban. Ha valamilyen hi√°ny l√©p fel egy√©b aminosavakb√≥l, akkor a BCAA-kat szervezet√ľnk √°talak√*tja a hi√°nyz√≥ form√°ra.
A leucin az esszenci√°lis aminosavak egyike – teh√°t t√°pl√°l√©kb√≥l √©s/vagy kieg√©sz√*t√Ķkb√Ķl kell fedezn√ľnk a sz√ľks√©ges mennyis√©get. Izmaink a leucint k√∂zvetlen√ľl √ľzemanyagk√©nt hasznos√*tj√°k, b√°rmilyen munk√°t is v√©gezzenek, valamint kimutatt√°k, hogy az izmok leboml√°s√°t is megakad√°lyozza, n√∂veli az energiaszintet √©s jav√*tja az √°ll√≥k√©pess√©get. A leucin az inzulintermel√©sre is hat√°ssal van, ez√°ltal seg√*t stabiliz√°lni vagy cs√∂kkenteni a v√©rcukorszintet.
Az izmok leucint haszn√°lnak √ļgy az edz√©s, mint a pihen√©s ideje alatt, √©s a kutat√°sok alapj√°n az is kider√ľl, hogy a h√°rom BCAA amino k√∂z√ľl ez a legfontosabb az energiatermel√©s szempontj√°b√≥l. Az igazat megvallva a kutat√≥k 90%-n√°l is magasabbra becs√ľlik az edz√©s ideje alatt energiatermel√©sre haszn√°lt, √©tkez√©ssel bevitt leucin mennyis√©g√©t, √©s val√≥sz√*n√Ľs√*tik, hogy ez az aminosav lehet a limit√°l√≥ t√©nyez√Ķ abban az esetben, ha a sportol√≥k nem fogyasztanak plusz mennyis√©geket, hogy p√≥tolj√°k a test√ľk √°ltal elhaszn√°lt leucinmennyis√©get.
A feh√©rjeanyagcsere √©s izomt√∂meg n√∂veked√©s tekintet√©ben a leucin minden aminosavn√°l jobban kutatott anyag, a glutaminnal kar√∂ltve. Kimutatt√°k, hogy traum√°k ut√°n megel√Ķzi az izomveszt√©st, ilyen pl. a seb√©szeti beavatkoz√°s, tov√°bb√° el√Ķseg√*ti az izomt√∂meg n√∂veked√©s√©t √©s jav√*tja a teljes√*tm√©nyt eg√©szs√©ges emberek eset√©ben. Mindazon√°ltal az √©rdekl√Ķd√©s k√∂z√©ppontj√°ban ma a metabolitjai √°llnak, ilyen a HMB √©s a KIC.
Minden feh√©rjetartalm√ļ √©tel tartalmaz bizonyos mennyis√©g√Ľ leucint – a tejterm√©kekben √©s a v√∂r√∂s h√ļsokban fordul el√Ķ legnagyobb mennyis√©gben. A tejsav√≥ √©s toj√°sfeh√©rje k√©sz√*tm√©nyek, valamint a barna rizs, a babok, di√≥k, a sz√≥jaliszt √©s a teljes gabona szint√©n gazdag leucinforr√°sok.:D

hani
2009-01-13, 15:13
Mi√©rt haszn√°lj√°k a sportol√≥k a leucint ?Az akt√*v √©letm√≥dot √©l√Ķ emberek a valinnal √©s az izoleucinnal egy√ľtt alkalmazz√°k a leucint, hogy izomt√∂meg n√∂veked√©st √©rjenek el seg√*ts√©g√©vel, mivel az √©tkez√©ssel bevitt leucin 90%-a energiak√©nt ker√ľl felhaszn√°l√°sra az izmokban. Mindazon√°ltal a leucinsz√ľks√©gletet gyakran a tejsav√≥proteinek fogyaszt√°s√°val fedezni lehet. Sok sportol√≥ pedig a leucin metabolitj√°nak, a HMB-nek a fogyaszt√°s√°val jobb eredm√©nyeket tudott el√©rni.

-El√Ķseg√*ti a regener√°l√≥d√°st √©s megakad√°lyozza az izmok leboml√°s√°t

-Megel√Ķzi az izomveszt√©st, f√Ķleg nagy magass√°gokban

-Megn√∂veli a n√∂veked√©si hormon termel√Ķd√©s√©t, √©s seg√*t fenntartani a tesztoszteronszintet a f√©rfiakban

-N√∂veli az izmok sz√°m√°ra hasznos√*that√≥ energiamennyis√©get √©s √ļjrat√∂lti az izomsejtek energiarakt√°rait,ez√°ltal n√∂veli az √°ll√≥k√©pess√©get

A leucin hi√°nyt√ľnetei a k√∂vetkez√Ķk lehetnek:
-Katabolizmus (izomvesztés)
-Megnövekszik a magas vércukorszint veszélye
-Csecsem√Ķk eset√©ben a hypoglik√©mia
-S√©r√ľl√©sek lassabb gy√≥gyul√°sa
A leucin a k√∂vetkez√Ķ t√ľnetek kezel√©sekor is hasznos lehet:
-Májbetegségek
-Krónikus vesepanaszok
-Allergi√°k
A feh√©rj√©k alkot√≥elemek√©nt, az izoleucin sz√ľks√©ges a hemoglobin termel√Ķd√©s√©hez – ami a vasat sz√°ll√*tja a v√©rben – , valamint sz√ľks√©ges a v√©rcukorszint szab√°lyoz√°s√°hoz is, ami edz√©s k√∂zben energi√°v√° alakul az izmokban. R√°ad√°sul, az izoleucint energiak√©nt is felhaszn√°lj√°k az izomsejtek, √©s √*gy m√°s aminosavakat √≥v meg az el√©g√©st√Ķl. A kutat√≥k szerint az id√Ķsebb korban bek√∂vetkez√Ķ izomveszt√©s r√©szben az izoleucin hi√°ny√°nak tudhat√≥ be.
Az el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosavak fontosak a feh√©rjeszint√©zis szempontj√°b√≥l, az izomt√∂meg n√∂vel√©s√©hez, √©s az izomveszt√©s elker√ľl√©se √©rdek√©ben. Egyszer√Ľen sz√≥lva, el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosavak n√©lk√ľl izomsejtjeink nem lehetnek eg√©szs√©gesek, √©s nem tudn√°nak n√∂vekedni sem.
A leg√ļjabb kutat√°sok azt is kimutatt√°k, hogy a h√°rom el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosav egy√ľtt k√©pes megakad√°lyozni (vagy cs√∂kkenteni) az izomveszt√©st m√©g a fekv√Ķbetegek eset√©ben is.
B√°r igen fontos aminosav, az izoleucint nem lehet rangsorban a t√∂bbi BCAA aminosav el√© vagy m√∂g√© helyezni. Mindazon√°ltal kiemelked√Ķ szerepe van az izmok anyagcser√©j√©ben.:D folyt.k√∂v.

hani
2009-01-13, 15:54
A valin egy k√ľl√∂nleges esszenci√°lis aminosav, mivel stimul√°nsk√©nt is hathat; f√Ķleg az izomsz√∂vet t√°rolja, ahol energiaforr√°sk√©nt ker√ľl felhaszn√°l√°sra, mikor izmaink „harci √ľzemm√≥dban” vannak. Igazs√°g szerint a valin az egyik legfontosabb izom√©p√*t√Ķ √©s energiaforr√°sk√©nt is hasznos√*that√≥ aminosav. Ha nincs valin, nincs izom! Ennyire egyszer√Ľ.
A valin val√≥sz√*n√Ľleg legink√°bb test√ľnk nitrog√©negyens√ļly√°t szab√°lyoz√≥ tulajdons√°g√°r√≥l ismert. A feh√©rjebevitel hat√°rozza meg test√ľnk nitrog√©negyens√ļly√°t. A negat√*v nitrog√©negyens√ļly azt jelenti, hogy nem jutunk elegend√Ķ mennyis√©g√Ľ feh√©rj√©hez, ami izomsz√∂veteink leboml√°s√°t eredm√©nyezheti. A pozit√*v egyens√ļly ezzel ellent√©tben viszont lehet√Ķv√© teszi az izomt√∂meg n√∂veked√©s√©t. Ha nem jutunk elegend√Ķ valinhoz, akkor az √©rz√©keny egyens√ļlyi helyzet a felborul√°s√°nak vesz√©lye megn√∂vekszik. A valin, mely egy esszenci√°lis el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosav (BCAA), a sejtek energiaforr√°sak√©nt szolg√°l, valamint szerepet j√°tszik a sz√∂vetek regener√°l√°s√°ban. A feh√©rj√©k egyik √©p√*t√Ķk√∂vek√©nt (a t√∂bbi aminosavhoz hasonl√≥an) l√©tfontoss√°g√ļ szerepet t√∂lt be az immunrendszer m√Ľk√∂d√©s√©ben, az izomt√∂meg √©p√*t√©s√©ben √©s a v√*z √©s a nitrog√©n egyens√ļly√°nak fenntart√°s√°ban. T√∂bbnyire egy BCAA aminosav formula r√©szek√©nt vagy min√Ķs√©gi feh√©rjeporban ker√ľl felhaszn√°l√°sra.T√°pl√°l√©kainkban is megtal√°lhat√≥,f√Ķleg a tejterm√©kekben, h√ļsokban, gomb√°kban, gabonaf√©l√©kben, f√∂ldimogyor√≥ban √©s a sz√≥jafeh√©rj√©ben. A valin a m√°sik k√©t el√°gaz√≥ l√°nc√ļ aminosavval, az izoleucinnal √©s a leucinnal egy√ľtt az izmok aminosavtartalm√°nak mintegy 35%-√°t teszik ki. Fontos, hogy ezek az aminosavak egyens√ļlyban legyenek egym√°ssal. √ćgy a szakemberek azt javasolj√°k, hogy alkalmaz√°sakor a valinhoz k√©pest azonos mennyis√©g√Ľ izoleucint, √©s dupla adag leucint szedj√ľnk. A valin hi√°nyt√ľnetei:
-Negat√*v hat√°ssal van az antibiotikumokkal v√©gzett ter√°pi√°ra
-Jávorfa szirup betegség
a k√∂vetkez√Ķ t√ľnetek kezel√©sekor lehet hasznos:
-Aknék
-Máj rendellenességek
-Epehólyag betegség
-√Čg√©sek
-Trauma
A valinr√≥l kimutatt√°k,hogy drogf√ľgg√Ķs√©gek kezel√©sekor bek√∂vetkez√Ķ elvon√°si t√ľneteket cs√∂kkenti,√©s kieg√©sz√*t√Ķk√©nt felhaszn√°lhat√≥ ezeknek a f√ľgg√Ķs√©geknek a kezel√©s√©hez. Mindazon√°ltal √≥vakodni kell a t√ļl nagy mennyis√©gek bevit√©t√Ķl,mivel hasonl√≥ t√ľneteket produk√°lhat,mint a drogok: bizserg√©s √©rzet√©t,√©s halucin√°ci√≥t is okozhat.:eek:

hani
2009-01-28, 14:07
Val√≥szin√Ľ hogy a v√©rcsoport di√©t√°r√≥l m√°r mindenki hallott,de arr√≥l hogy a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ v√©rcsoport√ļ embereknek jobban oda kell figyelni egyes vitaminok bevitel√©re?:confused: √ćme n√©h√°ny inform√°ci√≥,hogy mit (mib√Ķl) kellene nagyobb mennyis√©gben fogyasztani;) :

0 vércsoport
A 0 v√©rcsoport alakult ki a legkor√°bban az evol√ļci√≥ sor√°n. A 0 v√©rcsoport√ļak h√ļsev√©shez alkalmazkodtak. Zs√*rban old√≥d√≥ vitaminokhoz, vashoz √©s C-vitaminhoz viszonylag kell√Ķ mennyis√©gben jutnak, ellenben fokozott p√≥tl√°sra van sz√ľks√©g√ľk B-vitaminokb√≥l. Eg√©szs√©g√ľk meg√Ķrz√©se √©rdek√©ben speci√°lis n√∂v√©nyi kivonatokat aj√°nlott fogyasztaniuk, ilyen a jukka, a petrezselyem, a kurkuma, a torma, az √©desgy√∂k√©r.
A vércsoport
Az A v√©rcsoport 15-25 ezer √©vvel ezel√Ķtt alakulhatott ki. Ekkorra az ember m√°r letelepedhetett √©s n√∂v√©nyeket is termeszthetett. Az A v√©rcsoporthoz tartoz√≥k n√∂v√©nyev√Ķ jellemz√Ķket mutatnak. Szervezet√ľk viszonylag j√≥l ell√°tott √°sv√°nyi anyagokkal √©s vitaminokkal, de ellen√°ll√≥ k√©pess√©g√ľk karbantart√°s√°hoz √©s szervezet√ľk optim√°lis m√Ľk√∂d√©s√©hez t√∂bbek k√∂z√∂tt vas, B12-vitamin, C-vitamin, folsav, pantot√©nsav, bioflavonoid √©s E-vitamin p√≥tl√°s√°ra szorulnak. A z√∂ld tea, a gy√∂mb√©r, a galagonya, a petrezselyem fogyaszt√°sa kifejezetten el√Ķny√∂s sz√°mukra
B vércsoport
A B v√©rcsoport kev√©sb√© specifikus. A B v√©rcsoport√ļ emberek vegyesen t√°pl√°lkozhatnak. Sz√°mukra egy teljes k√∂r√Ľ vitamin- √©s √°sv√°nyianyag komplex optim√°lis eg√©szs√©gmeg√Ķrz√©st biztos√*t,de emellett a n√∂v√©nyi kivonatok– √©desgy√∂k√©r, petrezselyem, brokkoli, bodza, reishi gomba, shiitake gomba – a B v√©rcsoport√ļ ember idegrendszer√©t, em√©szt√©s√©t √©s ellen√°ll√≥ k√©pess√©g√©t t√°mogatj√°k.
AB vércsoport
A fejl√Ķd√©s sor√°n legutolj√°ra kialakult v√©rcsoportot az A √©s B kevered√©se h√*vta √©letre. Az AB v√©rcsoport√ļak sz√°m√°ra aj√°nlhat√≥ a C-vitamin-kieg√©sz√*t√©s, valamint antioxid√°nsok √©s bizonyos n√∂v√©nyi hat√≥anyagok p√≥tl√°s√°r√≥l is gondoskodniuk kell – erre szolg√°l a z√∂ld tea, a fokhagyma, a brokkoli, a zeller √©s a gy√∂mb√©r.

hani
2009-02-20, 16:16
Az orvostudom√°ny fejl√Ķd√©s√©vel egyre t√∂bb kutat√°st v√©geznek az emberi testtel kapcsolatban. Ennek √©s a megsz√°ml√°lhatatlanul sok statisztik√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen hihetetlen mennyis√©g√Ľ √©rdekes t√©nyt t√°rtak m√°r f√∂l. A legt√∂bb az √°tlagos ember el√Ķtt azonban rejtve marad. √ćme n√©h√°ny – olykor-olykor megd√∂bbent√Ķ – √©rdekess√©g, mazsol√°zz kedvedre!
Tudtad? Reggel minden ember magasabb egy picit, mint este. A gravitáció hatására ugyanis a nap végére egy picit összemész. Ezért, ha valós testmagasságodat szeretnéd megmérni, mindig reggel méredzkedj.
Tudtad? Az AB vércsoportot fedezték fel utoljára. A kaukázusi A és a mongol B vércsoportok összeolvadásaként jött létre, ezért is olyan ritka. A világ népességének csupán 5 százaléka rendelkezik AB vércsoporttal.
Tudtad? Annak az √°ll√*t√°snak, miszerint a haj rendszeres v√°gat√°sa er√Ķs√*ti a hajsz√°lakat, semmilyen biol√≥giai alapja nincs. A haj ugyanis elhalt szaruanyag. A hajhagyma legfeljebb „megk√∂nnyebb√ľlhet” a lev√°gott haj cs√∂kkent s√ļlya miatt.
Tudtad? Ha szinte sosem vagy szomjas, az nem azt jelenti, hogy nincs sz√ľks√©ged folyad√©kra. Ha a szervezet kisz√°rad, √ļgy reag√°l, hogy egy id√Ķre megsz√ľnteti a szomj√ļs√°g√©rzetet. √ćgy teh√°t a cs√∂kkent vagy teljesen elt√Ľnt szomj√ļs√°g nagy v√*zig√©nyt jelez.

hani
2009-02-20, 16:22
folyt.
Tudtad? Ha t√ľsszentesz, sz√*ved meg√°ll egy ezredm√°sodpercre. Az er√Ķs t√ľsszent√©s egy√©bk√©nt bordat√∂r√©st is okozhat. Az emberi sz√*v egy nap alatt sz√°zezerszer dobban, teh√°t ennyiszer pump√°lja sz√©t ereidben a v√©rt.

Tudtad? A n√Ķk k√©tszer annyit pislognak, mint a f√©rfiak.

Tudtad? Az emberi testben k√∂r√ľlbel√ľl 60 milli√°rd sejt tal√°lhat√≥. A sejtek pedig egyenk√©nt t√*zezerszer annyi molekul√°t tartalmaznak, mint a Tej√ļt √∂sszes csillaga.

Tudtad? 2006-ban a Colorado √Āllami Egyetem kutat√≥i megvizsg√°lt√°k 1200 p√°pua √ļj-guineai bennsz√ľl√∂tt b√Ķr√©t. A vizsg√°lat sor√°n egyiken sem tal√°ltak pattan√°st, mitesszert vagy ki√ľt√©st. Az okok a b√Ķr szerkezet√©ben √©s a kl√*m√°ban keresend√Ķk.

Tudtad? A f√©rfiak √©s a n√Ķk eg√©szen m√°sk√©ppen √°lmodnak. A n√Ķk √°lmaiban ink√°bb er√Ķs sz√*nek, besz√©lget√©sek szerepelnek, √©s √°lmaik csak 70 sz√°zal√©k√°nak van szexu√°lis t√∂ltete. Ezzel szemben a f√©rfiak ink√°bb fekete √©s feh√©r sz√*nekben, t√∂rt√©n√©sekr√Ķl √°lmodnak, s √°lmaik k√∂zel 90 sz√°zal√©ka valamilyen szexu√°lis tartalmat vagy utal√°st hordoz.

Tudtad? Az √°tlagos ember b√©lrendszer√©ben k√∂r√ľlbel√ľl 3-8 kil√≥ b√©ls√°r van jelen √°lland√≥ jelleggel, amely folyamatosan visszam√©rgezi a szervezetet.:eek:

hani
2009-03-02, 14:03
A sok kutat√°snak √©s felm√©r√©snek h√°la, azonban vannak olyan statisztik√°k, illetve eredm√©nyek, amelyek m√©g mindig meglep√Ķ, vagy legal√°bbis eddig ismeretlen t√©nyeket t√°rnak el√©nk. Egy r√©sz√ľk d√∂bbenetes betegs√©geket mutat be, m√°s r√©sz√ľk pedig olyan √©vezredes h√°zi praktik√°kat, melyeket a ma embere valami miatt m√°r nem alkalmaz.
√ćme 8 √©rdekes t√©ny, melyek sz√*nes√*thetik az eg√©szs√©ggel kapcsolatos fogalomt√°radat!;)
Tudtad? A citrom g√Ķze sokkal eg√©szs√©gesebb, mint maga a nyers gy√ľm√∂lcs. Egyes k√*s√©rletek szerint g√Ķz√©vel t√∂bb v√*rus puszt√*that√≥ el, mint ha hidegen megiszod a lev√©t. Ezenk√*v√ľl er√Ķs√*ti a sz√*vet √©s az √©rfalakat, valamint l√°zcsillap√*t√≥ hat√°s√ļ.

Tudtad? Egy amerikai kutat√°s sor√°n 25 ezer h√*v√Ķnek √©s 25 ezer nem h√*v√Ķnek figyelt√©k meg az √©lettartam√°t. A felm√©r√©s szerint a h√*v√Ķk √°tlagosan 10-12 √©vvel tov√°bb √©lnek, mind nem h√*v√Ķ t√°rsaik. Ennek oka a pszichol√≥gusok szerint igen egyszer√Ľ: ha valaki hisz valamiben, ami n√°la nagyobb, ami sosem hagyhatja el, k√∂nnyebben viseli az √©let megpr√≥b√°ltat√°sait, √©s k√∂nnyebben l√°bal ki a betegs√©gekb√Ķl is.

Tudtad?A zaj hossz√ļ t√°von sz√*vrohamhoz vezethet. Ennek oka egyszer√Ľ: ha √°lland√≥ zaj vesz k√∂r√ľl – amin az eg√©szen h√©tk√∂znapi zajforr√°sok is √©rtend√Ķk, mint a gyerekzsivaj, a t√∂megk√∂zleked√©s, vagy ak√°r a stand by √ľzemm√≥dban hagyott telev√*zi√≥ z√ľmm√∂g√©se –, szervezeted k√©ptelen pihenni, regener√°l√≥dni. √ćgy a benned l√©v√Ķ fesz√ľlts√©g, stressz szintje lassan ugyan, de ann√°l biztosabban emelkedik. Egy n√©metorsz√°gi kutat√°s kimutatta, hogy azok az emberek, akik √°lmukban zajnak vannak kit√©ve, sokkal t√∂bb adrenalint termelnek. A stressz-szintj√ľk mellett a vizeletben tal√°lhat√≥ kortizol√©rt√©k√ľk is megn√Ķtt, mely hozz√°j√°rul a szervezet √°ltal√°nos legyeng√ľl√©s√©hez, √©s n√∂veli a v√©r koleszterinszintj√©t. A magas koleszterin pedig a sz√*vinfarktus egyik legnagyobb rizik√≥faktora.

Tudtad? A k√°ros k√∂rnyezeti behat√°sok eg√©szs√©gk√°ros√*t√≥ hat√°sai az al√°bbiak szerint alakulnak – a legt√∂bb t√©vhittel ellent√©tben: 70 sz√°zal√©kban az √©lelmiszerek, 10 sz√°zal√©kban a v√*z √©s mind√∂ssze 20 sz√°zal√©kban tehet√Ķ felel√Ķss√© a leveg√Ķ az eg√©szs√©g √°ltal√°nos k√°ros√*t√°s√°√©rt. A sz√°zal√©kok √°tlagos szennyezetts√©g√Ľ uni√≥s orsz√°gokra vonatkoznak.

Tudtad? A WHO – Eg√©szs√©g√ľgyi Vil√°gszervezet – adatai alapj√°n jelenleg a vil√°gon 40-45 milli√≥ vak √©s k√∂r√ľlbel√ľl 100 milli√≥ gyeng√©nl√°t√≥ √©l. Az adatok az√©rt megd√∂bbent√Ķek, mert az esetek 80 sz√°zal√©k√°ban elker√ľlhet√Ķ, 60 sz√°zal√©k√°ban pedig valamilyen m√≥don gy√≥gy√*that√≥, enyh√*thet√Ķ lenne a betegs√©g.

Tudtad? A szervezetben a cink 90 sz√°zal√©ka az izomrendszerben √©s a csontrendszerben tal√°lhat√≥. A s√ļlyos cinkhi√°ny viszont nem csak mozg√°sszervi panaszokat okozhat. T√ľnetei k√∂z√∂tt szerepel a szexu√°lis aktivit√°s cs√∂kken√©se, a reprodukci√≥s k√©pess√©g roml√°sa, a gyenge √*z√©rz√©kel√©s √©s szagl√°s, valamint a hasmen√©s is.

Tudtad? A vitaminokat mint a t√°pl√°l√©kok fontos alkot√≥elemeit, amelyek l√©tfontoss√°g√ļ szerepet j√°tszanak az eg√©szs√©g fenntart√°s√°ban, egy lengyel–amerikai biok√©mikus, Casimir Funk (1884–1967) ismerte fel.

Tudtad? 100 teljesen eg√©szs√©ges p√°r, mindenf√©le fogamz√°sg√°tl√≥ m√≥dszer n√©lk√ľli pr√≥b√°lkoz√°s√°b√≥l csak mind√∂ssze 20-25 n√Ķ esik teherbe az els√Ķ alkalommal.

hani
2009-03-10, 12:12
A term√©szetgy√≥gy√°szat nagy el√Ķnye, hogy mesters√©ges k√©miai szerek helyett a term√©szet adta csod√°kkal t√°mogatod meg immunrendszered a betegs√©gekkel szemben. Lehet az ember szkeptikus, vagy ak√°r fanatikus, egy bizonyos szintig a gy√≥gyn√∂v√©nyek, gy√≥gyk√ļr√°k, gy√≥gyvizek j√≥t√©kony hat√°sa megk√©rd√Ķjelezhetetlen. √ćzl√©se √©s befogad√≥k√©pess√©ge szerint mindenki eld√∂ntheti, mennyire b√*zik a term√©szetgy√≥gy√°szatban, √©s mennyire a modern orvostudom√°nyban. Az azonban biztos, hogy a term√©szetes gy√≥gym√≥dok sok √©vezredes m√ļltra tekinthetnek vissza, √©s igazi, √Ķsi kult√ļr√°t jelentenek.;) Mit mire haszn√°ltak √Ķseink, mir√Ķl hogyan gondolkoznak a term√©szetgy√≥gy√°szok, illetve mit √©rdemes figyelembe venni, ha a term√©szet gy√≥gy√*t√≥ ereje mellett d√∂ntesz? – √*me n√©h√°ny √©rdekess√©g.
Tudtad? A bazsalikomot m√°r az √≥kori egyiptomiak is haszn√°lt√°k. Mind a konyh√°ban, mind pedig a gy√≥gyszeres l√°dik√°ban fellelhet√Ķ volt.
Tudtad? Sok term√©szetgy√≥gy√°sz tekinti a sz√°jz√ļg berepedez√©s√©t a nyomb√©lfek√©lyre utal√≥ hajlam egyik jelek√©nt.
Tudtad? Hat√≥s√°gilag tilos olyan ter√ľleteken gy√≥gyn√∂v√©nyt gy√Ľjteni, ahol a f√∂ld√∂n f√©szkel√Ķ madarak honosak.
Tudtad? Nem csak az √Ķsi k√*nai orvosl√°sban haszn√°lj√°k az angyalf√ľvet n√Ķgy√≥gy√°szati probl√©m√°k kezel√©s√©re. Az indi√°nok is alkalmazt√°k, pedig semmilyen kapcsolatban nem √°lltak a keleti orvosi kult√ļr√°val.
Tudtad? A m√©hek ragaszt√≥anyag√°t propolisznak nevezz√ľk. A propolisz er√Ķs gyullad√°scs√∂kkent√Ķ, de f√°jdalomcsillap√*t√≥ √©s nyugtat√≥ hat√°ssal is j√°r. Mell√©khat√°sa nincs, √©s azt lesz√°m√*tva, hogy feler√Ķs√*ti az antibiotikumok hat√°s√°t, nem l√©p egyetlen gy√≥gyszerrel sem reakci√≥ba.
Tudtad? Egy√°ltal√°n nem mindegy, hogy gy√≥gyszert√°ri kamill√°t vagy filteres kamill√°t haszn√°lsz te√°d elk√©sz√*t√©s√©hez. Az egyikben csak a n√∂v√©ny vir√°gzata tal√°lhat√≥ meg, m√*g a m√°sikban a sz√°ra √©s levele is.
Tudtad? A c√©kl√°r√≥l k√∂zismert, hogy magas a vastartalma, √©s v√©rk√©pz√Ķ hat√°s√ļ. Azt azonban csak kevesen tudj√°k, hogy mitesszerek, pattan√°sok kezel√©s√©ben is seg√*thet. Legal√°bbis az √Ķsi indiai orvosl√°s szerint. Ezenk√*v√ľl Afrik√°ban mal√°ria ellen is haszn√°lj√°k.
Tudtad? Az Eur√≥pai Uni√≥ban haz√°nk az egyetlen orsz√°g, ahol elismert√©k az √°jurv√©d√°t mint term√©szetes gy√≥gym√≥dot alkalmaz√≥ alternat√*v gy√≥gy√°szatot. A bejegyz√©s 2005-ben t√∂rt√©nt.
Tudtad? Ha homeop√°ti√°s k√©sz√*tm√©nyeket szedsz, √©s ill√≥olajokat is alkalmazol, a kett√Ķ k√∂z√∂tt legal√°bb 4 √≥r√°nak kell eltelnie, hogy ne cs√∂kkents√©k egym√°s hat√°s√°t.

hani
2009-03-13, 11:23
A z√∂lds√©gek √©s a gy√ľm√∂lcs√∂k eg√©szs√©gesek, a zs√*ros √©telek nem azok. Ezt ma m√°r egy √≥vod√°s is fel tudja mondani. Vannak azonban enn√©l sokkal √©rdekesebb t√©nyek is.

A t√°pl√°lkoz√°sr√≥l mint az eg√©szs√©ges √©letm√≥d egyik legfontosabb alappill√©r√©r√Ķl igen sokat besz√©l√ľnk. Mit egy√©l, mit ne egy√©l, vagy lehet√Ķleg csak m√©rt√©kkel. Mely gy√ľm√∂lcs√∂k, z√∂lds√©gek a legjobb betegs√©gmegel√Ķz√Ķk, mit haszn√°lj zs√*r helyett, hogyan cs√∂kkentsd a koleszterinszinted? Ismer√Ķs k√©rd√©sek, ugye?

A t√°pl√°lkoz√°skutat√≥k azonban a m√°r k√∂zhelyeknek sz√°m√*t√≥ meg√°llap√*t√°sokn√°l sokkal √©rdekesebb, izgalmasabb t√©nyeket is felfedtek m√°r egy-k√©t alapanyaggal, √©tellel kapcsolatban. Ha nem leszel is okosabb a sz√*vroham megel√Ķz√©s√©t illet√Ķen, kikapcsol√≥dni, szemezgetni mindenk√©ppen j√≥k. √ćme n√©h√°ny t√°pl√°lkoz√°ssal kapcsolatos √©rdekess√©g!

Tudtad? Egy √°tlagos ember √°ltal elfogyasztott √©lelmiszer-mennyis√©g csup√°n 15 sz√°zal√©ka term√©szetes √°llapot√ļ. Ennek oka, hogy t√∂bbnyire finom√*tott liszteket, h√°ntolt rizst, feh√©r√*tett cukrot, tiszt√*tott olajf√©l√©ket esz√ľnk.

Tudtad? A F√∂ld n√©pess√©g√©b√Ķl 2007-ben egymilli√°rdan voltak veget√°ri√°nusok.

Tudtad? A s√≥ az egyetlen k√Ķzet, amely emberi fogyaszt√°sra alkalmas.

Tudtad? Jap√°nban mindig sokkal alacsonyabb volt a prosztata rosszindulat√ļ megbeteged√©seinek sz√°ma, mint b√°rhol Nyugaton. Ami√≥ta a k√ľl√∂nleges √©tkez√©si kult√ļr√°val rendelkez√Ķ orsz√°gban is elterjedtek a nyugati √©lelmiszerek √©s t√°pl√°lkoz√°si szok√°sok, a prosztatar√°kos f√©rfiak sz√°ma ugr√°sszer√Ľen megn√Ķtt.

hani
2009-03-13, 11:27
Tudtad? Az eg√©szs√©ges, 300 milligrammos napi koleszterinbeviteli szinttel szemben a magyar f√©rfiak ennek k√©tszeres√©t, a n√Ķk pedig m√°sf√©lszeres√©t fogyasztj√°k el.

Tudtad? Az, akinek kev√©s a boldogs√°ghormonja, automatikusan olyan √©lelmiszereket k√*v√°n meg, amelyek seg√*tik annak termel√Ķd√©s√©t. Ez√©rt a boldogtalan emberek a sz√©nhidr√°tokat √©s a csokol√°d√©kat prefer√°lj√°k. Az √°ll√*t√°snak azonban az ellenkez√Ķje is igaz. Ha sok szerotonin termel√Ķdik a szervezetedben, t√∂bbnyire h√ļst eszel, mert az √°llati feh√©rje nem seg√*ti a boldogs√°ghormon kiv√°laszt√°s√°t.

Tudtad? A rettent√Ķen megterhel√Ķ √©s f√°jdalmas fejf√°j√°st√*pus, a migr√©n el√Ķfordul√°s√°t cs√∂kkentheted t√°pl√°lkoz√°soddal is. A vitamind√ļs (C-, B-) √©s √°sv√°nyokban, nyomelemekben gazdag (magn√©zium, cink), k√∂nnyen em√©szthet√Ķ √©telek cs√∂kkentik a hajlamot a migr√©nre.

Tudtad? A m√©zet nem szabad meleg√*teni, 70 Celsius-fok feletti h√Ķm√©rs√©klet√Ľ √©telekbe, italokba keverni, mert h√Ķ hat√°s√°ra a viasz „ki√©g” bel√Ķle, √©s az emberi szervezet sz√°m√°ra m√©rgez√Ķ, toxikus anyagokk√° alakul?

Tudtad? Az emberi gyomor nagyj√°b√≥l f√©l liter j√≥l megr√°gott, teh√°t p√©pes√*tett √©tel befogad√°s√°ra √©s azonnali, helyes megem√©szt√©s√©re k√©pes. Minden, amit ezen fel√ľl egyszerre megeszel, erjed√©si √©s rothad√°si folyamatokat ind√*t el em√©szt√Ķrendszeredben.

:eek::eek::eek::eek:

hani
2009-03-26, 10:33
F√°jdalmat mindenki √©rzett m√°r az √©let√©ben. Vannak azonban olyan t√©nyek, melyekr√Ķl nem sokat hallani. √ćme, 4 dolog, amit biztosan nem tudt√°l!;)
A f√°jdalom m√°r gyerekkort√≥l jelen van az ember √©let√©ben. F√°j, ha be√ľt√∂d a t√©rded, ha elesel a biciklivel, f√°j, ha elv√°god a kezed hagymaszeletel√©s k√∂zben, de az id√Ķj√°r√°s v√°ltoz√°s is f√°jhat, s√Ķt, m√©g az is, ha nem alszol eleget. Gyakorlatilag minden nap tal√°lkozunk a f√°jdalommal – √©s akkor m√©g csak a fizikair√≥l besz√©lt√ľnk.
Mindennek ellen√©re a legt√∂bb orvosnak mind a mai napig lehetetlennek bizonyul megfejteni, hogy mi f√°j, mi√©rt f√°j, √©s hogyan lehet azt csillap√*tani. Nem egy olyan betegs√©g l√©tezik, melynek k√*s√©r√Ķ f√°jdalm√°ra egyszer√Ľen m√©g nem tal√°lt√°k meg a megold√°st.

B√°r minduntalan r√° kell √©bredn√ľnk, hogy az orvostudom√°ny a fellelhet√Ķ probl√©m√°k sz√°m√°val √©s szaporod√°s√°val szemben m√©g mindig gyerekcip√Ķben j√°r, vannak olyan t√©nyek, melyeket m√°r be tudtak bizony√*tani a f√°jdalommal kapcsolatban is.
Mi a f√°jdalom?
F√°jdalmat akkor √©rzel, ha az idegv√©gz√Ķd√©sek elektromos jelet k√ľldenek az agyba. Erre v√°laszk√©nt az agy f√°jdalomcsillap√*t√≥t, azaz endorfint szabad√*t fel, √©s v√°laszreakci√≥t hoz l√©tre, amely lehet pillanatnyi √©s fizikai, vagy hosszan tart√≥ √©s √©rzelmi is. Ezen t√ļl azonban a tudom√°nyos meg√©rt√©s f√°jdalmas hom√°lyba v√©sz.

1. A kr√≥nikus f√°jdalom lesz√Ľk√*ti az agyat
A kr√≥nikus f√°jdalom fizikailag √©s lelkileg is nagyon legyeng√*t. Ilyenkor az ember semmi m√°sra nem k√©pes koncentr√°lni, csak a f√°jdalomra. De ez csak a t√∂rt√©net egyik fele: 2004-ben tud√≥sok kimutatt√°k, hogy azoknak az embereknek, akiknek kr√≥nikus h√°tf√°j√°suk volt, 11 sz√°zal√©kkal kisebb volt az agyuk, mint eg√©szs√©ges t√°rsaiknak. Biztos magyar√°zat nincs erre a t√©nyre, elk√©pzelhet√Ķ, hogy a megn√∂vekedett stressz az oka, amellyel a f√°jdalom alatt egy√ľtt kell √©lni, √©s amely elf√°rasztja a neuronokat.

2. A migr√©n √©s a szex egy√ľtt j√°r...
Egy 2006-os tanulm√°ny kimutatta, hogy a migr√©nes betegek szexu√°lis v√°gya 20 sz√°zal√©kkal nagyobb volt, mint a tenzi√≥s fejf√°j√°sban szenved√Ķk√©. A tanulm√°ny szerint a szexu√°lis v√°gyat √©s a migr√©nt is ugyanaz az agyi vegyi anyag gerjeszti. A kapcsolat tov√°bbi vizsg√°lata jobb kezel√©sekhez vezetne – legal√°bbis ami a migr√©nt illeti.
2007-ben viszont egy ezzel r√©szlegesen ellent√©tes tanulm√°ny ker√ľlt nyilv√°noss√°gra, mely szerint a migr√©n az elfojtott szexu√°lis v√°gy eredm√©nye. √Čppen ez√©rt gyakoribb a migr√©nes fejf√°j√°s n√Ķk eset√©ben, √Ķk k√∂nnyebben szor√*tj√°k vissza v√°gyaikat √©rzelmeik alapj√°n.

3. A n√Ķk t√∂bb f√°jdalmat √©reznek
A n√Ķknek t√∂bb idegv√©gz√Ķd√©se van, mint a f√©rfiaknak. P√©ld√°nak ok√°√©rt: a n√Ķk arcb√Ķr√©n 34 idegsz√°l fut n√©gyzetcentim√©terenk√©nt, m√*g a f√©rfiak√©n csak 17. A n√Ķk √©let√ľk sor√°n t√∂bb f√°jdalmat √©reznek, mint a f√©rfiak, r√°ad√°sul a test√ľk t√∂bb ter√ľlet√©n √©s hosszabb ideig. Ugyanakkor viszont a n√Ķk jobban is t√Ľrik a f√°jdalmat. Alacsonyabb a f√°jdalom k√ľsz√∂b√ľk, mint a f√©rfiaknak, de ha egy bizonyos f√°jdalom nem l√©pi azt √°t, k√©pesek hetekig is elviselni. Ezzel szemben a f√©rfiak, ha valamij√ľk f√°j, elvesz√*tik a t√ľrelm√ľket √©s az √∂nkontrolljukat, √©s k√©pesek teljesen √°tadni magukat a rossz √©rz√©snek.

4. Bizonyos állatok nem éreznek fájdalmat
Egy idei kutat√°s szerint a csupasz h√*m patk√°ny nem √©rzi sem a sav mar√°s√°t, sem a chili paprika cs√*p√©s√©t. Ha a kutat√≥k megfejten√©k, mi√©rt nem, azzal nagy l√©p√©st tehetn√©nek az √ļjfajta emberi f√°jdalomcsillap√*t√≥k el√Ķ√°ll√*t√°s√°nak ter√©n is.
/Medipress /

hani
2009-04-17, 13:14
-Mi√©rt felejted el a j√≥ eml√©keket k√∂nnyebben? -Mi√©rt nem tudod pontosan felid√©zni a p√°r √©vvel ezel√Ķtti esem√©nyeket? -Mit tehetsz mem√≥ri√°d√©rt?

1. A seg√*tett mem√≥ri√°r√≥l
Nem akarod elfelejteni, amit ma tanult√°l? Aludj r√°. Az ide√°lis esetben 90 perces szuny√≥k√°l√°sok seg√*tenek abban, hogy a nap esem√©nyei √©s a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ elsaj√°t√*tott ismeretek r√∂gz√ľljenek. Az √©jszakai alv√°s alkalm√°val azt√°n az agy a nap sor√°n t√∂rt√©ntekb√Ķl eml√©kk√©peket gy√°rt.
A tud√≥sok egykor √ļgy v√©lt√©k, hogy az eml√©kezet akkor fejl√Ķdik, mikor √ļj neuronok j√∂nnek l√©tre a hippokampuszban. Kider√ľlt, hogy ink√°bb √©pp az ellenkez√Ķje igaz. Nemr√©g azt is felfedezt√©k, hogy az egy√©ni mem√≥ri√°t jav√*tja a migr√©n, a zene, a szok√°sok, a cink, √©s az, ha gyermek m√≥dra gondolkodsz.

2. Az agyonhajszolt memóriáról
A leg√ļjabb kutat√°sok kimutatt√°k, hogy a m√ļltbeli esem√©nyekr√Ķl alkotott k√©p√ľnk k√∂nnyed√©n befoly√°solhat√≥ vizu√°lis elemek seg√*ts√©g√©vel. A tanulm√°ny sor√°n k√∂zismert t√ľntet√©seken k√©sz√ľlt fot√≥kat mutattak meg a vizsg√°lati alanyoknak. Az egyik csoportnak m√≥dos√*tott√°k a k√©peket, a m√°siknak az eredetieket mutatt√°k. Az els√Ķ k√©p 1989-b√Ķl sz√°rmazik, amikor tankokkal z√°rt√°k el a Tiananmen teret. Az eredeti k√©phez b√°m√©szkod√≥ t√∂meget adtak hozz√°. A m√°sodik k√©p a 2003-as r√≥mai h√°bor√ļellenes t√ľntet√©sen k√©sz√ľlt, ahol rohamrend√Ķr√∂ket √©s maszkos t√ľntet√Ķket is mont√*roztak a k√©pre. Akik a megv√°ltoztatott k√©peket l√°tt√°k, t√∂bb er√Ķszakra √©s k√°rra eml√©keztek, mint amennyi val√≥j√°ban t√∂rt√©nt. A k√©pek hat√°s√°ra kevesebben jelezt√©k, hogy r√©szt venn√©nek a j√∂v√Ķben hasonl√≥ demonstr√°ci√≥kban, mint azok, akiknek az eredeti k√©peket mutatt√°k meg.

Az eredm√©ny alapj√°n elmondhat√≥, hogy a visszaid√©z√©st seg√*t√Ķ vizu√°lis √©lm√©ny er√Ķsebb hat√°ssal van az agyra, mint a mem√≥ria √°ltal el√Ķhozott k√©pek. A teljes felid√©z√©st g√°tolhatja m√©g a n√°tha, a marihuan√°s cigaretta, a futball, illetve kor√°bbi kutat√°sok szerint a f√©rfiaknak √°ltal√°ban gyeng√©bb a felid√©z√Ķ k√©pess√©g√ľk, mint n√Ķ t√°rsaiknak.

3. Az id√Ķs√∂d√Ķ mem√≥ri√°r√≥l
R√©szben az√©rt, mert a hippokampusz funkci√≥ja az √©letkor el√Ķre halad√°s√°val hanyatlik, az id√Ķsebb korban epiz√≥dikus mem√≥ri√°nk elv√©sz. Emiatt cs√∂kken a k√©pess√©g√ľnk arra, hogy √©l√©nk eml√©kk√©peket id√©zz√ľnk fel: mit l√°ttunk, hallottunk vagy √©rezt√ľnk kor√°bban. Mivel az agynak ugyanazt a r√©sz√©t haszn√°ljuk az eml√©kez√©s √©s a k√©pzelet m√Ľk√∂d√©sekor, id√Ķs korban gondot okozhat az is, hogy felt√©teles esem√©nyeket k√©pzelj√ľnk el. Az akt√*v t√°rsas√°gi √©let fenntart√°s√°val √©s er√Ķs hittel azonban megel√Ķzhet√Ķ a mem√≥riazavar.

√Črdekes m√≥don az elbutul√°s kock√°zati t√©nyez√Ķi – az elh√*z√°s, a magas v√©rnyom√°s √©s a magas koleszterinszint – egybev√°gnak a sz√*v-√©s √©rrendszeri betegs√©gek√©vel. A tud√≥sok felfedezt√©k, hogy m√°r egy t√©nyez√Ķ jelenl√©te megk√©tszerezi az elbutul√°s lehet√Ķs√©g√©t. Egyszerre mindh√°rom faktor hatszorosra n√∂veli az es√©lyt. Ha ezeket kord√°ban tartod, azzal meg√≥vod a sz√*vedet √©s az agyadat is.

Ezen k√*v√ľl jav√*that√≥ az id√Ķs√∂d√Ķ mem√≥ria helyes √©tkez√©ssel, testmozg√°ssal, agytorn√°val. A v√©rcukorszint lees√©s√©t megel√Ķzheted napi √∂tsz√∂ri √©tkez√©ssel. Egy√©l teljes ki√Ķrl√©s√Ľ magvakat, antioxid√°nsokat √©s omega-3 zs√*rsavat. Naponta tegy√©l r√∂vid s√©t√°kat, v√©gezz laz√*t√≥ √©s ny√ļjt√≥ gyakorlatokat. Agyad is torn√°ztasd fejt√∂r√Ķkkel, m√°s gondolkodtat√≥ feladatokkal. A folyamatos agytorna kimutathat√≥an fel√©re cs√∂kkenti az elbutul√°s vesz√©ly√©t.

4. A tanult memóriáról
Az iskol√°zott egy√©nek tud√°sa √°ltal√°ban k√©s√Ķbb is magasabb szinten √°ll. A tanulm√°nyok kimutatt√°k, hogy min√©l t√∂bbet tudunk, ann√°l k√∂nnyebben tanuljuk meg a kapcsol√≥d√≥ t√©mak√∂r√∂ket. A diplom√°s k√∂z√©pkor√ļak a ment√°lis felm√©r√Ķ teszteken fel√ľlm√ļlj√°k kev√©sb√© iskol√°zott t√°rsaikat. A tanultak felid√©z√©s√©nek k√©pess√©ge azonban gyorsabban hanyatlik. Term√©szetes, hiszen min√©l t√∂bbet tudsz, ann√°l t√∂bbet is felejthetsz el.

5. A feld√ļlt mem√≥ri√°r√≥l
A megrend√*t√Ķ esem√©nyek sokkal hosszabb hat√°st fejtenek ki, mint a jelent√©ktelen esetek, melyek nem sok√°ig maradnak meg az agy hossz√ļ t√°v√ļ mem√≥ri√°√©rt felel√Ķs r√©sz√©ben. A negat√*v eml√©keket sokkal pontosabban tudjuk felid√©zni, mivel a pr√≥bat√©tel sor√°n az agy arra k√©nyszer√ľl, hogy egy bizonyos r√©szletre koncentr√°ljon.

A rossz eml√©ket el lehet felejteni, de val√≥sz√*n√Ľleg nagy er√Ķfesz√*t√©st ig√©nyel majd. Ha siker√ľl, az agy el√Ķsz√∂r majd tagadja az eml√©k √©rz√©kel√©ssel kapcsolatos √∂sszetev√Ķit, miel√Ķtt elt√°vol√*tan√° mag√°t az eml√©ket. Azt se feledd, hogy evol√ļci√≥s n√©z√Ķpontb√≥l √©szszer√Ľnek t√Ľnik a megr√°z√≥ √©lm√©nyek r√∂gz√Ķd√©se. Egy faj t√ļl√©l√©si es√©lyeit n√∂veli az, ha k√©pes eml√©kezni a vesz√©lyes helyzetekre, hogy elker√ľlje √ļjb√≥li el√Ķfordul√°sukat. :10_5_136[1]::10_5_136[1]:

hani
2009-05-06, 11:33
Zs√*rok, t√©nyek, t√©vhitek

Olaj vagy zs√*r, tel√*tett vagy tel√*tetlen: t√°pl√°lkoz√°si √ļtmutat√≥ szervezet√ľnk „olajozott" m√Ľk√∂d√©s√©hez.

http://www.weborvos.hu/cikk/14/131545/1.jpg
Ma m√°r mindenki sz√°m√°ra j√≥l ismert tan√°cs, hogy m√©rs√©kelj√ľk a zsirad√©kok – f√Ķk√©pp a tel√*tett zs√*rsavakban gazdag √°llati eredet√Ľek – fogyaszt√°s√°t, mert √*gy cs√∂kkenthet√Ķ az elh√*z√°s, valamint az ehhez k√∂nnyen t√°rsul√≥ sz√*v-√©rrendszeri betegs√©gek √©s egy√©b sz√∂v√Ķdm√©nyek kialakul√°s√°nak a vesz√©lye. Mindemellett egyre ink√°bb k√∂ztudott, hogy a tel√*tetlen zs√*rsavakban b√Ķvelked√Ķ n√∂v√©nyi olajok eg√©szs√©g√ľnkre n√©zve t√∂bb szempontb√≥l is pozit√*v hat√°s√ļak, ez√©rt gondoskodnunk kell arr√≥l, hogy megfelel√Ķ ar√°nyban szerepeljenek √©trend√ľnkben. Az √©lelmiszerboltok sz√©les olajv√°laszt√©k√°t l√°tva a b√Ķs√©g zavar√°ban azonban sokakban k√©rd√©sek mer√ľlhetnek fel – mint pl.: „Milyen a j√≥ s√ľt√Ķzsirad√©k? Haszn√°lhat√≥-e hidegen sajtolt olaj a f√Ķz√©shez?" –, melyekre az √°ltal√°nos t√°pl√°lkoz√°si javaslatok nem adnak v√°laszt. C√©lravezet√Ķ teh√°t, ha k√∂zelebbr√Ķl is megismerj√ľk a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ n√∂v√©nyi olajokat, hogy r√©szletesebb, √°tfog√≥bb k√©pet kapjunk test√ľnk m√Ľk√∂d√©s√©ben bet√∂lt√∂tt szerep√ľkr√Ķl. A magyar Dietetikusok Orsz√°gos Sz√∂vets√©ge h√*rlevele foglalta √∂ssze a tudnival√≥kat.
S√Ľr√*tett energia
A zs√*r a legnagyobb energi√°t k√©pvisel√Ķ t√°panyagunk, s egyben j√≥l rakt√°rozhat√≥ energiaforr√°sunk. √Āltal√°noss√°gban javasolhat√≥, hogy az energia bevitel 15- 30%-a sz√°rmazzon a zs√*rok energi√°j√°b√≥l. K√∂nnyebb megbecs√ľlni zsirad√©kfogyaszt√°sunkat, ha tudjuk, hogy egy ev√Ķkan√°l olaj kb. 10 g, ami 90 kcal energi√°t k√©pvisel, s ez a feln√Ķtt ember napi √°tlagos energia bevitel√©nek megk√∂zel√*t√Ķleg 4-5 %-a. A n√∂v√©nyi olajokkal kapcsolatban sokan t√©vesen azt gondolj√°k, hogy kev√©sb√© hizlalnak, mint az √°llati eredet√Ľ zsirad√©kok. Val√≥j√°ban 1 g olaj √©pp√ļgy 9 kcal energi√°t szolg√°ltat a szervezetnek, mint 1 g zs√*r. Teh√°t nem j√≥ √ļton j√°r az, aki √ļgy pr√≥b√°lja leadnia kil√≥it, hogy √°llati zsirad√©k helyett ugyanannyi n√∂v√©nyi olajat fogyaszt.

A zs√*rban old√≥d√≥ vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) t√°pl√°l√©kb√≥l val√≥ felsz√*v√≥d√°s√°hoz elengedhetetlenek a zsirad√©kok, de az epesavak termel√Ķd√©s√©hez, √©s egyes hormonok el√Ķ√°ll√*t√°s√°hoz szint√©n fontosak. Test√ľnk zs√*rrakt√°rai a mechanikai hat√°sokt√≥l v√©dik bels√Ķ szerveinket, valamint j√≥ h√Ķszigetel√Ķ tulajdons√°guk folyt√°n sz√ľks√©g van r√°juk a testh√Ķm√©rs√©klet szab√°lyz√°s√°hoz.

Zs√*r vagy olaj?

http://www.weborvos.hu/cikk/14/131545/2.jpg
A zsirad√©kokat elnevez√©s tekintet√©ben szobah√Ķm√©rs√©kleten tapasztalhat√≥ √°llaguk alapj√°n csoportos√*tjuk – a foly√©konyakat az olajok, a szil√°rdakat a zs√*rok k√∂z√© soroljuk. Ennek alapj√°n √©rthet√Ķ, hogy a kaka√≥ term√©s√©b√Ķl elk√ľl√∂n√*tett zsirad√©kot mi√©rt h√*vj√°k a forr√≥ √©g√∂vi orsz√°gokban kaka√≥olajnak, Eur√≥p√°ban viszont kaka√≥vajnak/kaka√≥zs√*rnak. (A kaka√≥zsirad√©k l√°gyul√°spontja 30oC k√∂r√ľl van, ez√©rt mindk√©t elnevez√©s helyt√°ll√≥ az adott h√Ķm√©rs√©kleti viszonyok k√∂z√∂tt.) A le√*rtakb√≥l k√∂vetkezik, hogy konzisztencia tekintet√©ben megk√ľl√∂nb√∂ztethet√ľnk n√∂v√©nyi olajokat √©s zs√*rokat, valamint √°llati eredet√Ľ zs√*rokat √©s olajokat egyar√°nt.

Egy zsirad√©k fizikai viselked√©s√©t (pl. olvad√°spontj√°t), √©s az emberi szervezetre gyakorolt hat√°s√°t (pl. a v√©r koleszterin koncentr√°ci√≥j√°nak befoly√°sol√°s√°t) is d√∂nt√Ķen meghat√°rozza annak fel√©p√*t√©se. √Črdemes ez√©rt egy kicsit elid√Ķzni a k√©miai k√©pletekn√©l, hogy vil√°gosan l√°ssuk a k√ľl√∂nbs√©geket. A zsirad√©kok t√ļlnyom√≥r√©szt glicerinnek zs√*rsavakkal k√©pzett vegy√ľleteib√Ķl (f√Ķk√©nt trigliceridek) √°llnak. Mellett√ľk k√ľl√∂nb√∂z√Ķ zs√*rszer√Ľ anyagok (lipoidok) is tal√°lhat√≥k. A zs√*rsavak k√∂z√∂tt megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk tel√*tett (vagyis kett√Ķs k√∂t√©seket nem tartalmaz√≥, saturated fatty acids, SFA) √©s tel√*tetlen (azaz kett√Ķs k√∂t√©st/k√∂t√©seket tartalmaz√≥, unsaturated fatty acids, UFA) zs√*rsavakat.
Els√Ķsorban az √°llati eredet√Ľ √©lelmiszerek t√ļlzott m√©rt√©k√Ľ fogyaszt√°sa miatt, haz√°nkban tel√*tett zs√*rsavakb√≥l – palmitinsavb√≥l, sztearinsavb√≥l, stb. – nagy mennyis√©g jut a szervezet√ľnkbe, s ez a sz√*v-√©rrendszeri megbeteged√©sek kialakul√°sa szempontj√°b√≥l fokozott kock√°zatot jelent. Tel√*tetlen zs√*rsavakb√≥l viszont ann√°l kevesebbet vesz√ľnk magunkhoz, √*gy ezek ar√°ny√°t el√Ķny√∂s lenne n√∂velni t√°pl√°lkoz√°sunkban, els√Ķsorban a sz√*v-√©rrendszerre kifejtett v√©d√Ķhat√°suk miatt.

A sok tel√*tett zs√*rsavat tartalmaz√≥ √°llati eredet√Ľ zsirad√©kok helyett haszn√°ljunk tel√*tetlen zs√*rsavakban b√Ķvelked√Ķ n√∂v√©nyi zsirad√©kot!
B√°r r√°n√©z√©sre nem lehet meg√°llap√*tani egy zsirad√©kr√≥l, hogy milyen mennyis√©gben tartalmaz tel√*tett, illetve tel√*tetlen zs√*rsavakat, √°ltal√°noss√°gban elmondhat√≥, hogy a tel√*tett zs√*rsavakban b√Ķvelked√Ķ zsirad√©kok szobah√Ķm√©rs√©kleten szil√°rdak (zs√*rok), viszont min√©l t√∂bb tel√*tetlen zs√*rsav van egy zsirad√©kban, ann√°l alacsonyabb az olvad√°spontja, azaz szobah√Ķm√©rs√©kleten foly√©kony (olaj).

Omega sz√°mok

http://www.weborvos.hu/cikk/14/131545/3.jpg
A tel√*tetlen zs√*rsavak l√©nyeges jellemz√Ķje, hogy egy vagy t√∂bb kett√Ķs k√∂t√©st tartalmaznak. Ennek f√ľggv√©ny√©ben megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk egyszeresen tel√*tetlen (monounsaturated fatty acids, MUFA) √©s t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rsavakat (polyunsaturated fatty acids, PUFA). A tel√*tetlen zs√*rsavak reakci√≥k√©szs√©ge ann√°l nagyobb, min√©l t√∂bb kett√Ķs k√∂t√©s tal√°lhat√≥ benn√ľk, vagyis ann√°l hajlamosabbak a v√°ltoz√°sokra. Ennek gyakorlati jelent√Ķs√©ge is van, amelyr√Ķl h√*rlevel√ľnk v√©g√©n olvashat. A zs√*rsavakat k√©miai szerkezet√ľk szerint nevezt√©k el, ami alapj√°n ismer√ľnk omega-3, omega-6, omega-7, omega-9, omega-11 zs√*rsavakat is. Megk√∂nny√*ti az √©rtelmez√©st, ha tudjuk, hogy az omega jelz√©s a zs√*rsav egyik v√©g√©t, az ut√°na k√∂vetkez√Ķ sz√°m pedig az ehhez legk√∂zelebb es√Ķ kett√Ķs k√∂t√©s hely√©t azonos√*tja (azaz, hogy a kett√Ķs k√∂t√©s h√°nyadik sz√©natomon van.)
A t√°pl√°lkoz√°stani kutat√°sok eredm√©nyei alapj√°n ma m√°r tudjuk, hogy a zs√*rsavak, √©s azok glicerinmolekul√°n val√≥ elhelyezked√©se l√©nyeges eg√©szs√©g√ľnk szempontj√°b√≥l. Az omega-9 egyszeresen tel√*tetlen zs√*rsavak cs√∂kkentik a v√©r k√°ros LDL-koleszterin, valamint triglicerid-szintj√©t, k√∂zvetlen√ľl g√°tolj√°k az √©relmeszesed√©s kialakul√°s√°t, ez√©rt a kedvez√Ķ √©lettani hat√°s√ļ zs√*ralkot√≥khoz tartoznak. √Čpp √ļgy, ahogyan a n√∂v√©nyi olajokban nagyobb mennyis√©gben megtal√°lhat√≥ t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen omega-3 √©s omega-6 zs√*rsavak, amelyekb√Ķl az eur√≥pai lakoss√°g gyakran a sz√ľks√©gesn√©l kevesebbet fogyaszt, holott ezeknek kit√ľntetett t√°pl√°lkoz√°stani jelent√Ķs√©g√ľk van. Az omega-3 √©s omega-6 zs√*rsavak fontos √∂sszetev√Ķi a sejtmembr√°nnak, sz√ľks√©gesek a n√∂veked√©shez, fej√Ķd√©shez √©s fel√©p√ľl√©shez. Az omega-3 zs√*rsavakr√≥l emellett tudjuk, hogy g√°tolj√°k a v√©rr√∂gk√©pz√Ķd√©st, gyullad√°s-g√°tl√≥ hat√°suk van √©s lehets√©ges, hogy szerepet j√°tszanak bizonyos betegs√©gek – pl. sz√*vbetegs√©g, cukorbetegs√©g, r√°kos megbeteged√©sek – megel√Ķz√©s√©ben is.
Az emberi szervezet k√©pes az √∂sszes sz√°m√°ra sz√ľks√©ges zs√*rsav el√Ķ√°ll√*t√°s√°ra, kiv√©ve a linolsavat (omega-6) √©s az alfa-linol√©nsavat (omega-3), melyeket ez√©rt esszenci√°lis zs√*rsavaknak nevezz√ľk. Mivel ezeket a zs√*rsavakat test√ľnk nem tudja fel√©p√*teni, ez√©rt a t√°pl√°l√©k r√©v√©n sz√ľks√©ges biztos√*tani bel√Ķl√ľk a kell√Ķ mennyis√©get. Az omega-3 zs√*rsavak k√∂z√∂tt van k√©t k√ľl√∂n√∂sen jelent√Ķs, az eikozapenta√©nsav (EPA) √©s dokozahexa√©nsav (DHA), amelyek megfelel√Ķ bevitele a rendszeres, els√Ķsorban tengeri halfogyaszt√°ssal biztos√*that√≥.
Azok sz√°m√°ra, akik nem szeretik a halat, de a halolaj eg√©szs√©gv√©d√Ķ hat√°s√°r√≥l nem szeretn√©nek lemondani, javasolt a repce-, a sz√≥ja-, a di√≥-, √©s a lenmagolaj nagyobb ar√°ny√ļ fogyaszt√°sa. Ezek a n√∂v√©nyi olajok ugyanis az alfa-linol√©nsav kimondottan j√≥ forr√°s√°nak sz√°m√*tanak, amelyb√Ķl az emberi szervezet – ide√°lis ar√°ny√ļ zs√*rsavbevitel mellett – k√©pes el√Ķ√°ll√*tani EPA-t.

A zs√*rsavar√°ny k√©rd√©se m√©g napjainkban is vitatott pontja a zsirad√©kfogyaszt√°ssal kapcsolatos aj√°nl√°soknak. Jelenleg a tudom√°nyosan elfogadott √°ll√°spont a k√∂vetkez√Ķ:
Naponta maximum 30 energia % √∂sszes zs√*rbeviteln√©l a tel√*tett zs√*rsavak ar√°nya 10 energia % alatt legyen, √©s a fennmarad√≥ mintegy 20 energia % – els√Ķsorban n√∂v√©nyi eredet√Ľ –tel√*tetlen zs√*rsavakb√≥l √°lljon. A tel√*tetlen zs√*rsavakon bel√ľl a t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlenek sz√°ll√*ts√°k az energia 7-10 %-√°t, az egyszeresen tel√*tetlenek pedig 12-14 %-ot. A t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rsavbevitelen bel√ľl k√*v√°natos, hogy az omega-6 √©s omega-3 zs√*rsavak ar√°nya megk√∂zel√*t√Ķleg 5:1 legyen. √Čs, hogy mit jelent mindez „az √©let nyelv√©re" leford√*tva?

Mivel a legide√°lisabbnak sz√°m√*t√≥ zs√*rsav√∂sszet√©tellel – amely SFA 33%-ot, MUFA 40 %-ot, PUFA 27 %-ot jelent – mai ismereteink szerint egyetlen nagyobb mennyis√©gben forgalmazott zsirad√©k sem rendelkezik, ez√©rt t√∂rekedj√ľnk arra, hogy v√°ltozatosan fogyasszunk k√ľl√∂nb√∂z√Ķ √∂sszet√©tel√Ľ n√∂v√©nyi olajokat, vagy √ļn. kevert olajokat, melyek t√∂bb olaj el√Ķny√∂s tulajdons√°gait egyes√*tik.

folyt.köv.:cool:

hani
2009-05-06, 11:39
A n√∂v√©nyi olajok egy√©b t√°pl√°lkoz√°studom√°nyi el√Ķnyei
A k√ľl√∂nb√∂z√Ķ n√∂v√©nyi olajok – ahogyan m√°r sz√≥ volt r√≥la – ugyanannyi energi√°t jelentenek test√ľnk sz√°m√°ra, viszont t√°panyag √∂sszet√©tel√ľkben elt√©rnek egym√°st√≥l, ez√°ltal szervezet√ľnkben bet√∂lt√∂tt szerep√ľk is m√°s √©s m√°s. Minden olajnak helye van t√°pl√°lkoz√°sunkban. T√©vhit teh√°t az olyan elk√©pzel√©s, ami szerint „csak az ol√*vaolaj eg√©szs√©ges". Fontos tudni a n√∂v√©nyi olajokr√≥l, hogy egyik√ľk sem tartalmaz koleszterint.
T√°pl√°lkoz√°sbiol√≥giai szempontb√≥l els√Ķsorban a m√°r fentebb r√©szletezett zs√*rsav√∂sszet√©tel√ľk, valamint szterin- √©s vitamintartalmuk f√ľggv√©ny√©ben lehet meg√*t√©lni √Ķket. A n√∂v√©nyi szterinekre (fitoszterinekre) jellemz√Ķ, hogy – mivel szerkezet√ľk nagyon hasonl√*t a koleszterin√©hez – a b√©lrendszerben cs√∂kkentik annak felsz√*v√≥d√°s√°t, s ez√°ltal m√©rs√©kelik a k√°ros LDL-koleszterin szintj√©t. A kukoricacs√*raolaj a n√∂v√©nyi szterinekb√Ķl legt√∂bbet tartalmaz√≥ olajok egyike. A n√∂v√©nyi olajok fontos forr√°sai az E-vitaminnak (tokoferoloknak √©s tokotrienoloknak), melyek amellett, hogy el√Ķmozd√*tj√°k a v√∂r√∂sv√©rsejtek k√©pz√Ķd√©s√©t, az izmok √©s egy√©b sz√∂vetek kialakul√°st, egyben fontos antioxid√°nsok is, g√°tolj√°k a zsirad√©k avasod√°s√°t, az √©l√Ķ szervezetben pedig a szabadgy√∂k√∂k k√°ros√*t√≥ hat√°s√°t.
A sz√≥ja- √©s a kukoricacs√*ra-olajnak kiemelked√Ķ az E-vitamin tartalma, de a napraforg√≥- √©s a repceolaj is b√Ķvelkedik benne. A s√°rga sz√*n√Ľ n√∂v√©nyi olajok kiv√°l√≥ hordoz√≥i az A-vitamin el√Ķanyag√°nak (karotinoidoknak), amib√Ķl a s√∂t√©tv√∂r√∂s nyers p√°lmaolaj kifejezetten nagy mennyis√©get tartalmaz. Emellett m√©g a z√∂ldes-barn√°s sz√*n√°rnyalatot k√∂lcs√∂nz√Ķ sz√*nanyagok (klorofillok vagy klorofillsz√°rmaz√©kok) is fellelhet√Ķk k√ľl√∂nb√∂z√Ķ n√∂v√©nyi olajokban (pl. az ol√*vaolajban, repceolajban).

√Čtelk√©sz√*t√©s √©s zs√*rtartalom

http://www.weborvos.hu/cikk/14/131545/4.jpg
A zsirad√©kokat nemcsak t√°pl√°lkoz√°s-√©lettani jelent√Ķs√©g√ľk ok√°n fogyasztjuk, hanem √©lvezeti √©rt√©k√ľk miatt is, hiszen a f√Ľszeranyagok felold√°s√°val zamatosabb√° teszik az ennival√≥t. A zsirad√©kok k√ľl√∂n√∂sen j√≥ h√Ķ√°tad√≥k, seg√*ts√©g√ľkkel k√∂nnyebb felmeleg√*teni az √©teleket. A b√Ķ olajban s√ľlt finoms√°gok eset√©ben csak megbecs√ľlni lehet, hogy mennyi zsirad√©kot sz√*vnak magukba – √°ltal√°noss√°gban elmondhat√≥, hogy kb. 10-15 %-nyi mennyis√©get. Fontos azonban tiszt√°ban lenni azzal, hogy amennyiben a haszn√°lt olajat sz√Ľr√©s ut√°n √ļjb√≥l szeretn√©nk √©telk√©sz√*t√©shez felhaszn√°lni, annak √∂sszet√©tele m√°r m√≥dosult ahhoz k√©pest, mint ami az olaj c√*mk√©j√©n felt√ľntetett √∂sszet√©tel volt.
Eml√*t√©st √©rdemel, hogy a h√ļsok s√ľt√©se √©tolajban a zs√*rsavak r√©szbeni cser√©j√©vel j√°r: pl. az √*gy k√©sz√*tett diszn√≥h√ļs kevesebb tel√*tett √©s t√∂bb tel√*tetlen zs√*rsavat tartalmaz, mint a nyersanyag. A haszn√°lt olajok – ahogyan a t√ļl hossz√ļ ideig t√°rolt zsirad√©kok is – tartalmaznak t√∂bb saj√°t vegy√ľleteikb√Ķl sz√°rmaz√≥ √°talakul√°si-, valamint boml√°sterm√©keket is. Ezekb√Ķl ann√°l t√∂bb k√©pz√Ķdik, min√©l tel√*tetlenebb zs√*rsavakat tartalmaz a s√ľt√Ķzsirad√©k, illetve min√©l hosszabb ideig √©s min√©l nagyobb h√Ķhat√°s √©ri azt. A n√∂v√©nyi olajok alapvet√Ķen nem tartalmaznak √ļn. transzzs√*rsavakat, de s√ľt√©skor a tel√*tetlen zs√*rsavak szerkezet√©nek √°talakul√°sa miatt keletkezhetnek a zsirad√©kban ilyen biol√≥giailag kedvez√Ķtlen hat√°s√ļ zs√*rsavak (a kett√Ķs k√∂t√©sekn√©l a hidrog√©natomok √°tellenes, azaz transz√°ll√°sba ker√ľl√©s√©vel). A transzzs√*rsavak k√°rosak, mert n√∂velik a v√©r LDL- √©s trigliceridszintj√©t.

Ker√ľlj√ľk teh√°t a zsirad√©kok sokszor val√≥ felhaszn√°l√°s√°t, a s√ľt√Ķolaj t√ļlhev√*t√©s√©t √©s a nagy h√Ķm√©rs√©kleten s√ľt√©st, √©s r√©szes√*ts√ľk el√Ķnyben a p√°rol√°st!

F√Ķz√©shez, s√ľt√©shez olyan n√∂v√©nyi olajat v√°lasszunk, amelynek a t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rsavtartalma viszonylag kicsi, egyszeresen tel√*tetlen zs√*rsavtartalma viszont nagy. Ilyen szempontb√≥l ide√°lis pl. a nagy egyszeresen tel√*tetlen zs√*rsavtartalm√ļ (√ļn. high oleic sunflower oil, HOSO) napraforg√≥olaj, a repceolaj, az ol√*vaolaj.

Hogy az aj√°nl√°sokon bel√ľl ki melyik olaj mellett d√∂nt, azt nagym√©rt√©kben meghat√°rozza az √°r-√©rt√©k ar√°ny, valamint, hogy egy adott olaj √*ze mennyire illeszkedik az elk√©sz√*tend√Ķ √©tel jelleg√©hez, mik√©pp harmoniz√°l azzal. Haz√°nkban ezek alapj√°n a napraforg√≥olaj sz√°m√*t a legn√©pszer√Ľbb √©tolajf√©les√©gnek.

Megnevezések
Az olajc√*mk√©ket √©rdemes alaposan szem√ľgyre venni, mert sokszor nemcsak a k√∂telez√Ķ inform√°ci√≥k, hanem egy√©b – a t√°p√©rt√©k jelent√Ķs√©g√©nek jobb meg√©rt√©s√©t szolg√°l√≥ – adatok (pl. E-vitamin-, omega-3, egyszeresen, illetve t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rsavtartalom, stb.) is leolvashat√≥k r√≥luk.

A n√∂v√©nyi olajokban az energi√°t ad√≥ t√°panyagaink – vagyis a feh√©rje, a zs√*r, a sz√©nhidr√°t – k√∂z√ľl csak zs√*r tal√°lhat√≥. Ennek ellen√©re az olajok csomagol√°s√°n az el√Ķ√*r√°soknak megfelel√Ķen az energia-, √©s zs√*rtartalom mellett k√∂telez√Ķen felt√ľntetend√Ķ a feh√©rje-, √©s sz√©nhidr√°ttartalom is.

Amennyiben a vitaminok, vagy √°sv√°nyi anyagok mennyis√©ge is l√°that√≥ az √©lelmiszerc√*mk√©n, akkor a szab√°lyz√°sok √©rtelm√©ben azt is r√° kell vezetni, hogy mindez a napi javasolt beviteli √©rt√©k (Recommended Dietary Allowance, RDA) h√°ny sz√°zal√©ka.
Ha a term√©ken a t√°p√©rt√©kre vagy eg√©szs√©gre vonatkoz√≥ √°ll√*t√°s van, akkor a rost-, cukor- √©s n√°triumtartalmat abban az esetben is sz√ľks√©ges felsorolni, ha azok a term√©kben egy√©bk√©nt nincsenek jelen.

A term√©k megnevez√©s√©ben az olaj alapanyag√°t fel kell t√ľntetni, valamint az olaj el√Ķ√°ll√*t√°s√°ra utal√≥ csoportnevet is. Az √©tolajok k√∂z√∂tt – az alkalmazott el√Ķ√°ll√*t√°si technol√≥gia alapj√°n – megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk sz√Ľz √©tolajat, hidegen sajtolt √©tolajat √©s finom√*tott √©tolajat.

A sz√Ľz, valamint a hidegen sajtolt √©tolajok k√©sz√*t√©se sor√°n nem adhat√≥ adal√©kanyag az olajokhoz.
A h√Ķkezel√©s a sz√Ľz √©tolajok eset√©ben enged√©lyezett, a hidegen sajtolt √©tolajokn√°l viszont nem.
Az ol√*vaolajok k√∂z√∂tt – a szabad zs√*rsavak r√©szar√°nya alapj√°n – tal√°lhatunk extrasz√Ľz (savass√°g 1%), sz√Ľz (savass√°g legfeljebb 2%), √©s sz√Ľz lampant (savass√°g 2-3,3%) olajokat.

T√∂bbf√©le alapanyagb√≥l k√©sz√ľlt, kevert √©tolajok eset√©n a n√∂v√©nyi √©tolaj, vagy √©tolaj megnevez√©st kell a c√*mk√©n szerepeltetni.

A sz√Ľz √©s a hidegen sajtolt olajok sal√°tak√©sz√*t√©shez √©s t√©szta√©telek √*zes√*t√©s√©re a legide√°lisabbak.

Eg√©szs√©g√ľnk v√©delme √©rdek√©ben sz√ľks√©g van r√°, hogy a megszok√°s helyett tudatos d√∂nt√©s vez√©relje t√∂bbek k√∂z√∂tt olajfogyaszt√°sunkat is.
Tal√°n most egy l√©p√©ssel k√∂zelebb ker√ľlt√ľnk ahhoz, hogy a h√©tk√∂znapi √©let helyzeteiben – grillez√©sn√©l, zsirad√©kban s√ľt√©sn√©l, sal√°tak√©sz√*t√©sn√©l, stb. – a legide√°lisabb mennyis√©g√Ľ √©s fajt√°j√ļ zsirad√©kot v√°lasszuk.;)

hani
2009-05-21, 12:35
M√©zzel elpuszt√*that√≥k a b√Ķr bakt√©riumai

A m√©z (http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=243) meg√∂li az antibiotikum-rezisztens bakt√©riumokat laborat√≥riumi k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, √©s elpuszt√*tja a b√Ķr√∂n l√©v√Ķ bakt√©riumokat, der√ľl ki holland kutat√≥k besz√°mol√≥j√°b√≥l.


„A gy√≥gyszer min√Ķs√©g√Ľ m√©z alkalmas lehet a b√Ķr fert√Ķz√©seinek megel√Ķz√©s√©re √©g√©s, illetve kat√©terek, √©s m√°s, a b√Ķr√∂n √°thatol√≥ eszk√∂z√∂k eset√©n.”
Az amszterdami kutat√≥k szerint ennek az√©rt van nagy jelent√Ķs√©ge, mert kev√©s antibiotikum √°ll fejleszt√©s alatt, √©s az antibiotikum-rezisztens bakt√©riumt√∂rzsek sz√°ma egyre emelkedik.

A m√©zet m√°r √Ķsid√Ķk √≥ta sikeresen haszn√°lj√°k fert√Ķz√∂tt sebek kezel√©s√©re. Eddig m√©g nem √°ll rendelkez√©sre olyan adat, hogy a mikrob√°k k√©pesek lenn√©nek a m√©zzel szemben ellen√°ll√≥v√° v√°lni. Ennek ellen√©re az orvostudom√°ny nem ismeri el a sz√°mos m√©zf√©les√©g eset√©ben le√*rt k√ľl√∂nb√∂z√Ķ antibiotikus hat√°st.
A k√©rd√©s vizsg√°lat√°ra a szerz√Ķk a Revamil nev√Ľ m√©zzel v√©geztek k√*s√©rleteket, amit √ľvegh√°zakban, standardiz√°lt k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt termesztenek. 11 kezel√©st v√©geztek m√©zzel, √©s a szerz√Ķk azt tal√°lt√°k, hogy a Bacillus subtilis aktivit√°sa k√©t kezel√©s k√∂z√∂tt k√∂zel fel√©re cs√∂kkent.

Ugyancsak meg√°llap√*tott√°k, hogy sz√°mos m√°s antibiotikumra √©rz√©keny √©s antibiotikum-rezisztens t√∂rzs is elpusztul 24 √≥r√°s inkub√°ci√≥t k√∂vet√Ķen.
A m√©zhat√°s√°nak vizsg√°lat√°ra a szerz√Ķk 42 √∂nk√©ntesn√©l m√©rt√©k alkarra helyezett tapaszok hat√°s√°t is. A k√©t tapasz egyik√©t m√©zzel kezelt√©k, √©s mindk√©t tapaszra steril k√∂t√©st helyeztek.
48 √≥r√°val k√©s√Ķbb a m√©zzel kezelt tapaszokn√°l a b√Ķr√∂n l√©v√Ķ bakt√©riumok mennyis√©ge sz√°zadr√©sz√©re cs√∂kkent. Ezen t√ļl a m√©zzel kezelt tapaszok 81 %-a negat√*v bakt√©rium teny√©szt√©si eredm√©nyt adott, szemben a kontroll tapaszok mind√∂ssze 21 %-os negat√*v teny√©szt√©si ar√°ny√°val.

A b√*ztat√≥ eredm√©nyeket l√°tva jelenleg azt vizsg√°lj√°k, hogy „a m√©z k√©pes-e megel√Ķzni az intenz√*v oszt√°lyon kezelt betegekn√©l a tart√≥s v√©nakan√ľl okozta fert√Ķz√©st. Ezt az esetleg √©letet is vesz√©lyeztet√Ķ fert√Ķz√©st a b√Ķr bakt√©riumai okozz√°k, viszont ezeket a k√≥rokoz√≥kat m√©zzel el lehet puszt√*tani.”





Forr√°s: InforMed

ToZo
2009-06-21, 22:47
MARGARIN

Tudod, hogy mi a k√ľl√∂nbs√©g a margarin √©s a vaj k√∂z√∂tt?
Olvasd végig...nagyon érdekes lesz!
A margarint eredetileg pulykák hizlalásához fejlesztették ki.
Mikor az a pulyk√°k hal√°l√°t okozta, az emberek, akik a kutat√°sra sz√°nt, befektetett p√©nz√ľket vissza akart√°k kapni, √∂sszedugt√°k a fej√ľket. Ez egy feh√©r anyag volt, √©s semmi nem utalt arra, hogy √©lelmiszer, ez√©rt s√°rg√°ra sz√*nezt√©k √©s √ļgy adt√°k el a vaj helyettes√*t√Ķjek√©nt. Hogy tetszik? Kital√°ltak n√©h√°ny √∂tletes √ļj √*zt is.
Mindkett√Ķ ugyanannyi kal√≥ri√°t tartalmaz.
A vaj kicsit gazdagabb tel√*tett zs√*rban: a vajban 8 gramm, m√*g a margarinban 5 gramm.
A margarin fogyaszt√°sa n√Ķk eset√©ben 53%-kal n√∂veli a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©seket, √∂sszehasonl√*tva ugyanannyi elfogyasztott vajmennyis√©ggel, legal√°bbis a leg√ļjabb harvardi orvostudom√°nyi tanulm√°ny szerint.
A vaj fogyaszt√°sa n√∂veli az egy√©b t√°pl√°l√©kokb√≥l sz√°rmaz√≥ t√°panyagok felsz√*v√≥d√°s√°t.
A vaj, t√°pl√°lkoz√°s szempontj√°b√≥l sok el√Ķnnyel rendelkezik, m√*g a margarin csak n√©h√°nnyal, mivel ezek hozz√°adottak.
A vajnak sokkal jobb √*ze van, mely m√°s √©telek √*z√©t is kiemeli.
A vaj t√∂bb √©vsz√°zados m√ļltra tekint vissza, m√*g a margarin m√©g 100 √©vesre sem.
√Čs most a margarinr√≥l...
Nagyon gazdag hozz√°adott zs√*rsavakban. Ez megh√°romszorozza a koszor√ļ√©r elmeszesed√©s√©nek kock√°zat√°t. N√∂veli a koleszterin szintet √©s f√Ķleg az LDL (rossz koleszterin) szintj√©t, m√*g a HDL (j√≥ koleszterin) szintj√©t cs√∂kkenti. A r√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t kb. 5-sz√∂r√∂s√©re n√∂veli. Rontja az anyatej min√Ķs√©g√©t.
Csökkenti az immunrendszer reakcióját.
Csökkenti az inzulin reakcióját.
√Čs √*me a legmegd√∂bbent√Ķbb t√©ny...

EZ A R√ČSZE NAGYON √ČRDEKES!

A margarint mind√∂ssze EGYETLEN MOLEKULA v√°lasztja el att√≥l, hogy M√õANYAG legyen. Ez a t√©ny elegend√Ķ volt sz√°momra, hogy kivonjam az √©letemb√Ķl a margarint √©s minden m√°st, mely hidrog√©nezett (ez azt jelenti, hogy az anyag molekul√°ris szerkezet√©t megv√°ltoztatj√°k).

Ki lehet pr√≥b√°lni a k√∂vetkez√Ķt:

Vegyél egy doboz margarint és hagyd a garázsban, vagy árnyékos helyen.
N√©h√°ny nap m√ļlva a k√∂vetkez√Ķket figyelheted meg:

Sem legyek, sem m√°s egy√©b, ideges√*t√Ķ muslica nem fog a k√∂zel√©be menni (ez az√©rt sejtet valamit)
Nem lesz rothadt vagy b√ľd√∂s, mert nincs t√°p√©rt√©ke.

Semmi sem fog kin√Ķni rajta. F√Ķleg azok az ici-pici mikroorganizmusok nem fognak rajta kifejl√Ķdni.
Mi√©rt? Mert a margarin majdhogynem m√Ľanyag. Megolvasztan√°d a m√Ľanyag ed√©nyedet (Tupperware) √©s r√°kenn√©d a pir√*t√≥sodra?
Oszd ezt meg a bar√°taiddal...(Amennyiben "keny√©rre akarod √Ķket kenni")!

izomboy
2009-06-22, 07:50
Ezt a spektrumon is nyomt√°k.
√Čn k√∂ly√∂k koromban ettem tal√°n de abban sem vagyok biztos hogy nem vaj volt.

Sok turpisság van még az élelmiszer iparban.
Nekem az √ľt√∂tte ki az √°ramot mikor megtudtam hogy a gy√∂m√∂lcsjoghurtokban l√©v√Ķ gy√∂m√∂lcs nem m√°s mint f√Ľr√©szp√≥rb√≥l √°talak√*tott k√©miai buhera.
Vagy a k√*nai konyha remeke a kartonpap√*rb√≥l var√°zsolt fas√*rt!!

Tozó párszór kinevetett mikor látta hogy nem vagyok hajlandó, mást megenni, csak amit én csinálok.
DE √*gy tal√°n kicsit jobban meg√©rti a "fanatizmusom" ami ink√°bb √≥vatoss√°g.

Tomy
2009-06-22, 08:13
Na igen, ami√≥ta tudom √©n is ezt a margarinr√≥l, az√≥ta √ļgy ker√ľl√∂m mint a huzat.....

T√©nyleg vigy√°zni kell az √©lelmiszerekkel, csoki, chips, energiaital, cukor csak hogy egy p√°rat eml√*tsek, mind mesters√©ges szerek......

izomboy
2009-06-22, 08:33
A cukor nem mesterséges,vagyis nem kémia kutyulás, csak simán szar szénhidrát az embernek.
a chipsz az olaj meg krumpli, a csoki régen kakaóvaj meg cukor volt.
Ma m√°r k√ľl√∂n rekl√°m √©rt√©k√Ľ ha a csoki tartalmaz kaka√≥t!
Felt√ľntetik hogy 60-70% kaka√≥ tartalom:D
Ja? hogy eddig nem az volt?....

Az emberi fogyaszt√°s kezd olyan m√©rt√©ket √∂lteni amit m√°r nem tudunk a term√©szetb√Ķl fedezni...
de ink√°bb az olcs√≥bb el√Ķ√°ll√*t√°s motiv√°lja a keresked√Ķket szerintem.

Sok buta sz√ľl√Ķ meg a t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķkt√Ķl f√©l:D

izomboy
2009-06-22, 08:34
M√°r nek√ľnk sincs j√≥ dolgunk, de a gyerekeinknek lessz √°m a neh√©z...

hani
2009-06-24, 15:53
"M√°r nek√ľnk sincs j√≥ dolgunk, de a gyerekeinknek lesz √°m a neh√©z... "

EZ SAJNOS IGAZ! :eek::eek:√©s hogy mennyire,itt a leg√ļjabb arculcsap√≥ h√*r: m√©rgez√Ķ anyagok a "mindennapi kenyer√ľnkben"!!!
http://webcast.tv2.hu/index.php?m=video&video_id=398106

hani
2009-06-24, 16:00
Hormonbetegs√©get okozhatnak egyes teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°b√≥l k√©sz√ľlt p√©k√°ruk! (http://www.ideal.hu/hirek/101912-hormonbetegseget-okozhatnak-egyes-teljes-kioerles-gabonabol-keszuelt-pekaruk-.html)


B√°rmelyik boltban kaphat√≥ p√©k√°ruban √©s a lisztben is lehetnek m√©rgez√Ķ anyagok, ha a gabona, amelyb√Ķl k√©sz√ľlt, gombafert√Ķz√©st kapott. A fuz√°riumfert√Ķz√©s akkor fenyegeti a b√ļz√°t, ha nedves az id√Ķ, a gomba pedig eg√©szs√©gk√°ros√*t√≥ anyagot termel. T√∂bbsz√∂r el√Ķfordult m√°r, hogy bizony√*that√≥an emiatt lettek betegek p√©ld√°ul gyerekek.

Hormonbetegs√©get okozhatnak a nem megfelel√Ķen kezelt teljes ki√Ķrl√©s√Ľ lisztb√Ķl √©s korp√°b√≥l k√©sz√ľlt p√©k√°ruk kisgyerekekn√©l. Egy szegedi kutat√≥ szerint mostan√°ban gyakran el√Ķfordul, hogy olyan b√ļza is beleker√ľl a lisztbe, amely fuz√°rium gombabetegs√©ggel fert√Ķz√∂tt.
Az egyik orvosi rendel√Ķben az elm√ļlt egy √©vben 20 hormonzavaros gyereket l√°ttak el, akik val√≥sz√*n√Ľleg fert√Ķz√∂tt b√ļz√°t ettek.
A serd√ľl√©s els√Ķ folyamatainak megfelel√Ķ √°llapot j√∂n l√©tre - az orvos a gombafert√Ķz√©s hat√°s√°r√≥l besz√©l.
A 2-3 éves gyerekeknél például hirtelen mellnövekedés indul el.
A betegs√©get a fito √∂sztrog√©n toxin okozza, amely els√Ķsorban teljes ki√Ķrl√©s√Ľ lisztb√Ķl vagy korp√°b√≥l k√©sz√ľlt p√©ks√ľtem√©nyekben fordul el√Ķ a megengedettn√©l nagyobb mennyis√©gben.
Azok az √©lelmiszermint√°k, amik az ilyen betegek sz√ľleit√Ķl kaptunk, amivel √Ķk nap mint nap tal√°lkoztak, fogyasztott√°k, ezekben √©s a gyerekek v√©r√©ben is ki tudtunk mutatni azt az √∂sztrog√©n hat√°s√ļ fuz√°rium toxint mutatni - mondta az MTV H√*rad√≥nak Sz√Ľcs P√©ter gyermek endokrinol√≥gus.
A fert√Ķz√©st permetez√©ssel lehetne kiv√©deni, de az sem ny√ļjt teljes biztons√°got.
A gombabetegs√©ggel fert√Ķz√∂tt gabon√°t elvileg nem lehetne √©tkez√©si c√©lra haszn√°lni.
A teljes ki√Ķrl√©s√Ľ liszttel az a probl√©ma hogy gyakorlatilag a b√ļz√°nak az √∂sszes toxintartalma benne marad a lisztben, nem √ļgy mint a feh√©rlisztben ahol nagyj√°b√≥l csak 1 harmada √©s a t√∂bbi a korpafrakci√≥ba megy √°t - k√∂z√∂lte Mesterh√°zy √Ākos tudom√°nyos igazgat√≥ helyettes, Gabonatermeszt√©si Kutat√≥ Kft.
A Mez√Ķgazdas√°gi Szakigazgat√°si Hivataln√°l azt mondj√°k, folyamatosan ellen√Ķrzik a toxin szennyezetts√©get, mert ez uni√≥s k√∂vetelm√©ny.
A malomba csak akkor ker√ľlhet fert√Ķz√∂tt gabona, ha a keresked√Ķ hamis pap√*rokkal viszi be a b√ļz√°t. Ezt viszont akkor m√°r nem lehet visszakeresni, amikor h√≥napokkal k√©s√Ķbb a boltba ker√ľl a gomb√°s p√©ks√ľtem√©ny.( Forr√°s: hirado.hu)

.................................................. .
√ögy tudni, nem magyarorsz√°gi alapanyagokb√≥l k√©sz√ľltek azok a gabonaterm√©kek, amelyekben hat√°r√©rt√©k feletti a fuz√°riumfert√Ķz√©s – mondta S√ľth Mikl√≥s orsz√°gos f√Ķ√°llatorvos.
A Kossuth r√°di√≥ riportere egy szegedi hipermarketben tal√°lomra v√°s√°rolt n√©gyf√©le teljes ki√Ķrl√©s√Ľ lisztet, teljes ki√Ķrl√©s√Ľ pog√°cs√°t, kekszet, kenyeret, m√ľzlit, korp√°s kiflit, magvas zseml√©t.
A csomagot √°tadt√°k Mesterh√°zy √Ākos akad√©mikusnak. A term√©keket bevizsg√°lt√°k, a tizenegy mint√°b√≥l n√©gy szennyezett volt.
A deoxinivalenol tartalom az egyik mint√°ban k√©tszerese volt a hat√°r√©rt√©knek, a t√∂bbiben pedig hat√°r√©rt√©k felett volt: h√ļsz-harminc-negyven sz√°zal√©kos √©rt√©kkel m√©rtek t√∂bbet. Az akad√©mikus szerint a termel√Ķ√ľzemek biztons√°gi rendszere meglehet√Ķsen hi√°nyos, ez√©rt mindenk√©ppen jav√*tani kell ezen.

A fuz√°riumfert√Ķz√©s a gabonaf√©l√©k legs√ļlyosabb betegs√©ge, amely nemcsak a n√∂v√©nyre vesz√©lyes. A szennyezett gabon√°b√≥l k√©sz√ľlt term√©kek az emberi eg√©szs√©gre is k√°rosak lehetnek – mondta Sz√Ľcs P√©ter gyermekgy√≥gy√°sz.
A Szegeden tal√°lt fert√Ķz√∂tt gabonaterm√©keket √©s pontos eredet√ľket vizsg√°lja a hat√≥s√°g – mondta S√ľth Mikl√≥s. Elismerte: a szennyezetts√©g el√Ķfordult, de nem volt olyan m√©rt√©k√Ľ, ami azt jelenten√©, hogy minden egyes √©lelmiszerrel, minden egyes keny√©rrel, m√ľzlivel, korp√°val probl√©ma lenne. Sok esetben sem az alapanyag, sem a term√©k nem Magyarorsz√°gr√≥l sz√°rmazik.
A hat√≥s√°g emberei most a fuz√°riumfert√Ķz√∂tt term√©kek el√Ķ√°ll√*t√≥ helyeit vizsg√°lj√°k az √©rintett n√©gy megy√©ben: B√©k√©s, J√°sz-Nagykun-Szolnok, Kom√°rom-Esztergom, √©s Baranya megy√©ben, pontosabban azt, mely √°rus√*t√≥ helyekre ker√ľlhetett bel√Ķle.

Most teh√°t √ļgy t√Ľnik, a k√©rd√©ses alapanyag – a b√ļza – k√ľlf√∂ldr√Ķl sz√°rmazik, ami √ļjabb k√©rd√©seket vet fel, hiszen a bevizsg√°ltatott egykil√≥s kiszerel√©s√Ľ lisztek mindegyike hazai malmokb√≥l sz√°rmazik. Kerest√ľk a Gabonatermeszt√Ķk Sz√∂vets√©g√©t, ahol k√©rd√©s√ľnkre egy√©rtelm√Ľen azt v√°laszolt√°k, nincs Magyarorsz√°gon fuz√°riumvesz√©ly.(Forr√°s: Kossuth R√°di√≥ 2009.05.09)
FONTOS: a t√∂nk√∂lyb√ļza(√Ķsi b√ļz√°nk) jobban ellen√°ll√≥ a fuz√°riummal szemben!!
Egy amerikai t√°pl√°lkoz√°stud√≥s (Dr. C. Campbell) megfigyel√©sei szerint a mikrotoxinok k√°ros hat√°s√°t az √°llati feh√©rje t√ļlzott fogyaszt√°sa er√Ķs√*ti!!!

hani
2009-06-24, 16:26
Ide√°l Online kislexikon
Mikrotoxinok és a fuzárium:

A mikotoxinokat a term√©szetben el√Ķfordul valamennyi gomba termelheti. T√∂bb sz√°z mikotoxint ismer√ľnk m√°r, melyet m√°r felfedeztek, de j√≥val t√∂bb lehet azon mikotoxinok sz√°ma, melyek felfedez√©sre v√°rnak.

A pen√©szek a mikotoxinokat els√Ķsorban v√©delmi okok miatt termelik, de szerep√ľk van abban, hogy a gomba min√©l gyorsabban tudjon szaporodni √©s alkalmazkodni. A mikotoxinok term√©szetes eszk√∂z√∂k arra, hogy egy-egy gomba min√©l jobban tudjon adapt√°l√≥dni a k√∂rnyezethez. A gomb√°k a k√∂rnyezet√ľnk r√©szei, ezzel egy√ľtt az √°ltaluk termelt mikotoxinok is azok.

Hab√°r a mikotoxinok r√©g√≥ta egy√ľtt l√©teznek a mez√Ķgazdas√°ggal, hat√°sukat csak nemr√©giben kezdt√ľk tanulm√°nyozni √©s meg√©rteni, f√Ķleg az al√°bbi okok miatt:

* Gabon√°k hosszabb t√°rol√°sa
* Glob√°lis gabona kereskedelem
* Extr√©m id√Ķj√°r√°si viszonyok terjed√©se az arat√°si id√Ķszakban, pl. √°rad√°s, sz√°razs√°g, amely megn√∂veli a mikotoxin-szennyezetts√©g kock√°zat√°t.
* A tart√°stechnol√≥gia √©s fert√Ķz√∂tt alom haszn√°lata
* Az √∂nt√∂zhet√Ķ ter√ľleteken nem haszn√°lnak annyi gomba√∂l√Ķ szert
* A korszer√Ľ n√∂v√©nyv√©delem miatt nem alkalmaznak annyira ellen√°ll√≥ fajt√°kat
* Kevesebb id√Ķ √°ll rendelkez√©sre a bio-biztons√°g biztos√*t√°s√°ra
* Kevesebb id√Ķ √©s p√©nz (munkab√©r) √°ll rendelkez√©sre a t√°rol√≥ berendez√©sek karbantart√°s√°ra stb.
* a m√Ľtr√°gya!!

rr.
2009-06-24, 20:18
a gy√ľm√∂lcsjoghurtot n√Ķst√©ny b√*bortet√Ľvel sz√*nezik :P

de hogy v√°logatj√°k sz√©t a n√Ķst√©nyt a h√*mt√Ķl? :D

izomboy
2009-06-24, 21:24
Az egyiknek van kukija.



A b√ļz√°t meg hagyni kell a francba.
Kiváncsi vagyok a rizzsel mikor jönnek a gondok.

ToZo
2009-06-25, 00:07
a gy√ľm√∂lcsjoghurtot n√Ķst√©ny b√*bortet√Ľvel sz√*nezik :P

de hogy v√°logatj√°k sz√©t a n√Ķst√©nyt a h√*mt√Ķl? :D
Miiiii?
A camparit meg ks piros pókokkal.Tényleg!

Haiku
2009-06-25, 15:47
höhh...tudtad-e??
Csávókám elcsoszog a bótba benéz és kinéz magának egy nagyon szép lazacfilét.
Ekkor arra gondol:hmm..lazac,eg√©szs√©ges,tele van feh√©rj√©vel de j√≥ v√©gre egy kis min√Ķs√©gi kaja...de sajnos t√©ved...
A term√©szetben amikor a lazacok kevernek a patakban,apr√≥ kis v√∂r√∂spigment√Ľ r√°kokat tolnak az arcba...ett√Ķl v√°lik k√©s√Ķbb a h√ļsuk v√∂r√∂s5a8 szinezet√Ľv√©...viszont ami az √ľzletben kaphat√≥ annak a j√≥ 80%-90%-a teny√©sztett lazac amit t√°pszerrel etetnek √*gy a h√ļsa igaz√°b√≥l feh√©res szin√Ľ lenne na de a teny√©szt√Ķ kital√°lta a frank√≥t:)
Hogy ezt a kis bakit kik√ľsz√∂b√∂lhess√ľk nyomunk a kaj√°jukba kis v√∂r√∂s fest√©ket,nem kell foglalkozni azzal,h ez k√©s√∂bb am√ļgy is ha√©l√°los adal√©k lenne a kopolty√ļs form√°knak,mivel √ļgyis kiny√*rjuk a halacsk√°kat...mi a v√©geredm√©ny?? Lazac h√ļs ami baromi j√≥l n√©z ki de olyan sok dzs√ļva √©s r√°kkelt√Ķ anyag van a h√ļsban,h a cs√≥t√°ny haver is megpusztulna t√Ķle...sz√≥val csak √≥vatosan a v√°s√°rl√°ssal gyerekek...:)

izomboy
2009-06-25, 17:58
R√∂videbben tudjuk felsorolni az ehet√Ķ √©teleket, mint a rizik√≥faktrokat.


Tud még valaki hasonló történeteket?

hani
2009-06-26, 11:09
A Spektrumon futott egy m√Ľsor,abban (is) sz√≥volt err√Ķl: Az el√Ķrecsomagolt, tart√≥s√*tott h√ļsk√©sz√*tm√©nyek helyett is igyekezz√ľnk friss √°rut v√°s√°rolni. Ezek a term√©kek ugyanis szint√©n r√°kkelt√Ķ anyagokat (nitritet √©s nitr√°tot) tartalmazhatnak, melyeket egy√©bk√©nt az el√Ķ√°ll√*t√°s sor√°n termel√Ķd√Ķ, szint√©n m√©rgez√Ķ bakt√©riumok semleges√*t√©s√©re haszn√°lnak.
Teh√°t, ha m√°r pl. szal√°mit vesztek -b√°r az adal√©kanyagai miatt azt sem tenn√©m!- ne az √ļn. t√°lc√°s v√°tozat√°ra k√∂ltsetek.

Haiku
2009-06-26, 11:31
na ez izgis :)

EGY D√ĖBBENETES VALLOM√ĀS

Egy hentes levele

2009.04.30. 14:10

Az egyik szemem s√*r, a m√°sik nevet.
1984 óta vagyok hentes és sok mindent láttam és sok helyen dolgoztam.
Nem azért dolgoztam sok helyen, mert rossz hentes vagyok, csak az ott tapasztalt dolgokat nem tudtam összeegyeztetni a lelkemmel.
Na, nem az√©rt mert √©n 45kg-os Barbi baba vagyok., ellenkez√Ķleg! 150kg-os, ******* gyerek, akinek hely√©n van a sz√*ve meg mindene.
De ez nem a saj√°t rekl√°momr√≥l akar sz√≥lni, ink√°bb arr√≥l, amit m√°r r√©g√≥ta el akarok mondani, de fogalmam sincs, kit √©rdekel √©s mi a b√ļb√°nat az √©rtelme.
M√©g bevezet√Ķk√©nt csak annyit, hogy 10 √©ve nem vagyok a szakm√°mban. Ja, a lelkiismeretem miatt.
Tettem ugyan m√©g k√*s√©rletet 2007-ben az Intersp√°rban √©s a Darn√≥zseli h√ļsipari c√©gn√©l. Err√Ķl k√©s√Ķbb!
10 √©vvel ezel√Ķtt 3 f√©le adal√©kanyag l√©tezett. A „soluprat”, tejpor, sz√≥jafeh√©rje.
Már ez elég volt nekem, hogy abbahagyjam.
A r√©gi hentesekt√Ķl azt tanultam, hogy a kolb√°sz (meg minden) h√ļsb√≥l van. Ezzel nem √©rdemes vit√°zni!
- A „soluprat” egy igen √©rdekes k√©miai anyag.
Az a tulajdons√°ga, hogy s√ļly√°nak min. 10x-es v√*z mennyis√©get k√©pes megk√∂tni, s√Ķt f√Ķz√©s, s√ľt√©s, f√ľst√∂l√©s hat√°s√°ra sem engedi ki mag√°b√≥l.
Miért kell ez az anyag?
H√ļs helyett.
Biztos tapasztaltál már olyat, hogy egy-egy felvágott után, "megiszod a londoni ködöt is".
Az anyag a beleidben is m√Ľk√∂dik, teh√°t m√©g ott is veszi fel a folyad√©kot!
Régebben a parizerbe és olcsóbb hentesárukba tettek, de ma már mindenbe!
- „Tejpor” az egy j√≥ anyag, de mit keres a szakm√°mba?
Ez az anyag is h√ļst helyettes√*t, m√©gpedig ezzel √°ll√*tj√°k be a feh√©rjetartalmat, a recept√ļra szerinti m√©rt√©kre.
- A „sz√≥jafeh√©rje” is h√ļsp√≥tl√≥, a magasabb √°ru term√©kekbe teszik, szint√©n a feh√©rjetartalom miatt.
Teh√°t ha te veszel egy 2500Ft/kg √°ron szal√°mit, akkor igaz√°b√≥l egy kb. 500Ft-os anyagot majszolsz j√≥√*z√Ľen.
- Van m√©g egy "kedvenc" anyagom az „emulg√°l√≥szer”. √ď ez nagyon remek!
Egyik f√Ķ funkci√≥ja a zs√*r megk√∂t√©se, oly m√≥don, hogy ne legyen l√°that√≥!
Teh√°t min√©l t√∂bb zs√*r van benne, ann√°l t√∂bb az emulg√°l√≥szer benne!
Ezt a sz√°jpadl√°sodon √©rezheted legel√Ķbb amikor "fent ragad" a falat.
Az elm√ļlt 10 √©v alatt az adal√©kanyagok arzen√°lja alakult ki.
Nem hiszed? www.adalekanyag.lap.hu (http://www.adalekanyag.lap.hu/)
Lassan nincs sz√ľks√©g a szakm√°mra!
Tov√°bb. (http://www.magyargardakisalfold.gportal.hu/gindex.php?pg=25081170&nid=5012837)

A m√°sik kedvenc, de ide tart√≥z√≥ t√©mak√∂r a: m√Ľbelek.
A m√Ľb√©l sz√*ne, √°llaga alkalmas arra, hogy megt√©vessze a v√°s√°rl√≥t.
Pl.: egy j√≥ barna sz√*n√Ľ virslir√Ķl azt gondoljuk, milyen j√≥l meg van f√ľst√∂lve. Ja. M√*g le nem h√ļzod a celof√°nt…
Emberek!
A h√ļsipari term√©kek h√ļsb√≥l, n√©mi zsirad√©kb√≥l, val√≥di f√Ľszerekb√Ķl √°llnak, amit a v√©g√©n f√ľst√∂lnek √©s/vagy f√Ķznek!
Az √∂sszes t√∂bbi max.20% h√ļst tartalmaz√≥: SZEM√ČT!
Mi a megold√°s?
Háznál vásárolni vagy kicsi hentesnél falun.
A multikat ker√ľlj√ľk, √ļgyis h√ľlye biorobotnak √©s k√*s√©rleti ny√ļlnak n√©znek, akiken ki lehet pr√≥b√°lni a MEGA PRIMIT√ćV rekl√°mjaikat. „Megveszem mer √≥cs√≥”. Vegy√©, v√°s√°rolj, egy√©, fogyassz, h√*z√°, legy√©l √∂k√∂r, haszn√°lhatatlan fogyaszt√≥, aki els√Ķre mindent megvesz, mert „√≥cs√≥”.

Tomy
2009-06-27, 06:57
Ez nem semmi.....
Hasonló dolgokról már én is tudtam, ezért már régóta nem eszek felvágottféléket, meg ilyeneket....

janos18
2009-06-27, 18:59
A Spektrumon futott egy m√Ľsor,abban (is) sz√≥volt err√Ķl: Az el√Ķrecsomagolt, tart√≥s√*tott h√ļsk√©sz√*tm√©nyek helyett is igyekezz√ľnk friss √°rut v√°s√°rolni. Ezek a term√©kek ugyanis szint√©n r√°kkelt√Ķ anyagokat (nitritet √©s nitr√°tot) tartalmazhatnak, melyeket egy√©bk√©nt az el√Ķ√°ll√*t√°s sor√°n termel√Ķd√Ķ, szint√©n m√©rgez√Ķ bakt√©riumok semleges√*t√©s√©re haszn√°lnak.
Teh√°t, ha m√°r pl. szal√°mit vesztek -b√°r az adal√©kanyagai miatt azt sem tenn√©m!- ne az √ļn. t√°lc√°s v√°tozat√°ra k√∂ltsetek.

Ap√°m vegy√©szm√©rn√∂k, √©s √Ķ mondta, hogy a nitrites p√°cs√≥ a gyomorban a s√≥sav hat√°s√°ra k√°tr√°nny√° alakul, ami r√°kkelt√Ķ. Ilyen p√°cs√≥b√≥l b√Ķven raknak a felv√°gottakba, hogy ne romoljon meg. Ami m√©reg a bakt√©riumoknak, az nek√ľnk is m√©reg:(

hani
2009-06-30, 11:29
K√©nyes t√©m√°t boncolgatunk, √©s min√©l ink√°bb belem√©ly√ľl az ember ann√°l ink√°bb jut arra a k√∂vetkeztet√©sre,hogy vissza kellene t√©rni "√Ķseink" √©tkez√©si szok√°saihoz: alap √©lelmiszereket fogyasztani,amik nincsenek t√ļlszinezve,t√ļl√*zes√*tve,p√°colva stb. "t√ļlbonyol√*tva". Ha megk√©rdezed nagypap√°t-nagymam√°t,mit is ettek r√©gen az emberek -pontos√*tva,amikor m√©g √Ķk is fiatalok voltak, √©s nem tal√°lkoztak a "modern" √©lelmiszerekkel!- azt a v√°laszt kapjuk a legt√∂bb esetben,hogy zs√*ros kenyeret-hagym√°val,szalonn√°t-hagym√°val, h√©j√°ban f√Ķtt/s√ľlt burgony√°t, toj√°st,s√ľlt h√ļst,f√Ķzel√©keket,√©s sok nyers z√∂lds√©g+gy√ľm√∂lcs is eml√*t√©sre ker√ľl, valamint a tej,a k√ļtv√*z √©s a bor. K√∂ztudott,hogy az emberi szervezet nem az adal√©kanyagok,a szinez√©kek,a tart√≥s√*t√≥szerek stb. em√©szt√©s√©re van kital√°lva,nem is v√©letlen,hogy ennyi,√©s egyre t√∂bb az em√©szt√Ķszervi megbeteged√©s, na √©s persze a r√°k. Csak sajnos kev√©s ember gondolja v√©gig, miel√Ķtt m√©g elindul v√°s√°rolni,hogy mi is az,amit el fog fogyasztani,√©s annak milyen hat√°sa lesz az eg√©szs√©g√©re. Am√*g ez nem tudatosul -mert nem is tudatos√*tj√°k- addig mindenki a gyors,egyszer√Ľ √©s megszokott √©lelmiszereket fogja fogyasztani.:( De h√°t ez is az √©rdek! pl.a gy√≥gyszergy√°rt√≥k √©rdeke (is).........

hani
2009-07-03, 16:31
Vigyázat! A narancslé is veszélyes!:eek:



http://www.stop.hu/image/?id=180293&ext=jpg&th=l




Amerikai kutat√≥k kimutatt√°k, hogy a narancsl√© egy√©b gy√ľm√∂lcslevekkel √©s a sz√©nsavas √ľd√*t√Ķkkel egy√ľtt t√∂nkreteszik a fogzom√°ncot, ez√©rt cs√*nj√°n kell b√°nni vel√ľk.

A fogzom√°ncot szinte sz√≥ szerint lemossa a narancsl√© csak√ļgy, mint m√°s gy√ľm√∂lcslevek √©s a sz√©nsavas √ľd√*t√Ķk. Az amerikai kutat√≥k a narancslevet vizsg√°lt√°k, √©s meg√°llap√*tott√°k, hogy a narancsl√© annyira savas, hogy t√∂nkreteszi a fogakat.

A szakemberek tan√°csa az, hogy narancslevet sz√*v√≥sz√°lon √°t, vagy ev√©s k√∂zben kell fogyasztani, mert min√©l r√∂videbb ideig √©rintkezik a fogakkal, ann√°l kev√©sb√© k√°ros. A legjobb √©s legk√©nyelmesebb megold√°s azonban, ha az ember gyorsan issza meg a narancslevet, teh√°t nem sz√ľrcs√∂lgetni t√*z-h√ļsz percen √°t.:cool:

hani
2009-07-03, 16:34
Azt m√°r magam is tapasztaltam,ha pl. savasabb gy√ľm√∂lcs√∂t ettem √©s ut√°na fogat akartam mosni,egyszer√Ľen nem b√*rtam,annyira √©rz√©kenyek voltak a fogaim.

Gabcsika
2009-07-03, 17:58
Akkor ne egy√ľnk semmit, csak igyunk???

Denzon
2009-07-03, 18:09
Akkor ne egy√ľnk semmit, csak igyunk???
Nekem ez jutott eszembe az eg√©szr√Ķl:

"Akik 1982 el√Ķtt sz√ľlettek, azok val√≥di h√Ķs√∂k, olyasf√©le igazi
hollywoodi mindent t√ļl√©l√Ķ fenegyerekek. De t√©nyleg! Gondolj csak bele, 1982 el√Ķtt sz√ľletettek, azaz MI, k√©sz csoda, hogy
√©letben maradtunk. Nek√ľnk m√©g nem volt gyerek√ľl√©s√ľnk az aut√≥ban,
s√Ķt m√©g biztons√°gi √∂v se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a
gyerek√°gyak fest√©k√©ben akadt b√Ķven √≥lom. A gy√≥gyszeres √©s
vegyszeres √ľvegek k√∂nnyed√©n nyithat√≥ak voltak, nem volt semmi
furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak
felszerelve biztons√°gi nyit√≥val, √©s mikor bicajozni ment√ľnk, nemhogy
k√∂ny√∂kv√©d√Ķnk √©s sisakunk nem volt, de m√©g rendes biciklink sem. Az√©rt
az nem volt semmi.
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az
√°sv√°nyv√*z. √Čn speciel sok√°ig kevertem a sz√≥dav√*zzel. Azt hittem az
ugyanaz. Sz√ļr-sz√ļr. Semmi k√ľl√∂nbs√©g a kett√Ķ k√∂z√∂tt, mi√©rt pazaroljak
h√°t r√° k√ľl√∂n sz√≥t.
Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehett√ľk kiment√ľnk j√°tszani. Igen, ki.
Eg√©sz nap kint voltunk, a sz√ľleink, pedig csak sejtett√©k, hogy √©l√ľnk √©s
megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy
mobil. Pl√°ne nek√ľnk! Ny√°ron a der√©kig √©r√Ķ f√Ľben √©s k√∂zeli kiserd√Ķkben
j√°tszottunk, m√©gsem lett√ľnk ki√ľt√©sesek √©s nem t√∂rt r√°nk allergi√°s
roham. Nem tudtuk mi az a pollen, √©s a parlagf√Ľr√Ķl azt hitt√ľk, hogy a
s√°rk√°nyf√Ľ egyenes √°gi rokona. Ha elest√ľnk, megs√©r√ľlt√ľnk, elt√∂rt
valamelyik v√©gtagunk, vagy csak szimpl√°n bet√∂rt a fej√ľnk, senkit nem
pereltek be ez√©rt. Egyszer√Ľen mi voltunk a hib√°sak.
S√Ķt! Ha az er√Ķsebb elgyep√°lta unalm√°ban a kisebbet √©s gyeng√©bbet,
az is rendben volt. Ez √*gy m√Ľk√∂d√∂tt, √©s a sz√ľleink nem nagyon sz√≥ltak
bele ebbe sem.
(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki
Ramb√≥nak cs√ļfol / - Hagyd csak anya, ez az √©n h√°bor√ļm!)
√Čtkez√©si szok√°saink Schobert Norbi m√©rc√©j√©vel m√©rve nap mint nap
tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on
edz√Ķd√∂tt √°tlagos amerikai elh√*zott kisgyerek is helyb√Ķl nyomna egy
h√°traszalt√≥t att√≥l, amit mi lek√ľldt√ľnk kaja c√*msz√≥val. Gondoljunk a
zs√*ros keny√©rre, a kolb√°szra, a diszn√≥sajtra (ki tudja mit tettek bele),
az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.
A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont
"bedeko"-nak
h√*vt√°k √©s m√°r ez is el√©g volt a boldogs√°gunkhoz. Szobi sz√∂rp√∂t ittunk,
ami h√*rb√Ķl sem ismerte az √©des√*t√Ķszert, viszont t√∂m√©ny cukorb√≥l
k√©sz√ľlt. A limon√°d√©t m√©g magunknak kevert√ľk √©s mosatlanul ett√ľk a
f√°r√≥l a gyakran √©retlen gy√ľm√∂lcs√∂t, a WC pereme alatt, pedig a
bakt√©riumok ezreinek a kol√≥ni√°i telepedtek meg a m√©g h√°bor√*tatlan
nyugalomban, a pre Domestos korban.
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy
esetleg spectruma (az egyfajta sz√°m√*t√≥g√©p volt), de sz√≥ sem volt
Playstationról, Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról,
m√Ľholdr√≥l √©s k√°belt√©v√©r√Ķl, filmekr√Ķl, DVD-r√∂l, Surround Soundr√≥l,
Internetr√Ķl, Fitness-Club k√°rty√°r√≥l vagy mobiltelefonr√≥l.
Viszont voltak bar√°taink! Olyanok, akikkel tal√°lkoztunk kint az utc√°n, a
focipályán vagy a ping-pong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor
egyszer√Ľen becsengett√ľnk hozz√°juk √©s beengedtek. Nem kellet
megk√©rdezni a sz√ľl√Ķket. Sem a mi√©nket, sem az √∂v√©ket! Nem vittek √©s
nem hoztak a sz√ľl√∂k aut√≥val... M√©gis itt vagyunk.
Nyakunkban l√≥gott a lak√°skulcs, mikor j√°tszani ment√ľnk, √©s nem ritk√°n
fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis
itt vagyunk. Nem √ľt√∂tt√ľk ki egym√°s szem√©t, a t√∂bbi seb pedig
begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt
egy √*ratlan szab√°ly, amit ma nehezen √©rt√ľnk m√°r meg mi is: azt csin√°ld,
amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta
rendesen kir√ļgni az ellenf√©l bok√°j√°t, az csak csal√≥dottan n√©zhette a
j√°t√©kot a r√°cson t√ļlr√≥l, vagy od√©bb √°llhatott, √©s m√°s j√°t√©kot, m√°s
játszótársakat kereshetett magának.
A szerelmet nem brazil sorozatokb√≥l tanultuk, csak egyszer√Ľen
meg√©lt√ľk. Boldogan szaladtunk v√©gig az utc√°n az els√Ķ cs√≥k ut√°n, √ļgy,
mintha m√°r sohasem akarn√°nk meg√°llni. Ha egy tan√°r nyakon v√°gott,
nem sz√ļrtuk le egy k√©ssel √©s nem perelt√ľk be, √©s nem s√*rtunk otthon a
sz√ľl√Ķknek.
S√Ķt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismert√ľk a t√∂rv√©nyt, √©s ha v√©tkezt√ľnk,
sz√ľleink nem √°lltak mell√©nk.
Megtan√*tottak √ļgy √©lni, hogy tudjuk, mit jelent a k√∂teless√©g, a
b√Ľntudat, a j√≥√©rz√©s, a felel√Ķss√©g.
Ismert√ľk ezeknek a szavaknak a m√©lys√©g√©t.
Ezek voltunk mi. H√Ķsei egy let√Ľnt kornak, amelyen a mostani fiatalok
√©rtetlen√ľl mosolyognak. "

Tomy
2009-07-03, 19:41
K√©nyes t√©m√°t boncolgatunk, √©s min√©l ink√°bb belem√©ly√ľl az ember ann√°l ink√°bb jut arra a k√∂vetkeztet√©sre,hogy vissza kellene t√©rni "√Ķseink" √©tkez√©si szok√°saihoz: alap √©lelmiszereket fogyasztani,amik nincsenek t√ļlszinezve,t√ļl√*zes√*tve,p√°colva stb. "t√ļlbonyol√*tva". Ha megk√©rdezed nagypap√°t-nagymam√°t,mit is ettek r√©gen az emberek -pontos√*tva,amikor m√©g √Ķk is fiatalok voltak, √©s nem tal√°lkoztak a "modern" √©lelmiszerekkel!- azt a v√°laszt kapjuk a legt√∂bb esetben,hogy zs√*ros kenyeret-hagym√°val,szalonn√°t-hagym√°val, h√©j√°ban f√Ķtt/s√ľlt burgony√°t, toj√°st,s√ľlt h√ļst,f√Ķzel√©keket,√©s sok nyers z√∂lds√©g+gy√ľm√∂lcs is eml√*t√©sre ker√ľl, valamint a tej,a k√ļtv√*z √©s a bor. K√∂ztudott,hogy az emberi szervezet nem az adal√©kanyagok,a szinez√©kek,a tart√≥s√*t√≥szerek stb. em√©szt√©s√©re van kital√°lva,nem is v√©letlen,hogy ennyi,√©s egyre t√∂bb az em√©szt√Ķszervi megbeteged√©s, na √©s persze a r√°k. Csak sajnos kev√©s ember gondolja v√©gig, miel√Ķtt m√©g elindul v√°s√°rolni,hogy mi is az,amit el fog fogyasztani,√©s annak milyen hat√°sa lesz az eg√©szs√©g√©re. Am√*g ez nem tudatosul -mert nem is tudatos√*tj√°k- addig mindenki a gyors,egyszer√Ľ √©s megszokott √©lelmiszereket fogja fogyasztani.:( De h√°t ez is az √©rdek! pl.a gy√≥gyszergy√°rt√≥k √©rdeke (is).........



Bizony √°m, ezek nagyon komoly dolgok!!!!
√Čn nagyon pr√≥b√°lom az ut√≥bbi id√Ķben m√°r a "m√Ľkaj√°kat" ker√ľlni.
Nem szeretn√©m t√∂nkretenni az em√©szt√Ķrendszeremet...

Gabcsika
2009-07-08, 13:40
A g√∂r√∂gdiny√©r√Ķl!!!!

A g√∂r√∂gdinnye (Citrullus lanatus) vajmi kev√©s rokons√°gban √°ll a n√©vad√≥ g√∂r√∂g√∂kkel. Pontos √©s megb√*zhat√≥ magyar√°zat nincs arra, hogy mi√©rt √©ppen ez a n√©v ragadt r√° a g√∂mb√∂ly√Ľ gy√ľm√∂lcsre - illetve z√∂lds√©gre, mivel mind a g√∂r√∂g-, mindpedig a s√°rgadinnye z√∂lds√©gfaj, √©s nem gy√ľm√∂lcs. Tal√°n a ,,g√∂l√Ķdiny", azaz gomb√≥c sz√≥b√≥l alakult a z√∂lds√©g neve az √©vek sor√°n. A g√∂r√∂gdinnye n√∂v√©ny a kabakosok csal√°dj√°ba tartozik, eredetileg Afrika d√©li r√©sz√©r√Ķ sz√°rmazhat. Magyarorsz√°gra a Balk√°n fel√Ķl √©rkezett, a besz√°mol√≥k szerint a XVI. sz√°zadban m√°r n√°lunk is termesztett√©k. Az igazi dinnyeszezon viszont csak a XVIII. sz√°zadban indult be.



A g√∂r√∂gdinnye h√ļs√°ban √©s h√©j√°ban is megtal√°lhat√≥ citrullin - nagy mennyis√©g elfogyaszt√°sa eset√©n - a szervezetben l√©v√Ķ enzimekkel reakci√≥ba l√©p √©s argininn√©, azaz esszenci√°lis aminosavv√° alakul √°t. Ez pedig j√≥t tesz a sz√*vnek, a kering√©snek √©s az immunrendszernek.

hani
2009-07-08, 14:57
hmm.... nem hi√°ba szeretem!:D:D:D Rem√©lem id√©n finomabbak lesznek a dinny√©k,mint tavaly,mert a m√ļlt ny√°ron egy tutit sem siker√ľlt kikapni:mad: :10_1_6[1]:mindnek "t√∂k √*ze" volt...

hani
2009-07-29, 12:26
Egy √ļjabb "√Ķr√ľlet":eek::eek: nem tudom mennyire hiteles,de mindenk√©ppen elgondolkodtat√≥

FromValaki ezt √*rta:

Sziasztok!

Ebben lehet igazs√°g!!!
√Čn kb. 2√©s f√©l √©ve rendelek eb√©det a munkahelyemre, amit m√Ľanyag dobozban
sz√°ll√*tank h√°zhoz √©s meleg√*tem a mikr√≥ban .

Okt√≥berben m√Ľt√∂ttek, jelenleg a √∂t√∂dik kem√≥n√°l tartok...............

√ľdv: Emese

A mikrohull√°m√ļ s√ľt√Ķben a vill√°mgyors rezg√©sek k√∂vetkezt√©ben az √©telek
molekul√°i r√∂vid id√Ķn bel√ľl degener√°l√≥dnak. A degener√°lt √©telt√Ķl, degener√°lt
molekul√°kt√≥l nem lesz eg√©szs√©ges sejt√©p√*t√©s az ilyen √©teleket fogyaszt√≥
ember szervezet√©ben, hanem el√Ķbb-ut√≥bb egyre jobban elhatalmasod√≥
degener√°ci√≥ indul meg a szervezet√©ben, √©ppen ott, ahol a szervezet√©n bel√ľl a
leggyeng√©bb az immunrendszer √°llapota. Ez m√°r a r√°k el√Ķkapuja, mert ha
rendszeresen mikrohull√°m√ļ s√ľt√Ķben f√Ķz√∂tt, meleg√*tett √©teleket fogyaszt
valaki, akkor el√Ķbb-ut√≥bb daganatos betegg√© "eszi" mag√°t.

Környezetbiológiával foglalkozó szakemberek már azt a kérdést teszik fel:
Meddig √°rus√*that√≥k m√©g b√ľntet√©s n√©lk√ľl a mikrohull√°m√ļ s√ľt√Ķk? Sv√°jcban,
Franciaorsz√°gban √©s t√∂bb m√°s orsz√°gban is tilos rekl√°mozni a mikrohull√°m√ļ
s√ľt√Ķket!
Sv√°jci orvosok nyolc √∂nk√©nt jelentkez√Ķ, makrobiotikusan t√°pl√°lkoz√≥ szem√©lyen
v√©gezt√©k el a k√*s√©rleteket (a lausanne-i Biok√©miai Int√©zetben √©s a
wattenwili K√∂rnyezetbiol√≥giai Tan√°csad√≥ Int√©zetben). A k√*s√©rlet sor√°n a
r√©sztvev√Ķk 2-5 naponk√©nt megv√°ltoztatott t√°pl√°l√©kot kaptak.
Els√Ķk√©nt egy biotermel√Ķ nyers tej√©t, m√°sodikk√©nt ugyanezt hagyom√°nyos m√≥don
felforralva, harmadikk√©nt a berni c√©gt√Ķl sz√°rmaz√≥ paszt√Ķr√∂z√∂tt tejet,
negyedikk√©nt ugyanezt mikrohull√°m√ļ s√ľt√Ķben felforralva . √Ėt√∂dikk√©nt nyers
bioz√∂lds√©get, hatodikk√©nt ezt a z√∂lds√©get hagyom√°nyos m√≥don megf√Ķzve,
hetedikk√©nt ugyanezt lefagyasztva, majd mikr√≥ban megf√Ķzve.
Meghat√°rozott id√Ķvel a t√°pl√°l√©kfelv√©tel ut√°n minden esetben v√©rt vettek, √©s
a kapott vérmintát bizonyos kritériumok szerint elemezték. Az eredmény a
k√∂vetkez√Ķ lett:

A mikrohull√°m√ļ s√ľt√Ķben meleg√*tett, felengedett vagy f√Ķz√∂tt ennival√≥ (a tej
√©s a z√∂lds√©g) a k√*s√©rleti alanyok v√©r√©ben szignifik√°ns (d√∂nt√Ķen meghat√°roz√≥)
elv√°ltoz√°sokat okozott, cs√∂kkent valamennyi hemoglobin √©rt√©k (vastartalm√ļ
fehérje, vérfesték, amely megköti az oxigént), valamint a HDL és az LDL
(koleszterin) ar√°nya. A limfocit√°k (nyiroksejt, nyiroksz√∂vetekben termel√Ķd√Ķ
feh√©rv√©rsejt) eset√©ben pedig r√∂vid ideig tart√≥, er√Ķteljes cs√∂kken√©st
√°llap√*tottak meg, ha a vizsg√°lt szem√©ly el√Ķz√Ķleg mikrohull√°mban el√Ķk√©sz√*tett
zöldséget fogyasztott. A fényérzékeny baktériumokkal pedig azt is
meg√°llap√*tott√°k, hogy a mikrohull√°m√ļ energia a t√°pl√°l√©k √ļtj√°n tov√°bbad√≥dik
az emberi szervezetnek. Ezt a fizikai folyamatot el√Ķz√Ķleg m√°r t√∂bb
sz√©lesk√∂r√Ľ tanulm√°ny is meg√°llap√*totta. A mikrohull√°m hat√°s√°nak kitett
emberi táplálékok vizsgálata azt is igazolta, hogy fogyasztásuk az emberi
szervezetben patog√©n (k√≥rokoz√≥k, valamely betegs√©g kifejl√Ķd√©s√©t el√Ķseg√*t√Ķ)
folyamatok kezdet√©t v√°ltja ki. S √*gy r√°kos elv√°ltoz√°sokat is el√Ķid√©zhetnek,
okozhatnak."

Kedves Mindenki!
Egy Amerikai orvosi intézet (Walter Reed Army Medical Center)
kutatócsoportja nemrég adta közre, hogy

NEM SZABAD M√õANYAG ED√ČNYBEN √ČTELT MELEG√*TENI A MIKROHULL√ĀM√ö S√ľT√ēBEN !!!!
CSAKIS KER√ĀMIAED√ČNYEKET, ILLETVE EDZETT √ľVEGET LEHET HASZN√ĀLNI, MERT A
M√õANYAG √ČS AZ √ČTELBEN L√ČV√ē ZS√*R KEVERED√ČSE A H√ē HAT√ĀS√ĀRA EGY DIOXIN NEV√õ
ANYAGOT V√ĀLT KI, AMI R√ĀKOT OKOZ, F√ēLEG MELLR√ĀKOT.

A DIOXIN NAGYON M√ČRGEZ√ē ANYAG, AMI A SEJTEKET T√ĀMADJA MEG.

AZ √ČTEL TETEJ√ČRE PEDIG NEM A M√õANYAG ED√ČNY FEDEL√ČT KELL TENNI, HANEM EGYSZER√õ PAP√*RT√ĖRL√ēT.

hani
2009-08-10, 15:34
Az orvosok szerint növelni kell az Ajánlott Napi Bevitel-t (RDA-t)!!!!!!!!!!

Az amerikai (√©s m√°s orsz√°gokban, √*gy n√°lunk is √©rv√©nyben l√©v√Ķ) RDA, vagyis napi aj√°nlott √©trend-kieg√©sz√*t√©s aj√°nlott √©rt√©kei t√ļl alacsonyak. Majd mindet azonnal n√∂velni k√©ne, jelentette ki egy orvosokb√≥l, akad√©mikusokb√≥l √©s kutat√≥kb√≥l √°ll√≥ f√ľggetlen bizotts√°g.


Az e heti nyilatkozatukban a F√ľggetlen Vitamin Biztons√°gi Fel√ľgyel√Ķ Bizotts√°g (IVSRP) megfogalmazta: A korm√°ny szponzor√°lta t√°pl√°lkoz√°si aj√°nl√°sok, mint az RDA, nem adnak helyt a t√°pl√°lkoz√°studom√°nyi kutat√°sok leg√ļjabb eredm√©nyeinek. M√*g a jelenleg √©rv√©nyben l√©v√Ķ aj√°nl√°sok az A vitaminra, vasra, kalciumra √©s n√©h√°ny m√°s t√°panyagra √°ltal√°ban megfelel√Ķ, a k√∂zv√©lem√©nyt arra sz√≥l√*tj√°k fel, hogy sok m√°s t√°panyagb√≥l t√ļl keveset fogyasszon. A nem megfelel√Ķ bevitel, a helyes bevitel meg√*t√©l√©s√©re aj√°nlott nem megfelel√Ķ standardok azt eredm√©nyezt√©k, hogy sz√©les k√∂rben inadekv√°t a vitamin √©s egy√©b t√°panyagok fogyaszt√°sa, ami kr√≥nikus betegs√©gekhez, alult√°pl√°lts√°ghoz √©s t√ļls√ļlyhoz vezet a n√©pess√©gben.


Sz√°mos orvosi kutat√°st √©s besz√°mol√≥t id√©zve, az IVSRP felh√*v arra, hogy alapvet√Ķen n√∂velni kell az napi bevitelt a B-vitaminokban, a C, D, E vitaminokban √©s olyan √°sv√°nyi anyagokban, mint a szel√©n, a cink, a magn√©zium √©s a kr√≥m.




Az RDA n√∂vel√©se √©leteket fog megmenteni √©s fokozza az eg√©szs√©get, fogalmazta meg a bizotts√°g. Klinikai √©s szubklinikai (nem √©szlelhet√Ķ) t√°panyag hi√°ny az egyik f√Ķ oka t√°rsadalmunk legnagyobb eg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°inak.


A r√°kot, a kardiovaszkul√°ris megbeteged√©seket, a ment√°lis zavarokat √©s m√°s betegs√©geket a szeg√©nyes t√°panyag bevitel okozza, ill. a megl√©v√Ķ probl√©m√°t s√ļlyosb√*tja. A j√≥ h√*r, hogy a tudom√°nyos bizony√*t√©kok szerint a t√°panyagok megfelel√Ķ mennyis√©g√©nek fogyaszt√°sa seg√*t megel√Ķzni ezeket a betegs√©geket.


Az IVSRP k√ľl√∂n√∂sen az al√°bbi √ļj standardok bevezet√©s√©re sz√≥l√*tott fel:
Vitaminok

B-1 Thiamine: 25 mg
B-2 Riboflavin: 25 mg
B-3niacin: 300 mg
B-6 Pyridoxine: 25 mg
Folsav: 2,000 mcg
B-12 Cobalamin: 500 mcg
C: 2,000 mg
D3: 1,500 NE
E mint term√©szetes, E-vitamin t√*pusok kever√©ke: 200 NE√Āsv√°nyi anyagok

Cink (http://www.tozo.hu/ecikk.php?id=36): 25 mg
Magnézium (http://www.tozo.hu/ecikk.php?id=203): 500 mg
Szelén (http://www.tozo.hu/ecikk.php?id=47): 200 mcg
Kr√≥m (http://www.tozo.hu/ecikk.php?id=43): 200 mcgA bizotts√°g a k√∂vetkez√Ķre jutott: "A m√ļltban a t√ļl konzervat√*v korm√°ny √°ltal szponzor√°lt standardok b√°tor√*tott√°k a a t√°pl√°lkoz√°sbeli √∂nel√©g√ľlt nyugalmat. Az emberekkel elhitett√©k, hogy a feldolgozott √©s finom√*tott √©lelmiszerekb√Ķl folytatott "kiegyens√ļlyozott t√°pl√°lkoz√°ssal" a megfelel√Ķ mennyis√©g√Ľ t√°panyagokhoz juthatnak. Ez azonban t√©ved√©s.

Az adekv√°t vitamin √©s √°sv√°nyi anyagok bevitel√©hez a teljes √©rt√©k√Ľ t√°pl√°l√©kok fogyaszt√°sa √©s a megfelel√Ķ kieg√©sz√*t√Ķ √©trend-kieg√©sz√*t√Ķk (vitaminok, √°sv√°nyi anyagok, stb.) fogyaszt√°sa nem egyszer√Ľen j√≥ √∂tlet, hanem √©letbev√°g√≥".

hani
2009-08-12, 13:19
√öjabb bizony√*t√©k a v√∂r√∂sbor gy√≥gy√*t√≥ hat√°s√°r√≥l!

Seg√*theti a szervezet√ľnkben l√©v√Ķ gyullad√°sok elleni k√ľzdelmet, ha v√∂r√∂sbort iszunk, jelzi egy vas√°rnap k√∂zz√©tett tanulm√°ny.
A Glasgow-i Egyetem kutat√≥i √ļgy tal√°lt√°k, hogy a v√∂r√∂sborban l√©v√Ķ reszveratrol - amely antioxid√°ns hat√°s√ļ vegy√ľlet - megv√©dte az egereket, amikor er√Ķteljesen gyullad√°skelt√Ķ anyagoknak voltak kit√©ve. A reszveratrolos el√Ķkezel√©st n√©lk√ľl√∂z√Ķ egerekn√©l a v√©rm√©rgez√©shez hasonl√≥, s√ļlyos gyullad√°sos reakci√≥k jelentkeztek.
A tanulm√°ny szerint a vegy√ľlet k√©t olyan feh√©rj√©t g√°tol a testben, melyek gyullad√°st v√°ltanak ki. "A s√ļlyos, akut gyullad√°sos betegs√©geket, amilyen a szepszis is, nagyon neh√©z kezelni, √©vente sok ember hal meg a gy√≥gym√≥d hi√°nya miatt" - mondta Alirio Melendez, a Glasgow-i Egyetem munkat√°rsa. A v√©rm√©rgez√©st t√ļl√©l√Ķ emberek √©letmin√Ķs√©ge is rosszabb, mert a gyullad√°s sz√°mos bels√Ķ szervben k√°rt okoz.
"Tanulm√°nyunk v√©gs√Ķ c√©lja, hogy tal√°ljunk egy lehets√©ges √ļj ter√°pi√°t az akut gyullad√°sos k√≥rk√©pekre" - magyar√°zta Melendez.
A reszveratrolnak m√°r kor√°bban is t√∂bb el√Ķny√∂s hat√°s√°t √°llap√*tott√°k meg k√ľl√∂nb√∂z√Ķ tanulm√°nyokban: cs√∂kkenti a sejtek √∂reged√©s√©t, jav√*tja a v√*rusellenes kezel√©sek hat√©konys√°g√°t, s√Ķt g√°tolja a v√©rr√∂g√∂k k√©pz√Ķd√©s√©t √©s a r√°k elleni k√ľzdelemben is felhaszn√°lhat√≥.
Az antioxid√°ns mindenf√©le sz√*n√Ľ sz√Ķl√Ķ h√©j√°ban megtal√°lhat√≥, √°m a v√∂r√∂sborba nagyobb mennyis√©gben ker√ľl √°t, mint a feh√©rbe.
A tanulm√°ny eredm√©nyeit a k√*s√©rleti biol√≥gi√°val foglalkoz√≥ t√°rsas√°gok lapja, a FASEB Journal tette k√∂zz√©. "A v√∂r√∂sbor ter√°pi√°s hat√°s√°t t√∂bb ezer √©ve elfojtottuk. Most, hogy a tud√≥sok kiengedt√©k a palackb√≥l a titkot, a reszveratrol m√Ľk√∂d√©s√©nek ismeret√©ben √ļj gy√≥gym√≥dok sz√ľlethetnek az √©letvesz√©lyes gyullad√°sok ellen" - mondta Gerald Weissmann, a FASEB Journal f√Ķszerkeszt√Ķje.

Forr√°s:MTI/STOP

Bali
2009-08-12, 18:22
[quote=Denzon;17386]Nekem ez jutott eszembe az eg√©szr√Ķl:

"Akik 1982 el√Ķtt sz√ľlettek, azok val√≥di h√Ķs√∂k, olyasf√©le igazi
hollywoodi mindent t√ļl√©l√Ķ fenegyerekek. De t√©nyleg! Gondolj csak bele, 1982 el√Ķtt sz√ľletettek, azaz MI, k√©sz csoda, hogy
életben maradtunk.
H√°t igen!:rolleyes:
Eszembe jutott a r√©gi gyerekkorom,mikor napokra kiment√ľnk a foly√≥parton √©p√*tett bunkerunkba a bar√°tokkal.Mind√∂ssze gyuf√°t vitt√ľnk otthonr√≥l.(Na meg persze RAMBO k√©st!!!):DZacsk√≥s vizet k√©rt√ľnk a k√∂zeli v√*ztiszt√*t√≥b√≥l,a k√∂rnyez√Ķ f√∂ldekr√Ķl illegalisan k√∂lcs√∂nvett krumplit √©s kukoric√°t s√ľt√∂tt√ľk meg par√°zson.A foly√≥ba ny√ļl√≥ bokrok √©s f√°k alatt megb√ļv√≥ halakat fogtuk k√©zzel,b√°r nekem ez sosem ment.:DNy√°rson megs√ľt√∂tt√ľk √©s megett√ľk.Ja √©s persze a napraforg√≥!Remek id√Ķt√∂lt√©s volt szemezgetni √©s ha meguntuk,frizbinek sem volt utols√≥.√Člelembeszerz√©s √©s persze a foly√≥ban val√≥ f√ľrd√©s alatt megt√∂rt√©nt a felesleges zs√*rr√©teg √©get√©se is.Akkoriban csak a foly√≥szennyez√©snek voltunk tudat√°ban.:DH√°t nem t√∂k√©letes √©let?:rolleyes:
√Čs itt vagyok!:DB√°r ezt nem a szennyezetlen √©teleknek,hanem a gyorsas√°gomnak k√∂sz√∂nhetem!:D:D:DMajd el felejtettem!√Āltal√°ban mire vizk√∂zelbe √©rt√ľnk p√°r r√©p√°t elfogyasztottunk.Tal√°n meg kellett volna mosni?:p√Ā√°√° egy kis f√∂ld nem √°rt.√ögysem vetted √©szre,mert a r√©pa is ropog√≥s volt.
Azt√°n hogy l√°tott-e vegyszereket azt sosem tudom meg.Mert h√°t el√©g neh√©z sz√≥t√©rteni egy unszimpatikus emberrel,aki az arc√°ra ki√ľl√Ķ nemtetsz√©ssel √©s sz√°munkra ismeretlen szavakkal illeti a csal√°df√°d √∂sszes tagj√°t √©s megpr√≥b√°lja veled felvenni a versenyt t√°j√©koz√≥d√≥ fut√°sban.
Tehát itt vagyok!:DMind makkegészségesek vagyunk!
Soha eszembe nem jutott,hogy amit eszek az káros vagy veszélyes lehet.
Most meg!!!
Ez a mai vil√°g elszomor√*t√≥!:(
M√©rgezz√ľk egym√°st,mert a p√©nz az √ļr!:confused:

cali82
2009-08-21, 15:39
A bor √°ld√°sos hat√°s√°t meger√Ķs√*tem, rendszeres bork√ļra √©letet menthet! :))

hani
2009-09-02, 13:37
Hal√°losra cser√©lt√ľk az eg√©szs√©gtelent :(

Az elm√ļlt √©vtizedekben m√°s √©s m√°s elm√©letek jelentek meg a zs√*rsavakr√≥l, amelyeket az √©lelmiszeripar √ľgyesen ki is haszn√°lt. Mi az igazs√°g? Vajat egy√ľnk, vagy Margarint?



Alapvet√Ķen h√°romf√©le zs√*r l√©tezik: tel√*tett, tel√*tetlen √©s transz. A tel√*tett zs√*rsavak f√Ķleg √°llati eredet√Ľ √©lelmiszerekben tal√°lhat√≥k meg, m√*g a tel√*tetlenek a n√∂v√©nyiekben. A harmadik csoport tagjai, a transzzs√*rsavak a term√©szetesen foly√©kony n√∂v√©nyi olajok hidrog√©nez√©ssel t√∂rt√©n√Ķ kem√©ny√*t√©sekor (p√©ld√°ul margarin) keletkeznek.

A tudom√°ny a 20. sz√°zad k√∂zep√©n eg√©szs√©gre √°rtalmasnak nyilv√°n√*totta a tel√*tett zs√*rokat - elh√*z√°st okoz, n√∂veli a sz√*vkoszor√ļ√©r-megbeteged√©s kock√°zat√°t. Ez z√∂ld utat nyitott a term√©szetes √©telek manipul√°l√°s√°nak, a benn√ľk l√©v√Ķ tel√*tett zs√*rok sz√°m√Ľz√©s√©nek, helyettes√*t√©s√©nek.



√ćgy lett az el√Ķtte alacsonyabb rend√Ľnek tartott margarinb√≥l egyszeriben a vaj eg√©szs√©ges alternat√*v√°ja, a maga t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen n√∂v√©nyi olajaival √©s hozz√°adott vitaminjaival. Az iparnak persze mindehhez s√ļlyos gazdas√°gi √©rdekei f√Ľz√Ķdtek: a margarin olcs√≥bb √©s kev√©sb√© avasodik, text√ļr√°ja pedig felhaszn√°l√≥bar√°tabb, hiszen hidegen is kenhet√Ķ.

Ma a transzzs√*rsav az ellens√©g

A n√∂v√©nyi olajok hidrog√©nnel val√≥ kem√©ny√*t√©se sor√°n keletkez√Ķ transzzs√*rsavak lehets√©ges vesz√©lyeire egyes kutat√≥k m√°r az 1950-es √©vekben felh√*vt√°k a figyelmet. A figyelmeztet√©sek azonban eg√©szen az 1980-as √©vek v√©g√©ig s√ľket f√ľlekre tal√°ltak.

Az√≥ta sz√°mos m√°s tanulm√°ny √©s k√*s√©rlet bizony√*tja a transzzs√*rsavak k√°ros volt√°t (http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1124): kider√ľlt, hogy amellett, hogy nem k√*v√°natos ir√°nyba tolj√°k el a v√©rben l√©v√Ķ j√≥ √©s rossz koleszterin ar√°ny√°t, n√∂velik a sz√*v-√©s √©rrendszeri betegs√©gek, a tromb√≥zis valamint egyes r√°kfajt√°k kialakul√°s√°nak es√©ly√©t. Azaz, egy enyh√©n eg√©szs√©gtelen zs√*rfajt√°t a t√°pl√°lkoz√°studom√°nynak √©s az √©lelmiszeriparnak k√∂sz√∂nhet√Ķen felcser√©lt√ľnk egy potenci√°lisan hal√°losra.

Az √ļj margarinokban tal√°n t√©nyleg kevesebb a transzzs√*rsav - ki tudja, hiszen a gy√°rt√≥k haz√°nkban a mai napig nem k√∂telesek felt√Ľntetni a mennyis√©get a c√*mk√©ken.

Mire figyelj√ľnk?

Egyel√Ķre a legbiztons√°gosabb √ļtnak a min√©l kevesebb feldolgoz√°son √°tesett alternat√*v√°k t√Ľnnek: margarin helyett t√©rj√ľnk vissza a vajhoz, azzal a megk√∂t√©ssel, hogy kevesebbet fogyasszunk bel√Ķle.

Ker√ľlj√ľk a (f√©l)k√©sz √©telek fogyaszt√°s√°t! Ugyanis tetemes mennyis√©g√Ľ transzzs√*rsavat tartalmaznak a csipszek, kekszek, s√ľtem√©nyek, de a levesporok, sal√°ta√∂ntetek, m√©lyh√Ľt√∂tt p√©k√°ruk, pizz√°k, √©s m√°s fagyasztott k√©sz√©telek is. A gyors√©ttermi fog√°sokban (hamburgerekben, s√ľlt krumpliban) is ott vannak, hiszen ezeken a helyeken el√Ķszeretettel haszn√°lnak ipari s√ľt√Ķmargarint.

Ha m√©gis k√©sz√©telek v√°s√°rl√°s√°ra vetemed√ľnk, egyetlen seg√*t√Ķt√°rsunk a csomagol√°son l√©v√Ķ c√*mke. Hab√°r n√°lunk a transzzs√*rsavakra vonatkoz√≥ t√°j√©koztat√°s tov√°bbra is rendk√*v√ľl hi√°nyos, n√©h√°ny hasznos inform√°ci√≥ kisz√Ľrhet√Ķ az √∂sszet√©teli list√°b√≥l.

hani
2009-09-08, 14:32
Egy √ļj kutat√°s eredm√©nyei szerint azokn√°l, kik m√°r magzati vagy csecsem√Ķ korban ki vannak t√©ve a BPA hat√°sainak, az befoly√°solhatja a viselked√©st √©s az agyat.


A National Toxicology Program (NTP) szerint a BPA m√°r magzatkorban hat√°ssal van az agy-, a viselked√©s- √©s prosztatafejl√Ķd√©sre, de csecsem√Ķ √©s kisgyermekkorban is. Kanada m√°r d√∂nt√∂tt a BPA-t tartalmaz√≥ m√Ľanyag cumis√ľveg betilt√°s√°r√≥l, √©s az Egyes√ľlt √Āllamokban is sz√°mos √°llam korl√°tozza az √©lelmiszer csomagol√≥anyag√°ban tal√°lhat√≥ BPA mennyis√©g√©t.

A fent eml√*tett aggodalmakat t√°masztja al√° egy olasz kutat√°s is, mely bizony√*tja, hogy az anya √°ltal a szervezetbe ker√ľlt BPA a magzatra olyan hat√°ssal van, mely cs√∂kkenti a nemi k√ľl√∂nbs√©geket. Ez k√©s√Ķbb k√ľl√∂n√∂sen egyes viselked√©si reakci√≥kban nyilv√°nul meg. A Parmai Egyetem kutat√≥i arr√≥l is besz√°moltak, hogy a BPA-nak kitett egerekn√©l alapvet√Ķ, nemekhez k√∂t√∂tt viselked√©si form√°k v√°ltoztak meg.

Mindazoknak, akik a BPA k√°ros hat√°sait√≥l tartanak, azt tan√°csolj√°k, hogy cs√∂kkents√©k a palackozott v√*z √©s √ľd√*t√Ķitalok fogyaszt√°s√°t, valamint ker√ľlj√©k az el√Ķre csomagolt √©lelmiszerek v√°s√°rl√°s√°t. Ez az √∂sztrog√©ntartalm√ļ vegy√ľlet legink√°bb a szeletelt √°ruk, a m√Ľanyag palackban √°rus√*tott √ľd√*t√Ķitalok √©s tart√≥s√*tott √©lelmiszerek csomagol√≥anyag√°ban tal√°lhat√≥.
A BPA-r√≥l m√°r kor√°bban kider√ľlt, hogy n√∂veli az agyi, valamint az immunrendszerrel √©s a term√©kenys√©ggel kapcsolatos rendelleness√©gek kock√°zat√°t. Mindemellett sz√°mos sz√*vbetegs√©g √©s a diab√©tesz is √∂sszef√ľgg√©sbe hozhat√≥ a BPA k√°ros hat√°saival.

( Forr√°s:Pubmedcentral)

hani
2009-09-24, 14:11
Pro és kontra a szójáról

Mik√∂zben egyre t√∂bbet tudunk az eg√©szs√©ges √©letm√≥dr√≥l, mind t√∂bb, egym√°snak ellentmond√≥ inform√°ci√≥ba is bele√ľtk√∂z√ľnk. F√ľggetlen amerikai t√°pl√°lkoz√°studom√°nyi szervezetek most a sz√≥ja ok√°n kongatj√°k a v√©szharangot.
Mindenki maga d√∂ntse el, vajon csak √ļjabb √∂sszeesk√ľv√©s-elm√©letr√Ķl van-e sz√≥, vagy val√≥ban lobbi√©rdekek ind√*tott√°k diadal√ļtj√°ra a sz√≥j√°t. Ugyanez volt a helyzet a napi el√Ķ√*rt vitaminmennyis√©ggel: a t√°mogat√≥k amellett kardoskodtak, hogy ezek az √©rt√©kek tudom√°nyosan megalapozottak, a szkeptikusok pedig azzal v√°gtak vissza, hogy az orvosk√©pz√©st t√°mogat√≥ gy√≥gyszerlobbiknak egyszer√Ľen nem √©rdek√ľk, hogy a megfelel√Ķ vitaminmennyis√©get p√≥tolva megel√Ķzhess√ľk a betegs√©geket. (Ehhez fontos hozz√°tenni, hogy p√©ld√°ul maga Szent-Gy√∂rgyi professzor napi 1000 mg C-vitamint szedett az el√Ķ√*rt 60 mg-mal szemben…)

Az √ľzlet, az √ľzlet…
Vissza a sz√≥j√°hoz! A lobbi√©rdek k√©ts√©gtelen, mivel a sz√≥jatermel√©s felfut√°s√°nak eredeti oka nem az eg√©szs√©gmeg√Ķrz√©s volt. Egyszer√Ľen: tal√°lni kellett olyan √©lelmiszer-ipari alapanyagot, ami alkalmas a dr√°ga (√©rtsd: term√©szetes, eredeti) √∂sszetev√Ķk h√*g√*t√°s√°ra – min√©l olcs√≥bban. A h√ļsk√©sz√*tm√©nyekb√Ķl pedig a sz√≥ja seg√*ts√©g√©vel egyre ink√°bb kiszorulhatott a h√ļs. Azt√°n kider√ľlt, hogy sok m√°s √©lelmiszer is „hamis√*that√≥” sz√≥j√°val, √*gy mind nagyobb mennyis√©g √°ll√*that√≥ el√Ķ, egyre kisebb k√∂lts√©ggel.

Ekkor kezdtek napvil√°got l√°tni a sz√≥j√°t m√©ltat√≥ cikkek. Az √©lelmiszerszakm√°ban dolgoz√≥k pedig – pl. a dietetikusok – abb√≥l a szakirodalomb√≥l t√°j√©koz√≥dtak, amit a hivatalos szervek – n√©ha √©pp gazdas√°gi √©rdekekt√Ķl vez√©relt lobbikt√≥l t√°mogatva – k√∂zz√©tettek. √ćgy terjedhet el id√Ķnk√©nt egy-egy t√©vhit is, amelyet komoly p√©nzek t√°mogatnak. Manaps√°g egyre t√∂bben l√°tj√°k √ļgy, hogy ez a helyzet az eg√©sz sz√≥jakultusszal is.

Szinte emészthetetlen!
A jap√°nok √©s a k√*naiak sohasem ettek – √©s nem esznek olyan mennyis√©g√Ľ sz√≥j√°t, amennyit manaps√°g a feldolgoz√≥ipar a mi √©teleinkbe csemp√©sz bele. (A veget√°ri√°nusok emellett m√©g mag√°ban is fogyasztanak sz√≥jababb√≥l k√©sz√ľlt term√©kekb√Ķl, azt gondolva, hogy ezzel t√∂ltik fel feh√©rjerakt√°raikat.)
√Āzsi√°ban az eredetileg takarm√°nyoz√°sra sz√°nt n√∂v√©nyr√Ķl tudt√°k, hogy szinte em√©szthetetlen az emberi szervezet sz√°m√°ra, ak√°rmeddig f√Ķzik is. Egyed√ľl erjesztett form√°ban hasznosul valamilyen m√©rt√©kben. Ez√©rt haszn√°lj√°k f√Ķk√©nt a mis√≥t √©s a tempeh-et, √*zes√*t√©sk√©nt pedig a sz√≥jasz√≥szt √©s annak v√°ltozatait. De semmik√©pp sem h√ļs helyett ett√©k a tofut… Nagy mennyis√©gben most is csak egyes szerzetesek fogyasztj√°k, er√Ķs v√°gy- √©s nemz√Ķk√©pess√©g-cs√∂kkent√Ķ hat√°sa miatt!

M√≥dos√*tott g√©nek
A tov√°bbi hatalmas bev√©teleket biztos√*t√≥ g√©nmanipul√°ci√≥ sem t√ļl emberbar√°t l√©p√©s. Ez√©rt – az Egyes√ľlt √Āllamokb√≥l kiindulva – a vil√°g sz√°mos orsz√°g√°ban m√°r k√∂telez√Ķ felt√ľntetni a term√©kek csomagol√°s√°n, hogy szerepel-e az √∂sszetev√Ķk k√∂z√∂tt g√©nkezelt sz√≥ja. (Magyarorsz√°gon m√©g csak elv√©tve l√°tni ilyen feliratot, akkor is csak azokon az √©lelmiszereken, amelyek nem tartalmaznak g√©nm√≥dos√*tott n√∂v√©nyt.)
√Črdekes adal√©k, hogy a sz√≥j√°t – t√∂bbek k√∂z√∂tt – a skorpi√≥ bizonyos g√©njeivel keresztezt√©k, hogy b√*rja a sivatagi k√∂r√ľlm√©nyeket. A vil√°g egyik legnagyobb gy√≥gyszer- √©s vegyipari c√©ge fejlesztette ki a Roundup-Ready sz√≥j√°t. Ez ellen√°ll√≥ a Roundup n√∂v√©nyv√©d√Ķ szerrel szemben, ami egy√©bk√©nt sz√≥ szerint k√©pes elsivatagos√*tani b√°rmilyen term√Ķter√ľletet. (Persze a n√∂v√©nyv√©d√Ķ szer forgalmaz√≥ja is ugyanaz a c√©g.) Az √Ķ sz√≥j√°juk m√°r csaknem 75%-ban t√©r el az eredetit√Ķl, vagyis kicsi a val√≥sz√*n√Ľs√©ge, hogy b√°rmilyen szinten k√©pes lenne szimbi√≥zisba ker√ľlni az emberi szervezettel.
Az EU-ba tilos behozni g√©nkezelt sz√≥j√°t. Csakhogy a Greenpeace szerint, Rom√°ni√°ban nagyban folyik a termel√©s, √©s mivel ez is EU-s orsz√°g, a t√Ķl√ľk v√°s√°rolt √°ru nem sz√°m√*t importnak!

Azt hiszi, nem eszi?
Nem kell tofut ennie vagy sz√≥jatejet innia ahhoz, hogy ez a n√∂v√©ny beker√ľlj√∂n a szervezet√©be. Csak n√©h√°ny p√©lda, mi minden tartalmaz sz√≥jasz√°rmaz√©kot, amir√Ķl nem is sejtj√ľk: csokol√°d√©, majon√©z, porleves, √©s egy√°ltal√°n a por√*tott √©telek, margarin, tej, n√∂v√©nyi olajok, kekszek, keny√©r, vitaminok, marha- √©s diszn√≥h√ļs, mivel a sz√≥ja takarm√°nyn√∂v√©ny.

Kinek higgy√ľnk?
M√©g ha a legnagyobb j√≥indulattal szeml√©lj√ľk is az √ľgyet, akkor is tal√°lhatunk n√©mi ellentmond√°st. Mert semmib√Ķl sem j√≥ a t√ļl sok. M√°rpedig √©vek √≥ta ellen√Ķrizhetetlen mennyis√©g√Ľ sz√≥j√°t fogyasztunk. Emellett a g√©nm√≥dos√*t√°s hat√°sai kisz√°m√*thatatlanok. R√°ad√°sul a h√Ķkezel√©s sor√°n a sz√≥jafeh√©rje m√≥dosul, √©s sok √©rt√©kesnek tartott anyaga is elpusztul vagy √°talakul. Vagyis, amikor a n√∂v√©ny el√Ķny√∂s √©lettani hat√°s√°r√≥l besz√©l√ľnk, az nem azonos√*that√≥ a v√°s√°rolt term√©kekben megtal√°lhat√≥ sz√≥jaszer√Ľ √∂sszetev√Ķvel.
Több amerikai kutatás szerint:
( a sz√≥ja nem teljes √©rt√©k√Ľ feh√©rje, mert hi√°nyoznak bel√Ķle k√©ntartalm√ļ aminosavak, a h√Ķkezel√©s pedig a lizint is t√∂nkreteszi
( a sz√≥j√°ban nincs B12-vitamin, csak egy ahhoz nagyon hasonl√*t√≥ anyag, de ez ink√°bb B12-hi√°nyt okoz
( a szójatermékek enzimgátlókat tartalmaznak, melyek akadályozzák a fehérjeemésztést, rossz hatással vannak a hasnyálmirigyre, és D-vitamin-hiányt okozhatnak
( a magas fitinsavtartalom akad√°lyozza a kalcium, magn√©zium, vas √©s cink felsz√*v√≥d√°s√°t

Dr. Guly√°s Tam√°s, orvos-szak√©rt√Ķ v√©lem√©nye
Az √°zsiai n√©pess√©g magas sz√≥jafogyaszt√°s√°r√≥l azt tartj√°k, hozz√°j√°rul ahhoz, hogy ott ritk√°bb a vastagb√©l-, eml√Ķ- √©s prosztatatumor el√Ķfordul√°sa. Az eml√*tett ter√ľleteken emellett rengeteg nyers z√∂lds√©get fogyasztanak, √©s sokkal jobb a n√©pess√©g omega-3–omega-6 egyens√ļlya is. A sz√≥j√°nak a ferment√°lt form√°it fogyasztj√°k ink√°bb, amik m√°r nem olyan k√°rosak (natto, amakaze, mizo √©s tempeh). A t√∂bbi sz√≥jak√©sz√*tm√©nnyel kapcsolatban a k√∂vetkez√Ķ t√©nyeket eml√*thetj√ľk meg:
A sz√≥ja tele van term√©szetes toxinokkal, vagy antinutriensekkel (ezek a ferment√°lt v√°ltozatokban m√°r nincsenek benne, illetve nem olyan hat√©konyak). Ide sz√°m√*tanak az enzimg√°tl√≥k, melyek rontj√°k a feh√©rjeem√©szt√©st, ez√°ltal az aminosav-felv√©telt.
A szójabab sok hemagglutint tartalmaz, mely a vörösvérsejtek összecsapzódását okozhatja. (Emellett növekedését is.Tartalmaz goitrogéneket, mely csökkent pajzsmirigyfunkciót okozhat.
A sz√≥jatermeszt√©sben a legelterjedtebbek a genetikailag m√≥dos√*tott n√∂v√©nyek, illetve az √∂sszes n√∂v√©ny k√∂z√ľl ez halmozza fel a legnagyobb mennyis√©gben a peszticidet.

(Az antinutriensek elt√°vol√*t√°s√°ra alum√*niumtart√°lyokban sz√°mos k√©miai folyamaton megy v√©gig a sz√≥ja. Ez√©rt a feldolgozott term√©k toxikus mennyis√©g√Ľ alum√*niumot √©s mang√°nt tartalmazhat.
De lehet √©rvet felhozni a sz√≥ja mellett is: bizonyos √©dess√©gp√≥tl√≥ r√°gcs√°lnival√≥kban seg√*t, hogy a sz√©nhidr√°t lassabban sz√*v√≥djon fel, √©s csak nagyon lassan emelje meg a v√©rcukorszintet. Ami mind cukorbetegeknek, mind fogyni v√°gy√≥knak pozit√*v hat√°s√ļ.

hani
2009-09-29, 12:06
Nemcsak a répa, a spenót is jót tesz a szemnek;)

Az ut√≥bbi id√Ķben sokat hallani az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°sr√≥l, k√ľl√∂n√∂sen arr√≥l a fajt√°j√°r√≥l, ami seg√*t megszabadulni az √ľnnepek alatt m√©rt√©ktelen√ľl fogyasztott √©dess√©gek √©s egy√©b nyal√°nks√°gok l√°that√≥ k√∂vetkezm√©nyeit√Ķl.
De hallott-e m√°r a szem sz√°m√°ra eg√©szs√©ges √©lelmiszerekr√Ķl? Nem, nem csak a r√©p√°ra gondolunk. Egy amerikai vizsg√°lat sor√°n olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek seg√*tenek a szem √©s a l√°t√°s v√©delm√©ben, melyre a mai digit√°lis vil√°gban egyre nagyobb sz√ľks√©g van.

Zöld utat a zöld és sárga tápanyagoknak

Vizsg√°latok szerint z√∂ld √©s s√°rga gy√ľm√∂lcs√∂k √©s z√∂lds√©gek fogyaszt√°s√°val jelent√Ķsen cs√∂kkenthet√Ķ p√©ld√°ul a korral j√°r√≥ szemfen√©ki meszesed√©s kock√°zata, amelyet a szabadgy√∂k√∂k okoznak, √©s amely a k√∂zponti √©lesl√°t√°s hom√°lyoss√°g√°nak vagy elvesz√*t√©s√©nek f√Ķ oka.
Egy amerikai vizsg√°lat azt is megmutatta, hogy az A-C-E komplex vitaminok √©s a cink szint√©n lass√*tja a korral j√°r√≥ szemfen√©ki meszesed√©s kialakul√°s√°t, a C √©s E vitaminok pedig megakad√°lyozz√°k vagy lass√*tj√°k a h√°lyog kialakul√°s√°t, illetve n√∂veked√©s√©t.

Mit kell tudni a szabadgy√∂k√∂kr√Ķl √©s az antioxid√°nsokr√≥l?

A szabadgy√∂k√∂k olyan ionok, molekul√°k √©s atomok, amelyek rendk√*v√ľl reakci√≥k√©pesek √©s instabilak; gyorsan √©s kontroll√°latlanul reag√°lnak m√°s molekul√°kkal, k√°ros√*tva a sejteket √©s n√∂velve a betegs√©gek kock√°zat√°t.
A testben folyamatosan keletkeznek ilyen szabadgy√∂k√∂k, √©s mennyis√©g√ľk sz√°mos t√©nyez√Ķ k√∂vetkezt√©ben n√∂vekedhet: szennyezett leveg√Ķ, sug√°rz√°s, UV-sugarak, stressz, alkohol √©s doh√°nyz√°s, √∂reged√©s...

Az antioxid√°nsok (http://www.topshop.hu/index.asp?tn=articleview&c=11396&cid=173527)szabadgy√∂k√∂kre vad√°sznak oly m√≥don, hogy reakci√≥ba l√©pve vel√ľk stabil √©s kev√©sb√© vesz√©lyes gy√∂k√∂kk√© reduk√°lj√°k √Ķket, amelyeket a test k√©pes kiv√°lasztani.


A szabadgyökök vadászai: lutein és zeaxantin

A lutein √©s a zeaxantin, amelyek a retin√°ban (l√°t√≥sz√∂vet, amely a k√©pek vizualiz√°l√°s√°√©rt felel√Ķs; k√∂zpontja a s√°rgafolt) fejtik ki hat√°sukat, valamint a m√°r eml√*tett z√∂ld √©s s√°rga z√∂lds√©gek az antioxid√°nsok (http://www.topshop.hu/index.asp?tn=articleview&c=11396&cid=173527)kal egy√ľtt semleges√*tik a szabadgy√∂k√∂ket, jav√*tj√°k a l√°t√°st, cs√∂kkentik m√°s szembetegs√©gek – p√©ld√°ul a h√°lyog – kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t, √©s er√Ķs√*tik az immunrendszert.
A vizsg√°latban r√©szt vev√Ķk k√∂z√ľl a luteint √©s zeaxantint rendszeresen fogyaszt√≥k 35 sz√°zal√©kkal kisebb m√©rt√©kben voltak kit√©ve a korral j√°r√≥ szemfen√©ki meszesed√©snek. Mi tartalmazza a legt√∂bb luteint √©s zeaxantint?

Luteinben és zeaxantinban gazdag élelmiszerek

spenót
k√°poszta
must√°rmag
borsó
brokkoli
tök és cukkini
sal√°ta
kukorica
toj√°ss√°rg√°ja
paprika
narancs
sz√Ķl√Ķ
barack
kiwi
mang√≥Ezek, √©s m√°s z√∂ld, illetve s√°rga sz√*n√Ľ t√°pl√°l√©kok n√∂velik a s√°rgafolt pigmentszintj√©t, √©s cs√∂kkentik a korral j√°r√≥ l√°t√°scs√∂kken√©s kock√°zat√°t.
Hogyan és mennyit?

A legjobb hat√°s √©rdek√©ben a fenti list√°n szerepl√Ķ z√∂lds√©geket √©s gy√ľm√∂lcs√∂ket enyh√©n p√°rolva, nem teljesen nyersen √©rdemes fogyasztani, mivel a p√°rol√°s „puh√*tja” a sejteket, √©s megk√∂nny√*ti a lutein √©s zeaxantin felsz√*v√≥d√°s√°t.
Teljesen, forr√≥ v√*zben megf√Ķzni azonban nem szabad √Ķket, k√ľl√∂nben megsemmis√ľlnek hasznos √∂sszetev√Ķik.
A jelenlegi nem hivatalos aj√°nl√°sok szerint naponta 2–4 adagot √©rdemes fogyasztani a fenti list√°n szerepl√Ķ √©lelmiszerekb√Ķl, b√°r hivatalos szak√©rt√Ķi aj√°nl√°s egyel√Ķre nem √°ll rendelkez√©sre.
A gy√ľm√∂lcs√∂kb√Ķl √©s z√∂lds√©gekb√Ķl sz√°rmaz√≥ vitaminok √©s √°sv√°nyi anyagok fogyaszt√°sa azonban mindenk√©ppen j√≥t√©kony hat√°s√ļ.
A bevitel t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķk fogyaszt√°s√°val is fedezhet√Ķ.


Term√©szetes napszem√ľveg

A lutein √©s a zeaxantin term√©szetes v√©delmet ny√ļjtanak a k√°ros napsug√°rz√°s ellen, mivel kisz√Ľrik az √°rtalmas k√©k f√©nyt, √©s megakad√°lyozz√°k, hogy az el√©rje √©s k√°ros√*tsa a retin√°t. Ennek ellen√©re ny√°ron √©s t√©len se feledkezzen meg a j√≥ min√Ķs√©g√Ľ napszem√ľveg haszn√°lat√°r√≥l!

hani
2009-10-06, 15:39
HALOLAJ VAGY LENMAGOLAJ?

Sokat hallani, olvasni a koleszterinr√Ķl, de mi is az a koleszterin?
A koleszterin szter√°nv√°zas tel√*tetlen alkohol, az √©lethez n√©lk√ľl√∂zhetetlen szterinek egyike. A szervezetben f√Ķleg az agyvel√Ķben √©s idegsz√∂vetben tal√°lhat√≥, puha faggy√ļ tapintat√ļ lipid anyag. A zs√*ranyagcser√©ben j√°tszik fontos szerepet.
Az elfogyasztott t√°pl√°l√©k koleszterin- √©s trigliceridtartalma alakul √°t HDL (High Density Lipoprotein) √©s LDL (Low Density Lipoprotein), azaz nagy s√Ľr√Ľs√©g√Ľ √©s kis s√Ľr√Ľs√©g√Ľ lipoproteinn√©.
A HDL az√©rt j√≥ hat√°s√ļ, mert mag√°hoz k√∂ti az √©rfalb√≥l, f√Ķleg annak magas koleszterintartalm√ļ ter√ľleteib√Ķl (plakkokb√≥l) a koleszterint. Min√©l magasabb teh√°t a HDL szintje a v√©rben, ann√°l t√∂bb koleszterin sz√*v√≥dik el az √©rfalak b√©l√©s√©b√Ķl. Ez√©rt tartalmazza norm√°lis k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt a v√©rplazma koleszterinszintj√©nek mintegy negyedr√©sz√©t a HDL.
Az LDL az√©rt "rossz", mert ebben a form√°ban sz√°ll√*t√≥dik a koleszterin a v√©rben, √©s jut el a sz√∂veti rostokb√≥l, koleszterinb√Ķl, m√©szb√Ķl √©s egy√©b anyagokb√≥l √°ll√≥ √©rfalter√ľletekbe, az √ļgynevezett plakkokba, amely plakkok √°ltal okozott √©rfalelv√°ltoz√°st nevezz√ľk √©relmeszesed√©snek.

A LENMAGOLAJ

A lenmagb√≥l kinyert olaj enyh√©n s√°rg√°s sz√*n√Ľ, kicsit keserny√©s √*z√Ľ. Alfa-linol√©nsavban, E-vitaminban, b√©ta-karotinban gazdag, melyek antioxid√°ns hat√°sukn√°l fogva a leg√©rt√©kesebb olajj√° teszik. A j√≥ min√Ķs√©g√Ľ lenmagolajat hidegen sajtolj√°k, oxig√©n- √©s f√©nymentes k√∂rnyezetben.
Zs√*rsav√∂sszet√©tele nagyon el√Ķny√∂s, mivel kimagasl√≥an magas ar√°nyban tartalmaz az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°s szempontj√°b√≥l fontos tel√*tetlen zs√*rsavakat. √ćgy n√∂veli a HDL, vagyis a j√≥ koleszterin szintet.
A mag olajtartalm√°nak 50-52%-√°t teszi ki az alpha-linol√©nsav, vagyis az omega-3 zs√*rsav. Ezt az esszenci√°lis zs√*rsavat az emberi √©s √°llati szervezet nem k√©pes el√Ķ√°ll√*tani, ez√©rt mindenk√©ppen t√°pl√°l√©kkal kell felvennie. A len ebb√Ķl a szempontb√≥l egyed√ľl√°ll√≥nak sz√°m√*t, mivel egy√©b √©lelmiszerekben (pl. sz√≥j√°ban, tengeri halakban) sokkal kisebb mennyis√©gben fordul el√Ķ ez a zs√*rsav, √*gy teh√°t a len sz√°m√*t az omega-3 zs√*rsav els√Ķdleges forr√°s√°nak.
Sejtv√©d√Ķ, antioxid√°ns tulajdons√°ga r√©v√©n hat√°sosan alkalmazhat√≥ a daganatos √©s sz√*v-√©rrendszeri betegs√©gek megel√Ķz√©s√©ben √©s kezel√©s√©ben.
Egy kicsi, te√°skan√°lnyi mennyis√©g√Ľ lenmagolaj is sz√°mottev√Ķen jav√*tja a rossz v√©rnyom√°st.
Termog√©n hat√°sa miatt seg√*ti a zs√*r√©get√©st!
Cs√∂kkenti az izmok leboml√°s√°t, seg√*ti az oxig√©nsz√°ll√*t√°st a t√ľd√Ķb√Ķl a v√©r√°ramba, √©s seg√*ti a hormonkiv√°laszt√°st a prosztaglandinok szab√°lyoz√°s√°n kereszt√ľl – ezek hormonszer√Ľ anyagok, melyek test√ľnk nagyobb szerveinek m√Ľk√∂d√©s√©ben m√Ľk√∂dnek k√∂zre, bele√©rtve a szapor√*t√≥szerveket, az immunrendszert √©s az idegrendszert. Az akt√*v √©letm√≥dot √©l√Ķ emberek arr√≥l sz√°molnak be, hogy a lenmagolaj kieg√©sz√*t√Ķk gyorsabb regener√°l√≥d√°st tesznek lehet√Ķv√© edz√©s ut√°n, √©s seg√*tenek enyh√*teni az edz√©s ut√°ni izomf√°jdalmakat.
A lenmagolaj a k√∂vetkez√Ķ t√ľnetek kezel√©sekor lehet hasznos:

Elh√*z√°s
Arthritisz (begyulladt √*z√ľletek)
Székrekedés
Herpesz
Magas vérnyomás
B√Ķrprobl√©m√°k, mint pl. az ekc√©ma √©s a pikkelys√∂m√∂r
R√°kA HALOLAJ

A lenmagolaj √©s a halolaj egyar√°nt tartalmaz omega-3 zs√*rsavakat, de am√*g a lenmagolajban r√∂vid l√°nc√ļ omega-3 (alfa linol√©nsav), a halolajban hossz√ļ l√°nc√ļ omega-3 (EPA √©s DHA) van.
Mindkett√Ķnek m√°s-m√°s j√≥t√©kony tulajdons√°gai vannak. P√©ld√°ul a lenmagolajban l√©v√Ķ alfa linol√©nsav cs√∂kkenti a C-Reakt√*v Protein szintj√©t (amely gyullad√°s eset√©n termel√Ķdik a m√°jsejtekben √©s √∂sszef√ľgg√©sbe hozhat√≥ egyes sz√*vbetegs√©gekkel), de a halolajnak nincs k√∂ze a CRP-hez.

A halolaj √©s a sz√*v eg√©szs√©ge
A m√ļlt sz√°zad v√©ge fel√© indult el n√©h√°ny tanulm√°ny a halolaj fogyaszt√°ssal kapcsolatosan, amiknek hihetetlen eredm√©nyei lettek.
Egy tanulm√°nyban 11323 ember vett r√©szt, akiknek kor√°bban sz√*vrohama volt. 3 √©s f√©l √©v m√ļlva, azok k√∂z√∂tt, akik napi 1 gramm halolajat fogyasztottak majdnem 50%-al cs√∂kkent a hal√°loz√°s sz√°ma. (1)
M√°s sz√≥val: mondjuk, hogy 100% es√©lyed van a sz√*vrohamra √©s meg fogsz halni. Ha halolajat fogyasztasz 50% es√©lyed van az √©letre!
Egy m√°sik √ļj tanulm√°ny szerint (Jap√°nban) a halolaj fogyaszt√°sa t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķ form√°j√°ban 16%-al n√∂velte az es√©lyt a sz√*vroham t√ļl√©l√©s√©re. (2)

A hal √©s az √*z√ľleteid
30 √©vesen olyanok az √*z√ľleteid mint egy 60 √©vesnek? Ezzel nem vagy egyed√ľl. Rengetegen kezelik a f√°j√≥s √*z√ľleteiket sikeresen rendszeres halolaj fogyaszt√°ssal. Am√*g a sz√*vroham megel√Ķz√©s√©hez el√©g napi 1 vagy 1.5 gramm EPA/DHA, az √*z√ľletek kezel√©s√©re enn√©l valamivel t√∂bb kell.

A halolaj √©s a zs√*r√©get√©s
T√∂bb klinikai vizsg√°lat is azt mutatja, hogy hat√°ssal van a zs√*r√©get√©sre. A halolaj el√Ķseg√*ti a di√©t√°ban a zs√*r√©get√©st, mivel kedvez√Ķen hat a sz√*vre √©s az √©rrendszerre.

Viol
2009-10-11, 18:42
Sziasztok!
Felm√©r√©st k√©sz√*tek a bio√©lelmiszerek fogyaszt√°s√°rol, k√©rlek titeket, seg√*ts√©tek munk√°mat ennek a r√∂vid k√©rd√Ķivnek a kit√∂lt√©s√©vel (3 perc)! K√∂sz√∂n√∂m!
www.kerdoivem.hu/kerdoiv/227184150/ (http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/227184150/)

hani
2009-11-14, 09:35
A hunz√°k tudj√°k a hossz√ļ √©let titk√°t

A tudom√°ny mai ismeretei szerint csup√°n egyetlenegy embercsoport mentes a r√°kt√≥l. Ez a teljes immunit√°st √©lvez√Ķ kis k√∂z√∂ss√©g a hunza t√∂rzs Kasm√*r √©szaknyugati hegyvid√©k√©n, s tagjai h√*resen hossz√ļ √©let√Ľek.
Legfontosabb t√°pl√°l√©kuk a kajszibarack. Internetes oldalakon gyakran olvashat√≥, hogy a hunza n√©pcsoport tagjait nem s√ļjtj√°k az √ļgynevezett civiliz√°ci√≥s √°rtalmak: sz√*vbetegs√©gek, v√©rnyom√°s probl√©m√°k, daganatos megbeteged√©sek. A n√Ķkn√©l ismeretlen a klimax, a f√©rfiak m√©g 90 √©ves korukban is nemz√Ķk√©pesek.
-Kik azok a hunz√°k?

http://www.egeszsegderuje.hu/mambots/content/multithumb/thumbs/b.240.180.16777215.0..stories.eletrol.hunzak.02_at tila_a_hun.jpg (http://www.egeszsegderuje.hu/images/stories/eletrol/hunzak/02_attila_a_hun.jpg)A feh√©r hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik √*gy. A mind√∂ssze 14 ezer f√Ķt sz√°ml√°l√≥ n√©p a Himal√°ja hegyei k√∂z√∂tt, z√°rt v√∂lgyekben √©l, melyeket csak igen magas h√°g√≥kon √°t, nehezen lehet megk√∂zel√*teni. A Hunza-v√∂lgy K√*na, Tadzsikf√∂ld √©s Pakiszt√°n hat√°r√°n h√ļz√≥dik, ahova m√©g nem jutott el a civiliz√°ci√≥ rombol√≥ hat√°sa.

A 90-110 √©v k√∂z√∂tti lakosok vizsg√°lata sor√°n kider√ľlt, hogy v√©rnyom√°suk, koleszterinszintj√ľk √©s sz√*vm√Ľk√∂d√©s√ľk norm√°lis. √Čleterej√ľk titk√°t egyed√ľl t√°pl√°lkoz√°si szok√°saikban tal√°lta meg.

http://www.egeszsegderuje.hu/mambots/content/multithumb/thumbs/b.240.180.16777215.0..stories.eletrol.hunzak.03_hu nza_volgy_barackliget.jpg (http://www.egeszsegderuje.hu/images/stories/eletrol/hunzak/03_hunza_volgy_barackliget.jpg)A hunz√°k a z√∂lds√©geket √©s gy√ľm√∂lcs√∂ket, gabonaf√©l√©ket, a tejet √©s tejterm√©keket f√Ķz√©s n√©lk√ľl fogyasztj√°k, h√ļst pedig csak igen ritk√°n esznek. Egy√°ltal√°n nem haszn√°lnak h√°ntolt (feh√©r) rizst, cukrot √©s s√≥t, a szintetikus t√°pl√°l√©kokr√≥l m√©g csak nem is hallottak. A hunz√°k f√∂ldj√©n, ahol a p√©nz fogalm√°t nem ismert√©k, egy ember gazdags√°g√°t a birtok√°ban l√©v√Ķ s√°rgabarackf√°k sz√°m√°n m√©rt√©k le.
A n√°lunk is term√Ķ gy√ľm√∂lcs√∂t √Ķk az √©v minden szak√°ban fogyasztj√°k, amikor friss a term√©s, azt, de a magj√°t nem dobj√°k el, hanem a napon megsz√°r√*tj√°k, s elteszik t√©lire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebb√Ķl pr√©selnek olajat, amellyel s√ľtnek-f√Ķznek, s m√©g kozmetikumk√©nt is haszn√°lj√°k. Asszonyaik arca a pr√©selt barackmag-olajnak k√∂sz√∂nhet√Ķen m√©g √©lemedett korban is r√°nctalan, b√°rsonyos.
A feh√©r hun n√Ķk egyik jellegzetess√©ge - √©s b√ľszkes√©ge - a t√©nylegesn√©l 15-20 √©vvel kevesebbnek l√°tsz√≥ √©letkor.

A kutat√≥k megfigyelt√©k, hogy a hagyom√°nyos hunza √©trend az √°tlagos amerikai √©trendn√©l k√©tsz√°zszor t√∂bb nitrilozidot tartalmaz. A gabonaf√©l√©kben √©s a csonth√°jasok gy√ľm√∂lcs√©ben is el√Ķfordul√≥ nitrilozidok - dr. L√°di Szabolcs orvos meghat√°roz√°s√°val - "olyan hat√°st fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan oszt√≥d√≥, illetve m√°r daganatoss√° √°talakult sejteket szelekt√*ven, bel√ľlr√Ķl √ļgymond megm√©rgezik √©s blokkolj√°k a daganatsejtnek a tov√°bbi fejl√Ķd√©s√©t".
A hunz√°k iv√≥vize hegyi gleccserek olvad√°s√°b√≥l keletkez√Ķ patakokb√≥l sz√°rmazik. Ez a v√*z tele van a k√Ķzetekb√Ķl kioldott √°sv√°nyi anyagokkal. Az √°sv√°nyi anyagokban d√ļs vizet a n√∂v√©nyek is felveszik √©s a leveleikben a felsz√*nre hozz√°k. A hunz√°k sok ilyen n√∂v√©nyt (hajdina, k√∂les, lucerna - olyan gabonaf√©l√©k, amelyek B17 vitaminban rendk√*v√ľl gazdagok, ak√°rcsak a s√°rgabarack magja) fogyasztanak. Az √°ltaluk naponta elfogyasztott √°sv√°nyi anyag mennyis√©ge a sz√°zszorosa annak, amit a nyugati civiliz√°ci√≥kban javasolnak az orvosok.

Hossz√ļ √©let√ľk titka a munka, az √∂r√∂k√∂s mozg√°s mellett a m√©rt√©kletes koszt, legf√Ķk√©ppen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A sz√°z esztend√Ķt meg√©lt hunza, aki ki van t√©ve a hegyi sz√©lnek, a zord t√©lnek √©s az √©get√Ķ napnak, a mi t√°rsadalmunkban hatvanasnak t√Ľnne.

A F√∂ld√∂n √©l√Ķ hat leghosszabb √©let√Ľ n√©pcsoport egyik√©nek fiai, a hunz√°k napi 7-10 √≥r√°t t√∂ltenek a t√Ľz√Ķ napon. B√Ķr√ľk√∂n m√©gsem jelennek meg k√°ros elv√°ltoz√°sok, mert - √*gy egy magyar csal√°dorvos - "a napsug√°rz√°s akkor lehet r√°kkelt√Ķ, ha az √°sv√°nyi anyagok √©s vitaminok hi√°ny√°t√≥l legyeng√ľlt szervezetet √©ri az ultraibolya sug√°rz√°s".
Forr√°s: MTI

hani
2009-12-02, 16:47
Tejcukor érzékenység

Amikor a v√©konyb√©l nem k√©pes a tejcukor - lakt√≥z - megem√©szt√©s√©hez sz√ľks√©ges lakt√≥z enzimet kell√Ķ mennyis√©gben el√Ķ√°ll√*tani. Ilyenkor a tejcukor tov√°bb halad a vastagb√©l fel√©, ahol felf√ļv√≥d√°st, puffad√°st, hasf√°j√°st okoz. Ez a lakt√≥zintolerancia. A tejek zs√*rtartalma nem befoly√°solja a lakt√≥ztartalmukat. Ha ilyen t√ľneteket √©szlelsz, akkor fogyassz valami szil√°rd √©telt a tej mell√©, vagy t√©rj √°t a sz√≥jatejre,vagy a lakt√≥zmentes tejre!

:D:D:D A probl√©ma kik√ľsz√∂b√∂l√©s√©re fejlesztette ki a Nature's Best c√©g a Zero Carb Isopure tejsav√≥ feh√©rj√©j√©t,ami lakt√≥zmentes!!!

hani
2009-12-04, 12:22
Hogyan √°ll√*tsd √∂ssze az √©trendedet, hogy elker√ľld a hi√°nybetegs√©geket? Ez √∂r√∂k √©rv√©ny√Ľ probl√©ma, f√Ķleg, ha √©telallergi√°ban szenvedsz, ha vega vagy, ha a szervezeted m√©g fejl√Ķd√©sben van. Vagy ha egyszer√Ľen csak n√Ķ vagy! A csontritkul√°s, a kalciumhi√°ny a hazai lakoss√°g nagy r√©sz√©t s√ļjtja, de nem csak a tejterm√©kek fogyaszt√°sa lehet a megold√°s. √ćme 5, a tejn√©l is er√Ķsebb term√©szetes kalciumbomba!
Mire jó a kalcium?
A kalcium az emberi szervezetben a legnagyobb mennyis√©gben jelen lev√Ķ √°sv√°nyi anyag.
T√∂bb folyamatban is n√©lk√ľl√∂zhetetlen szerepet j√°tszik: a v√©ralvad√°sban, a sz√*v- √©s csontv√°zizmok √∂sszeh√ļz√≥d√°s√°ban, a B12-vitamin felsz√*v√≥d√°s√°ban √©s idegi funkci√≥kban.
M√°r magzati korban is n√©lk√ľl√∂zhetetlen az eg√©szs√©ges csontrendszer alapjainak kialakul√°s√°hoz. Harminc√©ves korig meghat√°rozza a csontfejl√Ķd√©st, amely k√©s√Ķbb, a nem megfelel√Ķ kalciumfelv√©tel miatt, negyven √©v felett csontritkul√°shoz vezethet. Ez f√Ķleg a n√Ķket √©rinti, mivel szervezet√ľk l√©nyegesen kevesebb kalciumot tartalmaz, mint a f√©rfiak√©, emiatt n√Ķkn√©l hatszor gyakoribb a csontritkul√°s el√Ķfordul√°sa.
Megel√Ķz√©s√©re m√°r fiatalkorban oda kellene figyelni. Az ekkor kialakult csontt√∂meg hat√°rozza majd meg az osteoporosis k√©s√Ķbbi m√©rt√©k√©t.
Be√©p√ľl√©s√©t a D-vitamin √©s a j√≥ min√Ķs√©g√Ľ feh√©rje seg√*ti.
A kalciumfogyasztás ajánlott napi adagja 1000 mg, várandós kismamáknál az 1300 mg-ot is elérheti.

Hi√°ny√°llapot
Kutat√≥k arra az eredm√©nyre jutottak, hogy a cukor √©s a feh√©r liszt fogyaszt√°sa a v√©rt savass√° teszi, √*gy a m√©sz, amely a savakat k√∂z√∂mb√∂s√*ti, kiold√≥dik a csontokb√≥l √©s a fogakb√≥l.
Ha m√©g t√°pl√°lkoz√°sunk nagy r√©sze √°llati feh√©rj√©kben gazdag, a v√©r, hogy alk√°lis jelleg√©t megtartsa, szint√©n nagy mennyis√©g√Ľ kalciumot old ki a csontokb√≥l, emiatt hamarosan bek√∂vetkezik a csontritkul√°s.
Jellegzetes t√ľnetei a g√∂rb√ľl√Ķ h√°t, a roml√≥ fogak, az allergi√°ra val√≥ hajlam, a f√°j√≥ √*z√ľletek, a repedezett k√∂rm√∂k.
A mozg√°sszeg√©ny √©letm√≥d fokozza a csontsz√∂vet lebont√°s√°t. A rendszeres torna, a mozg√°sszeg√©ny √©letm√≥d hat√°s√°ra a csontt√∂meg meg√Ķrz√Ķdik.

Top 5
√ćme n√©h√°ny √©lelmiszer, amelyeknek magas a kalciumtartalmuk. Ezeket v√°ltozatosan be lehet √©p√*teni a napi √©trendbe, hogy a szervezet sz√°m√°ra sz√ľks√©ges 1000 mg/nap kalciumfelv√©telt a tejterm√©keken k√*v√ľl is k√∂nnyed√©n biztos√*tani tudjuk.
Viszony√*t√°sk√©ppen: egy poh√°r tej 117 mg kalciumot tartalmaz, m√*g 10 dkg kem√©ny, zs√*rosabb sajt 400–600 mg-ot (pl. juhsajt , trappista).

Szez√°mmag – kalciumtartalma: 975 mg/100 g

A szezámmag rejtett vitamin- és ásványianyag-forrás.
Gazdag kalciumban, feh√©rj√©ben, vasban √©s foszforban, A-vitaminban. Egy ev√Ķkan√°l szez√°mmag egy poh√°r tej kalcium√©rt√©k√©nek felel meg.
Tipp: szezámsó házilag
Egy sz√°raz serpeny√Ķben pir√*tsd meg a szez√°mmagot, am√*g pattogni nem kezd. Tedd f√©lre. Ugyancsak sz√°raz serpeny√Ķben pir√*ts tengeri s√≥t, addig, am√*g kifeh√©redik. Tedd mind a kett√Ķt egy mozs√°rt√∂r√Ķbe, k√∂rk√∂r√∂s mozdulatokkal z√ļzd porr√°.
Sz√≥rj meg vele sal√°t√°t, f√Ķtt gabon√°t, de keverheted reggeli k√°s√°ba, m√ľzlibe, s√Ķt m√©g f√Ķzel√©kbe is. ;)

M√°k – kalciumtartalma: 968 mg/100 g

L√°m, mindj√°rt √©rtelmet nyer a m√°kos t√©szta √©s a m√°kos pite fogyaszt√°sa. Az egyik legr√©gebbi kult√ļrn√∂v√©ny√ľnk.
De √≥vakodni kell att√≥l, hogy fogyaszt√°s√°val t√ļlz√°sba ess√ľnk, ugyanis mintegy huszon√∂tf√©le nagy hat√°s√ļ alkaloidot (p√©ld√°ul morfint, narkotint, kodeint) tartalmaz, amelyek fontos gy√≥gyszerek alapanyagai.
A m√°k olaj√°nak magas foszfortartalma nagyon j√≥l seg√*ti a kalcium hat√©kony felsz√*v√≥d√°s√°t √©s a csontokba val√≥ be√©p√ľl√©s√©√©t.
A csontritkul√°s megel√Ķz√©s√©√©rt fogyassz hetente 3-szor m√°kos √©telt vagy naponta egy mokk√°skan√°lnyi, gy√≥gyn√∂v√©nyboltokban kaphat√≥ m√°kolajat.

Tipp: Reggeli zabk√°s√°dba sz√≥rj bele egy-k√©t ev√Ķkan√°l dar√°lt m√°kot, ezzel nemcsak √*zletes √©telt nyersz, de megn√∂veled az √©tel kalciumtartalm√°t is. K√ľl√∂n√∂sen, ha abba m√©g n√©h√°ny szem aszalt gy√ľm√∂lcs√∂t √©s egy eg√©sz ban√°nt is morzsolsz!;)

Mandula – 248 mg/100g
A mandula kalcium-foszf√°t-tartalma j√≥t√©kony hat√°ssal van az em√©szt√©sre, a csontok fejl√Ķd√©s√©re.
Kalciumtartalm√°n√°l fogva a mandula rendk√*v√ľl j√≥ csonter√Ķs√*t√Ķ, mert nagy mennyis√©gben fordul el√Ķ benne a magn√©zium √©s a foszfor is, ez h√°rom elem egy√ľtt er√Ķs csontot biztos√*t. Ezek az √°sv√°nyi anyagok j√≥t√©konyan befoly√°solj√°k a sz√*v m√Ľk√∂d√©s√©t, meger√Ķs√*tik a v√©red√©nyek falait.

Tipp: Legyen n√°lad mindig egy zacsk√≥ mandula. P√°r szem bel√Ķle kiv√°l√≥ r√°gcsa a f√Ķ√©tkez√©sek k√∂z√∂tti nassol√°shoz, r√°ad√°sul √∂sszetev√Ķinek k√∂sz√∂nhet√Ķen cs√∂kkenti a stressz hat√°s√°t, nyugtatja az idegeket, √©s hasznos kalciumot juttat a szervezetedbe.;)


Petrezselyem – 245 mg/100 g
A petrezselyem a magyar konyha hagyom√°nyosan haszn√°lt z√∂lds√©gei k√∂z√© tartozik, m√©gsem fogyasztunk bel√Ķle eleget. Jelent√Ķs kalciumtartalma mellett vesem√Ľk√∂d√©st serkent√Ķ, vesek√Ķhajt√≥ √©s h√≥lyaghurut elleni te√°k is k√©sz√*thet√Ķk bel√Ķle, √©s nagyon j√≥l fokozza az em√©szt√Ķrendszer m√Ľk√∂d√©s√©t.
Tipp: K√©sz√*ts petrezselyemsz√≥szt. Nagyon j√≥l kieg√©sz√*ti a s√ľlt vagy grillezett h√ļsokat, halakat.
Egy ev√Ķkan√°lnyi margarinon pir√*ts s√°rg√°sbarn√°ra m√°sf√©l ev√Ķkan√°l lisztet. Tegy√©l bele k√©t-h√°rom csokor finomra v√°gott petrezselymet. √Ėntsd fel egy b√∂gre z√∂lds√©gl√©vel, √©s forrald √∂ssze. F√Ľszerezd s√≥val, borssal, t√°lal√°skor keverj hozz√° egy-k√©t kan√°l tejf√∂lt is. ;)


Amar√°nt – 162 mg/100 g
Az amar√°nt idehaza m√©g kev√©ss√© ismert n√∂v√©ny, az Azt√©k √©s Inka Birodalom ter√ľlet√©r√Ķl sz√°rmazik. Amerika felfedez√©se el√Ķtt az ott √©l√Ķ n√©pek alapvet√Ķ t√°pl√°l√©kforr√°sa volt a kukoric√°val √©s a babbal egy√ľtt. Az amar√°nt magja rost-, kalcium-, magn√©zium-, vas-, valamint vitamin- √©s feh√©rjetartalom tekintet√©ben t√ļlsz√°rnyalja a hagyom√°nyos gabonaf√©l√©ket.

Tipp: Az amar√°nt magja nagyon j√≥ levesbet√©tnek, t√©szta helyett. Sz√≥rd meg vele az elk√©sz√ľlt levesed, r√∂vid ideig hagyd pihenni, hogy megpuhuljon. D√ļs√*thatod vele a rizott√≥ vagy a k√°sa t√*pus√ļ √©teleket, √©s keverheted m√ľzlibe is.;)

hani
2009-12-08, 13:40
√Čl√Ķl√©nyek a b√©lfl√≥r√°dban!

A b√©l mikrofl√≥r√°ja sokoldal√ļan befoly√°solja a szervezet m√Ľk√∂d√©s√©t: hozz√°j√°rul a vitamin ell√°totts√°ghoz, meghat√°rozhatja az √°sv√°nyi anyagok felsz√*v√≥d√°s√°t, a testt√∂meg gyarapod√°s√°t √©s bizonyos r√°kos megbeteged√©sek kialakul√°s√°ra is hat√°ssal lehet.

Jó és rossz mikrobák a bélrendszerben

A tejsavtermel√Ķ mikrob√°kat tartalmaz√≥ k√©sz√*tm√©nyek kedvez√Ķen v√°ltoztatj√°k meg a b√©lfl√≥ra √∂sszet√©tel√©t, amely nagyobb v√©detts√©get jelenthet a hasmen√©ssel j√°r√≥ fert√Ķz√©seket okoz√≥ bakt√©riumokkal szemben.
Az eg√©szs√©ges √©trend megv√°ltoztatja a b√©lfl√≥r√°t: a rostok √©s m√°s anyagok ugyanis r√©szben prebiotikumk√©nt el√Ķseg√*thetik az √©telekkel is elfogyasztott, √©s az em√©szt√Ķrendszerben √©l√Ķ "j√≥" probiotikus mikrob√°k szaporod√°s√°t, boml√°sterm√©keik g√°tolhatj√°k a k√≥ros sejtoszt√≥d√°st.
A pre- √©s probiotikumok egy√ľttes √©s rendszeres fogyaszt√°sa - kutat√°sok szerint - cs√∂kkentheti a vastagb√©lr√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. Kutat√°sokb√≥l az is kider√ľlt, hogy a pre- √©s probiotikumok rendszeres fogyaszt√°sa seg√*ts√©g lehet az elh√*z√°s megel√Ķz√©s√©ben is.
A j√∂v√Ķben elk√©pzelhet√Ķ teh√°t a b√©lfl√≥r√°t szab√°lyoz√≥ fogy√≥k√ļra is, √°m a j√≥ mikrob√°k kedvez√Ķ hat√°sait m√°r most is √©lvezhetj√ľk! Ne feledd: ha rendszeresen sportolsz, az √°ll√≥k√©pess√©gi sportol√≥k eset√©ben a probiotikumok enyh√*thetik a gyakori gyomor-b√©lrendszeri panaszokat (pl: puffad√°s, hasi g√∂rcs√∂k).



Amikor felborul az egyens√ļly

Sokszor id√©zik, hogy az „Az eg√©szs√©g a belekben kezd√Ķdik.”
Ez a mondat nem is n√©lk√ľl√∂z minden val√≥s√°gtartalmat. K√∂ztudott, hogy a b√©l mikrofl√≥r√°ja befoly√°solhatja az immunrendszer √©s a test eg√©sz√©nek m√Ľk√∂d√©s√©t - √°m az √©letm√≥dunk √©s a k√ľls√Ķ k√∂r√ľlm√©nyek k√∂nnyen f√∂lbor√*thatj√°k a szervezet bels√Ķ egyens√ļly√°t. Ezekre a hat√°sokra p√°r p√©lda:

Mi bor√*thatja fel a b√©lfl√≥ra egyens√ļly√°t?

Egyes betegs√©gek kezel√©sekor sokszor javasolj√°k a szakemberek az antibiotikumok szed√©s√©t. Ha ezt k√∂vet√Ķen nem figyelsz a hasznos √©l√Ķl√©nyek p√≥tl√°s√°ra, akkor ezzel √°rtalmas mikrob√°k (p√©ld√°ul gomb√°k) t√ļlszaporod√°s√°t, √©s hosszabb ideig tart√≥ em√©szt√Ķrendszeri diszkomfort√©rzetet, panaszokat (puffad√°st, hasmen√©st) id√©zhetsz el√Ķ.
Hasonl√≥ probl√©m√°khoz vezethetnek a hasmen√©ssel j√°r√≥ fert√Ķz√©sek, a hashajt√≥k t√ļlzott alkalmaz√°sa - √©s b√°rmilyen hihetetlennek t√Ľnhet -, de az √ļgynevezett m√©regtelen√*t√Ķ m√≥dszerek (be√∂nt√©sek, purg√°l√°sok, durva b√∂jtk√ļr√°k) is!
Az eg√©szs√©gtelen √©trend is el√Ķid√©zheti az em√©szt√Ķrendszer fl√≥r√°j√°nak felborul√°s√°t: a rostokban szeg√©ny, v√∂r√∂s h√ļsokban √©s zs√*rban gazdag √©trend olyan ir√°nyba v√°ltoztathatja meg a b√©lfl√≥r√°t, amely el√Ķseg√*theti a r√°kkelt√Ķ vegy√ľletek keletkez√©s√©t!
A felsorolt kedvez√Ķtlen hat√°sokat √©rdemes kiv√©dened - amennyire ez lehets√©ges, ebben seg√*ts√©get ny√ļjthatnak sz√°modra a pre- √©s probiotikumok.Hogyan regener√°lhatod a b√©lfl√≥r√°dat?
Ha probl√©m√°ra gyanakszol - akkor sz√ľks√©g eset√©n kieg√©sz√*t√Ķ gy√≥gyszeres kezel√©s mellett orvos, dietetikus tan√°cs√°t kik√©rve -, √©rdemes regener√°lni a b√©lfl√≥r√°t. A szakember tan√°csa az√©rt fontos, mert √∂nmagadat diagnosztiz√°lva k√∂nnyen mell√©foghatsz: t√©vesen felt√©telezhetsz gomb√°s fert√Ķz√©seket vagy √©telallergi√°kat, felsz√*v√≥d√°si zavarokat √©s m√°s betegs√©geket. A rosszul megv√°lasztott kezel√©ssel pedig √°llapotroml√°st is el√Ķid√©zhetsz. (Ez sajnos igaz sok titokzatos k√©sz√ľl√©kek seg√*ts√©g√©vel allergi√°t diagnosztiz√°l√≥ term√©szetgy√≥gy√°sz √©s nem szakorvos orvos √°ltal adott diagn√≥zisra is!)
A szakember tanácsát követve gyógyszertárban,
t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķ √ľzletekben kaphat√≥ pre- √©s probiotikumokat tartalmaz√≥ k√©sz√*tm√©ny tart√≥s haszn√°lat√°val, valamint √°llapotodt√≥l f√ľgg√Ķen, rendszeres tej √©s √©l√Ķfl√≥r√°s tejterm√©kek, prebiotikum fogyaszt√°s√°val √©rheted el, hogy a b√©lfl√≥r√°d eg√©szs√©ges legyen.
A prebiotikumok gazdag forr√°sai p√©ld√°ul a csics√≥ka, cik√≥ria, a v√∂r√∂shagyma, fokhagyma, zabpehely, b√ļza, ban√°n, tej, √©s az ezekkel d√ļs√*tott √©lelmiszerek.

hani
2010-01-21, 13:48
Folsavval k√ľzdhet√ľnk a t√©li f√°radts√°g ellen

Ilyenkor t√©len kicsit gyakrabban vagyunk f√°rad√©konyak, s√°padtak, teljes√*t√Ķk√©pess√©g√ľnk gyakorta kisebb. Ennek egyik oka lehet a folsavhi√°ny, mely els√Ķsorban v√©rszeg√©nys√©get okoz, de szerepe van egyes pszichi√°triai zavarok, p√©ld√°ul az √°lmatlans√°g, ingerl√©kenys√©g, feled√©kenys√©g, √©s depresszi√≥ kialakul√°s√°ban is. R√°ad√°sul ilyenkor a gyakoribb fert√Ķz√©sek fokozz√°k a szervezet napi sz√ľks√©glet√©t, √©rdemes ez√©rt odafigyelni a t√°pl√°lkoz√°sunkra.

A folsav val√≥j√°ban v√*zben old√≥d√≥ vitamin, a B-vitamincsoporthoz tartozik. A sejtek oszt√≥d√°sa szempontj√°b√≥l l√©tfontoss√°g√ļ, de szerepe van a feh√©rv√©rsejtek, v√∂r√∂sv√©rtestek, v√©rlemezk√©k k√©pz√©s√©ben, az aminosavak, √©s nukleinsavak anyagcser√©j√©ben. Hozz√°j√°rul a gyomor-b√©lrendszer, √©s a sz√°jny√°lkah√°rtya √©ps√©g√©hez is. Az eg√©szs√©ges ember mintegy 5-15 milligramm folsavat rakt√°roz szervezet√©ben, a teljes mennyis√©gnek nagyj√°b√≥l fele tal√°lhat√≥ a m√°jban A napi aj√°nlott bevitel 50-100 mikrogramm.

Akiket leginkább érint

A folsavhi√°ny a terhess√©g sor√°n √©s veget√°ri√°nus t√°pl√°lkoz√°s eset√©n lehet a legvesz√©lyesebb, de kock√°zati t√©nyez√Ķ az egyoldal√ļ t√°pl√°lkoz√°s, a felsz√*v√≥d√°si zavar, egyes gy√≥gyszerek szed√©se √©s az alkohol is.

Terhesség során

A magzat n√∂veked√©s√©t √©s fejl√Ķd√©s√©t legink√°bb a sejtoszt√≥d√°s hat√°rozza meg, ez√©rt a megfelel√Ķ mennyis√©g√Ľ folsav bevitele a DNS el√Ķ√°ll√*t√°s√°ban bet√∂lt√∂tt szerepe miatt rendk√*v√ľl fontos. R√°ad√°sul a fejl√Ķd√Ķ embri√≥ gerinc√©t lez√°r√≥ folyamat csak folsav jelenl√©t√©ben megy v√©gbe hib√°tlanul. A terhess√©g sor√°n valamennyi vitamin k√∂z√ľl a folsavig√©ny fokoz√≥dik a legnagyobb m√©rt√©kben, ugyanakkor a v√°rand√≥s n√Ķk folsavfelv√©tele a k√*v√°ntn√°l alacsonyabb haz√°nkban, a terhesek negyede folsavhi√°nyosnak sz√°m√*t. Ez√©rt l√©nyeges a fogamz√°s el√Ķtt legal√°bb egy h√≥nappal kor√°bban elkezdett √©s legal√°bb a terhess√©g els√Ķ harmad√°ban folytatott rendszeres folsavp√≥tl√°s.

Természetes folsavforrások

A m√°j, k√ľl√∂n√∂sen a csirkem√°j, a z√∂ld leveles n√∂v√©nyek, k√ľl√∂n√∂sen a spen√≥t, a lencse, csicseribors√≥, sz√°razbab, a sp√°rga, a di√≥, a mogyor√≥ √©s az √©leszt√Ķ kiv√°l√≥ forr√°sai ennek a fontos vitaminnak. Kisebb m√©rt√©kben a kelbimb√≥, narancs, paradicsoml√© √©s a brokkoli is tartalmaz folsavat.
Fontos, hogy ezek a vegy√ľletek h√Ķre nagyon √©rz√©kenyek, n√©h√°ny perces forral√°s ut√°n folsavtartalmuk ak√°r 90 sz√°zal√©k√°t is elvesz√*thetik.

A t√°pl√°l√©kkal felvett folsav csak a b√©l h√°msejtjeinek enzimje √°ltal t√∂rt√©n√Ķ √°talak√*t√°st k√∂vet√Ķen hasznosul - ekkor is csak r√©szben.
A tabletta form√°j√°ban felvett folsav viszont k√∂zvetlen√ľl jut be a szervezetbe.

hani
2010-01-25, 14:52
Barna cukor helyett ink√°bb a n√°dcukrot v√°laszd!

-Te is azok közé tartozol, aki a kávéhoz, teához egészségtudatosan barna cukrot kever?
Sajnos, f√©lreinform√°ltak! A barna cukrot ugyan√ļgy cukorr√©p√°b√≥l, a feh√©r cukorral megegyez√Ķ elj√°r√°ssal √°ll√*tj√°k el√Ķ, azzal a k√ľl√∂nbs√©ggel, hogy a folyamatot m√©g azon a ponton le√°ll√*tj√°k, ahol a tiszt√*t√°s nem teljes, vagyis a cukor m√©g tartalmaz term√©szetes anyagokat, √©lettani hat√°sa azonban a feh√©r cukor√©val azonos.:eek:

Ha a val√≥ban "eg√©szs√©ges" megold√°st keresed, v√°laszd a n√°dcukrot. A nyers n√°dcukor finom√*tatlan √©lelmiszer, a cukorn√°d sz√°r√°b√≥l g√Ķz√∂l√©ssel k√©sz√ľl. Min√©l s√∂t√©tebb (barn√°bb) a sz√*ne, ann√°l nyersebb, teh√°t ann√°l kev√©sb√© hasonl√*t a "rossz" feh√©r cukorhoz. J√≥ alternat√*va a frukt√≥z is, mert sokkal lassabban bomlik le a szervezetben, mint a sz√Ķl√Ķcukor, √*gy nem emeli az egekbe a v√©rcukor szintet.;)

hani
2010-02-09, 11:46
Egy √ļjabb √©rv a legal√°bb 7 √≥ra alv√°s mellett

A nem elegend√Ķ alv√°s n√∂veli a szervezet stresszhormonj√°nak, a kortizolnak a szintj√©t. A magasabb kortizolszint pedig fokozza az √©tv√°gyat, k√ľl√∂n√∂sen az √©dess√©gek ir√°nti v√°gyat, √©s a zs√*r√©get√©s helyett a zs√*rp√°rn√°k lerakod√°s√°t serkenti. Aludj legal√°bb 7 √≥r√°t, √©s tartsd kortizolszinted ellen√Ķrz√©s alatt!;)

hani
2010-02-11, 17:00
VIL√ĀGOS S√ĖRREL A CSONTRITKUL√ĀS ELLEN:15_4_118[1]: (......Sasa figyelm√©be aj√°nlom:D:D)

A s√∂riv√°s, k√ľl√∂n√∂sen a vil√°gos s√∂r fogyaszt√°sa er√Ķs√*ti a csontokat, seg√*t elker√ľlni a t√∂r√©seket - √°llap√*totta meg a Kaliforniai Egyetem kutat√≥inak tanulm√°nya.
A s√∂rben, legink√°bb a vil√°gos s√∂rben nagy mennyis√©gben tal√°lhat√≥ szil√*cium, amelyr√Ķl k√∂ztudott, hogy lelass√*tja a csontt√∂r√©seket okoz√≥ csontritkul√°s folyamat√°t, √©s el√Ķseg√*ti √ļj csont k√©pz√Ķd√©s√©t.

A s√∂rk√©sz√*t√©s t√©nyez√Ķit, amelyek hat√°ssal vannak a szil√*cium mennyis√©g√©re, m√©g nem tanulm√°nyozt√°k alaposan - id√©zte Charles Bamforth-t, a tanulm√°ny vezet√Ķ szerz√Ķj√©t a The Daily Telegraph brit lap internetes kiad√°sa. A szak√©rt√Ķk felfigyeltek arra, hogy a t√∂bb koml√≥t tartalmaz√≥ vil√°gosabb s√∂r√∂kben van nagyobb mennyis√©g√Ľ szil√*cium.

Az √°sv√°nyi anyag az ortoszilik√°t nev√Ľ sav old√≥d√≥ form√°j√°ban van jelen az italban, amelynek fel√©t a szervezet k√©pes mag√°ba sz√*vni, ez√°ltal a s√∂r a szil√*ciumbevitel jelent√Ķs forr√°sa a nyugati √©trendben.
A kutat√≥k meg√°llap√*tott√°k azt is, hogy a magasabb h√Ķm√©rs√©klet, amely a s√∂t√©tebb s√∂r√∂k k√©sz√*t√©s√©hez sz√ľks√©ges, megsemmis√*theti a szil√*cium bizonyos r√©sz√©t.
Nem ez az els√Ķ tanulm√°ny, amely r√°mutat a s√∂rben l√©v√Ķ szil√*cium pozit√*v hat√°s√°ra. M√°r kor√°bban is javasolt√°k kutat√≥k a m√©rs√©kelt s√∂rfogyaszt√°st, seg√*tend√Ķ megel√Ķzni a csontritkul√°st, amelyet a 21. sz√°zad csendes j√°rv√°ny√°nak tartanak.
(MTI)

hani
2010-02-15, 16:21
Az √°fonya √ļjabb j√≥t√©kony hat√°sa

Amerikai tud√≥sok megtal√°lt√°k az els√Ķ k√©zzel foghat√≥ bizony√*t√©kot arra, hogy az √°fonya, amely az antioxid√°nsok √©s az √ļgynevezett fitokemik√°li√°k egyik leggazdagabb forr√°sa, jav√*tja a mem√≥ri√°t.

Kor√°bbi, √°llatokon v√©gzett kutat√°sok m√°r sejtett√©k, most azonban emberek k√∂r√©ben v√©gzett vizsg√°lat is meger√Ķs√*tette, hogy az √°fonya serkenti a mem√≥ri√°t.

A Cincinnati Egyetem kutat√≥i vizsg√°latukba 70 √©ves, korai mem√≥ria zavarokt√≥l szenved√Ķ √∂nk√©nteseket vontak be, akikkel k√©t h√≥napon kereszt√ľl minden nap k√©t- k√©t √©s f√©l cs√©sz√©nyi √°fonyalevet itattak, m√*g a kontrollcsoport csup√°n √ľd√*t√Ķt fogyasztott.

Az eredm√©ny meglep√Ķ volt: az √°fonyalevet fogyaszt√≥ csoport tagjai jelent√Ķs fejl√Ķd√©st mutattak a mem√≥riateszteken.

"Az eredm√©nyek b√*ztat√≥ak √©s felvetik, hogy az √°fonyad√ļs t√°pl√°lkoz√°s megel√Ķzi vagy enyh√*ti az idegek elv√°ltoz√°sait" - √∂sszegezte a kutat√°svezet√Ķ a vizsg√°latot az AFP-nek.

Medipress

hani
2010-02-25, 15:29
Nem mindegy milyen sz√*n√Ľ zs√*r lapul b√Ķr√ľnk alatt

A t√ľk√∂r el√Ķtt √°llva legfeljebb azon t√∂preng az ember, hol telepedtek meg a test√©n azok a zs√*rp√°rn√°k, amelyekt√Ķl szeretne megszabadulni, az azonban nyilv√°n senkit sem foglalkoztat, milyen sz√*n√Ľ az a testzs√*r, amib√Ķl fogynia k√©ne. Pedig a leg√ļjabb kutat√°sok szerint l√©nyeges k√ľl√∂nbs√©g van a test√ľnkben tal√°lhat√≥ s√°rga- √©s barna zs√*rsz√∂vet k√∂z√∂tt.
Zs√*rsejtjeink akci√≥ban
Ha tiszt√°ban vagyunk vele, hogy milyen zs√*rsz√∂vetek tal√°lhat√≥ak test√ľnkben, hat√©konyabban tudjuk megtervezni az eg√©szs√©ges √©trend√ľnket.

A s√°rga sz√*n√Ľ zs√*r amellett, hogy szigetel√Ķanyagk√©nt fogja test√ľnket k√∂rbe, azokat a haszn√°laton k√*v√ľl √©s felesleges kal√≥ri√°inkat √Ķrzi, melyekt√Ķl a legt√∂bben sz√*vesen megszabaduln√°nk. A barna zs√*r ezzel szemben a t√ļls√ļly √°d√°z ellens√©ge, hiszen a s√°rga zs√*rt √ľzemanyagk√©nt haszn√°lva √©geti el a felesleges kal√≥ri√°kat. Ennek jelent√Ķs√©g√©vel csak nemr√©giben kezdtek foglalkozni a kutat√≥k, meglep√Ķ adatokat gy√Ľjtve a barna zs√*r szerep√©r√Ķl.
Ez a zs√*rsz√∂vet a test m√©lyebb r√©tegeiben, illetve a nyak √©s v√°ll ter√ľlet√©n tal√°lhat√≥. Jelent√Ķs szerepe van a test energiagazd√°lkod√°s√°ban, sejtjeinek mitokondriumai ugyanis h√Ķt termelnek, ennek eredm√©nyek√©nt energi√°t √©getnek.
A kutat√≥k sok√°ig azt hitt√©k, hogy csak a csecsem√Ķk test√©t √≥vja ilyen t√*pus√ļ zs√*rr√©teg. Id√©n viszont a Bostonban, Finnorsz√°gban √©s Hollandi√°ban v√©gzett kutat√°sok egy√©rtelm√Ľen kimutatt√°k, hogy feln√Ķttek szervezet√©ben is jelen van a barna zs√*r. A kutat√≥k √ļgy v√©lik, ez a felfedez√©s megold√°st jelenthet a cukorbetegs√©g √©s az elh√*z√°s kezel√©s√©re.
A barna zsirad√©k csak kisebb mennyis√©gben - √°tlagosan 50 gramm van jelen a feln√Ķtt emberek szervezet√©ben. Nem meglep√Ķ m√≥don a fiatalabb √©s a norm√°lis v√©rcukor szinttel rendelkez√Ķ alanyok szervezet√©ben tal√°ltak t√∂bb barna zs√*rt.
Jelenleg nincs tudom√°nyos √°ll√°spont azzal kapcsolatban, hogy a barna zs√*r ar√°nya befoly√°solja az elh√*z√°sra val√≥ hajlamot vagy pedig a t√ļls√ļly cs√∂kkenti annak mennyis√©g√©t. Ha 60 gramm barna zs√*rsz√∂vet teljes aktivit√°ssal m√Ľk√∂dik, az √∂nmag√°ban egy √©v alatt 4 kg feh√©r zs√*rsz√∂vetet k√©pes el√©getni.
Dr. James R. Lyons plasztikai seb√©sz, a Yale Egyetem volt tan√°ra, A barna zs√*r forradalma c√*m√Ľ k√∂nyv√©ben √ļgy fogalmaz: a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ t√*pus√ļ zs√*rsz√∂vetek jelenl√©t√©t a szervezetben k√ľls√Ķ t√©nyez√Ķk befoly√°solj√°k. A barna zs√*r eg√©szs√©ges, feszes sz√∂vet, ami fiatalosabb √©s karcs√ļbb megjelen√©st eredm√©nyez. Dr. Lyons szerint b√°rki tehet az√©rt, hogy meg√Ķrizze, vagy helyre√°ll√*tsa ennek mennyis√©g√©t a szervezet√©ben. Programja t√∂bbek k√∂z√∂tt egy n√©gyhetes t√°pl√°lkoz√°si tervet tartalmaz, amiben felv√°ltva kell fogyasztani a feh√©rj√©ket √©s a sz√©nhidr√°tokat, valamint egyenletes, alacsony szinten kell tartani a v√©rcukrot.
Emellett ellen√°ll√°ssal (s√ļlyokkal) v√©gzett edz√©st javasol, ami a kardi√≥val szemben nem √°tmenetileg, hanem folyamatosan seg√*t a szervezetnek zs√*rt √©getni.
Szerencs√©re sz√°mos term√©szetes gy√≥gym√≥d l√©tezik, melyek megadj√°k a sikeres zs√*r√©get√©shez vezet√Ķ kezd√Ķ l√∂k√©st azoknak is, akinek jelent√Ķsebb a s√°rga zs√*r√°llom√°nya. Ezek azonban csak testmozg√°ssal kombin√°lva m√Ľk√∂dnek.

hani
2010-03-03, 14:37
Ha leszoksz a doh√°nyz√°sr√≥l…

Ha leteszed a cigit, 8 √≥r√°n bel√ľl normaliz√°l√≥dik v√©red oxig√©n √©s sz√©n-monoxid szintje.
48 √≥r√°n bel√ľl javul √*zlel√©sed √©s szagl√°sod.
72 √≥r√°n bel√ľl n√Ķ a t√ľd√Ķkapacit√°sod √©s enyh√ľl a k√∂h√∂g√©sed.
H√°rom h√©t ut√°n jobban megy a sportol√°s, 1-3 h√≥nap m√ļlva javul a v√©rkering√©sed, √©s a f√©rfiakn√°l n√Ķ a spermasz√°m.
Két hónap után energikusabbnak érzed magad.
√Ėt √©v m√ļlva fel√©re cs√∂kken a t√ľd√Ķr√°k kock√°zata, 5-15 √©v m√ļlva pedig a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek val√≥sz√*n√Ľs√©ge m√°r nem lesz magasabb, mint a nemdoh√°nyz√≥k eset√©ben.;) ;).....√©s m√©g mennyit sp√≥rolhatsz is!

hani
2010-03-04, 11:47
Kinek, mennyi kalciumra van sz√ľks√©ge?

A kalciumfogyaszt√°s fontos t√©nyez√Ķje, de nem egyed√ľli meghat√°roz√≥ja annak, milyen szervezet√ľnk kalcium-egyens√ļlya. Vajon esz√ľnk-e el√©g kalciumot, √©s a kalciumban gazdag tejet n√©lk√ľl√∂z√Ķ veget√°ri√°nusok csontjai t√©nyleg vesz√©lyben vannak-e?

Honnan lehet tudni?
Az ember sz√°m√°ra naponta sz√ľks√©ges kalciummennyis√©g pontosabb kisz√°m√*t√°sa nem egyszer√Ľ feladat. L√©nyeg√©ben valamennyi hozz√°f√©rhet√Ķ adat becsl√©seken alapul. √Črdemes abb√≥l kiindulni, hogy tudjuk; a kalciumot a szervezet nem em√©szti meg, nem √©geti el energianyer√©s c√©lj√°b√≥l, ez√©rt nem naponta nagy mennyis√©gben fogyasztand√≥ t√°panyagr√≥l van sz√≥. Miut√°n azonban sz√°mos √©lettani folyamatban r√©szt vesz, a napi m√Ľk√∂d√©ssel kiv√°lasztott, √*gy √≥hatatlanul k√°rba vesz√Ķ kalciumot felt√©tlen√ľl p√≥tolni kell.

A feln√Ķtt ember szervezet√©nek kalciumsz√ľks√©glet√©t teh√°t √ļgy kapjuk meg a legegyszer√Ľbben, ha megm√©rj√ľk, majd √∂sszeadjuk a vizelettel, az epe √©s b√©lnedvek √ļtj√°n a sz√©klettel √©s az izzads√°ggal elvesztett kalcium mennyis√©g√©t. Ebb√Ķl az der√ľl ki, hogy naponta 300-400 mg kalciumot v√°lasztunk ki.

Miut√°n azonban a t√°pl√°l√©kb√≥l nem tudjuk marad√©ktalanul f√∂lvenni a benne l√©v√Ķ kalciumot, a v√©konyb√©lben optim√°lis k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt ugyanis csak a megevett √©tel kalciumtartalm√°nak 30-40 sz√°zal√©ka sz√*v√≥dik fel √©s hasznosul, ez√©rt napi 1.000-1.300 milligrammot √©rdemes megenni. Term√©szetesen nagyobb termettel nagyobb, kisebb testtel kisebb kalciumforgalommal kell sz√°molni.

Az életkor sem mindegy
Az emberi test kalciumig√©nye az √©letkort√≥l √©s az ezzel √∂sszef√ľgg√©sben l√©v√Ķ hormon√°lis v√°ltoz√°sokt√≥l is f√ľgg. Az √ļjsz√ľl√∂tt test√©ben m√©g csak 25 g kalcium van, fiatal serd√ľl√Ķk√©nt m√°r csaknem f√©l kil√≥. Nyilv√°nval√≥, hogy a n√∂vekv√Ķ gyermek, akinek nap mint nap kell √©p√*tgetnie test√©t, √©s azon bel√ľl csontjai is folyamatos intenz√*v n√∂veked√©sben vannak, nem el√©gedhet meg a naponta kiv√°lasztott kalciummennyis√©g p√≥tl√°s√°val. Neki a szervezet√©be be√©p√*tend√Ķ kalciumot is fel kell vennie.

Ahogy testm√©rete gyarapodik, a napi sz√ľks√©ges kalciumbev√©tel is a napi 40 mg k√∂r√ľli √©rt√©kr√Ķl a feln√Ķtt √©rt√©kre n√Ķ, s√Ķt meg is haladja azt, hiszen a kamaszkor√ļ fiatal m√°r csaknem akkora, mint feln√Ķtt kor√°ban, mik√∂zben csontjai m√©g mindig n√∂vekednek.
A napi kalciumig√©ny ez√©rt tizen√©ves korban a legnagyobb. A gyerekkort√≥l eg√©szen a fiatal feln√Ķttkorig v√©tek volna, ha a kalcium- vagy D-vitaminhi√°nyon m√ļlna a csontok min√Ķs√©ge √©s a maxim√°lis el√©rt csontt√∂meg. Hiszen min√©l stabilabb a csont, ann√°l tov√°bb √°llja ki az id√Ķk pr√≥b√°j√°t, √©s ann√°l k√©s√Ķbb ker√ľl por√≥zus, t√∂r√©keny √°llapotba, kezdi ki a csontritkul√°s.

Id√Ķskorban, a csontbont√≥ folyamatok t√ļls√ļlyba ker√ľl√©s√©vel kalcium szabadul fel a csontokb√≥l, √*gy elvileg kevesebb t√°pl√°l√©kkal bevitt kalciumra volna sz√ľks√©g, cser√©be viszont ebben az √©letszakaszban a felsz√*v√≥d√°s m√°r nem t√∂k√©letes, ez√©rt az elfogyasztott mennyis√©gb√Ķl ar√°ny√°ban kevesebb hasznosul. Az aj√°nl√°sok ez√©rt k√ľl√∂n√∂sen a v√°ltoz√≥kori csontritkul√°sra hajlamos n√Ķknek m√©gis t√∂bb kalciumot javasolnak. T√∂bbletbevitellel igyekeznek t√∂bb kalcium felv√©tel√©re b√*rni a beleket, √©s megakad√°lyozni a csontveszt√©st. Hogy mennyire engedelmeskedik a szervezet az unszol√°snak, az att√≥l is f√ľgg, milyen egy√©b kezel√©sekkel pr√≥b√°lj√°k fokozni a hat√°st.

A napi kalciumsz√ľks√©gletet befoly√°solja a v√°rand√≥ss√°g √©s a szoptat√°s, hiszen ilyenkor az anyai szervezet egy m√°sikat is t√°pl√°l, √©s ell√°t kalciummal. Ilyenkor napi 1.200-1.500 mg kalcium elfogyaszt√°sa indokolt.

Lehet-e t√ļl sok vagy t√ļl kev√©s?

A felesleges kalcium ki√ľr√*t√©se a b√©l mellett a ves√©n kereszt√ľl t√∂rt√©nik, melynek eg√©szs√©ges m√Ľk√∂d√©se az egyik felt√©tele a v√©r norm√°l kalciumszintj√©nek. Kalcium-t√ļladagol√°sn√°l izomf√°jdalmak, hast√°ji f√°jdalom, hossz√ļ t√°von kalcium-tartalm√ļ vesek√∂vek jelentkezhetnek. A kalcium kiv√°laszt√°s√°t a b√Ķs√©ges feh√©rje-, s√≥-, k√°v√©- √©s alkoholfogyaszt√°s megn√∂veli. Ez√©rt aj√°nlanak a doh√°nyz√≥knak t√∂bb kalciumot, b√°r a legjobb nyilv√°nval√≥an a leszok√°s volna.

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/55/5455//5455_2.jpg Tudvalev√Ķ, hogy a tej √©s a tejterm√©kek, k√ľl√∂n√∂sen a sajtok sok kalciumot tartalmaz√≥ √©telek, amellett a kalcium-anyagcser√©hez oly fontos D-vitamint is tartalmaznak. Ez√©rt tej√©rz√©kenyek, allergi√°sok vagy veget√°ri√°nusok eset√©ben joggal vet√Ķdik fel a k√©rd√©s, vajon tej n√©lk√ľl is elegend√Ķ kalciumhoz jutnak-e. Miut√°n azonban a tejterm√©kek √©s a sok kalciumot tartalmaz√≥ √°llati term√©kek feh√©rj√©ben is gazdagok, amelyek viszont a vese kalcium-kiv√°laszt√°s√°t fokozz√°k, v√©geredm√©nyben a tejiv√°s hi√°nya nem okozhat akkora probl√©m√°t, ahogy kor√°bban v√©lt√©k.
Gondoljunk csak bele, hogy a tej alapvet√Ķen az √°llativad√©kok, a k√∂lyk√∂k, ember eset√©ben pedig az anyatej a csecsem√Ķk √©s kisgyermekek t√°pl√°l√©ka. A term√©szet nyilv√°n gondoskodik a feln√Ķttek kalciumell√°t√°s√°r√≥l is, de nem biztos, hogy a tej a legalkalmasabb erre. Erre utalhat az is, hogy a sok tejet, illetve feh√©rjed√ļs t√°pl√°l√©kot fogyaszt√≥ orsz√°gokban semmivel sem ritk√°bb a csontritkul√°s, mint p√©ld√°ul √Āzsi√°ban, ahol a feln√Ķtt lakoss√°g a v√©konyb√©l-h√°m lakt√°z enzime h√*j√°n nem tudja megem√©szteni a tej lakt√≥z√°t, ez√©rt nem is igen fogyasztja a tejet.

Nem csak a kalciumkiv√°laszt√°st, a -felsz√*v√≥d√°st is sz√°mos t√©nyez√Ķ befoly√°solja. T√∂bbek k√∂z√∂tt √©teleink √∂sszet√©tele is. Azonos kalciumtartalm√ļ √©telekb√Ķl sem egyform√°n k√©pes hasznosulni az elem. Szerves vegy√ľletekhez k√∂tve a kalcium jobban f√∂lvehet√Ķ, ox√°lsavban gazdag √©telek (s√≥ska) illetve a n√∂v√©nyi rostok viszont kiss√© cs√∂kkentik a t√©nylegesen felsz√*v√≥d√≥ kalciummennyis√©get.

hani
2010-03-10, 11:55
Az √ĀFONYA = fiatal√*t√≥ csodabogy√≥:rolleyes:

Miért is jó?

Az √°fonya bogy√≥it b√°tran lehet fogyasztani, csup√°n magjai jelenthetnek probl√©m√°t az √©rz√©keny gyomr√ļaknak. 100 g √°fonya mintegy 42 kcal (176 kJoule) energi√°t tartalmaz. A vad √°fonya t√°p√©rt√©ke nagyobb a termesztettek√©n√©l.

Legfontosabb √∂sszetev√Ķi t√∂bbek k√∂z√∂tt az antioxid√°nsok: A k√©kes-piros sz√*nt ad√≥ antoci√°nok, proantoci√°nok, leukoantoci√°nok, flavonolok √©s sz√°rmaz√©kaik. A frissen szedett fekete √°fonya 100 grammja mintegy 400 mg antoci√°n-sz√°rmaz√©kot tartalmaz. Az antoci√°nok serkentik a kollag√©nszint√©zist, ami a k√∂t√Ķsz√∂vetek √©s b√Ķr eg√©szs√©g√©hez, √ľdes√©g√©hez elengedhetetlenek. Antibakteri√°lis √©s kering√©st serkent√Ķ hat√°suk is van. Serkentik az immunrendszeri v√©dekez√©st. Az antoci√°n szabadgy√∂kfog√≥ hat√°sa miatt szemv√©d√Ķ. A szervezet minden pontj√°n serkenti a kapill√°ris erek v√©rell√°t√°s√°t, s mint ilyen, a szemfen√©k √©rh√°l√≥zat√°t √©pen tartva k√∂zvetetten √©s k√∂zvetlen√ľl is seg√*t az idegh√°rtya regener√°l√≥d√°s√°ban. E hat√°s√°t a II. Vil√°gh√°bor√ļban az angol pil√≥t√°k fedezt√©k fel. √Čszrevett√©k, hogy mikor a sz√ľks√©g √ļgy hozta, hogy √°fonya-lekv√°ros kenyeret kaptak ell√°tm√°nyul, sokkal jobban l√°ttak s√∂t√©tben, nem kellett √ļgy hunyorogniuk a l√©gielh√°r√*t√°s f√©nysz√≥r√≥it√≥l, azok nem vak√*tottak annyira. Az √°fonyalekv√°r a mai k√©perny√Ķt b√°mul√≥ emberek szem√©nek is nagy haszn√°ra lehet, valamint a cukorbetegek retin√°j√°t is v√©di. E hat√°shoz nagy d√≥zisban van sz√ľks√©g e hat√≥anyagokra.

Az √°fonyabogy√≥ tartalmaz m√©g katekineket, n√∂v√©nyi rostokat ad√≥ pektint, gy√ľm√∂cssavakat √©s cukrokat. Vitaminjai k√∂z√ľl az A-, B1- C- √©s D-vitaminok, pantot√©nsav √©s nikotinamid vannak b√Ķs√©gesen. √Ėsszeh√ļz√≥ hat√°s√ļ cseranyagai miatt a sz√°r√*tott √°fonya seg√*t elmulasztani a hasmen√©st - k√ľl√∂n√∂sen j√≥t√©kony hat√°ssal b√*rnak a kisgyermekek hasmen√©sekor -, fog√*nygyullad√°st, sz√°jny√°lkah√°rtya- √©s torokgyullad√°sokat. Frissen viszont a bogy√≥k ink√°bb hashajt√≥ hat√°s√ļak.

A n√©pi gy√≥gy√°szat cukorbetegs√©g elleni szerk√©nt is sz√°mon tartja. Lass√*tja a szervezet √∂reged√©s√©t, fogyaszt√°sa aj√°nlott √∂reged√©s√©vel j√°r√≥ Alzheimer- √©s Parkinson-k√≥r kialakul√°s√°nak megel√Ķz√©s√©re √©s kezel√©s√©re.
√Āllatk√*s√©rletek is bizony√*tj√°k, hogy az √°fonyafogyaszt√°s seg√*t meg√Ķrizni a testi √©s szellemi frissess√©get √©s j√≥ eml√©kez√Ķk√©pess√©get. √Črt√©kes hat√≥anyagib√≥l jutott a levelekbe is, melyek szint√©n cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, k√ľl√∂nb√∂z√Ķ savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat √©s kinolizin-alkaloidokat, valamint √©rt√©kes nyomelemeket tartalmaznak. Te√°ja epe- √©s h√≥lyagbetegs√©gek eset√©n j√≥t√©kony, vesetiszt√*t√≥.

Lekv√°r, sz√∂rp bor, s√Ķt gy√≥gybor √©s -lik√Ķr k√©sz√*thet√Ķ bel√Ķle. Lekv√°rja, a bel√Ķle k√©sz√*tett sz√≥sz, savany√ļs√°g vagy sal√°ta a vadh√ļsok, vad√©telek pik√°ns k√*s√©r√Ķje √©s d√*sze. S√ľtem√©nyekbe is b√°tran tehetj√ľk. Nat√ļrjoghurttal elkeverve rendk√*v√ľl eg√©szs√©ges, sov√°ny √*nyencs√©g.

A gy√ľm√∂lcs√©b√Ķl k√©sz√ľlt tea vagy f√Ķzet kedvez√Ķ cukorbetegeknek, sz√©l- √©s vizelethajt√°sra val√≥, seg√*ti a b√©lfl√≥ra egyens√ļly√°nak megtart√°s√°t, v√©di, ellen√°ll√≥v√° teszi a b√©lny√°lkah√°rty√°t, megel√Ķzi az em√©szt√©si zavarokat, b√©lhurutot, b√©lfert√Ķz√©seket. Gyullad√°sg√°tl√≥ hat√°s√ļ h√≥lyaghurut eset√©n.
Az √°fonyabor robor√°l√≥ hat√°s√ļ. Az √°fonyap√°linka f√Ķk√©nt sz√°j√ľregi √©s fog√*nygyullad√°sok √∂bl√∂get√©s√©re szolg√°l, ilyenkor jobb kik√∂pni, mint lenyelni.
De napi szinten a legegyszer√Ľbb tabletta form√°ban,t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķk√©nt bevinni,melyet a Twinlab term√©kcsal√°d biztos√*t sz√°munkra.;);)

hani
2010-03-11, 16:36
Pr√*ma-e a prim√Ķr?
Mindezek ut√°n jogos a k√©rd√©s, hogy az igazi szezon el√Ķtt kaphat√≥, r√©gebben prim√Ķrnek nevezett z√∂lds√©gek √©s gy√ľm√∂lcs√∂k eg√©szs√©gesebbek, jobbak-e egy√°ltal√°n, meg√©rik-e a t√∂bbsz√∂r√∂s √°rk√ľl√∂nb√∂zetet p√©ld√°ul a gyorsfagyasztott term√©kekhez k√©pest? Szinte biztosak lehet√ľnk abban, hogy a legt√∂bb esetben nem. Ezzel sokszor csak magunkat √°ltatjuk, hogy mennyit √°ldozunk az eg√©szs√©g√ľnkre, holott a fele-, harmadannyiba ker√ľl√Ķ mirelitben ugyanannyi vagy t√∂bb √©rt√©kes t√°panyagot tal√°lunk. R√°ad√°sul az ut√≥bbiban szinte nincs, vagy csak nyomokban lelhet√Ķ fel n√©mi szennyez√Ķd√©s azokb√≥l a vegyi anyagokb√≥l, ami a sokat utaz√≥ prim√Ķr√∂k saj√°toss√°ga. Ne √∂nmagunkat csapjuk be, vagy ne v√°gjunk fel k√∂rnyezet√ľnknek az indokolatlanul dr√°ga prim√Ķr√∂kkel, legy√ľnk igaz√°n eg√©szs√©gtudatosak √©s p√©nzt√°rcak√*m√©l√Ķk a mirelitek seg√*ts√©g√©vel ;)

hani
2010-03-18, 12:32
CS√ćRA: egy maroknyi eg√©szs√©g!

Hallott m√°r olyan z√∂lds√©gr√Ķl, aminek m√©g a fridzsiderben is n√Ķ a vitamintartalma? A cs√*r√°k ilyen szuper√©telek, tele az eg√©szs√©ghez n√©lk√ľl√∂zhetetlen t√°panyagokkal. R√°ad√°sul olcs√≥, otthon termeszthet√Ķ, √©s eg√©sz kev√©s is el√©g bel√Ķle. Van enn√©l jobb?

A cs√*ra √©l√Ķ t√°pl√°l√©k. Elk√©peszt√Ķen sok t√°panyagot tartalmaz, r√°ad√°sul olyan form√°ban, ami a szervezet sz√°m√°ra k√∂nnyen kezelhet√Ķ, azonnal felsz√*v√≥dik. Rengeteg vitamin, √°sv√°nyi anyag, nyomelem, n√∂v√©nyi feh√©rje √©s enzim tal√°lhat√≥ a cs√*r√°zott magokban, amit a k√*naiak m√°r √©vezredekkel ezel√Ķtt felfedeztek. M√°ra sz√°mos vizsg√°lat √©s k√*s√©rlet t√°masztja al√° eg√©szs√©gv√©d√Ķ √©s gy√≥gy√*t√≥ tulajdons√°gaikat.


Brokkoli cs√*r√°val a r√°k ellen

A Johns Hopkins Egyetem kutat√≥i felfedezt√©k, hogy a h√°romnapos brokkoli cs√*ra k√ľl√∂nlegesen nagy m√©rt√©kben tartalmaz egy olyan anyagot, ami term√©szetes m√≥don hat a r√°k ellen. √Čvek √≥ta tudj√°k, hogy a k√°posztaf√©l√©k nagyon j√≥ eg√©szs√©gv√©d√Ķ hat√°ssal rendelkeznek, m√°ra az is kider√ľlt, milyen m√≥don hatnak ezek a n√∂v√©nyek a r√°k ellen. Az elm√ļlt 20 √©v kutat√°sai alapj√°n meg√°llap√*tott√°k, hogy bizonyos z√∂lds√©gek, mint p√©ld√°ul a brokkoli, a szulforaf√°n nev√Ľ anyag l√©v√©n seg√*tik az antioxid√°nsok be√©p√ľl√©s√©t √©s hasznosul√°s√°t. Ez egy √ļjabb p√©ld√°ja annak, hogy a term√©szetben fellelhet√Ķ anyagok hogyan er√Ķs√*tik egym√°s hat√°s√°t, √©s mi√©rt m√©g mindig az √©tel a legjobb orvoss√°g. A kutat√≥k r√°j√∂ttek, hogy a brokkoli apr√≥ hajt√°sai h√°rom napos korukban 20-50-szer annyi szulforaf√°nt (√©s rengeteg m√°s t√°panyagot) tartalmaz, mint a kifejlett z√∂lds√©g.

http://reggel.hu/lapokkepek/cikkek/111000/111655_csira-334.jpg

Mi√©rt fogyasszunk cs√*r√°kat?

Rengeteg oka van. Egyr√©szt a lehet√Ķ legt√∂bb vitamint, enzimet, n√∂v√©nyi feh√©rj√©t √©s √°sv√°nyi anyagot biztos√*tj√°k igen kis mennyis√©gben. M√©regtelen√*t, √≥vja a sejteket, er√Ķs√*ti az immunrendszered, √©s a szervezet szinte √∂ssze folyamat√°ban r√©szt vesznek a t√°panyagai. R√°ad√°sul mindezt olyan form√°ban, ami k√∂nnyen em√©szthet√Ķ, azonnal hasznosul, s√Ķt, m√©g seg√*ti is az em√©szt√©st. A cs√*r√°k finomak, sz√©pek, √©s sokr√©t√Ľen felhaszn√°lhat√≥k.

Az √©lelmiszeripar – √©s a mez√Ķgazdas√°g – jelenlegi √°ll√°sa szerint fogalmunk sincs, hogy amit a boltban megvesz√ľnk, abban val√≥j√°ban mi van. Megnyugtat√≥ dolog tudni, hogy otthon, saj√°t magunknak nevelgethetj√ľk a t√°panyagbomb√°nkat, √©s hogy az mentes mindenfajta vegyszert√Ķl . Naponta csak p√°r percet vesz ig√©nybe az otthoni cs√*r√°ztat√°s, √©s a k√∂lts√©ge igen alacsony. A konyhapult sarka el√©g ahhoz, hogy minden nap bio z√∂lds√©ghez juthass, ami k√ľl√∂n√∂sen a v√°roslak√≥k sz√°m√°ra nagy el√Ķny.
Mi√©rt cs√*r√°ztassunk otthon?

Term√©szetesen a boltban is megveheted, √°m a cs√*ra id√Ķ√©rz√©keny j√≥sz√°g. Otthon az√©rt is jobb cs√*r√°ztatni, mert a legt√∂bb mag k√∂r√ľlbel√ľl f√©l napig tart√≥zkodik abban az √°llapotban, ahol a t√°panyagok a maximumon vannak, √©s az √*ze is kellemes. Sok mag p√°r √≥ra eltelt√©vel keser√Ľ lesz, vagy a kem√©ny√*t√Ķ- illetve cukortartalma ugrik meg nagy m√©rt√©kben az optim√°lis id√Ķ letelte ut√°n. Ett√Ķl m√©g fogyaszthat√≥ak maradnak, √©s √©l√Ķ n√∂v√©nyek magas t√°panyagtartalommal, √°m az √©lvezeti √©rt√©k cs√∂kkenhet. A bolti cs√*r√°k sokszor m√°r messze nem frissek, √©s ha otthon ott kandik√°lnak a konyhapulton, biztos nem fogod elfelejteni, hogy beiktasd a reggelidbe.
A legt√∂bb nyers, kezeletlen magot lehet cs√*r√°ztatni, csak nem mindegyiket √©rdemes. A legn√©pszer√Ľbbek a lucerna, a b√ļza, a g√∂r√∂gsz√©na, a mandula, a napraforg√≥, a retek, a bors√≥ √©s a lencse. Biztos, ami biztos, pr√≥b√°lj bio termeszt√©s√Ľ magokat szerezni, ez alig dr√°g√°bb, mint a hagyom√°nyos. V√©g√ľl is √©pp az eg√©szs√©ged√©rt teszel valamit, minek cs√*r√°ztatn√°d a vegyszeres magot?
A felhaszn√°l√°suk kimer√*thetetlen, szinte minden √©telhez haszn√°lhat√≥ak. Szem√©lyenk√©nt napi 2-3 ev√Ķkan√°l b√Ķven elegend√Ķ.

hani
2010-03-24, 12:58
T√©vhitek a tart√≥s√*t√°sr√≥l:
Mit jelez az bizonyos "min√Ķs√©g√©t meg√Ķrzi" felirat?

"Nem szabad √∂sszekeverni az √©lelmiszerek csomagol√°s√°n tal√°lhat√≥ min√Ķs√©g√©t meg√Ķrzi √©s a fogyaszthat√≥ feliratokat.
Am√*g az el√Ķbbi leggyakrabban tart√≥s √©lelmiszereken szerepel √©s els√Ķsorban azt jelzi, hogy az adott term√©k a t√°rol√°si el√Ķ√*r√°sokat betartva mennyi ideig √Ķrzi meg azt az √°llapot√°t, amely m√©g √©rz√©kszervi min√Ķs√©g cs√∂kken√©s n√©lk√ľl fogyaszthat√≥, addig a fogyaszthat√≥ felirat arra utal, hogy az adott √©lelmiszer meddig alkalmas emberi fogyaszt√°sra" (Antal Gabriella √©lelmiszervegy√©sz)

Az √©lvezeti √©rt√©k azonban a c√©gek sz√°m√°r √ľzleti szempontb√≥l is nagyon fontos. F√Ķzhet√ľnk ugyan levest a lej√°rt levesporb√≥l, de sz√°molni kell azzal, hogy az √©lvezeti √©rt√©k√©re a c√©g a lej√°rat ut√°n m√°r nem tud garanci√°t v√°llalni.

"A felel√Ķs √©lelmiszergy√°rt√≥k korrekt m√≥don, speci√°lis tesztek seg√*ts√©g√©vel √©s nem hasra√ľt√©sszer√Ľen √°llap√*tj√°k meg, hogy term√©keik meddig √Ķrzik meg min√Ķs√©g√ľketi. A fogyaszt√≥ megt√©veszt√©se nem c√©lja a c√©geknek, hiszen a nem megfelel√Ķ min√Ķs√©g√Ľ, rosszabb √©lvezeti √©rt√©k√Ľ √©lelmiszer cs√∂kkenti a fogyaszt√≥i bizalmat az adott, m√°rka vagy gy√°rt√≥ ir√°nt, √©ppen ez√©rt gyakran a term√©k min√Ķs√©gmeg√Ķrz√©si idej√©t a leggyorsabban roml√≥ √∂sszetev√Ķh√∂z igaz√*tj√°k" (Sz√Ľcs Zsuzsanna dietetikus)

L√©nyeges, hogy a term√©keket mindig az el√Ķ√*rtaknak megfelel√Ķen kell t√°rolni, ugyanis a c√©gek csak √*gy tudj√°k v√°llalni a felel√Ķss√©get az adott term√©k min√Ķs√©g√©√©rt.

hani
2010-03-26, 14:18
B√°r a D-vitamin hi√°nya sz√°mos s√ļlyos betegs√©ggel hozhat√≥ kapcsolatba, a kontinens lak√≥inak nagy h√°nyada nem jut hozz√° kell√Ķ mennyis√©gben a csontozat √©s izomzat kialakul√°s√°√©rt felel√Ķs vegy√ľlethez.

Az eur√≥pai lakoss√°g legal√°bb 50 sz√°zal√©ka D-vitaminhi√°nyban szenved. A friss kutat√°si eredm√©nyek azt sugallj√°k, hogy a D-vitamin √°ltal√°nosan ismert - az eg√©szs√©ges csontozat √©s izomzat kialak√*t√°s√°ban, valamint a csontritkul√°s megel√Ķz√©s√©ben bet√∂lt√∂tt - szerepe mellett a szerves vegy√ľlet hi√°nya egy sor m√°s s√ļlyos betegs√©ggel is kapcsolatba hozhat√≥.

Ilyenek t√∂bbek k√∂z√∂tt a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek, az immunm√Ľk√∂d√©si probl√©m√°k, a szkler√≥zis multiplex, az I-es √©s II-es t√*pus√ļ cukorbetegs√©g, a tbc √©s sz√°mos r√°kos megbeteged√©s. A leg√ļjabb tanulm√°nyok az asztm√°t √©s az allergi√°t is √∂sszef√ľgg√©sbe hozt√°k a D-vitaminhi√°nnyal.

Szalay Ferenc, a SOTE 1. sz√°m√ļ Belgy√≥gy√°szati Klinik√°j√°nak orvosa kiemelte, hogy a D-vitaminhi√°nyhoz k√∂t√Ķd√Ķ megbeteged√©sek ar√°nya a statisztik√°k szerint a k√∂z√©p-kelet-eur√≥pai r√©gi√≥ orsz√°gaiban nagyon magas.
A hi√°ny legf√Ķbb okai els√Ķsorban az emberek t√°pl√°lkoz√°si szok√°saiban √©s √©letm√≥dj√°ban keresend√Ķk, hiszen az m√°r √∂nmag√°ban is √°rulkod√≥ t√©ny, hogy a magyar lakoss√°g √°tlagosan √©vente √∂t√∂dannyi halat fogyaszt, mint az eur√≥pai √°tlag.

(MTI)

hani
2010-03-31, 14:47
ELF√úST√ĖLT CSONTOK,ELIVOTT IZ√úLETEK...

A cigarett√°s dobozokon tal√°lhat√≥ √ľzenetekb√Ķl ma m√°r szinte mindenki j√≥l tudja, hogy a cigaretta √°lland√≥ hurutos t√ľd√Ķbetegs√©get tarthat fenn, sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©st, v√©gs√Ķ soron pedig sz√*vinfarktust okozhat. Ezen fel√ľl extr√©m m√≥don n√∂veli a t√ľd√Ķr√°k kialakul√°s√°nak val√≥sz√*n√Ľs√©g√©t. Az azonban kev√©sb√© ismert, hogy a doh√°nyz√°s k√°ros hat√°s√ļ a mozg√°sszervekre is.
Nagyj√°b√≥l h√ļsz √©ve, hogy a doh√°nyz√°st a csontritkul√°s egyik rizik√≥faktor√°nak min√Ķs√*tett√©k. Bizony√*tott t√©ny, hogy a cigaretta jelent√Ķsen cs√∂kkenti a csont √°sv√°nyi anyag tartalm√°t, szaksz√≥val mondva a csonts√Ľr√Ľs√©get.

A doh√°nyz√°s minden koroszt√°lyban k√°ros

Nemr√©giben t√∂bb tudom√°nyos megfigyel√©s is napvil√°got l√°tott a doh√°nyz√°s √©s a csontbetegs√©gek √∂sszef√ľgg√©seir√Ķl, mely szerint a cigarett√°z√°s minden koroszt√°lyban k√°ros a csontokra. Id√Ķs korban a doh√°nyosokban k√∂zel h√°romszor gyakoribb a csontt√∂r√©s, √©s az elt√∂rt csontok gy√≥gyul√°si hajlama rosszabb mint, a nem doh√°nyosokban. Fiatal kori doh√°nyz√°s cs√∂kkenti a v√°rhat√≥ cs√ļcs csonts√Ľr√Ľs√©get √©s szint√©n gyakoribb csontt√∂r√©sekhez vezethet id√Ķskorban.

Lehets√©ges magyar√°zat a csontveszt√©sre, hogy a doh√°nyz√°s ugyan√ļgy √©rell√°t√°si zavart, √©rsz√Ľk√ľletet okoz csontrendszer ter√ľlet√©n is, mint b√°rhol m√°shol a szervezetben, ez√°ltal a csontsejtek m√Ľk√∂d√©s√©t √©s a kalcium be√©p√ľl√©s√©t lass√*tja. M√°sik magyar√°zat lehet, hogy n√Ķkben a nem doh√°nyz√≥khoz k√©pes id√Ķ el√Ķtti klimaxot √©s k√∂vetkezm√©nyes n√Ķi nemi hormon (√∂sztrog√©n) szint cs√∂kken√©st eredm√©nyez, s√Ķt a hormonp√≥tl√≥ kezel√©s hat√°soss√°g√°t is cs√∂kkenti. A kialakult √∂sztrog√©n hi√°ny pedig csontritkul√°st okoz.

A leg√ļjabb kutat√°si eredm√©nyek
Amerikai kutatók kimutatták, hogy dohányosok gyakrabban keresik fel a háziorvosi és ortopédiai rendeléseket derékfájdalom miatt. Néhány ortopéd sebész ezt a jelenséget is a fizikai aktivitás hiányával magyarázza.

Ugyancsak meglep√Ķ, szak√©rt√Ķk √°ltal v√©gzett becsl√©s, hogy a doh√°nyz√°s okozta √©rsz√Ľk√ľlet miatt als√≥ v√©gtagi amput√°ci√≥n √°tesettek t√∂bb mint fele nem k√©pes m√Ľv√©gtaggal j√°rni √©s kerekessz√©kbe k√©nyszer√ľl. Magyarorsz√°gon √©vente mintegy 5000 √©rsz√Ľk√ľlet miatt v√©gzett amput√°ci√≥k 40 sz√°zal√©ka doh√°nyz√°sra vezethet√Ķ vissza.

Az alkohol is ugyanilyen k√°ros

Tal√°n nem meglep√Ķ m√≥don teljesen hasonl√≥ meg√°llap√*t√°sok tehet√Ķk az alkoholfogyaszt√°s √©s a csontritkul√°s √∂sszef√ľgg√©seir√Ķl. Alkohol eset√©ben a hat√°smechanizmus vil√°gosabb: rendszeres fogyaszt√°sa felbor√*tja a csont√©p√*t√©s √©s csontlebont√°s egyens√ļly√°t az√°ltal, hogy a csont√©p√*t√Ķ sejteket, √ļgynevezett osteoblastokat jelent√Ķsen k√°ros√*tja. A cs√∂kkent csontfel√©p√*t√©s fokoz√≥d√≥ csontle√©p√ľl√©shez vezet, amely miatt fokozatosan kialakul a csontritkul√°s, n√∂vekszik a csontt√∂r√©sek val√≥sz√*n√Ľs√©ge √©s szint√©n romlik csontt√∂r√©s eset√©n a t√∂r√©sgy√≥gyul√°s. Az alkoholbetegekre fokozottan igaz, hogy kev√©s fizikai aktivit√°st v√©geznek, a fizikai aktivit√°s pedig kulcsfontoss√°g√ļ t√©nyez√Ķ a csontok megfelel√Ķ √°sv√°nyi anyag tartalm√°nak fenntart√°s√°ban.

√Črdekess√©g, hogy cs√*p√Ķprot√©zis be√ľltet√©shez vezet√Ķ feln√Ķttkori combfej elhal√°s is l√°tv√°nyos √∂sszef√ľgg√©st mutat az alkoholizmussal. Heti 400 millilitert el nem √©r√Ķ heti alkoholfogyaszt√°s mellett h√°romszorosra n√Ķ a combfej elhal√°s val√≥sz√*n√Ľs√©ge az absztinensekhez k√©pest. Ez a rizik√≥ tizenegyszeresre emelkedik, ha a heti alkoholfogyaszt√°s meghaladja a 400 ml-t. A heti 400 ml alkoholfogyaszt√°s napi 2 kupica - √∂sszesen 1 dl j√≥fajta p√°linka elfogyaszt√°s√°nak felel meg. Amellett teh√°t, hogy balesetet okozunk, lees√ľnk, √∂sszet√∂rj√ľk- vagy elv√°gjuk magunkat √©s csontritkul√°st okozva n√∂velj√ľk az id√Ķskori csontt√∂r√©seink val√≥sz√*n√Ľs√©g√©t nem csak a p√©nz√ľnket √©s az esz√ľnket, de a combfej√ľnket is elihatjuk.:eek:

Most pl√°ne gondolja meg mindenki,hogy mennyit doh√°nyzik illetve iszik.....:D:D

hani
2010-04-01, 13:34
A nátrium-glutamát veszélyei


A n√°trium-glutam√°t sz√©les k√∂rben elterjedt adal√©kanyag, ami szinte minden k√©sz√©telben megtal√°lhat√≥ a burgonyasziromt√≥l a leveskock√°n √°t a felv√°gottakig. A rossz h√*r az, hogy az emberek harminc sz√°zal√©ka √©rz√©keny r√°, √©s nem is tud r√≥la.


A n√°trium-glutam√°t (E621) egy sz√*ntelen, szagtalan, gyorsan old√≥d√≥ krist√°lyos por, amit az √©telek √*z√©nek fokoz√°s√°ra haszn√°l az √©lelmiszeripar. A probl√©ma vele annyi, hogy az intenz√*v √*z mell√© mindenf√©le fizikai t√ľneteket is kap a gyan√ļtlan fogyaszt√≥, amit m√°s n√©ven „k√*nai √©tterem szindr√≥m√°nak” neveznek.

http://reggel.hu/lapokkepek/cikkek/112000/112516_natrium-glutamat-334.jpg

Honnan jön a finomság?

A n√°trium-glutam√°t gy√∂kerei Jap√°nban keresend√Ķk, akik a kombu nev√Ľ, t√°panyagban gazdag tengeri h√*n√°rt haszn√°lt√°k √*zfokoz√≥nak m√°r √©vezredek √≥ta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izol√°lta a kombuban lev√Ķ √*zfokoz√≥ k√©miai anyagot, ez volt a glutam√°t. Innent√Ķl nem volt sz√ľks√©g arra, hogy felt√©tlen√ľl a h√*n√°rb√≥l nyerj√©k ki az anyagot, iparilag is el√Ķ lehetett √°ll√*tani nagy mennyis√©gben. Dr. Ikeda egy bar√°tj√°val c√©get alap√*tott az anyag n√°trium-glutam√°tk√©nt val√≥ forgalmaz√°s√°ra, ugyanazt a c√©get, akinek a k√∂zbenj√°r√°s√°ra siker√ľlt v√©g√ľl az aszpartamot is enged√©lyeztetni az USA-ban.
A nyugati vil√°g a II. vil√°gh√°bor√ļ sor√°n fedezte fel ezt az anyagot, √©s az √©lelmiszergy√°rt√≥k minden komolyabb el√Ķtanulm√°ny vagy vizsg√°lat n√©lk√ľl kezdt√©k el t√∂megesen haszn√°lni a jelent√Ķs k√∂lts√©gcs√∂kkent√©s rem√©ny√©ben. Val√≥sz√*n√Ľleg bej√∂tt a dolog, hiszen 1940 √≥ta minden √©vtizedben dupl√°j√°ra n√Ķ a n√°trium-glutam√°t felhaszn√°l√°sa.

Hogyan m√Ľk√∂dik?

Az anyag felett√©bb √©rdekes: ugyan beker√ľl az √©telbe, de nincs t√°panyag√©rt√©ke, nincs semmilyen hat√°ssal az √©telre, amibe teszik, √©s nincs √∂nmag√°ban semmilyen √*ze.
Az √*zfokoz√≥ hat√°s√°t √ļgy √©ri el, hogy az √*zlel√Ķbimb√≥kat stimul√°lja, √©s v√©g√ľl is „√°tveri” az agyat: az anyag nem az √©telre hat, hanem r√°d. Az √©telgy√°rt√≥k ezt nagyon j√≥l tudj√°k, de mennyivel olcs√≥bb √*gy el√Ķ√°ll√*tani egy „√*zletes” zacsk√≥s levest, vagy gyors√©ttermi hamburgert!

A n√°trium-glutam√°t v√©g√ľl is egy idegm√©reg, t√∂nkre teszi az agysejteket, √©s t√∂bbek k√∂z√∂tt az agyalapi mirigy √°ltal ir√°ny√*tott funkci√≥kat. Olyan t√ľneteket okozhat, mint a migr√©nes fejf√°j√°s, a h√°nyinger, h√°ny√°s, a hasmen√©s, az asztm√°s rohamok, er√Ķs sz√*vdobog√°s, mellkasi f√°jdalom, egyens√ļlyzavarok, √©s a gyerekekn√©l, tin√©dzserekn√©l viselked√©si zavarokat is. Jelentkezhetnek allergia-jelleg√Ľ t√ľnetek is, mint b√Ķrp√*r, orrfoly√°s, szem alatti t√°sk√°k, ki√ľt√©sek.

Biztos, hogy ett√Ķl van?
Ahol sok a profit, ott valahogy mindig elt√Ľnnek a t√∂meges fogyaszt√≥i panaszok, √°m szerencs√©re akadnak konkr√©t k√*s√©rletek is, amik az anyag k√°ros mivolt√°t bizony√*tj√°k.
Az azonos√*t√°sbeli neh√©zs√©get az okozza, hogy a n√°trium-glutam√°t fogyaszt√°s√°t k√∂vet√Ķen 2-48 √≥r√°n bel√ľl b√°rmikor jelentkezhetnek a panaszok, r√°ad√°sul egy√©nenk√©nt v√°ltoz√≥ az is, mekkora mennyis√©g√Ľ n√°trium-glutam√°t elfogyaszt√°sa ut√°n reag√°l valakinek a szervezete.
Igaz√°b√≥l szerencs√©snek mondhat√≥ak azok, akik reakci√≥t mutatnak erre az anyagra, √©s elker√ľlik, ugyanis mindenkin√©l okoz k√°rosod√°st, csak van, akin√©l csendesk√©n, a felsz√*n alatt munk√°lkodik. A gyerekek m√©g ink√°bb ki vannak t√©ve a vesz√©ly√©nek, hiszen a v√©r-agy g√°t valamivel fejletlenebb √°llapota √©s a gyermekbetegs√©gekkor legyeng√ľlt funkci√≥ja k√∂vetkezt√©ben sokkal k√∂nnyebben jutnak el az agyukba a m√©rgez√Ķ anyagok.

√Čs a k√*s√©rletek?

A n√°trium-glutam√°t k√°ros hat√°sair√≥l m√°r 1968-ban lehetett szakmai cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, √©s az√≥ta is sz√°mos k√*s√©rlet bizony√*totta sejtm√©reg mivolt√°t. Az elm√ļlt h√°rom √©vtized sor√°n egyre t√∂bb tanulm√°ny mutatta ki, milyen k√°rokat k√©pes okozni. Term√©szetesen ezalatt az id√Ķ alatt az Ajinomoto sem t√©tlenkedett: 12 nagy amerikai √©lelmiszergy√°rt√≥ c√©ggel egy√ľtt megalap√*tott√°k a Glutam√°t Sz√∂vets√©get, ami a k√∂z√∂ns√©gkapcsolatok√©rt (PR) felel√Ķs, valamint a Nemzetk√∂zi Glutam√°t Technikai Bizotts√°got, ami olyan „k√*s√©rleteket” p√©nzel, amelyek a n√°trium-glutam√°t vesz√©lytelen mivolt√°t hirdetik.

H. Schaumburg a 60-as √©vek v√©g√©n √ļgy becs√ľlte, az amerikai n√©pess√©g harminc sz√°zal√©ka szenved az √*zfokoz√≥ okozta t√ľnetekt√Ķl, ak√°r ismerik az okot, ak√°r nem. Ezt k√©s√Ķbb t√∂bb f√ľggetlen k√*s√©rlet is meger√Ķs√*tette, b√°r a Glutam√°t Sz√∂vets√©gnek siker√ľlt bebizony√*tania azt is, hogy ez a sz√°m mind√∂ssze 1,8%.
Egy biztos, a f√ľggetlen √°llatk√*s√©rletek a k√∂vetkez√Ķkre jutottak: a n√°trium-glutam√°ttal tesztelt, eleve szemprobl√©m√°s patk√°nyok retin√°ja teljesen sz√©troncsol√≥dott a szer hat√°s√°ra, r√°ad√°sul az agyalapi mirigyeik m√Ľk√∂d√©se is felborult.
A glutam√°ttal etetett terhes majmok ut√≥dain√°l agyk√°rosod√°sokat tapasztaltak, √©s a kutat√≥k arra a k√∂vetkeztet√©sre jutottak, hogy a n√°trium-glutam√°t hozz√°j√°rulhat az agytumor, a Parkinson-k√≥r (http://www.nana.hu/lexikon/egeszseg/parkinson-kor-10689.html), az Alzheimer-k√≥r (http://www.nana.hu/lexikon/egeszseg/alzheimer-kor-10920.html), az elh√*z√°s, a fizikai eredet√Ľ depresszi√≥ √©s a magas v√©rcukor kialakul√°s√°hoz is.

B√ļj√≥cska, de okosan
Az USA-ban kicsit tudatosabban v√°s√°rolnak az emberek, √*gy sokan egy√°ltal√°n nem vesznek/esznek olyasmit, amiben n√°trium-glutam√°t van. A probl√©ma csak az, hogy a nagy bet√Ľkkel hirdetett „MSG free” term√©kekben ha csak az egyik √∂sszetev√Ķ tartalmazza ezt az anyagot, m√°r nem is kell a c√*mk√©n felt√ľntetni.

A magyar √©lelmiszer c√*mk√©z√©si szab√°lyoz√°sok szerencs√©re m√©g nem tartanak itt, de sokszor mi sem tudjuk, mit is takar a n√©v.
A k√∂vetkez√Ķ feliratok utalnak a n√°trium-glutam√°t jelenl√©t√©re: √*zfokoz√≥k, E 621, hidroliz√°lt n√∂v√©nyi feh√©rje, √©leszt√Ķkivonat, textur√°lt feh√©rje. √Čs mikben tal√°ljuk meg √Ķket szinte biztosan (ha nem bio√©lelmiszert vesz√ľnk)?
√Čtel√*zes√*t√Ķk, leveskock√°k, zacsk√≥s levesek, sz√≥szporok √©s √ľveges sz√≥szok, felt√©tek, fagyasztott k√©sz√©telek, virslik, felv√°gottak, sz√≥jaterm√©kek, √ľd√*t√Ķitalok, f√Ľszers√≥k, f√Ľszerkever√©kek, burgonyaszirmok, snack-ek, valamint egyre t√∂bb √ļj k√©sz√©tel tartalmazza ezt az √*zfokoz√≥t.

Ha valaki szeretne tudatosabban t√°pl√°lkozni, √©rdemes elolvasni az √∂sszetev√Ķk list√°j√°t. Meglep√Ķ dolgokra bukkanhatunk…

hani
2010-04-06, 16:48
Ha magas a v√©rcukrod…

A diab√©teszes betegek v√©rcukorszintje t√ļl magas. A v√©rcukrot a szervezet√ľnk √°ltal termelt inzulin hormon alak√*tja √°t energi√°v√°. Egyes t√*pus√ļ diab√©teszr√Ķl besz√©l√ľnk, ha a szervezet nem termel inzulint. Inzulin injekci√≥kkal √©s megfelel√Ķ di√©t√°val tarthat√≥ kord√°ban. Kettes t√*pus√ļ cukorbetegs√©g √°ltal√°ban id√Ķskorban alakul ki, amikor m√°r a szervezet nem k√©pes el√©g inzulint termelni. Ilyenkor is seg√*tenek a gy√≥gyszerek √©s az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°s.

hani
2010-04-08, 13:41
A M√úZLISZELETEKR√ēL

A kekszek, m√ľzliszeletek k√∂nny√Ľ, gyorsan el√©rhet√Ķ, ugyanakkor t√°pl√°l√≥ finoms√°gok, melyekkel nemcsak azonnali energi√°hoz juthatunk, de √©rt√©kes t√°panyagokkal is hozz√°j√°rulhatnak a szervezet√ľnk eg√©szs√©g√©hez! √Črdemes megfogadni kilenc tan√°csunkat.

1. A magas rosttartalm√ļ kekszek, ostyaszeletek, pisk√≥taf√©les√©gek √©s m√ľzliszeletek fogyaszt√°sa mellett igyunk sok vizet! A rostok csak v√*z hat√°s√°ra duzzadnak meg, csak √*gy tudj√°k kifejteni laktat√≥ hat√°sukat.

2. A m√ľzliszeleteket, kekszeket egy√ľk reggelire (esetleg f√Ķ√©tkez√©sek ut√°n, desszertk√©nt); energi√°t biztos√*t√≥, pozit√*v hat√°sukat magas √∂sszetettsz√©nhidr√°t-tartalmuk adja.

3. Hetente min√©l t√∂bbsz√∂r fogyasszunk m√ľzlit, m√ľzliszeletet vagy kekszet reggelire, mert a gabonaf√©l√©k fontos r√©sz√©t k√©pezik az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°snak √©s l√©nyeges, hogy m√°s nyersanyagok mellett ezeket is bevigy√ľnk szervezet√ľnkbe. Lehet√Ķleg v√°ltogassuk az √∂sszetev√Ķket, √©s ne ragadjunk le a kedvenc m√ľzlinkn√©l! √ćgy k√∂nnyen v√°ltozatosabb√° tehetj√ľk az √©trend√ľnket.

4. R√©szes√*ts√ľk el√Ķnyben a gy√ľm√∂lcs√∂s m√ľzliszeleteket, amelyek √°sv√°nyi anyagokban √©s √©lelmi rostokban gazdagok. A gy√ľm√∂lcs egyszer√Ľ cukrokat tartalmaz, amellyel k√∂nnyen tudjuk energi√°val ell√°tni a szervezet√ľnket, els√Ķsorban az agyunkat. √ćgy a m√ľzliszelet vizsg√°z√≥knak, vizsg√°ra k√©sz√ľl√Ķknek ide√°lis lehet!

5. Edz√©sek √©s testmozg√°s el√Ķtt alacsony glik√©mi√°s index√Ľ √©lelmiszereket fogyasszunk, √*gy ugyanannyi energia-befektet√©ssel nagyobb teljes√*tm√©nyre lesz√ľnk k√©pesek! Fontos ugyanakkor, hogy a meger√Ķltet√Ķ fizikai tev√©kenys√©gek ut√°n a folyad√©k, √°sv√°nyianyag- √©s vitaminp√≥tl√°s mellett felt√©tlen√ľl gondoskodjunk az energiap√≥tl√°sr√≥l is!

6. Kismam√°k k√∂nnyen √ļrr√° lehetnek a reggeli sz√©d√ľl√©s, √©melyg√©s t√ľnetein, ha az √°gyb√≥l val√≥ felkel√©s el√Ķtt elfogyasztanak 1-2 falat kekszet vagy m√ľzliszeletet, mert ezek emelik a v√©rcukor szintet.

7. R√©szes√*ts√ľk el√Ķnyben a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°kb√≥l k√©sz√ľlt kekszeket, ostyaszeleteket √©s pisk√≥taf√©l√©ket, hiszen a megfelel√Ķ √©letm√≥d, t√°pl√°lkoz√°s r√©szek√©nt ezek cs√∂kkenthetik az elh√*z√°s kock√°zat√°t, valamint v√©delmet jelenthetnek a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gekkel, b√©lrendszeri rosszindulat√ļ daganatokkal √©s a 2-es t√*pus√ļ cukorbetegs√©ggel szemben.

8. V√°lasszuk gyakrabban az olajos magvakat is tartalmaz√≥ m√ľzliszeleteket, hiszen a mogyor√≥ban √©s a di√≥ban B1-, B2-, H- √©s E-vitaminok, kalcium √©s k√°lium, valamint a szervezet sz√°m√°ra el√Ķny√∂s tel√*tetlen zs√*rsavak is tal√°lhat√≥k.

9. Kekszek, ostyaszeletek, pisk√≥taf√©les√©gek √©s m√ľzliszeletek v√°s√°rl√°skor n√©zz√ľk meg a term√©kek csomagol√°s√°n tal√°lhat√≥ t√°p√©rt√©k jel√∂l√©st (INB√Č/GDA - ir√°nyad√≥ napi beviteli √©rt√©k), amely seg√*t az egyedi t√°pl√°lkoz√°si sz√ľks√©glet√ľnknek megfelel√Ķ term√©k kiv√°laszt√°sban, √©s kiegyens√ļlyozott √©trend√ľnk kialak√*t√°s√°ban.

hani
2010-04-12, 11:36
Szénhidrát vagy fehérje?

Angyal vagy √∂rd√∂g? Avagy mi√©rt lett mumus a sz√©nhidr√°tb√≥l √©s mi√©rt tisztelj√ľk megv√°lt√≥k√©nt a feh√©rj√©t?
Di√©t√°z√≥k, sportol√≥k, de h√©tk√∂znapi emberek k√∂r√©ben is szinte naponta ter√*t√©kre ker√ľl a helyes t√°pl√°lkoz√°s dilemm√°ja, azon bel√ľl is a feh√©rj√©k „mennybemenetele” √©s a sz√©nhidr√°tok „√∂rd√∂gi” mibenl√©te. Az egyik szinte angyali, a m√°sik d√©moni, de a k√∂vetkez√Ķ pillanatban m√°r m√°st hallunk √©s a feje tetej√©re √°ll a vil√°g; azt √°ll√*tj√°k a feh√©rje m√©gsem olyan „j√≥”, hisz t√ļlzott bevitele nem eg√©szs√©ges, majd a sz√©nhidr√°tokr√≥l der√ľl ki, m√©gsem olyan rosszak, mint hinn√©nk, hisz legf√Ķbb energiaszolg√°ltat√≥ink! De akkor mi is az igazs√°g?

T√°pl√°lkoz√°stani aranyszab√°lyok
Az arany k√∂z√©p√ļt: ne ess√ľnk √∂rd√∂gi t√ļlz√°sokba! Ker√ľlj√ľk az olyan di√©t√°kat melyek t√ļlzott megszor√*t√°saikkal hi√°ny√°llapotokat alak√*thatnak ki a szervezetben. Az „eg√©szs√©gesen √©lek √©s √©tkezem” jelsz√≥ alatt ne √©lj√ľnk csup√°n joghurton, csirk√©n √©s z√∂ld sal√°t√°n! De az ellent√°bort, a hedonista oldalt sem kihagyva: ha csak lehet, ker√ľlj√ľk a kir√°lyi lakom√°kat, a menteget√Ķzve ev√©st, hogy „√©n m√°r √ļgyis k√∂v√©r vagyok, mit sz√°m√*t plusz egy f√©l torta ide vagy oda”. Pr√≥b√°ljunk v√°ltozatos √©trendet √∂ssze√°ll√*tani, √©s t√∂bbsz√∂r keveset enni!

Ahhoz, hogy a szervezet anyagcsere folyamatait (http://www.nana.hu/partnerek/sulykontroll/alvas-nelkul-nincs-fogyas-100916.html)beind√*tsuk sz√ľks√©ges egy j√≥ min√Ķs√©g√Ľ reggeli √©s ut√°na a t√*z√≥rai, az eb√©d, az uzsonna √©s a purit√°n vacsora is! √ćgy nem fogja test√ľnk azt √©rezni, hogy kev√©s energi√°t kap, √©s v√°ls√°gmenedzsel√©sk√©nt rakt√°roznia kell; m√©gpedig zs√*rt! T√*z√≥raira, uzsonn√°ra megteszi ez z√∂ldalma egy nat√ļr joghurt is – a l√©nyeg, hogy az anyagcsere folyamatokat „√©bren” tartsuk!
Fontos, hogy egy√©nre szabottan t√°pl√°lkozzunk. Amennyiben ut√°lod a csirk√©t, ne er√Ķltesd! Ha a k√°poszt√°t√≥l puffadsz, ne azt haszn√°ld leves t√∂ltel√©kk√©nt! Figyelj genetikai, egy√©ni adotts√°gaidra √©s annak megfelel√Ķen t√°pl√°lkozz.



Az ördögi szénhidrát
A sz√©nhidr√°t a szervezet legf√Ķbb energiaszolg√°ltat√≥ja (http://www.nana.hu/test-es-lelek/egeszseg/a-10-legolcsobb-egeszseges-etel-101340.html): a v√©rben, a m√°jban, az izomban is rakt√°roz√≥dik. Ahhoz, hogy a v√©rcukorszint ne j√°rjon meg m√©lys√©geket, hogy v√©gig tudj k√ľzdeni egy m√°sf√©l √≥r√°s boksz √≥r√°t ak√°r, sz√©nhidr√°t kell, de nem ak√°rmilyen’
- Nagy kal√≥riatartalom, alacsony tel√*t√Ķ √©rt√©k: egyszer√Ľ sz√°nhidr√°tok
Ide tartoznak a finomlisztb√Ķl k√©sz√ľlt term√©kek, a csokik, cukrok, kekszek, cukr√°szdai term√©kek. Rosttartalmuk elhanyagolhat√≥, glik√©mi√°s index√ľk nagy √©s egy√°ltal√°n nem okoznak (vagy csup√°n r√∂vid ideig) tel√*tetts√©g √©rzetet. Fogyaszt√°sukkor a v√©rcukorszint az egekbe emelkedik, amelyre a szervezet inzulin-termel√©ssel reag√°l. √ćgy a v√©rcukorszint leesik, √©s √ļjra √©hesek lesz√ľnk. √Ėrd√∂gi k√∂r! R√°ad√°sul a magas inzulinszint a zs√*r√©get√©st is g√°tolja!

http://reggel.hu/lapokkepek/cikkek/113000/113183_szenhidrat-feherje.jpg

- Alacsonyabb kal√≥riatartalom, magas tel√*t√Ķ √©rt√©k: √∂sszetett sz√©nhidr√°tok
Ide tartoznak a z√∂lds√©gek, gy√ľm√∂lcs√∂k, nat√ļr gabonapelyhek, a durum t√©szta, a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ p√©k√°ruk, a rizs. Glik√©mi√°s index√ľk magas rosttartalmuk miatt alacsonyabb, √*gy felsz√*v√≥d√°suk is lassabb. Ennek hat√°s√°ra a v√©rcukorszintet egyenletesen tartja, ez√©rt nem t√∂r r√°nk a fal√°nks√°g, elker√ľl a f√°radts√°g √©s a csoki ehetn√©k.




Fontos, hogy a napi √©tkez√©s 50-60 %-√°t sz√©nhidr√°tokb√≥l nyerj√ľk. De v√°lasszuk az angyalibb – √∂sszetettebb arc√°t! B√°rmilyen hihetetlen a z√∂lds√©gek, gy√ľm√∂lcs√∂k, a rizs – amelyek mind-mind eg√©szs√©ges t√°panyagok, szolg√°ltatnak kell√Ķ mennyis√©g√Ľ energi√°t szervezet√ľnknek, nincs a k√Ķkem√©ny munk√°hoz, az energikus √©lethez pizz√°kra, csokikra, a sz√©nhidr√°t √∂rd√∂gi arc√°ra sz√ľks√©g√ľnk! F√Ķk√©nt az√©rt nem, mert szervezet√ľnk a fel nem haszn√°lt sz√©nhidr√°tokat zs√*rk√©nt rakt√°rozza - ezt pedig nem igaz√°n szeretn√©nk magunkon tudni igaz?





Az angyali fehérje
A feh√©rj√©knek is k√©t csoportja van: a teljes √©rt√©k√Ľ- √©s a nem teljes √©rt√©k√Ľ feh√©rj√©k. Az aminosavak a feh√©rj√©k √©p√*t√Ķk√∂vei, itt is h√ļsz fajta esszenci√°lis aminosavat k√ľl√∂nb√∂ztethet√ľnk meg, amelynek k√∂zel fel√©t szervezet√ľnk √°ll√*tja el√Ķ, m√°sik fel√©t t√°panyagbevitellel p√≥toljuk. A teljes √©rt√©k√Ľ feh√©rj√©k az √∂sszes aminosavat tartalmazz√°k. Ezek az √°llati eredet√Ľek, a h√ļs, toj√°s, tej. A n√∂v√©nyi eredet√Ľ feh√©rj√©k viszont m√°r nem teljes √©rt√©k√Ľek √©s k√ľl√∂nb√∂z√Ķ aminosavak tal√°lhat√≥ak meg benn√ľk, √*gy csak n√∂v√©nyi feh√©rj√©k fogyaszt√°s√°val neh√©z az √∂sszes esszenci√°lis aminosavat biztos√*tani szervezet√ľnk sz√°m√°ra.
B√°r meglep√Ķ az √°ll√*t√°s, de jelenlegi t√°rsadalmunkban ink√°bb a feh√©rj√©k t√ļlfogyaszt√°sa a jellemz√Ķ, hisz tejet iszunk a reggeli k√°v√©hoz, d√©lben husit esz√ľnk, de el√Ķtte a t√*z√≥rai t√∂nk√∂lyb√ļz√°s szendvics√ľnkbe is sonk√°t tesz√ľnk. Ez azonban intenz√*v fizikai munka (sport) n√©lk√ľl t√ļlz√°s, hisz mozg√°s hat√°s√°ra √©p√ľlnek be a feh√©rj√©k a szervezet. A f√∂l√∂slegesen bevitt mennyis√©g – miut√°n nem tud elrakt√°roz√≥dni – el√Ķsz√∂r rothad√°snak indul az em√©szt√Ķrendszerben, majd lebomlik √©s ki√ľr√ľl a ves√©n kereszt√ľl, nagyon megterhelve azt!


A megold√°s : a m√°r ismert recept, helyes t√°pl√°lkoz√°s √©s mozg√°sban gazdag √©letm√≥d! Emellett pedig a t√°pl√°l√©k piramis angyali betart√°sa, a d√©monok rendszab√°lyoz√°sa, azaz 50-60 % „j√≥” sz√©nhidr√°t, 25 % feh√©rje, 15 % zs√*r, m√©gpedig az angyali fajt√°b√≥l!

hani
2010-04-20, 13:20
A méz kiváló antioxidáns forrás.
√Čvsz√°zados megfigyel√©sek alapj√°n r√©g√≥ta haszn√°lj√°k a n√©pi gy√≥gy√°szatban s√©r√ľl√©sek, √©g√©sek kezel√©s√©re. K√ľl√∂nf√©le betegs√©gek eset√©n pedig fogyaszt√°s√°t aj√°nlott√°k. A m√©zben nyomelemek, √°sv√°nyi anyagok tal√°lhat√≥k.
√Āltal√°ban 80 sz√°zal√©kban sz√Ķl√Ķ √©s gy√ľm√∂lcscukrot, 17 sz√°zal√©kban vizet, n√©h√°ny sz√°zal√©kban szahar√≥zt tartalmaz. K√∂zvetlen√ľl a b√©lb√Ķl sz√*v√≥dik fel. A vir√°gm√©z 36 sz√°zal√©kban tartalmaz sz√ľl√Ķcukrot, ez√©rt j√≥ hat√°ssal van a sz√*vizom m√Ľk√∂d√©s√©re.
M√©regtelen√*ti a m√°jat √©s seg√*ti m√Ľk√∂d√©s√©t. Semleges√*ti a szervezetbe ker√ľlt k√°ros √©s m√©rgez√Ķ anyagokat. Sok vitamint tartalmaz, B-vitaminokat, K-vitamint, C-vitamint.
√Črt√°g√*t√≥, a sz√∂vetek oxig√©nell√°t√°s√°t seg√*t√Ķ anyagot is tal√°lunk benne.
Aj√°nlott adagja feln√Ķtteknek 100 gramm lenne, amit ar√°nyosan kellene a nap folyam√°n elosztani k√©t √≥r√°val √©tkez√©s el√Ķtt, h√°rom √≥r√°val pedig ut√°na. Kiv√°l√≥ er√Ķs√*t√Ķ √©s friss√*t√Ķ szer a sportol√≥k, fizikai munk√°t v√©gz√Ķk sz√°m√°ra.
Megf√°z√°s, k√∂h√∂g√©s, fels√Ķ l√©g√ļti betegs√©gek eset√©n a m√©zes tea seg√*ti a gy√≥gyul√°st. Sz√*v, gyomor, idegrendszeri, b√Ķr megbeteged√©sek eset√©n is aj√°nlott rendszeresen fogyasztani.

hani
2010-05-10, 13:12
Igyál tökmagolajat! (http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/tippek/20100506-a-tokmagolaj-lassitja-az-oregedest.html)

A t√∂kmagolajat a n√©pi gy√≥gy√°szat √©vsz√°zadok √≥ta ismeri √©s alkalmazza a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb probl√©m√°kra. Felhaszn√°l√°sa enyh√*ti a prosztataprobl√©m√°kat, cs√∂kkenti a koleszterinszintet, lass√*tja az √∂reged√©s folyamatait. Magzatv√©d√Ķ hat√°sa miatt terhes n√Ķknek kifejezetten aj√°nlott, hogy naponta egy ev√Ķkan√°llal fogyasszanak bel√Ķle. F√Ķleg sal√°t√°khoz √©s hideg el√Ķ√©telekhez illik, de kapszula form√°j√°ban is beszerezhet√Ķ. Leg√©rt√©kesebb v√°ltozat√°t h√©jn√©lk√ľli magvakb√≥l, hidegsajtol√°ssal nyerik.

hani
2010-05-12, 12:32
Sz√°mtalan olyan √©lelmiszer, √©lvezeti cikk, f√Ľszer vagy egy√©b van, amelyn√©l csak az elfogyasztott mennyis√©g tesz k√ľl√∂nbs√©get √©rt√©kes t√°pl√°l√©k √©s az √°rtalmas, s√Ķt m√©rgez√Ķ anyag mivolta k√∂z√∂tt. N√©zz√ľnk n√©h√°ny p√©ld√°t!

Aszerecsendi√≥ n√©pszer√Ľ f√Ľszer, p√©ld√°ul h√ļs√©telekbe, levesekbe sz√*vesen reszel√ľnk bel√Ķle. J√≥ hat√°s√ļ is, hiszen seg√*ti az em√©szt√©st. Ugyanakkor kevesebben tudj√°k r√≥la, hogy t√ļlzott mennyis√©gben fogyasztva hallucinog√©n hat√°sa van, t√ļladagolva pedig s√ļlyos m√©rgez√©st, g√∂rcs√∂ket, extr√©m esetben ak√°r hal√°lt is okozhat. Szerencs√©re er√Ķteljes √*ze miatt igen kev√©s sz√ľks√©ges bel√Ķle, √©s nem is vonz√≥ az √*ze, √*gy nemigen jut esz√©be senkinek sem egyszerre t√∂bb darabot fogyasztani bel√Ķle.

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/51/5851//5851_4.jpg A paprika cs√*p√Ķs √*z√©t egy kapszaicin nev√Ľ anyag adja. Nemcsak arom√°ja miatt fontos, hanem t√∂bbek k√∂z√∂tt f√°jdalomcsillap√*t√≥k√©nt, v√*zhajt√≥k√©nt is ismert. Nagy mennyis√©gben ez a vegy√ľlet is toxikus hat√°s√ļ, de legfeljebb vegyi kivonat√°b√≥l lehetne ennyit magunkhoz venni, hiszen csak t√∂bb kil√≥nyi nagyon cs√*p√Ķs paprika elfogyaszt√°sa ut√°n kellene sz√°molnunk a m√©rgez√©s vesz√©ly√©vel.

Egy id√Ķben az aszpartam nev√Ľ √©des√*t√Ķszer m√©rgez√Ķ volt√°r√≥l keringtek az interneten riogat√≥ levelek, de aggodalomra ezzel kapcsolatban sincs semmi ok: toxikol√≥giai vizsg√°latok eredm√©nyei alapj√°n f√ľggetlen szak√©rt√Ķkb√Ķl √°ll√≥ nemzetk√∂zi f√≥rumok az aszpartam megengedhet√Ķ napi beviteli szintj√©t (vagyis azt a mennyis√©get, amelyet egy √©leten √°t naponta elfogyasztva sem kell eg√©szs√©gk√°ros√*t√≥ hat√°st√≥l tartani) 40 mg/testt√∂meg kg-ban √°llap√*tott√°k meg.
Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg s√ļly√ļ ember eset√©ben naponta 155 db tiszt√°n aszpartam alap√ļ √©des√*t√Ķtabletta felhaszn√°l√°sa lenne enged√©lyezett, de ennyit egy nap alatt lehetetlen elfogyasztani. Ilyen alapon egy√©bk√©nt m√©g a teljesen √°rtalmatlan konyhas√≥ is lehet hal√°los m√©reg, p√©ld√°ul egy f√©l kil√≥ egy nap alatt t√∂rt√©n√Ķ elfogyaszt√°s√°ba biztosan bele lehetne halni.

Az √©lvezeti szerek k√∂z√ľl eml√*ts√ľk meg a koffeintartalm√ļ italokat, p√©ld√°ul a k√°v√©t, a te√°t. Egy √°tlagos adag pressz√≥k√°v√© k√∂r√ľlbel√ľl 90 mg, egy cs√©sze tea mintegy 70 mg koffeint tartalmaz. A koffein√©rz√©kenys√©g k√ľl√∂nb√∂z√Ķ, de √°ltal√°ban napi 300 mg-n√°l (3-4 cs√©sze k√°v√©n√°l) nagyobb bevitel m√°r hat√°ssal lehet a szervezetre, sz√*vt√°ji nyom√°st, k√©zremeg√©st id√©zhet el√Ķ.

Figyelembe kell venni a koffein v√*zhajt√≥ hat√°s√°t is. Hal√°los m√©rgez√©st azonban nagyon neh√©z lenne k√°v√©- vagy teaiv√°ssal el√Ķid√©zni: ehhez egy nap alatt sz√°zn√°l is t√∂bb k√°v√©t illetve vagy harminc liternyi te√°t kellene elfogyasztani, ami nyilv√°nval√≥ k√©ptelens√©g.

Ne v√°s√°rolj√°k meg az olyan krumplit, amelyen s√∂t√©tz√∂ld foltok vannak. Ez ugyanis nemcsak sz√©ps√©ghiba, hanem nemk√*v√°natos vegyi folyamatok eredm√©nye. Amikor ugyanis (termeszt√©si hiba miatt) a krumpli "f√©szke" nincs rendesen felt√∂ltve f√∂lddel, a gum√≥k egy r√©sze kil√°tszik a talajb√≥l, s√ľti a nap, a f√©ny hat√°s√°ra m√©rgez√Ķ anyag, solanin √©s chaconin nev√Ľ glycoalkaloida keletkezik.

Ezek a toxinok emberekre is √°rtalmasak lehetnek: 8-12 √≥r√°val a fogyaszt√°s ut√°n fejf√°j√°s, sz√©d√ľl√©s, rosszull√©t √©s h√°ny√°s, s√Ķt ak√°r hallucin√°ci√≥k is jelentkezhetnek. Hasonl√≥ probl√©ma nemcsak az √©retlen, z√∂ld, hanem a t√ļl √∂reg, t√©l v√©g√©n cs√*r√°z√≥ burgonya eset√©ben is el√Ķfordulhat. Ez√©rt azt tan√°csolj√°k a t√°pl√°lkoz√°studom√°nyi szak√©rt√Ķk, hogy a z√∂ld r√©szeket v√°gjuk ki √©s dobjuk el a gum√≥kb√≥l. A t√©li t√°rol√°sn√°l pedig √ľgyelj√ľnk arra, hogy ne √©rje f√©ny az elvermelt krumplit, √©s ha m√©gis cs√*r√°zni kezd, gondosan v√°gjuk ki a cs√*rakezdem√©nyt bel√Ķle.

A s√°rgabarack est√©ben nemcsak az aranysz√*n√Ľ gy√ľm√∂lcs, hanem csemeg√©nek sz√°m√*tott a magja is. A napon sz√©tter√*tve sz√°radtak a csonth√©jas magvak, a megsz√°rad√°s ut√°n a mandul√°hoz, a di√≥hoz hasonl√≥an ezt is eltett√©k r√©gen v√°szonzacsk√≥ba t√©lire. Sz√*vesen r√°gcs√°ltuk frissen is, √©s a sz√ľl√Ķi intelem csup√°n annyi volt, hogy ha keser√Ľ szemet tal√°lunk, azt ne nyelj√ľk le.

J√≥val k√©s√Ķbb kider√ľlt, hogy ez a finoms√°g vesz√©lyes is lehet: a barack magja ugyanis ci√°nglikozidot (amigdalint) tartalmaz, amely nagyobb mennyis√©gben rosszull√©tet, ak√°r hal√°los balesetet is okozhat. A m√©rgez√©si t√ľnetek enyh√©bb esetekben csak gyomorpanaszokkal j√°rnak, nagyobb adagok felsz√*v√≥d√°sa viszont m√°r sz√©d√ľl√©st, f√ľlz√ļg√°st, l√°t√°si zavarokat, h√°ny√°st, l√©gz√©si neh√©zs√©geket, g√∂rcs√∂ket, v√©g√ľl k√≥m√°t √©s l√©gz√©sb√©nul√°st okozhat.

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/51/5851//5851_2.jpg A s√°rgabarack magja 8 sz√°zal√©k amigdalint tartalmaz. M√©rgez√©st f√Ķleg gyermekekn√©l √*rtak le: az egyik ilyen esetben 20-40 darab s√°rgabarack-mag elfogyaszt√°sa ut√°n l√©pett fel s√ļlyos ci√°nm√©rgez√©s. Ezzel kapcsolatos j√≥ tan√°csunk nem lehet m√°s, mint az √≥vatoss√°g: egyszerre ne fogyasszunk el t√∂bb magot, mint amennyi barackot am√ļgy megenn√©nk, teh√°t egy nap maximum hat-nyolc szemet.

Ugyanez a cianid tal√°lhat√≥ a keser√Ľ mandul√°ban (ennek nemcsak a kellemetlen √*ze, hanem a jellegzetes illata is jelezheti a m√©reg jelenl√©t√©t), s√Ķt, az alma magj√°ban is. Ez ut√≥bbib√≥l, egy neten kering√Ķ h√*r szerint, egy cs√©sz√©nyi elfogyaszt√°sa hal√°los ci√°nm√©rgez√©st okozott. M√©g szerencse, hogy ez a legkev√©sb√© sem √©letszer√Ľ, hiszen nemigen szokott senki egy teljes cs√©sz√©nyi almamagot megenni egyszerre...
Mindezek tudat√°ban,teh√°t nagyon is tartsuk szem el√Ķtt azt a r√©gi mond√°st,miszerint: √©rt√©k a m√©rt√©k!

hani
2010-05-14, 14:11
Bélbetegségek ellen olajsav.....

A fek√©lyes vastagb√©lgyullad√°s (colitis ulcerosa) a vastagb√©l (http://www.tozo.hu/topics/hatso_fertaly) √©s v√©gb√©l (http://www.tozo.hu/topics/hatso_fertaly) ny√°lkah√°rty√°j√°nak kifek√©lyesed√©se, ami hasi f√°jdalommal, hasmen√©ssel (http://www.tozo.hu/topics/hatso_fertaly), tests√ļlycs√∂kken√©ssel j√°rhat. A tanulm√°nyb√≥l az der√ľl ki, hogy azokn√°l, akik rendszeresen fogyasztanak ol√*vaolajat, sokkal kisebb a val√≥sz√*n√Ľs√©ge e betegs√©g kialakul√°s√°nak. Az olajsav egy tel√*tetlen zs√*rsav, ami olyan √©telekben tal√°lhat√≥, mint az ol√*vaolaj (http://www.tozo.hu/topics/zoldseg_gyumolcs), mogyor√≥olaj, vagy a sz√Ķl√Ķmagolaj (http://www.tozo.hu/topics/zoldseg_gyumolcs).

1993 √©s 1997 k√∂z√∂tt Norfolkban (Egyes√ľlt Kir√°lys√°g) t√∂bb mint 25 ezer, 40 √©s 65 √©v k√∂z√∂tti jelentkez√Ķt vontak be a vizsg√°latba. A kutat√°s kezdetekor egyik√ľknek sem volt fek√©lyes vastagb√©lgyullad√°sa. 2002-re a r√©sztvev√Ķk k√∂z√ľl 22-n√©l diagnosztiz√°lt√°k a betegs√©get. A kutat√°st v√©gz√Ķk √∂sszehasonl√*tott√°k a megbetegedettek √©trendj√©t azok√©val, akikn√©l nem alakult ki a gyullad√°s. Kider√ľlt, hogy azok, akik a legt√∂bb olajsavat fogyasztott√°k, 90 sz√°zal√©kkal kisebb ar√°nyban betegedtek meg.

"√ögy t√Ľnik, hogy az olajsav seg√*t megel√Ķzni a fek√©lyes vastagb√©lgyullad√°st, m√©gpedig √ļgy, hogy megakad√°lyozza, hogy a vegyszerek a b√©lbe jutva s√ļlyosb√*ts√°k a gyullad√°st" - mondta sajt√≥k√∂zlem√©ny√©ben a kutat√°s vezet√Ķje, Dr. Andrew Hart, a kelet-angliai Orvostudom√°nyi Egyetem munkat√°rsa. "Becsl√©seink szerint, a megbeteged√©sek fele megel√Ķzhet√Ķ lenne az olajsav rendszeres fogyaszt√°s√°val. Naponta k√©t-h√°rom ev√Ķkan√°l ol√*vaolaj m√°r hat√©kony v√©delmet ny√ļjtana a fek√©lyes vastagb√©lgyullad√°s ellen" - √°ll√*tja Dr. Hart.

A tanulm√°nyt szombaton hozt√°k nyilv√°noss√°g el√© New Orleansban, az "Em√©szt√Ķrendszeri Betegs√©gek Hete" (DDW) elnevez√©s√Ľ konferenci√°n.

Medipress

hani
2010-05-27, 15:23
K√ĀV√Č HELYETT MAT√Č-TEA

A d√©l-amerikai √Ķserd√Ķkben honos mat√© √©vsz√°zadok √≥ta az √Ķslakosok kedvelt tean√∂v√©nye. √Čl√©nk√*t√Ķ √©s m√©regtelen√*t√Ķ hat√°s√°t klinikai vizsg√°latokkal is bizony√*tott√°k, fogyaszt√°sa plusz energi√°hoz juttatja a szervezetet √©s n√∂veli ment√°lis teljes√*t√Ķk√©pess√©get. A mat√© az asztma, az elh√*z√°s, a sz√©kreked√©s √©s a depresszi√≥ kezel√©s√©ben is hasznos. Hat√≥anyaga, a matein mell√©khat√°sok n√©lk√ľl fel√©l√©nk√*t, fogyaszthatod k√°v√© vagy z√∂ld tea helyett is

hani
2010-05-27, 15:43
FIGYELEM! A GY√úM√ĖLCS√ĖK SZEBB B√ēRSZ√ćNT EREDM√ČNYEZNEK,MINT A NAPOZ√ĀS

A gy√∂ny√∂r√Ľ b√Ķr titka nem a napoz√°sban, hanem a narancsban rejlik. Egy h√≥nap √©trendv√°lt√°s seg√*thet abban, hogy f√©nyes √©s eg√©szs√©ges legyen a sz√*n√ľnk, napoz√°s √©s szol√°rium n√©lk√ľl. Mindezt a n√∂v√©nyekben tal√°lhat√≥ sz√*nanyagoknak, a karotinoidoknak k√∂sz√∂nhetj√ľk, r√°ad√°sul az emberi szem szebbnek l√°tja ezt a b√Ķrsz√*nt.
Bizony√*tott t√©ny, hogy a z√∂lds√©g- √©s gy√ľm√∂lcsfogyaszt√°s befoly√°solja a b√Ķr sz√*n√©t.
A vil√°gos b√Ķr√∂n k√©t fontos pigment okoz s√°rg√°s √°rnyalatot: a napf√©ny hat√°s√°ra k√©pz√Ķd√Ķ melanin √©s az √©trendb√Ķl sz√°rmaz√≥ karotin.
Ian Stephen, a Bristol University kutat√≥ja √©s munkat√°rsai a z√∂ld √©s narancss√°rga gy√ľm√∂lcs√∂kben √©s z√∂lds√©gekben megtal√°lhat√≥ b√©ta-karotin hat√°s√°t vizsg√°lt√°k.
A k√*s√©rlet sor√°n f√©nyk√©peket k√©sz√*tettek a r√©sztvev√Ķkr√Ķl az √©trendi v√°lt√°s el√Ķtt √©s ut√°n, majd √∂sszehasonl√*tott√°k a magas √©s alacsony karotintartalm√ļ √©trendet tart√≥k b√Ķrt√≥nus√°t.
A vizsg√°latokban r√©szt vev√Ķk minden esetben el√Ķnyben r√©szes√*tett√©k az √©trend aranyl√≥ t√≥nus√°t a nap s√∂t√©tebb sz√*nt okoz√≥ hat√°s√°val szemben. Az eg√©szs√©ges √©trend a b√Ķr t√≥nus√°t ak√°r m√°r hetek alatt k√©pes megv√°ltoztatni. √Črdemes teh√°t a k√°ros hat√°ssal b√*r√≥ szol√°riumoz√°st, napoz√°st eg√©szs√©ges √©s magas karotin tartalm√ļ √©telekkel helyettes√*teni.

hani
2010-06-08, 13:17
Figyelem!

Az interneten kering az a t√©ves inform√°ci√≥kon alapul√≥ k√∂rlev√©l, mely arra buzd√*t, hogy a test√ľnkbe f√ļr√≥dott kullancsot megny√°lazott gyufa seg√*ts√©g√©vel t√°vol√*tsuk el. A n√©pi kullancselt√°vol√*t√≥ m√≥dszert n√©pszer√Ľs√*t√Ķ lev√©l √*gy sz√≥l:

"A bel√©nk f√ļr√≥dott kullancsot minden er√Ķszak n√©lk√ľl egy sz√°l gyuf√°val k√∂nnyed√©n elt√°vol√*thatjuk! Ny√°lazzuk meg a gyufa fej√©t, majd k√∂zvetlen√ľl a kullancs teste mellett lassan k√∂r√∂zz√ľnk, mintha kenegetn√©nk. A kullancs p√°r m√°sodperc m√ļlva √°tm√°szik a gyuf√°ra, mert nagyon szereti a foszforos illatot, k√©pes elhagyni miatta a test√ľnket."

Dr. Kapiller Zolt√°n, a Magyar Kullancssz√∂vets√©g K√∂zhaszn√ļ Egyes√ľlet eln√∂ke elmondta, hogy a szakirodalom sehol sem t√°rgyalja a kullancsok "foszforim√°dat√°t", √*gy a n√©pi megold√°s amolyan k√*s√©rletez√©snek tudhat√≥ be, √©s nem tekinthet√Ķ sikeres √©s szerencs√©s megold√°snak kullancscs√*p√©s eset√©n.

A szakember - akihez a fenti k√∂rlev√©l m√°r kor√°bban eljutott - tov√°bbra is azt javasolja, hogy a h√°zi patik√°ban mindig legyen kullancskan√°l, hiszen az elt√°vol√*t√°s sor√°n ez az eszk√∂z nem szor√*tja meg a kullancs test√©t, hanem az √°ldozat b√Ķr√©re fejti ki a speci√°lis hat√°st.

Azoknak, akik sokat j√°rnak erd√Ķn-mez√Ķn, javasolt tov√°bb√° a kullancs-encephalitis elleni v√©d√Ķolt√°s beadat√°sa is, mely √ļn. gyors√*tott s√©m√°val m√°r k√©t h√©t alatt v√©delmet ny√ļjt a v√©rsz√*v√≥k √°ltal terjesztett agyvel√Ķ- √©s agyh√°rtyagyullad√°s ellen.

hani
2010-06-15, 13:43
A herpesz: fert√Ķz√Ķ √©s visszat√©r√Ķ


Sokunk √©let√©t keser√*ti meg a herpesz, azaz a sz√°j k√∂r√ľl illetve az ajkakon elhelyezked√Ķ egy vagy t√∂bb h√≥lyag. Mit tehet√ľnk ellene, megel√Ķzhet√Ķk-e a h√≥lyagok?
Kevesen tudj√°k, de a herpesz tulajdonk√©ppen fert√Ķz√Ķ betegs√©g, a herpes simplex v√*rus (HSV) okozza. K√©t t√*pusa ismert, az egyes v√°ltozat (HSV-1) hat√°s√°ra alakulnak ki a h√≥lyagok a sz√°j k√∂r√ľl, m√*g a kettes t√*pus (HSV-2) felel√Ķs a nemi szervek herpesz√©√©rt.

Rendszerint apr√≥cska b√Ķr- vagy ny√°lkah√°rtya-s√©r√ľl√©sen √°t jut be szervezet√ľnkbe a v√*rus azut√°n, hogy kapcsolatba ker√ľlt√ľnk egy herpeszes h√≥lyaggal vagy annak tartalm√°val. Ez t√∂rt√©nhet k√∂z√∂s ev√Ķeszk√∂z- vagy borotvahaszn√°lattal, herpeszes szem√©llyel t√∂rt√©n√Ķ cs√≥kol√≥z√°ssal vagy annak ny√°l√°val t√∂rt√©n√Ķ √©rintkez√©ssel. A herpeszes sz√ľl√Ķ gyakran √*gy fert√Ķzi meg gyermek√©t. H√≥lyagok egy√©bk√©nt nemcsak a sz√°j k√∂r√ľl, a test egy√©b t√°jain is megjelenhetnek.

Az els√Ķ fert√Ķz√©s a legdurv√°bb

Els√Ķ jele rendszerint az ajkak vagy a sz√°j f√°jdalma √©s viszket√©se, a h√≥lyagok csak ezut√°n jelennek meg. Els√Ķ fert√Ķz√©s eset√©n el√Ķfordulhat l√°z, torokf√°j√°s √©s nyirokcsom√≥-duzzanat, egyes kisgyerekekn√©l a h√≥lyagok megjelen√©se el√Ķtt ny√°lfoly√°s jelentkezhet.

Szervezet√ľnk legt√∂bbsz√∂r az els√Ķ fert√Ķz√©sre reag√°l hevesen: akad, akinek a sz√°j√°n k√∂r√∂s-k√∂r√ľl megjelennek az elv√°ltoz√°sok. A tiszta benn√©k√Ľ h√≥lyagok kifakadnak, majd p√∂rk√∂s√∂dnek, a gy√≥gyul√°s n√©h√°ny napt√≥l k√©t h√©tig tarthat. K√ľl√∂n√∂sen nagy a fert√Ķz√Ķd√©s vesz√©lye az immunrendszer cs√∂kkent m√Ľk√∂d√©se eset√©n, ebbe a csoportba tartoznak p√©ld√°ul a daganatos kezel√©sben (kemoter√°pi√°ban) r√©szes√ľl√Ķk vagy az AIDS-betegek.


A fert√Ķz√∂ttek 20-40 sz√°zal√©k√°n√°l rendszeresen visszat√©r

Egyes esetekben a herpesz komoly f√°jdalommal j√°rhat, m√*g m√°sokn√°l ugyan jelen van a v√*rus, de t√ľnetek nem jelennek meg. A feln√Ķttkor el√©r√©s√©ig a legt√∂bben √°tesnek HSV-1 fert√Ķz√©sen, az emberek 20-40 sz√°zal√©k√°n√°l pedig alkalmank√©nt visszat√©r a kellemetlen t√ľnet.

√ēk azok k√∂z√© tartoznak, akik idegd√ļcaiban (√ļgynevezett ganglionokban) hossz√ļ ideig megb√ļjnak a v√*rusok, am√*g valamilyen t√©nyez√Ķ, p√©ld√°ul a napf√©ny, stressz vagy menstru√°ci√≥ nem aktiv√°lja √Ķket. Ekkor viszont √ļjb√≥l h√≥lyagok jelennek meg.

Mag√°t√≥l is gy√≥gyul, de ken√Ķcs√∂kkel gyors√*thatunk is rajta

N√©h√°ny nap alatt rendszerint mag√°t√≥l gy√≥gyulni kezd, ehhez semmilyen szerre nincs sz√ľks√©g, a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ k√©sz√*tm√©nyek mind√∂ssze egy-k√©t nappal r√∂vid√*tik le a gy√≥gyul√°si id√Ķt. A cink-szulf√°tot vagy cink-oxidot tartalmaz√≥ ecsetel√Ķk, kr√©mek, g√©lek vagy olajok el√Ķseg√*tik a h√≥lyagok lesz√°rad√°s√°t √©s cs√∂kkentik a viszket√©st, ezeket naponta n√©gy-hat alkalommal kell vastagon felkenni a h√≥lyagok ter√ľlet√©re, √©s terhess√©g √©s szoptat√°s alatt is alkalmazhat√≥k.

Igen n√©pszer√Ľek (√©s meglehet√Ķsen dr√°g√°k) az antivir√°lis szereket (aciclovirt, penciclovirt) tartalmaz√≥ ken√Ķcs√∂k, azonban haszn√°latuk sokkal t√∂bb mell√©khat√°ssal j√°rhat, mint a cinktartalm√ļ szerek√©, gyakrabban okoznak sz√ļr√≥, √©get√Ķ √©rz√©st, r√°ad√°sul a gy√≥gyul√°si id√Ķt sem r√∂vid√*tik le. A h√≥lyagok megjelen√©se ut√°n az antivir√°lis szerek m√°r hat√°stalanok, √©s a v√*rus is rezisztenss√© v√°lhat vel√ľk szemben. Ennek vesz√©lye az, hogy egy esetleges k√©s√Ķbbi s√ļlyos v√*rusfert√Ķz√©s eset√©n m√°r hat√°stalanok lesznek.

Kiv√©dhet√Ķ, de k√∂r√ľltekint√Ķnek kell lenni

A herpesz megel√Ķz√©s√©ben nagyon fontos a kiv√°lt√≥ t√©nyez√Ķk elker√ľl√©se, azaz az eg√©szs√©ges √©letm√≥d. Szervezet√ľnk megfelel√Ķ ellen√°ll√≥-k√©pess√©g√©nek biztos√*t√°sa √©rdek√©ben t√°pl√°lkozzunk eg√©szs√©gesen, biztos√*tsuk a nyugodt √©jszakai pihen√©st, ne doh√°nyozzunk, viszont sportoljunk rendszeresen. A napf√©ny k√°ros hat√°sai ellen haszn√°ljunk f√©nyv√©d√Ķ arckr√©met √©s ajakbalzsamot.

Fontos tudni, hogy a herpesz m√°r a bizserg√©s megjelen√©s√©t√Ķl kezdve fert√Ķz√Ķ, eg√©szen a p√∂rk lees√©s√©ig. Miel√Ķtt hozz√°√©rn√©nk, valamint azut√°n alaposan mossunk kezet szappannal. Akt√*v herpesz eset√©n k√ľl√∂n√∂sen ker√ľlj√ľk a kisgyermekek √∂lelget√©s√©t √©s puszilgat√°s√°t. Ebben az id√Ķszakban a cs√≥kol√≥z√°sr√≥l √©s az or√°lis szexr√Ķl is mondjunk le.

Ajakherpesz eset√©n √≥vatosan vigy√ľk fel a szemfest√©ket, nehogy a v√*rusokat a szembe juttassuk. Ne haszn√°ljunk senkivel k√∂z√∂s ev√Ķeszk√∂zt, poharat, t√∂r√∂lk√∂z√Ķt, borotv√°t √©s fogkef√©t. A kezel√©sre alkalmazott k√©sz√*tm√©nyeket pedig ne kenj√ľk el, mivel √*gy a fert√Ķz√©s tovaterjedhet, csak a fert√Ķz√∂tt ter√ľletre vigy√ľk fel.

Amennyiben √©vente hat alkalomn√°l gyakrabban √ļjul ki az ajakherpesz, forduljunk orvoshoz, mivel ennek h√°tter√©ben immunbetegs√©g vagy valamilyen cs√∂kkent ellen√°ll√≥k√©pess√©g √°llhat.

B√°r a betegs√©get laikusk√©nt is k√∂nny√Ľ felismerni, el√Ķfordulhat, hogy m√°s √°llhat a h√≥lyagok h√°tter√©ben. Ha nem f√°jdalmasak vagy k√©t h√©t eltelt√©vel sem m√ļlnak el, feltehet√Ķleg nem az ismert v√*rusfert√Ķz√©sr√Ķl van sz√≥, ekkor is keress√ľk fel orvosunkat.

Kisgyermek eset√©ben pedig k√≥rh√°zi kezel√©sre lehet sz√ľks√©g, ha a kicsi a f√°jdalom miatt nem hajland√≥ inni, mert ilyenkor fenn√°ll a kisz√°rad√°s vesz√©lye.

hani
2010-06-15, 14:08
HERPESZ:STOP! L- LYSINNEL;););)

A lizin karrierje az √©trendkieg√©sz√*t√Ķk k√∂z√∂tt akkor kezd√Ķd√∂tt, amikor kider√ľlt, hogy in-vitro (k√©mcs√Ķben) √©s in-vivo (√©l√Ķl√©nyekben) is g√°tolja a herpes simplex virus szaporod√°s√°t.

A herpes simplex (HSV) v√*rus az idegrendszert sz√°llja meg, √©s benne k√©pes szaporodni is. Aki egyszer megkapta, az eg√©sz √©let√©ben k√©nytelen egy√ľtt √©lni vele, egyel√Ķre nincs m√≥dszer a teljes elpuszt√*t√°s√°ra. Hosszan rejt√Ķzk√∂dik a szervezetben, l√°z, legyeng√ľlt √°llapotok, stressz, napf√©ny, menstru√°ci√≥, √©telek hat√°s√°ra, fogorvosi kezel√©sekn√©l t√∂rt√©n√Ķ higany terhel√©s, vagy v√*rusfert√Ķz√©s hat√°s√°ra reaktiv√°l√≥dik. A herpes simplex m√°sik t√*pusa a HSV-2 nemi √ļton terjed, a fert√Ķz√©s val√≥sz√*n√Ľs√©ge a p√°rkapcsolatok sz√°m√°nak n√∂veked√©s√©vel n√Ķ.

A lizin „herpesz stop” hat√°s√ļnak bizonyult, azaz abban a f√°zisban √°ll√*tja meg a herpes t√ľneteinek kifejl√Ķd√©s√©t, amikor elkezdik a szed√©s√©t. Az √©get√Ķ √©rz√©s megjelen√©sekor 1-2 grammot bev√©ve a kellemetlen t√ľnetek 5-10 percen bel√ľl megsz√Ľnnek. Sz√°mos esetben a betegs√©g kifejl√Ķd√©s√©nek megakad√°lyoz√°s√°hoz elegend√Ķ 2 gramm egyszeri bev√©tele, m√°skor viszont √©rezhet√Ķ az els√Ķ adag ki√ľr√ľl√©se a szervezetb√Ķl: a v√*rus √ļjra t√°madt, √ļjra jelentkezik a jellegzetes t√ľnetegy√ľttes. Ekkor a m√°sodik adagot bev√©ve a j√≥l ismert kellemetlen √©rz√©s √ļjra elm√ļlik, s a napi 3-4-szer 1-2 gramm bev√©tel√©vel folytatott 2-3 napos k√ļra ut√°n a t√ľnetek nem t√©rtek vissza, h√≥lyagok nem alakultak ki.

hani
2010-06-17, 16:54
A legegészségesebb magok (http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/tippek/20100616-a-legegeszsegesebb-magok.html)

A napraforg√≥mag gazdag k√°liumban, √©s mivel n√°trium tartalma viszont alacsony, v√*zhajt√≥k√©nt is m√Ľk√∂dik, √*gy seg√*t a v√©rnyom√°s cs√∂kkent√©s√©ben. A t√∂kmag m√©rt√©kletes fogyaszt√°sa m√©rs√©kli a prosztatar√°k kock√°zat√°t. A szez√°mmag gazdag r√©zben, mang√°nban, kalciumban, vasban √©s cinkben. Az √°sv√°nyi anyagokban gazdag √©lelmek er√Ķs√*tik a csontokat, a k√∂rm√∂ket, a hajat √©s szemet is. A vastagb√©l-daganat megel√Ķz√©se szempontj√°b√≥l fontos az em√©szt√Ķtraktus akt√*van tart√°sa, megel√Ķzve ily m√≥don a sz√©kreked√©st. Ebben seg√*t a m√©rt√©kkel fogyasztott lenmag.

hani
2010-06-18, 13:56
A 9 legjobb zs√*r√©get√Ķ sz√©nhidr√°t

A hiedelmekkel ellent√©tben a sz√©nhidr√°t nem √°d√°z ellens√©ge a fogy√≥k√ļr√°nak: a szervezet megfelel√Ķ m√Ľk√∂d√©s√©hez sz√ľks√©g van erre a t√°panyagra, hiszen ez hajtja a szervezet motorj√°t.
Nem mindegy, hogy milyen sz√©nhidr√°tot vesz√ľnk magunkhoz, hiszen az egyszer√Ľ, gyorsan felsz√*v√≥d√≥ fajt√°k csak r√∂vid ideig t√°pl√°lnak, hirtelen emelik meg a v√©rcukorszintet, majd miut√°n felsz√*v√≥dtak, ez a szint ugyanilyen hirtelen le is esik. Ez hamar √©hs√©ghez √©s ak√°r t√ļlev√©shez is vezethet. Ezzel szemben az √∂sszetett sz√©nhidr√°tok, p√©ld√°ul a gabonaf√©l√©k lassan sz√*v√≥dnak fel, sok√°ig √ľzemanyagot szolg√°ltatva a szervezet m√Ľk√∂d√©s√©hez. A k√∂vetkez√Ķ kilenc √©tel valamelyik√©b√Ķl √©rdemes 10-15 gramm sz√©nhidr√°tot fogyasztanod naponta, √*gy megfelel√Ķ t√°panyagokkal l√°tod el a szervezeted, √©s m√©g a fogy√°s is k√∂nnyebben megy majd zs√*r√©get√Ķ hat√°suk miatt.

1. Ban√°n
Eg√©szs√©ges, finom √©s t√°pl√°l√≥ gy√ľm√∂lcs, amely a megfelel√Ķ sz√©nhidr√°tmennyis√©get k√©pes biztos√*tani a szervezet sz√°m√°ra, emellett A- √©s E-vitamint, vasat, j√≥dot, kalciumot, foszfort, folsavat √©s magn√©ziumot is tartalmaz, rosttartalma pedig seg√*ti az em√©szt√©st.

2. Zabpehely
Kev√©s kal√≥ri√°t tartalmaz, √°m laktat√≥ √©tel. Magas rosttartalma miatt k√∂nny√*ti az em√©szt√©st, tiszt√*tja a belek fal√°t, √©s lassan sz√*v√≥dik fel, ezzel hosszan tart√≥ energi√°t biztos√*tva fogyaszt√≥j√°nak. Cs√∂kkenti a koleszterinszintet, √©s g√°tolja a zs√*rok felsz√*v√≥d√°s√°t.

3. Fehérbab
Igen magas feh√©rje- √©s rosttartalm√ļ n√∂v√©ny. Nem tartalmaz zs√*rt, √*gy nagyban hozz√°j√°rul a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek, illetve az elh√*z√°s megel√Ķz√©s√©ben.

4. Lencse
Az egyik leg√©rt√©kesebb h√ľvelyes n√∂v√©ny, hiszen nagyon gazdag proteinben, rostokban √©s √°sv√°nyi anyagokban is. Magas vas- √©s magn√©ziumtartalma miatt √©rdemes rendszeresen fogyasztani.

5. Burgonya
Feh√©rj√©ben, kem√©ny√*t√Ķben, B- √©s C-vitaminban gazdag n√∂v√©ny. K√∂nnyen em√©szthet√Ķ, ezzel k√*m√©li az em√©szt√Ķrendszert. Jelent√Ķs a kalcium- √©s a k√°liumtartalma is. √Črdekes, hogy harmadannyi kal√≥ri√°t tartalmaz, mint a keny√©r.

6. Csicseriborsó
Az egyik leg√*zletesebb bors√≥f√©le, amelynek alacsony a glik√©mi√°s indexe, vagyis lassan emeli meg a v√©rcukorszintet. Magas a rosttartalma, √©s feh√©rj√©ben is b√Ķvelkedik. Emellett cs√∂kkenti a koleszterinszintet, ezzel a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kialakul√°s√°nak es√©ly√©t is.

7. √Ārpagy√∂ngy
Ez a gabonaf√©le magas rosttartalma miatt rendk√*v√ľl eg√©szs√©ges, emellett k√°liumot, kalciumot, magn√©ziumot, foszfort is b√Ķven tartalmaz. K√∂nnyen em√©szthet√Ķ, jav√*tja a b√©lm√Ľk√∂d√©st. Cs√∂kkenti a koleszterinszintet, seg√*ti a sejt√©p√*t√©st, er√Ķs√*ti a csontrendszert, √©s gyullad√°scs√∂kkent√Ķ hat√°sa is van.

8. Teljes ki√Ķrl√©s√Ľ t√©szta
A teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°b√≥l k√©sz√ľlt t√©szt√°kban az √©lelmi rostok mellett sz√°mos v√©d√Ķ hat√°s√ļ anyag, p√©ld√°ul antioxid√°nsok tal√°lhat√≥k. Alacsony kal√≥riatartalm√ļ, a benne l√©v√Ķ rostok pedig cs√∂kkentik a b√©lprobl√©m√°k kialakul√°s√°nak lehet√Ķs√©g√©t.

9. Barnarizs
Energetiz√°l√≥ hat√°s√ļ, t√°pl√°l√≥ √©tel, amelynek magas a rost-, vitamin-, feh√©rje- √©s √°sv√°nyi anyagtartalma. A feh√©r rizzsel szemben t√∂bb t√°panyag van benne, mert nem h√°ntj√°k le a k√ľls√Ķ burk√°t, ami ezeket tartalmazza. Ezen k√*v√ľl B- √©s E-vitamint, folsavat √©s cinket is b√Ķven tartalmaz.

hani
2010-06-22, 13:02
T√°pl√°lkoz√°ssal a gyullad√°ssal szemben


K√©pzelj√ľk el, hogy naponta t√∂bb mint t√*zezer k√ľl√∂nf√©le t√°mad√°s √©ri a sejteket. Azonban a szervezetben sz√°mos olyan vegy√ľlet tal√°lhat√≥, amely kiv√©di az √Ķt √©rt t√°mad√°sokat. A t√°pl√°lkoz√°ssal bejuttatott vitaminok, √°sv√°nyi anyagok is seg√*ts√©g√ľnkre vannak.


Mindazokat a vitaminokat, √°sv√°nyi s√≥kat, nyomelemeket √©s egy√©b vegy√ľleteket, amelyek sejtjeink test√Ķreik√©nt viselkednek, antioxid√°nsoknak nevezz√ľk. Vitaminok √©s √°sv√°nyi anyagok. A t√°mad√≥ √°genseket gy√Ľjt√Ķn√©ven szabadgy√∂k√∂ket - b√°rmilyen k√ľl√∂n√∂s - saj√°t szervezet√ľnk √°ll√*tja el√Ķ, k√°ros k√∂rnyezeti behat√°sra (p√©ld√°ul napf√©ny, leveg√Ķszennyez√Ķd√©s, doh√°nyz√°s).

K√∂z√∂s tulajdons√°guk, hogy szabad elektronnal rendelkeznek, ez√©rt arra "t√∂rekednek" hogy szervezet√ľnk k√ľl√∂nb√∂z√Ķ helyeir√Ķl m√©g egy elektront "csenjenek". √ćgy tudnak stabiliz√°l√≥dni, √©s m√©g t√∂bb szabadgy√∂k√∂t √©p√*teni, ez√°ltal egyre nagyobb m√©rt√©k√Ľ sejtk√°rosod√°st l√©trehozni.

Mi t√∂rt√©nik ekkor? A sz√*v-√©rrendszerben az arteriosclerosis m√©rt√©ke n√Ķ, az erek rugalmass√°ga cs√∂kken. A szemben a szabadgy√∂k felhalmoz√≥d√°s k√∂vetkezt√©ben cataracta (sz√ľrke h√°lyog) alakulhat ki √©s minden sejt √∂reged√©snek indul.
Extr√©m esetben DNS-k√°ros√*t√≥ hat√°s is bek√∂vetkezik, amelynek talaj√°n daganatos sejtburj√°nz√°s indulhat el. Ezekt√Ķl a folyamatokt√≥l √≥vnak minket az antioxid√°nsok.






Számos olyan táplálkozási hibát tudunk elkövetni a
mindennapokban, amelyek hal√°los kimenetel√Ľ betegs√©gek kifejl√Ķd√©s√©t fokozz√°k:


magas tel√*tett zs√*rfogyaszt√°s,
iparilag el√Ķ√°ll√*tott h√ļsterm√©kek,
t√∂bbsz√∂r felforr√≥s√*tott olajban s√ľt√∂tt illetve grillezett h√ļsok,
avas zs√*rok √©s olajok,
nitrit √©s nitr√°tvegy√ľleteket tartalmaz√≥ √©telek (a m√Ľtr√°gy√°ban tal√°lhat√≥ vegy√ľletek),
r√©gi, lej√°rt szavatoss√°g√ļ, avas √©telek (p√©ld√°ul a mogyor√≥, burgonya, gomba helytelen, hossz√ļ t√°rol√°sa, avasod√°sa sor√°n aflatoxin termel√Ķdik, amely rendk√*v√ľl m√©rgez√Ķ),
mosatlan gy√ľm√∂lcs√∂k,
mesters√©ges sz√*nez√©k,
rendszeres alkoholfogyaszt√°s (hasny√°lmirigy, gyomor, eml√Ķmirigyek, m√°j),
kloridos iv√≥v√*z.
Aranyh√°rmas

A leger√Ķsebb v√©delmi hat√°st h√°rom vitamin k√©pviseli: a C-√©s E-vitamin, valamint a b√©ta- karotin. Semmi k√©ts√©g afel√Ķl, hogy ezen vitaminok k√©pesek a sejtek v√©delm√©t biztos√*tani, az √∂reged√©si folyamatokat lass√*tani.L√°ssuk, melyek azok a t√©nyez√Ķk, amelyek a daganatos betegs√©gek kialakul√°sa ellen hatnak:



magas rosttartalm√ļ √©telek, mivel megtiszt√*tj√°k a belek fal√°t (teljes √Ķrl√©s√Ľ keny√©r, korpa, gy√ľm√∂lcs, z√∂lds√©g, olajos magok, stb.)
friss c√©kla, r√©pa, k√°poszta, sp√°rga √©s a bel√Ķl√ľk k√©sz√ľlt levek,
s√∂t√©tz√∂ld, narancss√°rga √©s s√°rga sz√*n√Ľ z√∂lds√©gek,
káposztafélék,
hagyma, fokhagyma,
legal√°bb 2 liter sz√©nsavmentes √°sv√°nyv√*z,
zöldtea.A gyulladásgátlók jótékony mellékhatása

Tanulm√°nyok sz√©les sk√°l√°ja bizony√*totta, hogy a non-szteroid gyullad√°sg√°tl√≥k (e.g. aspirin, ibuprofen, Omega-3 zs√*rsavak) alkalmaz√°sa cs√∂kkenti az eml√Ķr√°k (http://www.tozo.hu/services/betegseglexikon/view?id=297;KKID=FDFE205E-37D19A1E-56FC799F-1BB45B11) kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. A v√©d√Ķhat√°st √ļgy fejtik ki, hogy a gyullad√°sos COX-2 enzim aktiv√°ci√≥j√°t g√°tolj√°k, √*gy az eml√Ķtumor kialakul√°s√°t megakad√°lyozz√°k.

Az eml√Ķr√°k egy√ľtt j√°r a magas COX-2 √©s COX -1 gyullad√°sos g√©nek jelenl√©t√©vel, amelyek a gyullad√°sok kialakul√°s√°√©rt felelnek. Mint ahogyan a legt√∂bb betegs√©g eset√©n, az eml√Ķr√°k kialakul√°s√°ban is a gyullad√°s transzmisszi√≥ja v√°ltja ki a betegs√©g progresszi√≥j√°t. Ha a gyullad√°sos folyamatot blokkoljuk, akkor az eml√Ķ karcinoma progresszi√≥j√°t is le√°ll√*tjuk.
Alzheimer-k√≥rral, sz√*vinfarktussal, stroke (http://www.tozo.hu/services/betegseglexikon/view?id=31;KKID=FDFE205E-37D19A1E-56FC799F-1BB45B11)-kal kapcsolatos tanulm√°nyok szerint a COX-2 enzim kulcsszerepet j√°tszik a betegs√©gek kialakul√°s√°ban.Gyullad√°sg√°tl√≥ t√°pl√°lkoz√°s

Az anti-inflamm√°ci√≥s jelent√©se gyullad√°s ellenes. Az anti-inflamm√°ci√≥s sejtek aktiv√°l√°s√°ban is jelent√Ķs szerepe van a t√°pl√°lkoz√°snak. Ebben a zs√*rok kapj√°k a f√Ķszerepet. Ha t√ļls√°gosan sok tel√*tett zs√*rt (sert√©sh√ļs, vaj, felv√°gottak) √©s n-6 zs√*rsavat (kukorica, sz√≥ja) vagy t√ļl kev√©s n-3 zs√*rsavat (szez√°mmag, halolaj) fogyasztunk, akkor szervezet√ľnkben k√°ros√*t√≥ gyullad√°sos k√©miai anyagok szaporodnak fel. Ahhoz teh√°t hogy a stressz-szel am√ļgy is meggyeng√*tett sejtjeinket min√©l hamarabb regener√°lni tudjuk, az n-3 zs√*rsavat tartalmaz√≥ √©teleket √©rdemes nagyobb ar√°nyban fogyasztanunk, a tel√*tett zs√*rt vagy n-6 zs√*rsavat tartalmaz√≥ √©telek bevitel√©t pedig cs√∂kkenten√ľnk.

Az E-, a B6-vitamin, a cink √©s a niacin seg√*t a regener√°ci√≥ban az√°ltal, hogy k√©pes az anti-inflamm√°ci√≥s sejtek termel√Ķd√©s√©t fokozni.

Forr√°s: Cancer Research

motoros bandy
2010-06-25, 20:31
szia HANI! a minep hallotam egy sz√≥besz√©det miszerint a tulsok hal ev√©s k√°ros mivel van benne egy feh√©rje ,vagy aminsav ami nem j√≥ ha mindennap a szervezet√ľnkbe ker√ľl...bla bla bla.

k√©rlek fejtsd mi err√Ķl mi a v√©lem√©nyed ,ha esetleg hallot√°l ilysemir√Ķl valamit


el√Ķre is k√∂ssz

hani
2010-06-29, 12:21
Szia Bandy!
Megmondom √Ķsz√*nt√©n -b√°r lehet,hogy csak √©n vagyok t√ļls√°gosan t√°j√©kozatlan- √©n err√Ķl m√©g nem hallottam. Mindenesetre ut√°nan√©zek m√©g a k√©rd√©sednek.Egyenl√Ķre amit a halfogyaszt√°sr√≥l olvastam az csak a pozit√*v hat√°sokr√≥l sz√≥lt. Az√©rt nem veszem lez√°rt t√©m√°nak a k√©rd√©st;)

hani
2010-06-29, 12:38
A "kutat√°s" els√Ķ eredm√©nye...
De itt is legink√°bb a t√ļlzott √°llati eredet√Ľ feh√©rje fogyaszt√°s kapcs√°n eml√*tik a halat,mint k√°ros√*t√≥ √©telt/feh√©rjeforr√°st. Eddig m√©g nem tal√°ltam olyan h√*rt,ahol kimondottan a hallban l√©v√Ķ amin√≥sav k√°ros hat√°s√°r√≥l √*rn√°nak...
Azért beteszem a cikket, bár a lényeg a "sok" és a "növelheti" szavakon van, szerintem....;)

A sok √°llati feh√©rje fogyaszt√°sa n√∂velheti a n√Ķkn√©l a gyullad√°sos b√©lbetegs√©gek kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t - √°llap√*tott√°k meg tanulm√°nyukban francia kutat√≥k.

Franck Carbonnel √©s munkat√°rsai az American Journal of Gastroenterology c√*m√Ľ szaklapban k√∂z√∂lt√©k 67 ezer n√Ķ r√©szv√©tel√©vel zajlott k√∂vet√©ses vizsg√°latuk eredm√©nyeit.

A felm√©r√©sben 40 √©s 65 √©v k√∂z√∂tti n√Ķk sz√°moltak be √©trendj√ľkr√Ķl, valamint feljegyezt√©k azt is, hogy milyen eg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°k jelentkeztek n√°luk. Az √°tlagosan t√*z √©vig tart√≥ k√∂vet√©s alatt 77 n√Ķn√©l alakult ki gyullad√°sos b√©lbetegs√©g, kilencven sz√°zal√©kuk t√∂bb √°llati feh√©rj√©t evett az aj√°nlottn√°l. A kutat√≥k meg√°llap√*tott√°k, hogy azokn√°l a n√Ķkn√©l, akik a legt√∂bb feh√©rj√©t fogyasztott√°k, t√∂bb mint h√°romszor nagyobb volt a kock√°zata a gyullad√°sos b√©lbetegs√©gek megjelen√©s√©nek. Az is kider√ľlt, hogy a kock√°zatn√∂veked√©s f√Ķk√©nt a h√ļs- √©s halfogyaszt√°ssal √°llt √∂sszef√ľgg√©sben, nem a tejterm√©kek √©s a toj√°s, vagy a n√∂v√©nyi feh√©rj√©k gyakoribb √©trendbe iktat√°s√°val.

Kor√°bbi tanulm√°nyok a gyullad√°sos b√©lbetegs√©gek kifejl√Ķd√©s√©vel kapcsolatba hozt√°k m√°r a zs√*rok √©s egyes t√*pus√ļ cukrok nagyobb m√©rt√©k√Ľ fogyaszt√°s√°t, valamint a D vitamin hi√°ny√°t is.

Mint Carbonnel elmondta, az √°llati feh√©rj√©k em√©szt√©se sor√°n olyan mell√©kterm√©kek - p√©ld√°ul amm√≥nia √©s hidrog√©n-szulfid - keletkeznek, amelyek k√°rosak lehetnek, r√°ad√°sul a sok feh√©rj√©t tartalmaz√≥ √©trend megv√°ltoztathatja a b√©lfl√≥ra bakt√©rium-√∂sszet√©tel√©t is. A kutat√≥ hangs√ļlyozta, hogy nincs sz√ľks√©g az √°llati feh√©rj√©k teljes megvon√°s√°ra, a szok√°sos, kiegyens√ļlyozott √©trend javasolhat√≥.


(MTI)

hani
2010-07-19, 13:20
Egy√ľnk t√∂bb ny√ļlh√ļst ;)
A magyar lakoss√°g ny√ļlh√ļsfogyaszt√°sa messze elmarad a vil√°g√°tlagt√≥l, ami tal√°n annak is k√∂sz√∂nhet√Ķ, hogy ezt a h√ļsf√©l√©t kev√©sb√© ismerj√ľk, illetve mert a h√°zi√°llatk√©nt megszokott sz√Ķr√∂s kedvencr√Ķl elk√©pzelni sem merj√ľk, hogy a t√°ny√©rban vagy a faz√©kban v√©gezze.
Ennek ellen√©re kedvez√Ķ energia- √©s t√°panyag-√∂sszet√©tele miatt j√≥ sz√*vvel aj√°nlj√°k a dietetikusok is b√°rkinek, akinek fontos az eg√©szs√©ges √©s kiegyens√ļlyozott t√°pl√°lkoz√°s.

El√Ķny√∂s √∂sszet√©tel: A ny√ļlh√ļs rendk√*v√ľl gazdag feh√©rj√©ben (17-20 sz√°zal√©k) √©s esszenci√°lis aminosavakban, ellenben zs√*r- √©s koleszterintartalma alacsony. Kedvez√Ķ a vitamin- √©s √°sv√°nyianyag-tartalma is.
A sert√©s-, a marha- vagy a birkah√ļssal √∂sszevetve a ny√ļlh√ļsnak kisebb az energiatartalma is. El√Ķny√∂s √∂sszet√©tele miatt fogy√≥k√ļr√°z√≥knak, sz√*v- √©s √©rrendszeri betegeknek is megfelel√Ķ v√°laszt√°s. A ny√ļlh√ļs k√ľl√∂n√∂sen aj√°nlott magas v√©rnyom√°sban szenved√Ķk sz√°m√°ra, hiszen n√°triumtartalma is alacsony.

K√∂nny√Ľ h√ļsf√©le: A h√°ziny√ļl h√ļsa k√∂nnyen em√©szthet√Ķ, allergiz√°l√≥ hat√°sa nem ismert. Ezen tulajdons√°ga miatt k√ľl√∂n√∂sen aj√°nlott sz√°mos di√©t√°s √©trendben, s√Ķt biztons√°ggal fogyaszthatj√°k t√°pl√°l√©kallergi√°sok, gyermekek is.


V√°rand√≥san is j√≥ v√°laszt√°s: A r√©gi mond√°s szerint egy v√°rand√≥s n√Ķnek azt kell ennie, amit megk√*v√°n, ellenben a babona √ļgy tartotta, hogy ez al√≥l a ny√ļlh√ļs kiv√©telt jelent, hacsak nem akar a kismama ny√ļlsz√°j√ļ vagy ny√ļlarc√ļ gyermeknek √©letet adni.
A babon√°kat eloszlatva, √©s tudv√°n, hogy ez az elv√°ltoz√°s nem az elfogyasztott √©telekt√Ķl alakul ki, a ny√ļlh√ļs kifejezetten aj√°nlott a kismam√°knak is, hiszen jelent√Ķs forr√°sa a v√©rk√©pz√©shez n√©lk√ľl√∂zhetetlen B12-vitaminnak, √©s magas vastartalommal rendelkezik.

Vitaminokban gazdag: 100 g ny√ļlh√ļs elfogyaszt√°sa a napi sz√ľks√©glet 8 sz√°zal√©k√°t fedezi B2-vitaminb√≥l, 10 sz√°zal√©k√°t B5-vitaminb√≥l, 17 sz√°zal√©k√°t B6-vitaminb√≥l, 55 sz√°zal√©k√°t B3-vitaminb√≥l, √©s kiel√©g√*ti teljes B12-vitamin-sz√ľks√©glet√ľnket.


A t√°panyagok hasznosul√°sa kedvez√Ķ: A hasznos t√°panyagokb√≥l a lehet√Ķ legt√∂bb jut bel√Ķle a szervezetbe; a ny√ļlh√ļs esszenci√°lisaminosav-hasznos√*t√°sa p√©ld√°ul 30 sz√°zal√©kkal jobb a csirkeh√ļs√©n√°l.

Hol vegy√ľk, hogyan k√©sz√*ts√ľk el? A magyar ny√ļlh√ļs min√Ķs√©ge kiv√°l√≥, a hazai piacokon √©s egyes √°ruh√°zl√°ncokban ny√ļlgerincet, ny√ļlcombot vehet√ľnk, ak√°r fil√©zve is.

Az id√Ķsebb h√°ziny√ļlb√≥l c√©lszer√Ľ levest, p√∂rk√∂ltet vagy ny√ļlpaprik√°st f√Ķzni. A fiatalabb h√ļs√ļ h√°ziny√ļl √*ze a csirk√©re, illetve a borj√ļh√ļsra eml√©keztet, friss (z√∂ld)f√Ľszerekkel √©s z√∂lds√©gekkel a baromfih√ļs mint√°j√°ra b√°rmilyen form√°ban elk√©sz√*thet√Ķ, √©s kifejezetten √*zletes grillezve is. A h√°ziny√ļlhoz egyar√°nt illik a fokhagyma, a feketebors, a rozmaring, a t√°rkony, a kakukkf√Ľ √©s az √°fonyalekv√°r.

hani
2010-07-22, 11:20
AMIKOR MEGISZOL EGY POH√ĀR K√ďL√ĀT : v√°ltoz√°sok a szervzetben

Vajon a rekl√°mokban mi√©rt j√°r egy√ľtt a k√≥la a mosolyg√°ssal? Mert elsz√°llsz t√Ķle. Igaz, a kokaint k√∂zel 100 √©ve elt√°vol√*tott√°k bel√Ķle - ugyanis felesleges volt.

Az els√Ķ 10 percben

Egy poh√°r k√≥l√°t, ha megiszol, 10 te√°skan√°lnyi cukor bomb√°zza meg a szervezetedet (a napi aj√°nlott bevitel 100 sz√°zal√©ka). Az√©rt nem h√°nysz azonnal az √©mely√*t√Ķ √©dess√©gt√Ķl, mert a foszforsav elkend√Ķzi az √*z√©t, √*gy magadban tudod tartani.


20 perc ut√°n

A v√©rcukorszinted megugrik, ami az inzulintermel√©s robban√°sszer√Ľ beindul√°s√°t eredm√©nyezi. A m√°jad erre √ļgy reag√°l, hogy minden cukrot, amihez csak hozz√°f√©r, zs√*rr√° alak√*t √°t. (√Čs ebben a pillanatban abb√≥l, bizony, nincs hi√°ny).


A 40. percnél

A koffein felsz√*v√≥d√°sa teljes. A pupill√°id kit√°gulnak; a v√©rnyom√°sod megemelkedik; reakci√≥k√©nt a m√°j m√©g t√∂bb cukrot juttat a v√©r√°ramba. Az adenozin receptorok az agyunkban g√°tl√≥dnak, ami megakad√°lyozza, hogy el√°lmosodj√°l.


45 perc elteltével

Szervezeted fokozza a dopamintermel√©st, ami serkenti az agy √∂r√∂mk√∂zpontjait. Fizikailag egy√©bk√©nt a heroin is ugyan √*gy m√Ľk√∂dik.


Egy √≥ra m√ļlva

A foszforsav megk√∂ti a kalciumot, a magn√©ziumot √©s a cinket a b√©lben, ami √ļjabb l√∂k√©st okoz az anyagcser√©ben. Ezt tet√©zi, hogy a rengeteg cukor √©s mesters√©ges √©des√*t√Ķszer fokozza a kalcium kiv√°laszt√≥d√°s√°t a vizeletben.


√Črezhet√Ķv√© v√°lik a koffein v√*zhajt√≥ hat√°sa. (Pisilned kell.) Ez garant√°lja, hogy ki√ľr√*ted magadb√≥l a csontjaid sz√°m√°ra sz√ľks√©ges megk√∂t√∂tt kalciumot, magn√©ziumot √©s cinket, valamint a n√°triumot, az elektrolitokat √©s a vizet.


Miut√°n a benned zajl√≥ p√∂rg√©s lecsillapodik, lezuhan a v√©rcukorszint. Ingerl√©kenny√© illetve lomh√°v√° v√°lsz. Mostanra sz√≥-szerint kipisilted a k√≥l√°ban l√©v√Ķ √∂sszes vizet. Ezt a ki√ľr√*tett vizet azonban olyan √©rt√©kes t√°panyagokkal t√∂lt√∂tted fel, amelyeket a szervezeted hidrat√°l√°sra, illetve er√Ķs csontok √©s fogak √©p√*t√©s√©re haszn√°lhatott volna fel.


Ezt k√∂veti a k√∂vetkez√Ķ n√©h√°ny √≥r√°ban a koffein szintj√©nek zuhan√°sa is. (Doh√°nyosok eset√©ben mind√∂ssze k√©t √≥ra alatt.)

Val√≥j√°ban nem is a k√≥la az ellens√©g, hanem az az √≥ri√°si cukoradag, koffein √©s a foszforsav kombin√°ci√≥ja, ami a legt√∂bb sz√©nsavas √ľd√*t√Ķitalban megtal√°lhat√≥. A l√©nyeg teh√°t a m√©rt√©k!


Medipress

motoros bandy
2010-07-22, 18:04
az √≥tvarh√ľly√©k igy√°k csak a sok fost,cukros mocskokat..

, √©n az izot√≥ni√°s italra szavazok ,b√°tr most fogyott ki a k√©szletem,,de m√°r endelem is az ujjat f√Ķleg igy ny√°ron.

Tomy
2010-07-23, 00:59
N√©ha n√©ha elmegy egy ilyen fajta √ľdit√Ķ, de az hogy mind√*g azt √©n nem b√*rn√°m ki.
√Čs pedig ismerek olyat aki napi 2 liter k√≥l√°t megiszik.
H√°t nem semmi.....

hani
2010-07-23, 13:15
....... én sajnos olyat is ismerek,aki a gyerekének (7! éves) is megengedi a napi 2l kóla fogyasztást...:eek::eek::eek:

Tomy
2010-07-23, 18:28
Na ez már még komolyabb baj......

motoros bandy
2010-07-23, 19:41
....... én sajnos olyat is ismerek,aki a gyerekének (7! éves) is megengedi a napi 2l kóla fogyasztást...:eek::eek::eek:
h√ľha na annek a kedves idi√≥ta sz√ľl√∂nek kifejezetten el√Ķirn√©k 6 liter k√≥la fogyaszt√°st naponta!

nyilván anyuci ugy néz ki mint egy telefosott tejes zsacskó,dehát mások az önmagunk felé támasztott igények nem vagyunk egyformák.

megint utalni lehetne arra ha gyerekkortól normálisan étkeznének az emberek nem lenne ennyi érrendszeri betegség bla bla...


deh√°t leirni is felesleges ugy is telibefoss√°k az okoskod√°som...

ez tapasztalat..lehet nem k√©ne olyan bunk√≥n el√Ķdanom? heeh lehet:D

hani
2010-07-27, 14:15
Az √©h√*ns√©g idej√©n sz√ľletett feln√Ķttekn√©l nagyobb a diab√©tesz kock√°zata

Azokn√°l a k√*nai k√∂z√©pkor√ļ feln√Ķttekn√©l, akik az 1950-es √©s 60-as √©vekben sz√ľlettek, amikor az orsz√°gban a legnagyobb volt az √©h√*ns√©g, nagyobb a kock√°zata a rendellenesen magas v√©rcukorszintnek, mint azokn√°l, akik p√°r √©vvel kor√°bban vagy k√©s√Ķbb j√∂ttek a vil√°gra - √°llap√*totta meg egy amerikai tanulm√°ny.

A Diabetes c√*m√Ľ szakfoly√≥iratban k√∂zz√©tett tanulm√°ny eredm√©nye al√°t√°masztja azt az elm√©letet, hogy a magzati fejl√Ķd√©s alatti t√°panyag-ell√°totts√°g √©s n√∂veked√©s befoly√°solhatja a kettes t√*pus√ļ cukorbetegs√©g kialakul√°s√°nak es√©ly√©t a k√©s√Ķbbi √©letben.


Mint Frank B. Hu kutat√°svezet√Ķ, a bostoni Harvard Egyetem k√∂zeg√©szs√©g√ľgyi fakult√°s√°nak munkat√°rsa eml√©keztetett r√°, kor√°bbi vizsg√°latok p√©ld√°ul √∂sszef√ľgg√©st tal√°ltak a kis sz√ľlet√©si s√ļly √©s a feln√Ķttkori nagyobb diab√©teszkock√°zat k√∂z√∂tt. A kis s√ļllyal sz√ľletett feln√Ķttekn√©l nagyobbnak tal√°lt√°k a sz√*v- √©s veseprobl√©m√°k kock√°zat√°t is.


Hu √ļgy v√©li, mindez a 2-es t√*pus√ļ cukorbetegs√©g √ļgynevezett "fejl√Ķd√©si eredet" hipot√©zis√©t er√Ķs√*tik meg. Az elm√©let szerint a terhess√©g alatti hi√°nyos t√°pl√°lkoz√°s oly m√≥don v√°ltoztathatja meg a magzati fejl√Ķd√©st, hogy √©letfogytig hat√°ssal van az anyagcser√©re √©s a betegs√©g kock√°zat√°ra.


√Āllatk√*s√©rletek eredm√©nyei utalnak arra, hogy a t√°panyag-ell√°totts√°g hi√°nyai a magzati korban befoly√°solhatj√°k a hasny√°lmirigy inzulintermel√Ķ sejtjeinek m√Ľk√∂d√©s√©t. Az inzulin az a hormon, amely a v√©rcukorszintet szab√°lyozza. Emberekn√©l a szervezet inzulinra adott v√°lasz√°nak probl√©m√°i a 2-es t√*pus√ļ diab√©tesz kialakul√°s√°hoz vezetnek.


Hu √©s csoportja 7874 olyan k√*nai feln√Ķttet vont be tanulm√°ny√°ba, akik 1954 √©s 1964 k√∂z√∂tt sz√ľlettek. Az 1959. okt√≥ber 1. √©s 1961. szeptember 30. k√∂z√∂tt sz√ľletetteket sorolt√°k abba a csoportba, amelynek magzati fejl√Ķd√©si ideje alatt √©h√*ns√©g volt az orsz√°gban. Az ebbe a csoportba tartoz√≥ emberek hat sz√°zal√©k√°n√°l √°llap√*tottak meg t√ļl magas v√©rcukorszintet (hiperglik√©mi√°t), m√*g az 1961 okt√≥bere ut√°n sz√ľletettekn√©l ez az ar√°ny csak k√©t sz√°zal√©k volt.


A kutat√≥k k√ľl√∂n√∂sen er√Ķsnek tal√°lt√°k a kapcsolatot a magzati fejl√Ķd√©s alatti alult√°pl√°lts√°g √©s a hiperglik√©mia k√∂z√∂tt azokn√°l, akik nem a hagyom√°nyos k√*nai, hanem az √ļgynevezett nyugati t√*pus√ļ √©trenden √©ltek. N√°luk 19 sz√°zal√©k volt a t√ļl magas v√©rcukorszint el√Ķfordul√°si ar√°nya.


Medipress

hani
2010-07-28, 13:49
A T√ĖKMAGOLAJ

A t√∂kmag Isten zseb√©b√Ķl potyogott a f√∂ldre – mondt√°k r√©gen, √©s a n√©pgy√≥gy√°szatban ennek megfelel√Ķ rangban is kezelt√©k. √Črdekes, hogy m√°r akkor is els√Ķsorban h√≥lyag- √©s prosztataprobl√©m√°k kezel√©s√©re.

Erre alkalmas is! Hat√°sa ma m√°r nyilv√°nval√≥, √©s gy√≥gy√°szati c√©lra els√Ķsorban a h√©j n√©lk√ľli magvakb√≥l sz√°rmaz√≥, hidegen sajtolt t√∂kmagolaj megfelel√Ķ. √Člettani szempontb√≥l rendk√*v√ľl √©rt√©kes, ne haszn√°ljuk s√ľt√©sre-f√Ķz√©sre, √*gy meg√Ķrzi a t√∂kmagolaj gazdag √©s √©rt√©kes hat√≥anyag-tartalm√°t.

Védi az ereket

A t√∂kmag rendk√*v√ľl gazdag tel√*tetlen √©s t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rsavakban (√≥mega-3, √≥mega-6, √≥mega-9 zs√*rsav), amelyek bizony√*tottan cs√∂kkentik a koleszterinszintet, √©s hat√©konyan v√©dik ereinket az elmeszesed√©st√Ķl. Emiatt fontos szerepet t√∂ltenek be a sz√*v- √©s kering√©si, valamint agyi kering√©s rendelleness√©gek megel√Ķz√©s√©ben is.
Ha az ereink a kor el√Ķrehaladt√°val is j√≥l √°tj√°rhat√≥ak maradnak az oxig√©n- √©s t√°panyagd√ļs v√©r sz√°m√°ra, k√∂nnyen bel√°that√≥, hogy a jobban t√°pl√°lt szervek jobban tudnak szolg√°lni benn√ľnket. A statisztik√°k szerint a 40 √©s 60 √©ves f√©rfiak legal√°bb 60%-√°nak, a 60–70 √©ves koroszt√°ly 75%-√°nak okoz t√ľneteket a prosztat√°ja.

Bezzeg, ha enn√©nk a t√∂kmagot! Ebben a csod√°latos kis magban tal√°lhat√≥ egy delta-7 fitoszterol nev√Ľ anyag, amely a szel√©nnel kar√∂ltve enyh√*teni k√©pes a prosztataprobl√©m√°kon, illetve a panaszok j√≥ es√©llyel megsz√ľntethet√Ķk. Kutat√°sok azt igazolj√°k, hogy a t√∂kmagolaj k√ľl√∂n√∂sen gazdag antioxid√°nsokban (A- √©s E-vitaminban, koenzim-Q10-ben √©s a m√°r eml√*tett szel√©nben), amelyek a szabad gy√∂k√∂ket megk√∂tik, √*gy – t√∂bbek k√∂z√∂tt – lass√*tj√°k az √∂reged√©st, seg√*tik eg√©szs√©g√ľnk megtart√°s√°t, s√Ķt helyre√°ll√*t√°s√°t is!
Meglep√Ķ felfedez√©s, hogy v√*zben old√≥d√≥ antioxid√°nsok is tal√°lhat√≥k benne. Ezek v√©d√Ķszerepe m√©g jelent√Ķsebb az emberi szervezetben.

Cs√*ra form√°j√°ban szendvicsben is √©lvezhetj√ľk!

Ne feledkezz√ľnk el a cs√*r√°ztatott t√∂kmagr√≥l! Ezt sal√°t√°ra vagy kenyer√ľnkre sz√≥rva, ak√°r mindennap √©lvezhetj√ľk. Ha nehezen tudjuk beszerezni, √©s nem tudunk otthon cs√*r√°ztatni sem, egy√ľk kapszul√°zva, √°ld√°sos √©lettani hat√°s√°t √ļgy is tapasztalhatjuk. A t√∂kmagot ledar√°ljuk, √*zes√*tj√ľk, √*gy nagyon finom szendvicskr√©met k√©sz√*thet√ľnk bel√Ķle.
A t√∂kmagolajhoz pedig szerencs√©re m√°r el√©g k√∂nnyen √©s sok helyen hozz√° lehet jutni. Fogyaszthatjuk sal√°ta√∂ntetk√©nt, reggel pir√*t√≥sra vaj helyett, de ak√°r mag√°ban is naponta egy ev√Ķkan√°llal. Magas E-vitamin-tartalm√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen afrodizi√°kumk√©nt is meg√°llja a hely√©t. Javasolt nemcsak az uraknak, hanem a h√∂lgyeknek is, mivel a simaizomzatok er√Ķs√*t√©s√©ben is seg√*ts√©g√ľnkre lehet, arra pedig mindenkinek sz√ľks√©ge lehet.

motoros bandy
2010-07-28, 23:16
A t√∂kmag Isten zseb√©b√Ķl potyogott a f√∂ldre ,mert neki m√°r nem kellet,,√©s igy sz√≥lt! egy√©tek *******ok j√≥ √©tv√°gyat k√∂sz√∂nj√ľk hogy a NEKEMM√ĀNEMK√ē√ē √©ttermet v√°lasztott√°tok..

Christy
2010-08-05, 20:44
A sokoldal√ļ coca-cola, azaz mi mindenre haszn√°lhatjuk iv√°s helyett



Egy internetes f√≥rumr√≥l olvastam: „A fiamnak megtiltottam a barna l√∂tty fogyaszt√°s√°t.
Nem √©rtette. Magyar√°zatk√©nt beledobtam egy f√©lliteres Cola-ba a frissen kihullott tejfog√°t. A fog k√©t h√©t alatt nyom n√©lk√ľl elt√Ľnt. A gyerek az√≥ta nem iszik Cola-t”.

Hasznos információk

· A Cola akt√*v hat√≥anyaga a foszfor-sav, melynek ph √©rt√©ke 2,8. Egy vassz√∂get n√©gy nap alatt old fel. A foszfor-sav kioldja a csontokban l√©v√Ķ k√°lciumot √©s hozz√°j√°rul a csontritkul√°s kialakul√°s√°hoz.

· A Cola forgalmaz√≥k m√°r h√ļsz √©ve haszn√°lj√°k a teheraut√≥k motorter√©nek tiszt√*t√°s√°ra.

· Az USA t√∂bb √°llam√°ban a balesetek ut√°n az √ļttesten maradt v√©rt t√°vol√*tj√°k el vele.

· A Cola kiv√°l√≥ wc-kagyl√≥ tiszt√*t√≥: √∂nts√∂n bele egy dobozos Cola-t a kagyl√≥ba √©s hagyja ezt a csodaszert egy √≥r√°n √°t hatni, ut√°na √∂bl√*tse le. A kagyl√≥ marad√©ktalanul tiszta lesz.

· Rozsdafoltok elt√°vol√*t√°sa kr√≥mozott fel√ľletr√Ķl: d√∂rzs√∂lje be e fel√ľletet egy Cola-ba √°ztatott aluf√≥li√°val… Ha ken√Ķanyagot akar elt√°vol√*tani a sz√∂vetb√Ķl, √∂nts√∂n bele a mos√≥g√©pbe a mos√≥szer mell√© egy doboz Cola-t √©s √ļgy futtassa le a programot.

· A Cola marad√©ktalanul elt√°vol√*tja a sz√©lv√©d√Ķ szennyez√Ķd√©seit is. Stb., stb., stb…

(Z√∂ld √ļjs√°g 2004.11.03. Forr√°s: Augenauf – Germany, ford√*totta K√Ķszegi P√©ter)

motoros bandy
2010-08-06, 06:53
na ezt a kólás budisósavat kipróbálom.
el kel ismernem hogy inform√°ltabb vagy mint √©n,,√©s √©n m√©g s√©rtegettelek,,,h√°t h√ľde h√ľlye v√≥tamm hudee hudeeee

hani
2010-08-26, 11:56
A CIVILIZ√ĀCI√ď √ĀTKA : magas koleszterinszint

A r√©gi korok emberei m√©g nem ismert√©k a koleszterin fogalm√°t, √*gy a magas koleszterinszint k√°ros hat√°sair√≥l sem √©rtes√ľlhettek. Ennek ellen√©re eg√©szs√©gesebben t√°pl√°lkoztak, mint korunk emberei. Vajon mit ettek √Ķk √©s hol rontottuk el mi?

Bölcsek lakomája

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/61/3361/3361_1.jpgT√°pl√°l√©kainkat, t√°pl√°lkoz√°si szok√°sainkat, t√°pl√°lkoz√°s-t√∂rt√©n√©szek kutatj√°k az √≥kort√≥l napjainkig. Tapasztalataikat az orvostudom√°ny is hasznos√*tja, hiszen eg√©szs√©gi √°llapotunk √©s t√°pl√°lkoz√°si szok√°saink k√∂z√∂tt szoros az √∂sszef√ľgg√©s.
Az √≥kori latin √©s g√∂r√∂g √*r√°sokban rengeteg inform√°ci√≥t tal√°lunk a korabeli t√°pl√°l√©kokr√≥l √©s t√°pl√°lkoz√°si szok√°sokr√≥l. Egyiptom sz√°raz √©ghajlat√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen, r√©g√©szeknek siker√ľlt az √≥korb√≥l sz√°rmaz√≥ √©telmaradv√°nyokra bukkanniuk. G√∂r√∂gorsz√°gi √°sat√°sokon sokkal kevesebb t√°rgyi eml√©k ker√ľlt el√Ķ. A F√∂ldk√∂zi tenger vid√©k √≥kori lak√≥inak √©trendje f√Ķk√©nt z√∂lds√©gb√Ķl √©s gy√ľm√∂lcsb√Ķl √°llt. A tengerparton √©l√Ķk leggyakoribb √©tele a hal volt.
Egyed√ľl√°ll√≥ t√∂rt√©neti forr√°s a B√∂lcsek lakom√°ja c√*m√Ľ 15 k√∂tetes, i. sz. 200 k√∂r√ľl keletkezett m√Ľ. √ćr√≥ja, a g√∂r√∂g Athenaeus, a mai Alexandri√°t√≥l d√©lkeletre fekv√Ķ Naukratiszb√≥l sz√°rmazott. √ćr√°s√°ban egy hosszadalmas lakom√°r√≥l olvashatunk. A szokatlan lakom√°n a vend√©gek ev√©s k√∂zben arr√≥l csevegnek, milyen min√Ķs√©g√Ľ √©s honnan sz√°rmazik az √©tel, amelyet fogyasztanak.
Az √©tkez√©s val√≥s√°gos √ľnnep az √*nyenceknek, √©s minden r√©sztvev√Ķ irodalmi id√©zetekkel t√°masztja al√° √©rvel√©s√©t. Athenaeus nev√©hez ma k√∂zel 1500 sz√∂veget k√∂tnek, ezeknek azonban m√°r csak alig 15 sz√°zal√©ka l√©tezik. Ezek a m√Ľvek arr√≥l tan√ļskodnak, mik√©nt k√©sz√*tett√©k el az √©teleket, hogyan fogyasztott√°k el √Ķket, √©s hogyan illeszkedett az ev√©shez kapcsol√≥d√≥ teljes szok√°srendszer az akkori emberek mindennapjaiba. Louis Grivetti a Kaliforniai Egyetem (Davis) t√°pl√°lkoz√°s-t√∂rt√©n√©sze kutat√°sainak k√∂z√©ppontj√°ban is ez a m√Ľ √°ll.


Mit ettek az ókori olimpikonok?

A legkor√°bbi feljegyz√©sek sajtban √©s gy√ľm√∂lcsben gazdag √©trendet √*rnak el√Ķ az olimpikonoknak, √°m ez az √©trend az id√Ķk sor√°n egyre t√∂bb √©s t√∂bb h√ļst tartalmazott. A m√Ľben szerepel a krot√≥ni Mil√≥n, aki hat olimpi√°n nyerte el a gy√Ķztesnek kij√°r√≥ koszor√ļt.
Az √≥kori olimpikonok √°ltal√°ban a g√∂r√∂g v√°ros√°llamok t√°rsadalm√°nak fels√Ķ r√©teg√©b√Ķl ker√ľltek ki, hiszen csak a tehet√Ķsebb csal√°dok engedhett√©k meg maguknak, hogy gyermekeiket feh√©rj√©ben gazdag h√ľvelyesekkel √©s h√ļsokkal etess√©k. Ut√≥bbiak m√°rpedig elengedhetetlenek az izmok fejleszt√©s√©hez.
Hierapoliszi Teod√≥rosz az atl√©tikai versenyekr√Ķl √*rva, id√©zi Athenaeust: Krot√≥ni Mil√≥n naponta kilenc kil√≥ h√ļst √©s ugyanannyi kenyeret evett meg, √©s h√°rom kancs√≥ bort ivott. Olimpi√°ban a v√°ll√°ra vett egy n√©gy√©ves bik√°t, √©s k√∂r√ľlhordozta a stadionban, majd felszeletelte az √°llatot √©s egymag√°ban ette meg egy nap alatt.

H√ļs√Ķr√ľlet

Francine Segan √©telt√∂rt√©n√©sz szerint az egyik √≥kori atl√©ta t√∂bb fut√≥versenyt is megnyert, pedig csakis h√ļst fogyasztott.
A sportol√≥ sikerei val√≥s√°gos h√ļs√Ķr√ľletet v√°ltottak ki, hiszen a kor m√°s di√©t√°i tiltott√°k a keny√©rf√©l√©k fogyaszt√°s√°t verseny el√Ķtt, √©s ink√°bb sz√°r√*tott f√ľg√©t javasoltak helyette. Segan egy kor√°bbi kutat√°sa kapcs√°n kezdett el az √≥kori √©tkez√©si szok√°sokkal foglalkozni.
Mikor a renesz√°nsz konyh√°j√°t kutatta, r√°j√∂tt, hogy abban az id√Ķben az √©telekben is visszany√ļltak a klasszikus korokhoz. Azon lep√Ķd√∂tt meg a legjobban, h√°ny ma mindenna****k sz√°m√*t√≥ eledel sz√°rmazik az √öjvil√°gb√≥l - p√©ld√°ul a kukorica, a csokol√°d√© vagy a van√*lia. √Črdekes, hogy a paradicsom ma a mediterr√°n konyha szerves r√©sze, pedig az √≥kor ut√°n j√≥val k√©s√Ķbb honosodott meg ezen a vid√©ken.

Hol rontottuk el?

Magyarorsz√°gon a II. vil√°gh√°bor√ļ el√Ķtt az emberek - n√©h√°ny √*ns√©ges esztend√Ķt√Ķl eltekintve - jobban, de legal√°bbis b√Ķs√©gesebben t√°pl√°lkoztak, mint A II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n.
Az els√Ķ jelz√©sek arra figyelmeztettek, hogy a k√∂z√©pkor√ļ n√©pess√©gben, f√Ķleg, de nem kiz√°r√≥lag a f√©rfi popul√°ci√≥ban a hal√°loz√°si viszonyok rosszabbodtak. A hal√°loz√°si ar√°ny emelked√©se nagyobbr√©szt a sz√*v vagy az agy √©rrendszer√©ben bek√∂vetkezett katasztr√≥fa, illetve rosszindulat√ļ daganat k√∂vetkezm√©nye volt.
Az √*ns√©g, a sz√Ľk√∂ss√©g ut√°n, a t√°rsadalom szinte teljes foglalkoztatotts√°ga l√©nyeg√©ben mindenkinek el√©g j√∂vedelmet juttatott ahhoz, hogy r√©gebben elk√©pzelhetetlen m√©rt√©kben fogyasszon. Az √ļj fogyaszt√≥i kult√ļra az eg√©sz t√°rsadalomban √°ltal√°noss√° v√°lt.
Az id√Ķsebbek, a magasabb iskolai v√©gzetts√©g√Ľek, jobban tudtak v√©dekezni a nemk√*v√°natos mell√©khat√°sok ellen, a tapasztalatlan fiatalok, az alacsonyabb iskolai v√©gzetts√©g√Ľek kev√©sb√©. Olyan r√©tegek, nagyobbr√©szt iskol√°zatlan, vagy kev√©sb√© iskol√°zott fiatalok jutottak √°lland√≥, sz√°mukra jelent√Ķs j√∂vedelemhez, akik k√©ptelenek voltak ezzel √©sszer√Ľen gazd√°lkodni.
V√©dtelenek voltak a rekl√°m, a m√©dia, a t√∂megkommunik√°ci√≥ nyom√°s√°val szemben, √©s a gyorsan j√∂tt p√©nzt gyorsan el is vert√©k - t√∂bbek k√∂z√∂tt - cigarett√°ra, italra √©s sz√ľks√©gtelen√ľl magas kal√≥ria- √©s koleszterintartalm√ļ √©lelmiszerekre, amelyekhez kor√°bban nem jutottak hozz√°, de most t√ļl sokat fogyasztottak bel√Ķl√ľk.
A rendszeres testmozg√°s az iskolai √©vek ut√°n, m√°r tizen√©ves korban elmaradt. Az eg√©szs√©gk√°ros√*t√≥ magatart√°sform√°k az esetek egy r√©sz√©ben r√∂gz√ľltek, √©s kedvez√Ķtlen√ľl befoly√°solt√°k f√Ķleg a k√∂z√©ps√Ķ √©letszakasz megbeteged√©si √©s hal√°loz√°si viszonyait.
A k√∂zeg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°k √ļj, ellentmond√°sos szociol√≥giai jelens√©gek k√∂vetkezm√©nyei voltak.
A hagyom√°nyos √©trend √©s hossz√ļ ideig az "egyszer j√≥llakni" szindr√≥ma, a "b√©ket√°bor" alkoholizmusa, az eg√©szs√©gtudatos magatart√°s hi√°nya √©s az abuzusokat (is) eln√©z√Ķ, √∂sszekacsint√≥ etosz, valamint a megel√Ķz√©s elhanyagol√°sa lok√°lis √©s t√°rsadalomf√ľgg√Ķ saj√°toss√°gok.

hani
2010-08-30, 14:31
Ismerj√ľk meg a sz√Ķl√Ķt!

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/68/3268/3268_1.jpg A bogy√≥s gy√ľm√∂lcs√Ľek csal√°dj√°ba tartoz√≥ sz√Ķl√Ķ (vitis vinifera) Kis-√Āzsi√°b√≥l sz√°rmazik, de a K√°rp√°t-medenc√©ben kor√°n meghonosodott, a legr√©gebben termesztett gy√ľm√∂lcseink k√∂z√© tartozik.
A sz√Ķl√Ķtermel√©s v√©gigk√*s√©ri az emberis√©g t√∂rt√©nelm√©t √©s kult√ļr√°j√°t a hom√©roszi id√Ķkt√Ķl kezdve. Magyarorsz√°gon m√°r a r√≥maiak, az avarok is foglalkoztak vele.

Sz√°mtalan sz√*n√Ľ √©s √*z√Ľ, bogy√≥nagys√°g√ļ fajt√°ja ismert, az apr√≥ szem√Ľ, szinte fekete f√©lvad fajt√°t√≥l az ujjbegynyi s√°rga "kecske*****√Ľ" nemes√*tett csemegesz√Ķl√Ķig. Megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk bor √©s csemegesz√Ķl√Ķ fajt√°kat, de sok fajta √ļn. kett√Ķs hasznos√*t√°s√ļ (p√©ld√°ul Oporto, Chasselas, Irsai Oliver).



Miért jó?

A l√©d√ļs gy√ľm√∂lcs√∂k k√∂z√ľl 18 sz√°zal√©kos vagy magasabb cukortartalma miatt a legnagyobb energiatartalm√ļ gy√ľm√∂lcs. A sz√Ķl√Ķ 6-9 g feh√©rj√©t, 5 g zs√*rt; 180 g sz√Ķl√Ķcukrot, 5 g szerves s√≥t, 130 g rostot tartalmaz kilogrammonk√©nt, mintegy hetven sz√°zal√©ka v√*z.
√ćgy √©rthet√Ķ, hogy ak√°r eg√©szben, ak√°r levet facsarva bel√Ķle friss√*t√Ķ, t√°panyagban d√ļs, √©rt√©kes √©lelmiszer. C- vitamintartalma alacsony, 5 mg/100 g).
A sz√Ķl√Ķ a szervezet sz√°m√°ra k√∂zvetlen√ľl is felhaszn√°lhat√≥ cukrot - sz√Ķl√Ķcukrot - tartalmaz, ez√©rt k√ļraszer√Ľen is aj√°nlhat√≥ v√©rszeg√©ny, legyeng√ľlt szervezet sz√°m√°ra, daganatos betegs√©gek, sz√©kreked√©s, arany√©r, mindenf√©le gyullad√°sos megbeteged√©s gy√≥gyszerek√©nt √©s n√Ķi betegs√©gekre is.

Maga a gy√ľm√∂lcsh√ļs illetve l√© is rendk√*v√ľl gazdag t√°panyagforr√°s, r√°ad√°sul a sz√Ķl√Ķ h√©j√°ban √©s magj√°ban antioxid√°nsok, gy√≥gy√*t√≥ erej√Ľ √°sv√°nyi anyagok tal√°lhat√≥k, mint p√©ld√°ul a k√°lium √©s a szel√©n. A sz√Ķl√Ķmag kivonata, a sz√Ķl√Ķmag-olaj seg√*t megv√©deni az agyat √©s az idegrendszert a k√°rosod√°st√≥l, er√Ķs√*ti az √©rfalakat √©s megel√Ķzi az √©relmeszesed√©st.
J√≥ hat√°s√ļ lehet azok sz√°m√°ra is, akiknek valamilyen allergi√°juk, √*z√ľleti gyullad√°suk, vissz√©rt√°gulatuk, aranyer√ľk van.
Vitamin √©s √°sv√°nyi anyagtartalma, v√©rtiszt√*t√≥ hat√°sa miatt term√©szetes afrodizi√°kumk√©nt is sz√°mon tartj√°k.

Jó tudni!

Kozmetikai j√≥t√©kony hat√°st is tulajdon√*tanak neki: k√©slelteti a r√°ncok kialakul√°s√°t.
A sz√Ķl√Ķ term√©szetesen nemcsak eg√©szs√©ges, b√Ķterm√Ķ, friss√*t√Ķ, k√∂nnyen em√©szthet√Ķ gy√ľm√∂lcsk√©nt, hanem a bor√°szat legfontosabb alapanyagak√©nt is fontos szerepet t√∂lt be √©vsz√°zadok √≥ta.
J√≥ min√Ķs√©g√Ľ, tiszta, val√≥di sz√Ķl√Ķborb√≥l napi egy poh√°rnyi (2-3 dl) eg√©szs√©g√©re v√°lhat mindenkinek. "Ellenjavallt" azonban gyermekeknek, a terhes vagy szoptat√≥s kismam√°knak, a fokozottan √©rz√©keny m√°j√ļaknak, bizonyos gy√≥gyszerek fogyaszt√≥inak √©s term√©szetesen a g√©pkocsit vezet√Ķknek. A m√©rt√©kkel, helyes t√°pl√°lkoz√°s mellett elfogyasztott nemes borok sz√*vv√©d√Ķ, robor√°l√≥, √©tv√°gyjav√*t√≥, eg√©szs√©gmeg√Ķrz√Ķ hat√°sa ma m√°r bizony√*tott.
Az ezt a mennyis√©get jelent√Ķsen meghalad√≥, napi rendszeress√©ggel, f√ľgg√©sben megivott, net√°n pancsolt, sz√Ķl√Ķt sosem l√°tott borok viszont ugyanakkora bajt okozhatnak, mint b√°rmelyik szeszes ital.
http://media.hazipatika.com/cikkek/main/68/3268/3268_2.jpg

Hogyan fogyasszuk?

Ak√°r mindennapra aj√°nlhat√≥ egy poh√°r frissen pr√©selt sz√Ķl√Ķl√© vagy egy f√ľrt eg√©szs√©ges, √©rett sz√Ķl√Ķ reggel √©hgyomorra vagy f√©l √≥r√°val az √©tkez√©sek el√Ķtt.

√Čtkez√©s k√∂zben vagy ut√°na azonban ne egyenek sz√Ķl√Ķt, mert magas cukortartalma miatt igen k√∂nnyen megerjed; √*gy nem seg√*ti, hanem akad√°lyozza az em√©szt√©st.
V√°s√°rl√°skor, sz√ľretkor figyelni kell arra, hogy a sz√Ķl√Ķ nem ut√°n√©r√Ķ gy√ľm√∂lcs: ha savany√ļan szedik le, olyan is marad.
Min√©l s√∂t√©tebb √°rnyalat√ļ, ann√°l √©rt√©kesebb a szervezet sz√°m√°ra, a sz√*nes sz√Ķl√Ķ ugyanis antioxid√°nsokat tartalmaz.

Tippek-tan√°csok

Aj√°nlj√°k a sz√Ķl√Ķt k√ļraszer√Ľen is, amikor n√©h√°ny napig 3-4 √©tkez√©sre is sz√Ķl√Ķt fogyasztanak, 1-2 kg-ot a nap folyam√°n. Ez a ves√©kre, a b√©lrendszerre √©s a b√Ķrre is j√≥t√©kony hat√°s√ļ. Ez al√≥l kiv√©telt k√©peznek a cukorbetegs√©gben, epe-, vesebajokban √©s gyomorsavt√ļlteng√©sben szenved√Ķk.
√Čppen a sz√Ķl√Ķmag √©s -h√©j antioxid√°ns hat√°sa miatt a k√ļra sor√°n ne levet, hanem teljes sz√Ķl√Ķt fogyasszanak, √©rdemes a sz√Ķl√Ķszemeket √©s a h√©jat is j√≥l megr√°gni.;)

hani
2010-09-01, 16:13
Vitaminra sz√ľks√©g√ľnk van – ezt mindenki tudja. Most azt is megtudhatod, egyes vitaminokb√≥l mennyire van sz√ľks√©ged, vagy √©ppen hogyan biztos√*thatod term√©szetes √ļton √Ķket szervezeted sz√°m√°ra. S√Ķt azt is, ki fedezte fel a vitaminokat, √©s milyen t√©vhitek √©lnek benn√ľnk r√≥luk.
8 kis √©rdekess√©g, melyekr√Ķl tal√°n m√©g nem hallott√°l. Ha pedig m√°r ismered √Ķket, nem √°rt, ha eml√©keztet√ľnk a vitaminszed√©s fontoss√°g√°ra!
Tudtad? A WHO minim√°lisan napi 60 mg C-vitamin bevitel√©t aj√°nlja. Ez a mennyis√©g megegyezik egyetlen narancs, gr√©pfr√ļt vagy citrom C-vitamin-tartalm√°val.
Tudtad? A nyers paprika C-vitamin-tartalma t√∂bb mint k√©tszer akkora, mint a citrom√©, mely az egyik legd√ļsabb C-vitamin-forr√°sk√©nt √©l a k√∂ztudatban. A legt√∂bb C-vitamin az √Ķr√∂lt piros paprik√°ban van, 10 dkg 369 mg-ot tartalmaz, m√*g egy citromban 47 mg tal√°lhat√≥.
Tudtad? Egy feln√Ķtt B6-vitamin-sz√ľks√©glete 2 mg. Ha enn√©l t√∂bbet fogyasztasz, hossz√ļ t√°von k√°ros√*thatod √©rz√©kel√Ķ idegeidet.
Tudtad? Az egyik legjobb D-vitamin-forr√°s a napf√©ny. A Sza√ļd-Ar√°bi√°ban √©l√Ķ n√Ķk 70 sz√°zal√©ka D-vitamin-hi√°nyos, mert folyamatosan csadort viselnek. A csador tet√Ķt√Ķl talpig elfedi a test√ľket, √*gy nem √©ri √Ķket elegend√Ķ napf√©ny.
Tudtad? A fejl√Ķd√Ķ orsz√°gokban tapasztalhat√≥ √°ltal√°nos vitaminhi√°ny m√©rt√©ke konkr√©t sz√°mokkal kifejezhet√Ķ. Csak az A-vitamin kell√Ķ p√≥tl√°s√°val 2,5 milli√≥ gyermek elhal√°loz√°sa volna megel√Ķzhet√Ķ. A rokkants√°gban elt√∂lt√∂tt √©vekb√Ķl pedig k√∂r√ľlbel√ľl 40 milli√≥t lehetne a vitamin biztos√*t√°s√°val visszanyerni.
Tudtad? Mivel az A-vitamin k√∂zvetlen√ľl hat a l√°t√≥idegekre, ha sz√°m√*t√≥g√©pes munk√°t v√©gzel, fogyaszt√°s√°val elker√ľlheted a szem f√°radts√°g√°b√≥l ered√Ķ fejf√°j√°st, valamint cs√∂kkentheted szemk√°rosod√°sod m√©rt√©k√©t.
Tudtad? A lengyel–amerikai biok√©mikus, Casimir Funk (1884–1967) ismerte fel, hogy az √©lelmiszerekben vannak olyan alkot√≥r√©szek, amelyek elengedhetetlenek az eg√©szs√©g fenntart√°s√°hoz. Ezeket az elemeket vitaminoknak nevezte el.
Tudtad? Egy 1999-ben k√©sz√ľlt felm√©r√©s szerint a magyarok 40 sz√°zal√©ka pezsg√Ķtablett√°val, 30 sz√°zal√©kuk pedig multivitaminokkal eg√©sz√*ti ki a t√°pl√°lkoz√°ssal felvett vitaminokat. A marad√©k 30 sz√°zal√©k nem foglalkozik a vitaminok p√≥tl√°s√°val.

hani
2010-09-09, 13:38
Gy√≥gy√*t√≥ l√°z?
M√*g n√©h√°ny √©vtizede m√©g senki nem k√©rd√Ķjelezte meg az egyik legr√©gebbi gy√≥gym√≥dot, a l√°zcsillap√*t√°st, ma m√°r sokan √°testek a l√≥ m√°sik oldal√°ra. Azt √°ll√*tj√°k, hogy a l√°z egyenesen haszn√°l. Ez nyilv√°nval√≥an t√ļlz√°s, illetve betegs√©gfajt√°t√≥l, kort√≥l, √°ltal√°nos √°llapott√≥l is f√ľgg, de az√©rt √©rdemes meghallgatni az √©rveiket.

A „l√°zp√°rtiak” f√Ķ indoka az, hogy a l√°z fontos r√©sze a immunv√°lasznak, a szervezet fert√Ķz√©s elleni k√ľzdelm√©ben. A magasabb testh√Ķm√©rs√©klet aktiviz√°lja az immunrendszert, a szervezet v√©dekez√Ķ rendszer√©t, ami j√≥l nyomon k√∂vethet√Ķ √©lettani elv√°ltoz√°sokkal j√°r. √ćgy p√©ld√°ul, fokoz√≥dik a T-limfocita nev√Ľ immunsejtek aktivit√°sa, √©s l√°zn√°l cs√∂kken a v√©dekez√©sben r√©szt vev√Ķ cytokin nev√Ľ feh√©rje toxikus mell√©khatat√°sa is.

Bebizonyosodott, hogy egyes k√≥rokoz√≥k sem kedvelik a magasabb testh√Ķm√©rs√©kletet.Nemr√©g p√©ld√°ul Gartth Dixon, a University College London √©lettan√°sza tette k√∂zz√© a British Medical Journal nev√Ľ orvosi szaklapban a f√Ķleg agyh√°rtyagyullad√°st okoz√≥ Neisseria meningitidis nev√Ľ bakt√©riummal folytatott k√*s√©rleteit. Kider√ľlt, hogy ellent√©tben a norm√°lis h√Ķm√©rs√©klet√Ľ v√©rmint√°kkal, a 40 fokra meleg√*tett lombikokban a bakt√©riumok sz√°ma n√©h√°ny √≥ra alatt a tized√©re cs√∂kkent. Amib√Ķl r√∂gvest azt a k√∂vetkeztet√©st vont√°k le, hogy az agyh√°rtyagyullad√°sban szenved√Ķ l√°z√°t nem is √©rdemes levinni, mert ezzel egy fontos v√©dekez√Ķ eszk√∂z√©t√Ķl fosztjuk meg a szervezetet.
Az √©rvel√©s gyeng√©je az, hogy ez laborat√≥riumi k√*s√©rlet volt, √©s kev√©s korrekt in vivo, teh√°t „√©l√Ķben” elv√©gzett √©rvet sorakoztattak fel a l√°z gy√≥gy√*t√≥ hat√°sa mellett.

Gavin Barlow londoni belgy√≥gy√°sz m√°r meggy√Ķz√Ķbben √©rvelt a l√°z pozit√*v hat√°sa mellett. N√©gysz√°z t√ľd√Ķgyullad√°sban szenved√Ķ beteg k√≥rlefoly√°s√°t k√∂vette nyomon, √©s meglepve tapasztalta, hogy min√©l l√°zasabban vett√©k fel a betegeket, a Hull and East Yorkshire Hospital nev√Ľ int√©zet intenz√*v oszt√°ly√°ra, ann√°l nagyobb es√©ly√ľk volt a t√ļl√©l√©sre. M√*g a l√°ztalanok egyharmad√°t, addig a negyvenfokos vagy ak√°r ann√°l is magasabb h√Ķm√©rs√©klettel beutaltaknak csak a nyolc sz√°zal√©k√°t vesztett√©k el. A New Scientist tudom√°nyos foly√≥iratnak nyilatkoz√≥ Barlow ki is jelentette, hogy √Ķ bizony akkor nyugodtabb, ha a fert√Ķz√©sben szenved√Ķ beteg j√≥l bel√°zasodik… Azt az√©rt √Ķ is elismerte, hogy betegmint√°ja nem volt „tiszt√*tott”, mert nem vett√©k fi gyelembe az √©letkori saj√°toss√°gokat. M√°rpedig k√∂zismert, hogy az id√Ķsebbek l√°za nem szokott olyan magasra felsz√∂kni, √©s persze a korral gyeng√ľl az ellen√°ll√≥ k√©pess√©g is.
Akad persze korrekt, √ļn. randomiz√°lt √∂sszehasonl√*t√≥ vizsg√°lat is. A Miami Egyetem intenz√*v oszt√°ly√°n 82 kritikus √°llapot√ļ beteget vontak be egy k√*s√©rletbe. A bev√°logat√°s krit√©riuma az volt, hogy a magasabb h√Ķm√©rs√©klet nem jelentett plusz kock√°zati t√©nyez√Ķt az alapbetegs√©gre. A p√°ciensek egyik fel√©nek – a megszokott gy√≥gyelj√°r√°si protokoll szerint – m√°r 38,5 fok felett, a m√°siknak csak 40 fokn√°l csillap√*tott√°k a l√°z√°t. A Surgical Infection nev√Ľ szaklapban publik√°lt eredm√©nyek megd√∂bbent√Ķek voltak, √©s a vizsg√°latot kor√°bban meg kellett szak√*tani. Ugyanis abb√≥l a csoportb√≥l, amelyben hagyt√°k magasra sz√∂kni a l√°zat, csak egy beteget vesztettek el, m√*g a kor√°n megkezdett l√°zcsillap√*t√≥ kezel√©sben r√©szes√ľltek k√∂z√ľl heten meghaltak!
Mindennek ellen√©re a l√°zcsillap√*t√°s term√©szetesen fontos eszk√∂ze marad a medicin√°nak –√©s pont a s√ļlyos betegs√©gek eset√©n. Agyv√©rz√©s, agyk√°rosod√°s eset√©n p√©ld√°ul bebizony√*tott√°k, hogy a l√°z s√ļlyosb√*tja az idegrendszeri k√≥rt.
Az az√©rt megjegyzend√Ķ, hogy a gyerekekn√©l a sz√ľl√Ķk legnagyobb f√©lelme – teh√°t hogy magas h√Ķm√©rs√©kletn√©l l√°zg√∂rcs, azaz eszm√©letveszt√©ssel j√°r√≥ r√°ng√≥g√∂rcs l√©phet fel – alaptalan, ezt m√°ra tudom√°nyosan c√°folt√°k.
Nem a magas l√°z, hanem a hirtelen h√Ķm√©rs√©klet-v√°ltoz√°s a vesz√©lyes, na meg a velesz√ľletett hajlam, kisgyerekekn√©l, idegrendszeri t√ľnetekkel. R√°ad√°sul a l√°zg√∂rcs t√∂bbnyire a fert√Ķz√Ķ betegs√©gek els√Ķ jele, √©s olyan gyorsan kialakul, hogy l√°zcsillap√*t√≥val, √ļgymond, nem √©rdemes megel√Ķzni. Mert √ļgyis elk√©sett, √©s f√Ķleg hat√°stalan.
√ćgy h√°t az egyszer√Ľbb, h√©tk√∂znapi esetek gy√≥gy√*t√°s√°n√°l ma m√°r egyre t√∂bben megfontolj√°k, mikor √©s mennyi ideig adjanak l√°zcsillap√*t√≥t. Azt senki sem vonja k√©ts√©gbe, hogy a l√°zban √©g√Ķ gyereknek le kell vinni a l√°z√°t. Els√Ķsorban az√©rt, hogy javuljon a k√∂z√©rzete, hogy ne szenvedjen. √Ām m√©g n√°luk is balgas√°g lenne azt hinni, hogy ezzel meg is gy√≥gy√*tjuk √Ķket – a l√°zcsillap√*t√°s t√ľneti, nem oki kezel√©s.
A gy√≥gy√*t√≥ felfog√°s folyamatosan v√°ltozik. Gondoljunk bele: n√©h√°ny √©vtizede szinte rutinszer√Ľen minden megemelkedett testh√Ķm√©rs√©kletn√©l, ak√°r 37 f√∂l√∂tti h√Ķemelked√©sben is, azonnal a l√°zcsillap√*t√≥√©rt ny√ļltak. Ma m√°r 38 fok (v√©gb√©lben 38,5 fok) alatt a gyermekgy√≥gy√°szok nem aj√°nlj√°k a rutinszer√Ľ l√°zcsillap√*t√°st.

hani
2010-09-10, 13:07
4 titok, amit nem biztos,hogy tudtál eddig az almáról!

Az alma j√≥t√©kony hat√°saival bizony√°ra tiszt√°ban vagy, √°m ez a finom gy√ľm√∂lcs m√©g mindig tartogat meglepet√©seket. Ismerd meg 4 √ļjabb titk√°t!


1. Ragyog√≥ b√Ķrt var√°zsol
Arcb√Ķr√∂det remek√ľl felfriss√*ti √©s ragyog√≥v√° var√°zsolja egy k√∂nnyed√©n elk√©sz√*thet√Ķ z√∂ldalma maszk. A gy√ľm√∂lcs felt√∂lti nedvess√©ggel a b√Ķrt, a benne tal√°lhat√≥ gy√ľm√∂lcssavak pedig finomm√° teszik a von√°sokat.
V√°gj apr√≥ra egy z√∂ldalm√°t (h√©jastul), √©s turmixold √∂ssze f√©l cs√©sze sz√Ķl√Ķvel, egy ev√Ķkan√°l citroml√©vel √©s negyed cs√©sze aloe ver√°val. A s√Ľr√Ľ massz√°t kend fel az arcodra, a nyakadra √©s a dekolt√°zsodra, hagyd hatni 15 percig, majd meleg v√*zzel alaposan √∂bl√*tsd le.
http://www.wellnesscafe.hu/Root/Wellnesscafe/wellness/2010/4-titok-amit-nem-tudtal-az-almarol/shutterstock_46136041.jpg2. Seg√*ti a l√©gz√©st
Ne h√°mozd meg az alm√°t, miel√Ķtt megeszed, a h√©ja ugyanis egy kvercetin nev√Ľ antioxid√°nst tartalmaz, amely v√©di a t√ľd√Ķt a szennyez√Ķ anyagok k√°ros hat√°saival szemben. Egy tanulm√°ny azt is meg√°llap√*totta, hogy akik heti √∂t vagy t√∂bb alm√°t fogyasztanak, jobban m√Ľk√∂dik √©s eg√©szs√©gesebb a t√ľdej√ľk, mint azoknak, akik nem esznek ennyit ebb√Ķl a gy√ľm√∂lcsb√Ķl.
3. Fejb√Ķr√°pol√≥
Ha zavar a korp√°s fejb√Ķr, pr√≥b√°ld ki az almaecetet haj√°pol√≥ gyan√°nt! Ebben a folyad√©kban tal√°lhat√≥ hat√≥anyagok elt√°vol√*tj√°k a fejb√Ķrr√Ķl azokat a bakt√©riumokat, amelyek hozz√°j√°rulhatnak a korpa kialakul√°s√°hoz. Massz√*rozz be n√©h√°ny ev√Ķkan√°l almaecetet a frissen mosott fejb√Ķr√∂dbe, hagyd hatni egy-k√©t percig, majd alaposan √∂bl√*tsd le.
4. Der√©k-karcs√ļs√*t√≥
S√ľti receptekben helyettes√*tsd √©des√*tetlen almasz√≥sszal a vaj vagy olaj fel√©t! √ćgy egy term√©szetesen √©des desszertet kapsz, amely kevesebb zs√*rt tartalmaz, koleszterinmentes, s√Ķt kal√≥ri√°kb√≥l is sokkal kevesebbet viszel be a szervezetedbe.

hani
2010-09-14, 14:30
Teljesen ki√*rthatja a j√≥t√©kony bakt√©riumokat az antibiotikum
M√©g az enyh√©nek tartott antibiotikumok is s√ļlyosan lerombolhatj√°k a b√©lrendszerben √©l√Ķ mikrob√°k egyens√ļly√°t, ami bel√°thatatlan eg√©szs√©g√ľgyi k√∂vetkezm√©nyekkel j√°rhat - √*rt√°k amerikai kutat√≥k h√©tf√Ķn megjelent tanulm√°nyukban.

A h√°rom n√Ķ esettanulm√°nya alapj√°n levont k√∂vetkeztet√©seket az amerikai tudom√°nyos akad√©mia foly√≥irat√°ban, a PNAS-ben tett√©k k√∂zz√© a kaliforniai Stanford Egyetem kutat√≥i.
A n√Ķkn√©l - akik a ciprofloxacin nev√Ľ antibiotikumot szedt√©k - a j√≥t√©kony bakt√©riumok eg√©sz popul√°ci√≥it puszt√*totta el a szer, √©s olyan is akadt a vizsg√°ltak k√∂zt, akin√©l h√≥napokba telt, mire helyre√°llt az eredeti egyens√ļly.
Az √∂nk√©ntesek a k√∂vet√©ses tanulm√°ny t√*z h√≥napja alatt k√©tszer, alkalmank√©nt √∂t napon √°t szedt√©k az antibiotikumot. A kutat√°sban DNS-elemz√©ssel, sz√©kletmint√°kb√≥l √°llap√*tott√°k meg, hogy milyen mikrob√°k alkott√°k az √∂nk√©ntesek b√©lfl√≥r√°j√°nak √∂sszet√©tel√©t.
Mint a kutat√°st vezet√Ķ Les Dethlefsen √©s David Relman √*rta, a ciprofloxacin hat√°sa a b√©lbakt√©riumokra hat√°rozott √©s gyors volt. A kezel√©s befejez√©se ut√°n egy h√©ttel kezdtek a bakt√©riumk√∂z√∂ss√©gek visszat√©rni eredeti √°llapotukba, √°m az sokszor t√∂k√©letlen√ľl siker√ľlt.

"Az emberi b√©lrendszer bolyg√≥nk egyik leg√∂sszetettebb √∂kosziszt√©m√°ja" - hangs√ļlyozt√°k tanulm√°nyukban a kutat√≥k. A b√©lbakt√©riumok szerepet j√°tszhatnak az elh√*z√°sban, valamint az allergia vagy m√°s, autoimmun betegs√©gek kialakul√°s√°ban. R√°ad√°sul az √ļjra√©p√ľl√Ķ bakt√©riumfl√≥r√°ban nagyobb val√≥sz√*n√Ľs√©ggel jelennek meg antibiotikumoknak ellen√°ll√≥ t√∂rzsek is.

Ez√©rt antibiotikum k√ļra ut√°n mindenk√©ppen √©rdemes probiotikumot fogyasztani!!

hani
2010-09-22, 15:25
TERM√ČSZETES ENERGIAFOKOZ√ďK -K√ĀV√Č HELYETT

A kimer√ľlts√©g a m√°sodik leggyakoribb panasz, amivel az emberek felkeresik az orvosukat.
Sajnos sokan ny√ļlnak a koffeinhez energiaszint√ľk emel√©se √©rdek√©ben. Ez a m√≥dszer azonban legfeljebb csak r√∂vid t√°v√ļ energi√°t szolg√°ltat. Legrosszabb esetben k√°rt okozhat a szervezet√ľnknek koffeinf√ľgg√Ķs√©g, a v√©rcukorszint ingadoz√°sa √©s a mell√©kvese kimer√ľl√©se form√°j√°ban, ami csak m√©g sebezhet√Ķbb√© tesz a stresszel szemben. Mivel a koffein mintegy 12 √≥r√°n √°t hat, a d√©lut√°ni k√°v√©t√≥l m√©g akkor is b√°r√°nyokat sz√°molsz, amikor m√°r r√©g aludni szeretn√©l.


A term√©szet sz√°mos energiafokoz√≥val szolg√°l. A legjobbak k√∂z√© tartozik a propolisz, a m√©hpemp√Ķ kivonat, a szib√©riai ginzeng, a spirulina, a gotu kola, a ho shou wu, √©s a cayenne-i bors.

1. Propolisz
A propoliszt az √∂r√∂k fiatals√°g forr√°s√°nak tartj√°k. Az √≥kori g√∂r√∂g sportol√≥k rendszeresen fogyasztottak propoliszt erej√ľk √©s vitalit√°suk fokoz√°sa √©rdek√©ben. A USDA a k√∂zelm√ļltban azt is kimutatta, hogy a propolisz r√°kellenes tulajdons√°gokkal is rendelkezik.

A propolisz 22 aminosavat, term√©szetes antibiotikus faktorokat, DNS/RNS-t (a n√∂v√©nyek genetikai k√≥dj√°t), 18 enzimet (az em√©szt√©s √©s m√°s testm√Ľk√∂d√©sek el√Ķseg√*t√©s√©re), gl√ľkozidokat (term√©szetes energiaforr√°sok a szervezetben), n√∂v√©nyi hormonokat, 27 √°sv√°nyi anyagot √©s legal√°bb 16 vitamint tartalmaz, ez√©rt nem meglep√Ķ, hogy fokozza az energi√°t √©s a vitalit√°st. Ker√ľld a propoliszt, ha pollenallergi√°ban szenvedsz, vagy allergi√°s vagy a m√©hekre.

2. M√©hpemp√Ķ
A m√©hpemp√Ķ a m√©z √©s a pollen term√©szetes kever√©ke. Az anyag a komplex B-vitaminok kiv√°l√≥ forr√°sa. Sok m√°s vitamint, √°sv√°nyi anyagot, hormont √©s enzimet, valamint 18 aminosavat √©s term√©szetes antibakteri√°lis √©s antibiotikus anyagot is tartalmaz. R√©g√≥ta haszn√°lj√°k asztm√°s h√∂rghurut, hasny√°lmirigy-gyullad√°s, m√°jbetegs√©g, √°lmatlans√°g, gyomorfek√©ly, vesebetegs√©g, csontt√∂r√©s, immunbetegs√©gek √©s b√Ķrbetegs√©gek kezel√©s√©re, de a m√©hpemp√Ķ energiafokoz√°sra is kiv√°l√≥an alkalmazhat√≥.

3. Szibériai ginzeng
Amint a neve is sugallja, a szib√©riai ginzeng Szib√©ri√°b√≥l sz√°rmazik. A n√∂v√©ny Jap√°nban, K√*n√°ban, Kore√°ban √©s Kanada egyes r√©szein is megterem. Legal√°bb k√©tezer √©ve haszn√°lj√°k orvosi c√©lokra. A szib√©riai ginzeng egyike annak a mar√©knyi adaptog√©n gy√≥gyn√∂v√©nynek, amelyek normaliz√°lj√°k a testm√Ľk√∂d√©seket. A gy√≥gyn√∂v√©ny g√°tolja a mell√©kvese stresszv√°lasz√°t, √©s immunstimul√°nsk√©nt hat, k√ľl√∂n√∂sen a stressz √©s a depresszi√≥ hat√°sainak lek√ľzd√©s√©ben.
Seg√*t a m√°jnak lebontani a k√°ros m√©reganyagokat, t√∂bbek k√∂z√∂tt a kemoter√°pi√°s anyagokat √©s a sug√°rz√°st. A szib√©riai ginzeng az immunrendszer sz√°mos √∂sszetev√Ķj√©nek, p√©ld√°ul a B- √©s T-sejtek aktivit√°s√°t is serkenti, ez√©rt kiv√°l√≥ ellenszere a kr√≥nikus kimer√ľlts√©g t√ľnetegy√ľttesnek √©s m√°s v√*rusfert√Ķz√©seknek.


4. Spirulina
Az azt√©kok mindj√°rt tudt√°k, mi a j√≥, amint megl√°tt√°k. Felfedezt√©k a spirulin√°t, azt az egysejt√Ľ alg√°t, amelyet tecuitlatl n√©vvel illettek, √©s hamarosan szerves r√©sz√©t k√©pezte t√°pl√°lkoz√°suknak. Rengeteg hasznos feh√©rj√©t, B12 vitamint, 8 √°sv√°nyi anyagot √©s sok vitamint, k√∂zt√ľk 7 fajta A-vitamin el√Ķfut√°rt, √ļgynevezett karotinoidot tartalmaz. Nagy mennyis√©g√Ľ klorofilt is tartalmaz, amely a spirulina sz√*n√©t √©s v√©rtiszt√*t√≥ hat√°s√°t biztos√*tja. Term√©szetesen az energiaszintet is n√∂veli.


5. Gotu Kola
A Gotu Kola sz√°mos t√°panyagot √©s gy√≥gyhat√°s√ļ n√∂v√©nyi vegyi anyagot tartalmaz. Az egyik els√Ķ sz√°m√ļ energiafokoz√≥ gy√≥gyn√∂v√©nyk√©nt alkalmazott gotu kola a koffein hat√°sai n√©lk√ľl csillap√*tja a kimer√ľlts√©get √©s a depresszi√≥t. Az √©jszak√°kon √°t fenntart√≥ koffeint√Ķl elt√©r√Ķen a gotu kola val√≥j√°ban el√Ķseg√*ti az alv√°st.


6. Ho Shou Wu
A fo-ti vagy ho she wu n√©ven is ismert, K√*n√°ban honos n√∂v√©ny gy√∂kere kiv√°l√≥ energiafokoz√≥, amely fiatalos √©leter√Ķt √©s nyugtat√≥ hat√°st biztos√*t. A lecitin egy term√©szetes form√°j√°t tartalmazza, amely cs√∂kkenti a ver√Ķerek plakk√©pz√Ķd√©s√©t √©s a v√©rnyom√°st. A ho shou wu a laborat√≥riumi vizsg√°latok sor√°n hat√©konyan cs√∂kkentette a v√©r koleszterin- √©s trigliceridszintj√©t, s√Ķt a k√*s√©rleti √°llatokban m√©g a koleszterink√©pz√Ķd√©st is megakad√°lyozta.


7. Cayenne-i bors
A cayenne-i bors a v√©rkering√©s serkent√©se r√©v√©n fokozza az energi√°t. A n√°tha, az orr-mell√©k√ľreg fert√Ķz√©sek √©s a torokf√°j√°s megel√Ķz√©s√©ben is hat√©kony, r√°ad√°sul a f√°jdalmat √©s a gyullad√°st is cs√∂kkenti.

hani
2010-09-27, 11:29
ANYAGCSERE GYORS√ćT√ď √ČTELEK-ITALOK

V√*z. N√©met kutat√≥k vizsg√°lata szerint k√∂r√ľlbel√ľl f√©l liter v√*z elfogyaszt√°sa ut√°n mintegy 30 sz√°zal√©kkal felgyorsult a k√*s√©rletben r√©szt vev√Ķk anyagcser√©je. R√°ad√°sul a v√*z elnyomja az √©tv√°gyat, m√©regtelen√*t, √©s ha eleget iszol, az a vesz√©ly sem fenyeget, hogy eszel, pedig val√≥j√°ban szomjas vagy.
Z√∂ld tea. Ez az ital bizony√*tottan felp√∂rgeti az anyagcser√©t, jav√*tja a hangulatodat, r√°ad√°sul a r√°kt√≥l √©s a sz√*vbetegs√©gekt√Ķl is v√©d.
Gr√©pfr√ļt. A C-vitaminban is rendk√*v√ľl gazdag gy√ľm√∂lcs egyed√ľl√°ll√≥ vegy√ľletei k√©pesek cs√∂kkenteni az inzulinszintet, √*gy m√©rs√©kelni az √©hs√©get. Egyes gy√≥gyszerek hat√°s√°t azonban a k√*s√©rletek szerint befoly√°solhatja, √*gy aki gy√≥gyszert szed, mindenk√©pp besz√©ljen az orvos√°val, miel√Ķtt belevetn√© mag√°t a gr√©pfr√ļtdi√©t√°ba.
Alma √©s k√∂rte. Az alacsony kal√≥riatartalm√ļ, √°m rostokban rendk√*v√ľl gazdag gy√ľm√∂lcs telts√©g√©rzettel aj√°nd√©koz meg, mik√∂zben egyenletesen tartja a v√©rcukorszintedet.
Brokkoli. Egyre t√∂bb kutat√°s eredm√©nyei igazolj√°k, hogy a kalcium seg√*thet a fogy√°sban. A brokkoliban nemcsak ebb√Ķl az √°sv√°nyi anyagb√≥l van rengeteg, hanem C-vitaminb√≥l is, amely a kalcium felsz√*v√≥d√°s√°t seg√*ti. R√°ad√°sul vitaminjai √©s √°sv√°nyi anyagai egy sor betegs√©gt√Ķl k√©pesek megv√©deni.
Joghurt. A zs√*rszeg√©ny tejterm√©kek szint√©n a kalciumtartalmuk miatt t√°mogatj√°k a fogy√°st. Egyetlen doboz sov√°ny joghurtban 450 mg van ebb√Ķl az √°sv√°nyb√≥l, √©s 12 gramm feh√©rje is rejt√Ķzik benne – √©s akkor az em√©szt√Ķrendszer eg√©szs√©g√©t v√©d√Ķ bakt√©riumokr√≥l m√©g nem is besz√©lt√ľnk!
Pulykah√ļs. A zs√*rszeg√©ny feh√©rjeforr√°sok szint√©n anyagcsere-gyors√*t√≥ hat√°sukr√≥l ismertek, mik√∂zben seg√*tik az izomsz√∂vet fel√©p√*t√©s√©t. Nem v√©letlen, hogy a test√©p√*t√Ķk egyik kedvenc √©tele a szinte teljesen zs√*rtalan pulykamell.
Zabpehely. A legjobb, ha nem az instant verzi√≥t v√°lasztjuk bel√Ķle, hanem a teljes pelyhet, amely tele van koleszterincs√∂kkent√Ķ, tel√*t√Ķ hat√°s√ļ rostokkal, √©s amely hossz√ļ id√Ķre ell√°t energi√°val.
Cs√*p√Ķs paprika. A paprika cs√*p√Ķs √*z√©t ad√≥ kapszaicin az eg√©sz szervezetet felp√∂rgeti, ett√Ķl pedig egy id√Ķre a zs√*r√©get√©s is beindul, vagyis el√Ķ a f√Ľszerekkel!

hani
2010-10-05, 16:28
A magn√©zium (http://r-medical.hu/amsat) az egyik legfontosabb nyomelem, amire a szervezet√ľnknek sz√ľks√©ge van. Mivel ezt szervezet√ľnk nem k√©pes el√Ķ√°ll√*tani, ez√©rt ennek p√≥tl√°s√°r√≥l magunknak kell gondoskodni. A k√°lium mellett a magn√©zium is megtal√°lhat√≥ test√ľnk √∂sszes sejtj√©ben. Szervezet√ľnk anyagcser√©j√©nek minden folyamat√°ban szerepet j√°tszik, n√©lk√ľl√∂zhetetlen az enzimek m√Ľk√∂d√©s√©hez, illetve a nukleinsavak, proteinek √©s lipidek szint√©zis√©hez.

Az emberi testben el√Ķfordul√≥ √°sv√°nyi anyagok k√∂z√ľl, a magn√©zium fordul el√Ķ a legkisebb ar√°nyban. √Ātlagos embern√©l ez mind√∂ssze 25-30 gramm magn√©ziumot jelent, aminek a t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©ge (50-60%-a) a csontokban tal√°lhat√≥. Sz√ľks√©g van magn√©ziumra az energiatermel√©shez, az izmok √©s az idegrendszer√ľnk m√Ľk√∂d√©s√©hez, a fogak √©s csontok fel√©p√*t√©s√©hez. Aki stresszes √©letm√≥dot (http://r-medical.hu/menedzserszures) √©l, neh√©z fizikai munk√°t v√©gez, annak k√ľl√∂n√∂sen oda kell figyelnie a megfelel√Ķ mennyis√©g√Ľ magn√©zium p√≥tl√°s√°ra, mert a mai feldolgozott √©lelmiszereink m√°r j√≥val kevesebb mennyis√©gben tartalmazz√°k a magn√©ziumot, mint r√©gen √©s ez sajnos m√°r nem elegend√Ķ egyfesz√*tett munkatemp√≥j√ļ √©letvitelhez (http://r-medical.hu/prognos).

http://r-medical.hu/media/Image/hirek/sziv12.jpg√Čppen a fejlett orsz√°gokban okoz t√∂bb probl√©m√°t, ahol vir√°gzik a feldolgoz√≥ipar. Ahol kevesebb tart√≥s√*tott √©lelmiszert fogyasztanak, ott j√≥val eg√©szs√©gesebbek az emberek. Ha m√°r ezt kell fogyasztanunk, legal√°bb valamilyen m√≥don figyelj√ľnk oda, hogy ne alakuljanak ki hi√°nybetegs√©gek. √Čtrend kieg√©sz√*t√Ķ form√°j√°ban is hozz√°juthatunk a sz√ľks√©ges mennyis√©ghez.
√Āltal√°ban kalciummal egy√ľtt aj√°nlott fogyasztani 2:1 (kalcium:magn√©zium) ar√°nyban. R√∂vid √©s hossz√ļt√°von is kialakulhatnak betegs√©gek magn√©zium hi√°nyb√≥l ered√Ķen: sz√*vritmuszavar, f√°radts√°g, izomg√∂rcs√∂k, sz√*vbetegs√©g, cukorbetegs√©g (http://r-medical.hu/diabetes). K√ľl√∂n√∂sen test√©p√*t√Ķk eset√©n sz√ľks√©ges sok-sok magn√©zium, mert a feh√©rj√©k nagy mennyis√©get k√©pesek elvonni bel√Ķle. T√∂bb kutat√°si eredm√©ny szerint igen jelent√Ķs eredm√©nyek √©rhet√Ķek el a sz√*vritmus zavarokkal, infarktuson √°tesett emberekn√©l, magn√©zium seg√*ts√©g√©vel. Magn√©ziumhi√°ny kialakulhat az eg√©szs√©gtelen, mozg√°sszeg√©ny √©letm√≥d miatt is, kr√≥nikus stesszt√Ķl, a m√©rt√©ktelen alkohol-, drog- √©s cigarettafogyaszt√°st√≥l, el√©gtelen t√°pl√°lkoz√°st√≥l. Fontos p√≥tolni terhess√©g, szoptat√°s, klimat√©rium eset√©n, illetve gyerekkorban.

A Q-10 vitaminhoz hasonl√≥an a magn√©zium is seg√*t energi√°val ell√°tni a sz√*v izomzat√°t, jav√*tva a kering√©st. Magas v√©rnyom√°sban szenved√Ķk eset√©n is hozhat javul√°st, persze itt nagyon fontos, hogy a konyhas√≥ bevitel√©t cs√∂kkents√ľk, mert k√ľl√∂nben hi√°ba v√°rjuk az eredm√©nyeket. Cukorbetegekn√©l pedig seg√*t szab√°lyozni v√©rcukorszintet. Test√©p√*t√Ķk szokt√°k cinkkel egy√ľtt fogyasztani, mert √*gy hat√°sosabb, ak√°rcsak a C-vitamin eset√©ben, ahol szint√©n jobban hasznosul, ha egy kis cink t√°mogatja.

Hi√°nya:
- visszaveti a csontnövekedést
- sz√*vritmuszavart (http://r-medical.hu/szivvizsgalat) okozhat
- növeli a trombózis kockázatát
- n√∂veli a sz√*vizomelhal√°s kock√°zat√°t
- depressziót (http://r-medical.hu/bachviragterapia)okozhat
- sz√©d√ľl√©st, koncentr√°ci√≥zavart, fejf√°j√°st okozhat
- viselkedészavart, étvágytalanságot okozhat
- magas vérnyomást okozhat


Tov√°bbi el√Ķnyei:
Vizsg√°latok szerint lehets√©ges, hogy magn√©ziummal megel√Ķzhet√Ķ az √∂regkori (2-es t√*pus√ļ) cukorbetegs√©g. Megl√©v√Ķ betegs√©g eset√©n is g√°tolhatja a sz√∂v√Ķdm√©nyek terjed√©s√©t. A l√©gutakat kiss√© k√©pes t√°g√*tani a magn√©zium, ami kedvez√Ķ hat√°st gyakorolhat az asztm√°ra √©s h√∂rghurutra. Csontritkul√°sos betegs√©gek megel√Ķz√©s√©ben, kezel√©s√©ben is nagyon hasznos seg√*t√Ķt√°rs lehet a magn√©zium. Menstru√°ci√≥s id√Ķszakban a g√∂rcs√∂ket enyh√*ti.

hani
2010-10-26, 13:23
Az Ohiói Egyetemen keresték a választ arra, hogy az olyan ételek, mint a kávé és a csokoládé, miért hatnak a hangulatunkra.

http://media.nu.nl/m/m1ey019jq5m7.jpg

A New York Post id√©zte a kutat√°st vezet√Ķ orvost, Gary Wenket, aki szerint ma m√°r nehezen megk√ľl√∂nb√∂ztethet√Ķ, hogy mi az √©tel √©s mi a drog.
Az Ohi√≥i Egyetem professzora szerint ma m√°r term√©szetes dolgok is lehetnek drogok, hiszen ahogy az alkohol vagy a cigaretta, az √©telek √©s a f√Ľszerek ugyan√*gy izgathatj√°k, de nyugtathatj√°k is az agyat.
A szak√©rt√Ķk meg√°llap√*tott√°k azt is, hogy a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ √©telek az agy k√ľl√∂nb√∂z√Ķ ter√ľleteit stimul√°lj√°k azzal, hogy n√∂velik a dopamin- √©s szerotoninszintet, amivel hozz√°j√°rulnak a j√≥kedvhez. Ennek azonban a kutat√≥k szerint √°rnyoldala is van, bizonyos aminosavak hi√°nya ugyanis depresszi√≥hoz, sz√©ls√Ķs√©ges esetben ak√°r √Ķr√ľlts√©ghez is vezethet.

motoros bandy
2010-10-26, 16:57
Az Ohiói Egyetemen keresték a választ arra, hogy az olyan ételek, mint a kávé és a csokoládé, miért hatnak a hangulatunkra.

http://media.nu.nl/m/m1ey019jq5m7.jpg

A New York Post id√©zte a kutat√°st vezet√Ķ orvost, Gary Wenket, aki szerint ma m√°r nehezen megk√ľl√∂nb√∂ztethet√Ķ, hogy mi az √©tel √©s mi a drog.
Az Ohi√≥i Egyetem professzora szerint ma m√°r term√©szetes dolgok is lehetnek drogok, hiszen ahogy az alkohol vagy a cigaretta, az √©telek √©s a f√Ľszerek ugyan√*gy izgathatj√°k, de nyugtathatj√°k is az agyat.
A szak√©rt√Ķk meg√°llap√*tott√°k azt is, hogy a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ √©telek az agy k√ľl√∂nb√∂z√Ķ ter√ľleteit stimul√°lj√°k azzal, hogy n√∂velik a dopamin- √©s szerotoninszintet, amivel hozz√°j√°rulnak a j√≥kedvhez. Ennek azonban a kutat√≥k szerint √°rnyoldala is van, bizonyos aminosavak hi√°nya ugyanis depresszi√≥hoz, sz√©ls√Ķs√©ges esetben ak√°r √Ķr√ľlts√©ghez is vezethet.


na m√°r megint egy agyprofesszor akinek agyfing√°sa van:az alkohol, a cigaretta nyugtathatja az agyat....
a ny√ļl meg h√ľlye √°llat merteg√©sz nap a f√Ľben van m√©g sem szivja!!!


az a röhely hogy egy dohányos nagyivbe leszarja azt hogy em dohányzók környezetében nem gyujtok rá.

m√°rpedig sajna ez van,
term√©szetesnek veszik,nekik √ľzenem hogy forditva szivj√°k.

hani
2010-10-27, 16:53
A sz√Ķl√Ķ, √©s ami m√∂g√∂tte van: tudom√°nyos kutat√°sok

A sz√Ķl√Ķneksz√°mtalan sz√*n√Ľ √©s √*z√Ľ, bogy√≥nagys√°g√ļ fajt√°ja ismert, az apr√≥ szem√Ľ, szinte fekete f√©lvad fajt√°t√≥l a s√°rga nemes√*tett csemegesz√Ķl√Ķig. Min√©l s√∂t√©tebb √°rnyalat√ļ, ann√°l √©rt√©kesebb a szervezet sz√°m√°ra, a sz√*nes sz√Ķl√Ķ ugyanis nagy mennyis√©gben tartalmaz antioxid√°nsokat.
http://www.wellnesscafe.hu/Root/Wellnesscafe/dieta/2010/szolo-es-mazsola-az-oszi-antioxidans-bombak/szolo2.jpgM√©r√©sek szerint a l√©d√ļs gy√ľm√∂lcs√∂k k√∂z√ľl 18 sz√°zal√©kos vagy magasabb sz√©nhidr√°ttartalma miatt a legnagyobb energiatartalm√ļ gy√ľm√∂lcs. 100 g sz√Ķl√Ķ k√∂zel 60 kal√≥ri√°t, 0,4-1 g feh√©rj√©t, 18 g sz√©nhidr√°tot, k√°liumot, kev√©s cinket, szel√©nt, 13 g rostot tartalmaz, k√∂zel hetven sz√°zal√©ka v√*z. √ćgy √©rthet√Ķ, hogy ak√°r eg√©szben, ak√°r a lev√©t kifacsarva friss√*t√Ķ, t√°panyagban d√ļs, √©rt√©kes √©lelmiszer.
A sz√Ķl√Ķ a szervezet sz√°m√°ra k√∂zvetlen√ľl is felhaszn√°lhat√≥ cukrot - sz√Ķl√Ķcukrot - tartalmaz, azaz gyorsan energi√°v√° alak√*that√≥ sz√©nhidr√°tban gazdag. A piros, fekete sz√Ķl√Ķ h√©ja magas rezveratrol tartalm√ļ, mely antioxid√°nsk√©nt fejti ki hat√°s√°t. Ak√°r mindennapra aj√°nlhat√≥ egy poh√°r frissen pr√©selt sz√Ķl√Ķl√©, vagy egy f√ľrt eg√©szs√©ges, √©rett sz√Ķl√Ķ reggel √©hgyomorra, vagy f√©l √≥r√°val az √©tkez√©sek el√Ķtt, ez a renyhe b√©lmozg√°st is seg√*thet felgyors√*tani.

A mazsola, vagyis az aszalt sz√Ķl√Ķ ugyanolyan el√Ķny√∂s tulajdons√°gokat mutat, mint a friss sz√Ķl√Ķ, de sz√°r√*tott form√°ban magasabb a cukortartalma, amit a cukorbetegeknek figyelembe kell venni√ľk. 100 grammnyi mazsola 276 kal√≥ria energiatartalm√ļ, 2, 4 g feh√©rj√©t, 65 g sz√©nhidr√°tot tal√°lunk benne. √Črt√©kesebbnek sz√°m√*t a sz√*nes sz√Ķl√Ķb√Ķl k√©sz√ľlt mazsola, hiszen f√Ķleg a sz√Ķl√Ķ sz√*nes h√©j√°ban tal√°lhat√≥k meg a bioflavonoidok, √©s a P-vitamin. Ez ut√≥bbi – a C-vitaminnal egy√ľtt – rendk√*v√ľl el√Ķny√∂s szervezet√ľnknek, mert gyullad√°s g√°tl√≥, allergiaellenes, bakt√©rium- √©s v√*rus√∂l√Ķ hat√°s√ļ lehet, s√Ķt, az √©rfalakat er√Ķs√*tve elker√ľlhetj√ľk a kisebb √ľt√©sek okozta k√©k-z√∂ld foltokat is.
A sz√Ķl√Ķnek √©s a bel√Ķle k√©sz√ľlt mazsol√°nak az el√Ķnyei azonban m√©g fentieken is t√ļlmutathatnak!

Borban az igazs√°g?
Alkoholos italaink √©vezredek √≥ta kedveltek, √*gy p√©ld√°ul bizonyos tejterm√©kek, pl. az erjesztett kancatej (kumisz) is. Alkoholos ital a bor is, melynek m√©rt√©kletes fogyaszt√°sa a vizsg√°latok szerint relat√*ve magas alkoholtartalma ellen√©re is pozit√*van hathat szervezet√ľnkre. A v√∂r√∂sbor kedvez√Ķ eg√©szs√©g√ľgyi hat√°sair√≥l sz√≥l√≥ kutat√°sokkal k√∂nyveket lehet megt√∂lteni, sok tud√≥s ennek tulajdon√*tja p√©ld√°ul a "francia paradoxont" is, azt a jelens√©get, hogy egyes ter√ľleteken √©l√Ķ franci√°k k√∂r√©ben kisebb a sz√*v-√©rrendszeri probl√©m√°k ar√°nya, mint p√©ld√°ul az USA-ban, vagy m√°s fejlett orsz√°gokban, hasonl√≥ √∂sszet√©tel√Ľ √©s mennyis√©g√Ľ zs√*rfogyaszt√°s √©s doh√°nyz√°s mellett is. A felt√©telezett okok k√∂z√∂tt val√≥j√°ban nem az alkohol van az els√Ķ helyen (b√°r szerepet j√°tszhat abban). A h√°tt√©rben egy a sz√Ķl√Ķ magj√°ban-h√©j√°ban megtal√°lhat√≥ vegy√ľlet (nem flavonoid t√*pus√ļ polifenol), a rezveratrol √°ll, ami seg√*thet meg√≥vni test√ľnket k√ľl√∂nb√∂z√Ķ k√°ros√*t√≥ hat√°sokt√≥l. A rezveratrol antioxid√°nsk√©nt t√°mogatja a sejtek k√°rosod√°s√°√©rt, korai √∂reged√©s√©rt r√©szben felel√Ķs szabadgy√∂k√∂k elleni v√©delmet. Bizonyos esetekben k√©pes lehet elind√*tani r√°kos sejtek √∂npuszt√*t√°s√°t is, √°llatokon v√©gzett k√*s√©rletek szerint n√∂velheti az √©lettartalmat, √©s g√°tolhatja a szervezetben zajl√≥ gyullad√°sos folyamatokat is. √Āllatk√*s√©rletekben fokozta az √°ll√≥k√©pess√©get, √©s seg√*tett kiv√©deni az eg√©szs√©gtelen √©trend k√°ros hat√°sait is, ami a gyullad√°s g√°tl√≥ hat√°ssal is √∂sszef√ľgg√©sben lehet. Egereken v√©gzett vizsg√°latok szerint a magas energiatartalm√ļ t√°pon √©l√Ķ √°llatok rezveratrol szed√©se eset√©n ugyan szint√©n elh√*ztak, √°m ez nem j√°rt m√°jmegnagyobbod√°ssal, vagy cukorbetegs√©g kialakul√°s√°val.
Egyes vizsg√°latok azt val√≥sz√*n√Ľs√*tik, hogy a rezveratrol kedvez√Ķen befoly√°solja a f√©rfi nemi hormon szintj√©t √©s ivarszerveik m√Ľk√∂d√©s√©t is. Konkr√©t, gyakorlatban hasznos√*that√≥ eredm√©nyek sz√ľlet√©s√©re m√©g v√°rnunk kell, azonban sz√°mos adat utal arra, hogy f√©rfiak sz√°m√°ra bizonyos esetekben kifejezetten el√Ķny√∂s lehet a rezveratrol fokozott bevitele.
http://www.wellnesscafe.hu/Root/Wellnesscafe/dieta/2010/szolo-es-mazsola-az-oszi-antioxidans-bombak/szolo3.jpgIgaz teh√°t a borra a mond√°s: kis m√©rt√©kben gy√≥gyszer, nagy m√©rt√©kben orvoss√°g? Egy√°ltal√°n nem! A kutat√°sokban alkalmazott rezveratrol mennyis√©g√©nek emberre szabott ar√°nyos elfogyaszt√°sa (sok sz√°z mg/nap) nem megval√≥s√*that√≥ mivel 1 liter v√∂r√∂sborban bort√≥l f√ľgg√Ķen k√∂r√ľlbel√ľl 0.05-12 mg rezveratrol tal√°lhat√≥, naponta 1-2 dl born√°l t√∂bbet pedig nem aj√°nlott fogyasztani. A rezveratrolhoz √*gy els√Ķsorban j√≥l megr√°gott v√∂r√∂s h√©j√ļ sz√Ķl√Ķb√Ķl, ennek lev√©b√Ķl, √©s csak kis m√©rt√©kben v√∂r√∂sborb√≥l juthatunk hozz√° (vagy √©trend-kieg√©sz√*t√Ķkb√Ķl).
√Ėsszegezve az ismereteket, a rezveratrol egy igen √*g√©retes vegy√ľlet, melynek bevitele sz√°mos val√≥sz√*n√Ľs√*thet√Ķ eg√©szs√©g√ľgyi el√Ķnnyel j√°r, pontos adagol√°s√°t, haszn√°lat√°nak javallatait viszont csak a j√∂v√Ķben der√*tik fel, √*gy err√Ķl ma m√©g viszonylag keveset mondhatunk. Annyit azonban elmondhatunk, hogy √©rdemes √©trend√ľnkbe a sz√Ķl√Ķt is rendszeres beilleszteni.

A mazsola hat√°sai sem mer√ľlnek ki kiz√°r√≥lag a sz√Ķl√Ķ hat√°saiban: √°ll√≥k√©pess√©gi sportol√≥kon v√©gzett kutat√°s szerint a sportol√≥k √°ltal haszn√°lt sportg√©leket a j√≥val olcs√≥bb mazsola kiv√°l√≥an helyettes√*theti, a „l√ļgos√*t√≥nak” nevezett √©trendben pedig alapvet√Ķ szerepe lehet f√Ķk√©nt kedvez√Ķ √°sv√°nyi anyag √∂sszet√©tele miatt, √°ra pedig itt is igen kedvez√Ķnek mondhat√≥ m√°s alternat√*v√°khoz viszony√*tva.

motoros bandy
2010-10-28, 19:09
tudtátok e hogy egy részsecskegyorsitó ára magyarország 10 éves teljes költségvetése?

hani
2010-10-29, 12:07
Tudtad-e, hogy pl. a tészta.....

http://www.wellnesscafe.hu/Root/Wellnesscafe/dieta/2010/megdobbento-tenyek-a-tesztarol/teszta2.jpg
A bélflóra ellensége
A mai t√©szt√°k alapanyaga m√°s √∂sszet√©tel√Ľ, mint a r√©giek. A b√ļz√°ban l√©v√Ķ vegyszerek, a glut√©n magasabb koncentr√°ci√≥ja a b√©lfl√≥ra m√Ľk√∂d√©s√©t k√°ros√*tja, az em√©sztetlen glut√©n pedig megt√°madja a v√©konyb√©l fal√°t, √©s f√°jdalmas t√ľneteket produk√°l: hasmen√©st, sz√©kreked√©st, h√°nyingert.
B-vitamin nyel√Ķ
A t√©szta alapvet√Ķen kev√©s koleszterint √©s s√≥t tartalmaz, √°m sok esetben folsavval d√ļs√*tj√°k a b√ļzalisztet, melyb√Ķl a t√©szta k√©sz√ľl. A t√©szta a f√Ķz√©s sor√°n rengeteg B-vitamint vesz√*t, ez√©rt a dobozon l√©v√Ķ id√Ķn√©l kevesebb ideig f√Ķzd, √*gy az √©rt√©kes t√°panyagok nem vesznek el.
Vitaminszegény kalóriabomba
A pizza sokak kedvence, hiszen r√∂vid id√Ķ alatt, v√°ltozatos √*zben s√ľthet√Ķ, laktat√≥ √©tel. Hogy mennyire eg√©szs√©ges, az nagym√©rt√©kben att√≥l f√ľgg, mivel gazdag√*tod, √°m rendszeres fogyaszt√°sa elh√*z√°shoz, valamint sz√*v-√©s √©rrendszeri betegs√©gek kialakul√°s√°hoz vezethet. Rostanyag tartalma alacsony, ellenben rengeteg √ľres kal√≥ri√°t, f√∂l√∂sleges zs√*rt tartalmaz, ez√©rt nem a legeg√©szs√©gesebb √©tek, pr√≥b√°ld m√©rt√©kletesen fogyasztani.
Nem tartalmaz antioxid√°nsokat
N√∂v√©nyi eredete miatt azt gondolhatn√°nk, hogy a t√©szt√°ban vannak antioxid√°nsok, ez m√©gsincs √*gy, ugyanis a liszt finom√*t√°sa sor√°n a gabon√°kban tal√°lhat√≥ sejtv√©d√Ķk elt√Ľnnek. Kutat√≥k azonban m√°r tettek k√*s√©rletet a liszt √©s a t√©szta antioxid√°nsokkal val√≥ d√ļs√*t√°s√°ra, √*gy t√©ve eg√©szs√©gesebb√© a bel√Ķle k√©sz√ľlt √©teleket, √°m ezek a "verzi√≥k" m√©g egy√°ltal√°n nem terjedtek el az √©lelmiszeriparban.

motoros bandy
2010-10-29, 13:15
annyira laktta√≥ a pizza hogy 2 √≥ra mulva ugyanolyan √©hes vagyok... mig ugyanannyi mennis√©g√Ľ rizs sokkal k√©s√Ķbb √©g el.

kevésbé vagyok éhes 2 óra elteltével a rizses kaja után.

ne egyetek feldolgozott mocskot!!!

Gabcsika
2010-11-03, 16:21
Az ecet…

…mint altat√≥
Akinek probl√©m√°t okoz az elalv√°s, azon seg√*thet az almaecet. A recept pofonegyszer√Ľ: 3 kan√°l m√©zhez 3 te√°skan√°l almaecetet kell adagolni, j√≥l √∂sszekeverni, majd lefekv√©s el√Ķtt 2 te√°skan√°lnyit bevenni. Az almaecetben tal√°lhat√≥ k√°lium, vas √©s magn√©zium nyugtat√≥lag hat. Ezt a receptet aj√°nlj√°k azoknak a v√°rand√≥s n√Ķknek is, akik √©melyg√©ssel viselik a terhess√©get.

… mint sz√°jszag√Ľz√Ķ
Aki kellemetlen sz√°jszagt√≥l szenved, egy poh√°r v√*zbe tegyen k√©t te√°skan√°l almaecetet, √©s reggel, este gargariz√°ljon a kever√©kkel. Aki pedig szereti az almaecet √*z√©t, le is nyelheti, az almaecet seg√*t rendet rakni a gyomorban is.

...mint izomlaz√*t√≥
Er√Ķs izoml√°z, h√ļz√≥d√°s eset√©n is j√≥l j√∂n az almaecet. Nem kell m√°st tenni csak egy kisebb t√∂r√ľlk√∂z√Ķt ecetbe √°ztatni, cayenne borssal megsz√≥rni, majd a kritikus ter√ľletre helyezni, egy sz√°raz t√∂r√ľlk√∂z√Ķvel √°ttekerni, majd 5-10 percig rajtahagyni.

…mint szagtalan√*t√≥
Legyen sz√≥ a cigaretta, a fokhagyma, a hal √©s egy√©b intenz√*v szagokr√≥l, a szagos helyis√©gbe egy cs√©sz√©nyi ecetet kell elhelyezni, az p√°r √≥ra leforg√°sa alatt k√∂z√∂mb√∂s√*ti a kellemetlen illatanyagokat. Az intenz√*v szagokat a kezekr√Ķl is elt√ľnteti, aki p√©ld√°ul nem szereti, hogy cigiszag√ļ a keze, m√°rtsa ecetbe az ujjait, √©s m√°ris megszabadult a kellemetlen szagokt√≥l.
…mint folttiszt√*t√≥
Makacs foltok – tinta, v√∂r√∂sbor, gy√ľm√∂lcsl√© – ellen hat√©kony lehet az ecet, a tiszta szivacsot ecettel √°t kell itatni, majd a foltot √°td√∂rzs√∂lni vele. T√©li id√Ķszakban, a fels√≥zott utak miatt a csizm√°kon keletkez√Ķ s√≥foltok elt√°vol√*t√°s√°ra is kiv√°l√≥ szer az ecet, r√°ad√°sul a b√Ķr sz√*n√©t is felfriss√*ti - ugyan√ļgy kell elj√°rni, mint folttiszt√*t√°skor.

…mint mos√≥szer
Az utols√≥ √∂bl√*t√©skor √©rdemes egy kis ecetet a mos√≥g√©pbe adagolni, amit√Ķl a sz√*nes ruh√°k sz√*nei felfriss√ľlnek. Ezen k√*v√ľl az ecet √∂bl√*t√Ķ helyett is t√∂k√©letes, hiszen az √∂bl√*t√Ķ nemcsak illatos√*t, de √ļgy var√°zsolja a ruh√°kat puh√°v√°, hogy megakad√°lyozza a v√*zk√Ķlerak√≥d√°sokat – tudjuk j√≥l, az ecet erre is kiv√°l√≥. Makacs foltok, szennyez√Ķd√©sek eset√©n m√°r mos√°s el√Ķtt √©rdemes ecetbe m√°rtani a ruhanem√Ľt.

…mint tart√≥s√*t√≥
A kenyeres dobozt √©rdemes hetente egyszer ecetes-vizes szivaccsal √°tt√∂rli, √*gy a p√©k√°ruk tov√°bb frissek maradnak, lassabban pen√©szednek.

mint sz√Ķnyegtiszt√*t√≥
Sz√Ķnyegtiszt√*t√°skor is kiv√°l√≥ h√°ztart√°si tiszt√*t√≥ az ecetes v√*z, ami nemcsak a makacs foltokat t√°vol√*tja el, de azt atk√°k ellen is hat√©kony, r√°ad√°sul a molylepk√©ket is t√°vol tartja √©s a sz√Ķnyeg sz√*n√©t is felfriss√*ti.

...mint univerz√°lis tiszt√*t√≥szer
Minden, amit ecetes v√*zzel t√∂rl√ľnk √°t, higi√©nikusan tiszta lesz, els√Ķsorban az √©lelmiszerekkel √©rintkez√Ķ ter√ľleteket √©rdemes ink√°bb ecettel, semmint m√©regdr√°ga kemik√°li√°kkal tiszt√*tani. Ecetes v√*zzel √©rdemes tiszt√*tani a h√Ľt√Ķszekr√©nyt, a mosogat√≥g√©pet, √©s valamennyi h√°ztart√°si berendez√©st – az ecet nemcsak cs√*r√°tlan√*t, de makacs, zs√*ros szennyez√Ķd√©seket is elt√°vol√*tja, √©s foltokat sem hagy maga ut√°n – ez ut√≥bbi tulajdons√°g√°√©rt szeretik √ľvegfel√ľletek (ablakok, akv√°riumok, t√ľkr√∂k, szem√ľvegek, krist√°ly) tiszt√*t√°sakor bevetni. A megbarnult, megs√°rgult te√°s-√©s k√°v√©kann√°kat szint√©n ecettel kell √°ts√ļrolni, √©s az ed√©nyek olyanok lesznek, mint √ļjkorukban.

…mint v√*zk√Ķold√≥ √©s pen√©sz√∂l√Ķ
A g√Ķzvasal√≥, a v√*zforral√≥, a k√°v√©f√Ķz√Ķ, a mos√≥g√©p bels√Ķ tiszt√*t√°s√°t √©s v√*zk√Ķtelen√*t√©s√©t is nyugodtan r√° lehet b√*zni az ecetre. Ehhez nem kell egyebet tenni, mint ecetes √ľresj√°ratban majd tiszta v√*zzel is elind√*tani a g√©peket.
A konyha mellett a f√ľrd√Ķszob√°ban – a zuhanyf√ľlk√©ben, a fug√°kon √©s csemp√©ken, a csaptelepeken, a zuhanyr√≥zs√°kban, a v√©c√©cs√©sz√©ben, a fogmos√≥ poh√°rban – is hat√©konyan felveszi a keszty√Ľt a v√*zk√Ķ √©s feketepen√©sz ellen.

hani
2010-11-03, 16:58
nahát nem is tudtam,hogy ennyi mindenre jó:eek:

motoros bandy
2010-11-03, 17:36
ez√©rt szeretem ezt az oldalt. okosodhatok,dics√©rhetek,elismerhetek,√©s elk√ľldhetek dilett√°nsokat a sunyi p....ba!

Gabcsika
2010-11-04, 14:37
nahát nem is tudtam,hogy ennyi mindenre jó:eek:


√Čn ecettel szoktam a mikr√≥t is kitakar√*tani! egy poh√°rba teszek 1 dl ecetet √©s felmeleg√*tem. Minden piszok olyan egyszer√Ľen lej√∂n r√≥la, m√©g zs√*rold√≥ se kell!

motoros bandy
2010-11-04, 15:56
√©n az ecetet arra szoktam haszn√°lni hogy megszivassak olyan marh√°kat mint a f√Ķn√∂k√∂m.l√°sd- ecetes csokol√°d√©

konkrétan a történet:

kigondoltam hogy dr√°gaj√≥ sunyi f√Ķn√∂k√∂mnek k√ľld√∂k aj√°nd√©kot. fogtam egy MILKA-csokol√°d√©t kicsomagoltam,levettem a mint√°j√°t gipsz√∂nt√∂ form√°val.

majd a kisz√°radt csokol√°d√© form√°j√ļ gipsz mintadarabot ecetben √°ztattam.

majd visszacsomagoltam √©s tot√°l √ļgy n√©zett ki mint egy eredeti bontatlan bolti csoki

amikor kibontotta és törögette ,furcsán méregette.. miez miez...

mivan? nem j√≥ a csoki? suny√*t√≥√≥√≥

√©n meg ettem el√Ķtte a csokit amit lemint√°ztam a gipszform√°val.

motoros bandy
2010-11-04, 16:20
mármint az eredeti bolti csokit,,,az utolsó mondatot pontositva

Gabcsika
2010-11-04, 16:23
mármint az eredeti bolti csokit,,,az utolsó mondatot pontositva


te kis aljas!:):):)

motoros bandy
2010-11-04, 16:30
te kis aljas!:):):)


én ajjas? én nem ,,nem bizony!

hani
2010-11-05, 11:19
Gondolom a f√Ķn√∂k√∂d az√≥ta nem fogad el t√Ķled semmit,:D vagy m√°r nem is a f√Ķn√∂k√∂d,pontosabban te nem vagy az alkalmazottja?:eek::eek:

motoros bandy
2010-11-05, 16:31
Gondolom a f√Ķn√∂k√∂d az√≥ta nem fogad el t√Ķled semmit,:D vagy m√°r nem is a f√Ķn√∂k√∂d,pontosabban te nem vagy az alkalmazottja?:eek::eek:


dehogynem,az√≥ta jobban tisztelj√ľk egym√°st....ez nem olyan munka hely ahol csak a f√Ķn√∂knek lehet igaza.hehehe


f√Ķn√∂k meg az indi√°nokn√°l,meg a vas√ļt√°llom√°son van..

itt a karácsony asszem megint eljátszom vele a nagymamapornós dvd rendelést.

term√©szetesen az √Ķ nev√©ben ,az √Ķ c√*m√©re rendelem,nagyot n√©z majd megint

hani
2010-11-08, 15:01
A metabolikus szindr√≥m√°n is seg√*thet a C-vitamin

A metabolikus szindr√≥ma napjaink egyik legelterjedtebb anyagcsere-betegs√©ge, √©s b√°r karbantart√°s√°hoz n√©lk√ľl√∂zhetetlen a gy√≥gyszeres kezel√©s, a megfelel√Ķ C-vitamin-bevitel is hozz√°j√°rulhat a gy√≥gyul√°shoz!

A metabolikus szindr√≥ma n√©ven ismert betegs√©g mag√°ban foglalja a magas v√©rnyom√°st, a magas koleszterinszintet √©s a diab√©teszt - valamint mindezek kiv√°lt√≥j√°t, az elh√*z√°st. Term√©szetesen a metabolikus szindr√≥m√°t gy√≥gyszerekkel kell kezelni, √©s elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©ges az √©letm√≥d megv√°ltoztat√°sa is, de ha a szervezet√ľnket megfelel√Ķ mennyis√©g√Ľ √©s min√Ķs√©g√Ľ C-vitaminnal l√°tjuk el, akkor hozz√°j√°rulhatunk a gy√≥gyul√°shoz.

A sz√*vv√©d√Ķ C-vitamin
http://media.hazipatika.com/cikkek/main/59/6559//6559_2.jpg A C-vitamin-bevitel pozit√*v hat√°ssal van a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gekre - bizony√*totta t√∂bb kutat√°s. A C-vitamin pozit√*van befoly√°solhatja szervezet√ľnkben a v√©red√©nyek m√Ľk√∂d√©s√©t is, √*gy seg√*thet a megel√Ķz√©sben. Szint√©n fontos szerepe van az erek rugalmass√°g√°nak meg√Ķrz√©s√©ben.

A v√©rplazm√°ban tal√°lhat√≥ magas C-vitamin-szint √∂sszef√ľgg az alacsony v√©rkoleszterin-szinttel, valamint a "j√≥" koleszterinnek is nevezett HDL szintj√©vel; ezt a bizony√*tott √°ll√*t√°st kieg√©sz√*ti √©s meger√Ķs√*ti az is, hogy a magas koleszterinszint√Ľ emberek √°ltal√°ban C-vitamin-hi√°nnyal k√ľzdenek.
Az USDA √©s az Amerikai √Ėreged√©skutat√≥ Int√©zet k√∂z√∂sen v√©gzett, C-vitaminnal √©s koleszterinszinttel kapcsolatos kutat√°s√°b√≥l kider√ľlt, hogy a j√≥l t√°pl√°lt, sok C-vitamint fogyaszt√≥k k√∂r√©ben (akiknek a v√©rplazm√°j√°ban is megfelel√Ķ mennyis√©g√Ľ C-vitamin volt) a HDL-koleszterin szintje is megfelel√Ķen magas volt.
"A kutat√°s eredm√©nyei azt sugallj√°k, hogy azokn√°l, akik a javasoltn√°l k√©tszer-h√°romszor t√∂bb C-vitamint fogyasztanak, kev√©sb√© jelentkezik az √©rsz√Ľk√ľlet" - √*rt√°k a kutat√°sban r√©sztvev√Ķk.

C-vitamin a cukorbetegség ellen?
M√°s kutat√°sok azt bizony√*tott√°k, hogy a C-vitaminban gazdag √©trend seg√*thet a kettes t√*pus√ļ cukorbetegs√©g kialakul√°s√°nak megakad√°lyoz√°s√°ban. A k√∂zel h√ļszezer f√Ķs mint√°n, k√∂z√©pkor√ļ f√©rfiak √©s n√Ķk k√∂r√©ben v√©gzett kutat√°s eredm√©nyei szerint azokn√°l, akiknek a v√©r√©ben magas volt a C-vitamin szint, sokkal kisebb ar√°nyban fordult el√Ķ cukorbetegs√©g, mint azokn√°l, akikn√©l ez az √©rt√©k alacsony volt. A kutat√°s eredm√©nyei azt mutatt√°k, hogy azok k√∂r√©ben, akiknek v√©r√©ben a legmagasabb volt a C-vitamin szintje, 62 sz√°zal√©kkal alacsonyabb volt a cukorbetegs√©g kialakul√°s√°nak es√©lye, mint azokn√°l, akikn√©l a legalacsonyabb volt a C-vitamin szint. M√°s kock√°zati faktorok - mint amilyen az id√Ķs kor, a nem, a csal√°di adotts√°gok, az alkoholfogyaszt√°s, a fizikai aktivit√°s, a doh√°nyz√°s vagy a tests√ļly - nem befoly√°solt√°k szignifik√°nsan ezt az √∂sszef√ľgg√©st, √*gy ezek az adatok bizony√*tj√°k a C-vitamin-bevitel j√≥t√©kony hat√°sait a cukorbetegs√©g kock√°zat√°nak cs√∂kken√©s√©ben.

Ne csak a mennyis√©gre, a min√Ķs√©gre is figyelj!
http://media.hazipatika.com/cikkek/main/59/6559//6559_1.jpg A C-vitamin f√Ķ forr√°sai a friss gy√ľm√∂lcs√∂k √©s z√∂lds√©gf√©l√©k: a narancs, a kivi, a paprika vagy a k√°poszta. E sz√©les v√°laszt√©k ismeret√©ben nem jelenthet probl√©m√°t a C-vitamin-sz√ľks√©glet fedez√©se. A C-vitamin azonban rendk√*v√ľl √©rz√©keny anyag: t√°rol√°si k√∂r√ľlm√©nyek miatt, oxig√©nnel √©rintkezve, f√©ny vagy h√Ķm√©rs√©klet hat√°s√°ra egyes √©lelmiszerek C-vitamin-tartalma ak√°r teljes eg√©sz√©ben elveszhet.
Hasonl√≥ k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r, ha a z√∂lds√©geket √°ztatjuk, apr√*tjuk, vagy t√ļl hossz√ļ ideig melegen tartjuk. √ćgy azoknak, akik puszt√°n az √©trendj√ľk√∂n kereszt√ľl k√*v√°nj√°k p√≥tolni a szervezet√ľk sz√°m√°ra sz√ľks√©ges C-vitamint, igencsak oda kell figyelni√ľk a megfelel√Ķen √∂ssze√°ll√*tott √©trendre.

A C-vitamin azonban nem v√©letlen√ľl birtokolja az emberi szervezet sz√°m√°ra legnagyobb mennyis√©gben sz√ľks√©ges vitamin c√*met! Sz√ľks√©glet√ľnk sz√°mos t√©nyez√Ķ hat√°s√°ra emelkedhet, √*gy a stressz, a fokozott szellemi ig√©nybev√©tel, a sport, a doh√°nyz√°s, a terhess√©g vagy a t√°mogat√°sra szorul√≥ immunrendszer mind megn√∂vekedett C-vitamin-felhaszn√°l√°ssal j√°r - ahhoz pedig, hogy a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek, illetve a cukorbetegs√©g ellen is hat√©konyan k√ľzdhess√ľnk, az aj√°nlott napi mennyis√©gnek t√∂bbsz√∂r√∂se is sz√ľks√©ges.

hani
2010-11-12, 15:10
HAL-HAL-HAL!

Cs√∂kkenti a sz√*vbetegs√©g kock√°zat√°t!
Amerikai tud√≥sok meg√°llap√*tott√°k, hogy azokn√°l, akik napi 3 deka halat fogyasztanak, 50%-kal cs√∂kken a sz√*vbetegs√©g okozta hal√°loz√°s es√©lye. A hagyom√°nyos h√ļsokr√≥l a hal fogyaszt√°s√°ra val√≥ √°t√°ll√°s cs√∂kkenti a koleszterinszintet. A k√ľl√∂nf√©le tengeri halak, a garn√©lar√°k, a kagyl√≥k rengeteg j√≥ koleszterint tartalmaznak, a hazai √©desv√*zi halak pedig sokkal eg√©szs√©gesebbek is a h√ļsn√°l. N√©zz k√∂r√ľl a piacon, √©s v√°s√°rolj friss bus√°t, hekket, tonhalat, melyekb√Ķl v√°ltozatos √©s eg√©szs√©ges √©teleket k√©sz√*thetsz!

Gazdag omega-3 zs√*rsavakban!
Bizonyos halfajt√°k gazdag forr√°sai az omega-3 zs√*rsavaknak: ide sorolhat√≥ a lazac, a szard√*nia √©s a makr√©la. Az omega-3 zs√*rok hossz√ļ l√°nc√ļ, t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rsavak, melyekben eikozapenta√©nsav is tal√°lhat√≥, ami cs√∂kkenti a test v√©ralvad√°st szolg√°l√≥ sejtjeinek √∂sszetapad√°s√°t, √©s a v√©rr√∂g kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. Az omega-3 zs√*rsavak √*z√ľleti gyullad√°sok √©s m√°s mozg√°sszervi betegs√©gek ellen is v√©denek.
A cigaretta k√∂z√∂mb√∂s√*ti a hal j√≥t√©kony tulajdons√°gait!
A halakban tal√°lhat√≥ zs√*rsavak egy er√Ķs doh√°nyos sz√°m√°ra nem ny√ļjtanak v√©delmet a koszor√ļ√©r betegs√©gek okozta hal√°llal szemben, s√Ķt, ellent√©tes hat√°sokat produk√°lhatnak. Egy finn k√*s√©rletsorozat meg√°llap√*totta, hogy azokn√°l a doh√°nyz√≥ feln√Ķttekn√©l, akik t√∂bb halat ettek 30%-kal megn√Ķtt a sz√*vkoszor√ļ√©r-megbeteged√©s okozta hal√°l es√©lye azokhoz k√©pest akik kevesebbet fogyasztottak.

A tengeri halak fert√Ķzhetnek!
A r√°kok, kagyl√≥k, polipok fogyaszt√°sa √©telm√©rgez√©shez, vagy √©tellel √∂sszef√ľgg√Ķ betegs√©gekhez vezethet- p√©ld√°ul szalmonell√°hoz vagy Norwalk-v√*rushoz (azaz caliciv√*rushoz). K√ľl√∂n√∂sen vesz√©lyes a nyers osztriga, hiszen az √°llat t√°pl√°lkoz√°sa k√∂zben mindent elfogyaszt, ami √°tfolyik rajta. A nyers vagy szennyezett vizekb√Ķl kifogott halak v√°s√°rol√°sakor √≥vatosnak kell lenned, hiszen olyan f√©rgeket tartalmazhatnak, melyek k√°rosak lehetnek az eg√©szs√©gre.

Mindig m√©lyh√Ľt√∂tt halat vegy√©l!
Csak olyan halat v√°s√°rolj, ami megfelel√Ķen h√Ľt√∂tt, vagy √°tl√°tsz√≥ zacsk√≥ban fagyasztott. Ker√ľld a f√Ķtt tengeri herkenty√Ľket, amit nyers hallal egy√ľtt √°rulnak, ugyanis rendk√*v√ľl nagy a fert√Ķz√©s vesz√©lye!
Mivel a legt√∂bb hal importb√≥l sz√°rmazik, mindig olvasd el a fogyaszt√°sra vonatkoz√≥ el√Ķ√*r√°sokat, melyek a higanytartalom vesz√©ly√©re h√*vj√°k fel a figyelmedet. Egy uni√≥s szab√°lyz√°s √©rtelm√©ben a nagyobb ragadoz√≥k h√ļs√°b√≥l - kardhal, c√°pa, csuka - legfeljebb heti 10 deka, a tonhalb√≥l, a lazacb√≥l, a r√°kb√≥l maximum heti 20 deka, a terhes n√Ķknek pedig legfeljebb heti 60 gramm hal fogyaszt√°sa javasolt.

motoros bandy
2010-11-12, 15:13
dejo hogy zsigerb√Ķl im√°dom a halat

hani
2010-11-12, 17:15
Cser√©ld teljeski√Ķrl√©s√Ľre!

Ha finomlisztb√Ķl k√©sz√ľlt √©teleinket teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°b√≥l k√©sz√ľltre cser√©lj√ľk, az m√°r k√©t h√©t eltelt√©vel j√≥t√©kony hat√°ssal van sz√*v√ľnkre √©s √©rrendszer√ľnkre - der√ľl ki a Nestl√© lausanne-i kutat√≥k√∂zpontj√°nak tanulm√°ny√°b√≥l.
A tud√≥sok most el√Ķsz√∂r tudt√°k bebizony√*tani, hogy a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°ban gazdag √©trend m√°r 14 nap alatt emeli a szervezet betain szintj√©t. A betain a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek √©s a stroke (http://www.tozo.hu/services/betegseglexikon/view?id=31) kialakul√°s√°ban szerepet j√°tsz√≥ homocisztein szintj√©t cs√∂kkenti, √*gy m√©rs√©kli az el√Ķz√Ķekben eml√*tett betegs√©gek kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t.

http://media.hazipatika.com/news/img/32608//lany_pehellyel.jpgA kutat√≥k nemcsak azt bizony√*tott√°k, hogy m√°r meglehet√Ķsen r√∂vid, k√©t hetes teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°ban gazdag √©trenddel √≥vhatjuk sz√*v√ľnket √©s √©rrendszer√ľnket, hanem az eredm√©nyek az √©rt√©kes t√°pl√°l√©k em√©szt√Ķrendszerre gyakorolt j√≥t√©kony hat√°s√°t is igazolt√°k.
A vizsg√°latban r√©sztvev√Ķk egyik csoportja finom√*tott, feh√©r lisztb√Ķl k√©sz√ľlt, m√°sik csoportja pedig teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°ban gazdag √©teleket kapott k√©t h√©ten kereszt√ľl. A tud√≥sok az ut√≥bbi csoport √©trendj√©t v√°ltozatos, teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°kb√≥l k√©sz√ľlt √∂sszetev√Ķkkel gazdag√*tott√°k: az √©lelmiszerek sz√©les t√°rh√°z√°b√≥l v√°logattak, a t√©szt√°kt√≥l a gabonapelyheken √°t a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kenyerekig. A kutat√≥k az eredm√©nyeket a t√°pl√°lkoz√°s metabolomika - a t√°pl√°lkoz√°st, az anyagcser√©t √©s az eg√©szs√©gi √°llapotot egyar√°nt figyelembe vev√Ķ, holisztikus megk√∂zel√*t√©s - elvei szerint elemezt√©k.
"Most egy r√∂vid t√°v√ļ k√*s√©rlettel siker√ľlt bizony√*tani, hogy a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°k rendszeres fogyaszt√°sa cs√∂kkenti a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek kock√°zat√°t. Az eredm√©nyek biztat√≥ak, √©s a hossz√ļ t√°v√ļ kutat√°sok folyam√°n tov√°bb vizsg√°ljuk a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabonaf√©l√©k fogyaszt√°s√°nak hat√°s√°t" - mondta el Sz√Ľcs Zsuzsanna, a Nestl√© dietetikusa.

A kereskedelmi forgalomban sz√°mos k√ľl√∂nb√∂z√Ķ - p√©ld√°ul "korp√°s" vagy "barna" - jelz√©ssel ell√°tott √©lelmiszer kaphat√≥, ezek a szimb√≥lumok azonban nem felt√©tlen√ľl jelentik azt, hogy a term√©k teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabona felhaszn√°l√°s√°val k√©sz√ľlt, mindig n√©zz√ľk meg a c√*mk√©n az √∂sszet√©telt! - h√*vt√°k fel a figyelmet szakemberek.

hani
2010-11-15, 12:53
Energiaitalok: t√∂bb benn√ľk a koffein, mint a k√°v√©ban, alkohollal keverve pedig k√ľl√∂n√∂sen aggaszt√≥ a hat√°suk.

http://media.nu.nl/m/m1fyqkvjd9t8.jpg
Amerikai szak√©rt√Ķk szerint a legnagyobb gondot a r√°g√≥gumi√*z√Ľ italok koffeintartalma okozza: a t√∂bbs√©gben 70-200 milligramm koffein tal√°lhat√≥, szemben a hagyom√°nyos f√Ķz√∂tt k√°v√© 150 milligrammj√°val. Az energiaitalok eset√©ben ehhez tov√°bbi hat√≥anyagok j√°rulnak: guarana, taurin, gy√≥gyn√∂v√©nyek, vitaminok: ezek a kutat√≥k szerint egyr√©szt az√©rt vesz√©lyesek, mert van, hogy fel se t√ľntetik √Ķket az ital doboz√°n, m√°sr√©szt k√∂lcs√∂nhat√°sba l√©phetnek a koffeinnel √©s befoly√°solhatj√°k a sz√*vritmust, a v√©rnyom√°st, s√Ķt a ment√°lis √°llapotot is.

A befoly√°sol√≥ hat√°st m√°r D√°ni√°ban, Norv√©gi√°ban √©s Franciaorsz√°gban is megfigyelt√©k: itt be is tiltott√°k a Red Bull energiaitalt, miut√°n egy italk√*s√©rletben a vizsg√°lt patk√°nyok bizarr viselked√©sbe kezdtek, s√Ķt √∂ncsonk√*t√°st is megfigyeltek n√°luk. Azt az amerikai kutat√≥k is meger√Ķs√*tett√©k, hogy energiaital fogyaszt√°s ut√°n val√≥ban mindenkin√©l megn√Ķ a kock√°zatkeres√Ķ viselked√©s val√≥sz√*n√Ľs√©ge.

A szak√©rt√Ķk a v√°rhat√≥ mell√©khat√°sok miatt azt javasolj√°k, hogy sportol√≥k egy√°ltal√°n ne fogyassz√°k, v√°lassz√°k ink√°bb a vizet √©s a sportitalokat, a nem sportol√≥k pedig semmik√©pp se igyanak egy dobozn√°l t√∂bbet, √©s ne keverj√©k alkohollal.

motoros bandy
2010-11-15, 18:08
j√≥ ez az enegriaital,,de kiz√°r√≥lag 17 √©ves h√ľlyegyerekeknek aj√°nlom.ez√ļton √ľdv√∂zl√∂m azt a seggh√ľly√©t aki ma az MO aut√≥ √ļton egy redbull-dobozt ,dobott ki a kocsij√°b√≥l,ami kis hijj√°n a sz√©lv√©d√Ķn landolt.

hani
2010-11-17, 14:48
Ha C-vitamin, akkor.....
A legt√∂bben t√©len a citromb√≥l igyekeznek C-vitamin sz√ľks√©glet√ľket fedezni, pedig az egyes √©lelmiszerek 100 grammj√°ra jut√≥ C-vitamin alapj√°n fel√°ll√*tott list√°n a citrom csak a k√∂z√©pt√°jon helyezkedik el (k√∂r√ľlbel√ľl 50 mg/100 g).

A lista elej√©n a csipkebogy√≥tea (200 mg) √°ll, de hidegen √°ztatva, hiszen a h√Ķ a C-vitamin egyik ellens√©ge. C-vitaminban gazdag tov√°bb√° az √°fonya, a feketeribizli (160 mg), az √©l√©nkv√∂r√∂s √©s z√∂ld sz√*n√Ľ paprik√°k (183 mg), a petrezselyem z√∂ldje (133 mg), a kivi (98 mg), a brokkoli √©s a kelbimb√≥ (85 mg) is. (Mivel ezek az adatok is 100 grammra vonatkoznak, hi√°ba nagyon gazdag p√©ld√°ul a petrezselyem a vitaminban, norm√°l √©tkez√©ssel szinte soha nem vesz√ľnk magunkhoz bel√Ķle ilyen mennyis√©get.)
A C-vitamin tartalom alapj√°n k√∂z√©pen helyezkedik el a m√°r eml√*tett citrom (53 mg), a narancs (50 mg), a lime (29 mg), a grapefruit (33 mg), valamint a k√°posztaf√©l√©k (51 mg). A lista alj√°n pedig az alma (5,7 mg), a c√©kla (13 mg) √©s az uborka (5 mg) tal√°lhat√≥.

"A savany√*tott z√∂lds√©gek, k√ľl√∂n√∂sen a k√°poszta szint√©n j√≥ C-vitamin forr√°s, felt√©ve, ha nincsen agyonf√Ķzve, p√©ld√°ul t√∂lt√∂tt k√°poszt√°nak" - teszi hozz√° a dietetikus.

Gabcsika
2010-11-17, 17:50
√Čn most a betegs√©gem sor√°n volt olyan nap is, amikor 20 szem 1000-es c-vitamint szedtem be.. √°ll√*tom, hogy jobban √©reztem magam!

motoros bandy
2010-11-17, 19:07
√Čn most a betegs√©gem sor√°n volt olyan nap is, amikor 20 szem 1000-es c-vitamint szedtem be.. √°ll√*tom, hogy jobban √©reztem magam!


h√°jj GABCSI !√©n is hasonl√≥t tapasztaltam,,t√©lleg m√ľk√∂dik!

hani
2010-11-18, 12:37
Az emésztés
Mi√©rt a sejtekre kell figyeln√ľnk?

Ha az „em√©szt√Ķrendszer” kifejez√©st meghalljuk, megszokott m√≥don szervekre gondolunk, mint pl. gyomor, m√°j, hasny√°lmirigy, belek, an√©lk√ľl, hogy esz√ľnkbe jutna az √Ķket alkot√≥ sokmilli√≥ sejt. Sajn√°latos m√≥don az orvosok is √*gy gondolkodnak, √©s szerveket kezelnek an√©lk√ľl, hogy m√©lyebbre tekinten√©nek az emberi test legfontosabb szintj√©re – a sejtek szintj√©re Ritk√°n vessz√ľk figyelembe, hogy az em√©szt√Ķrendszer k√ľl√∂nb√∂z√Ķ t√*pus√ļ sejtjeinek speci√°lis t√°panyagra van sz√ľks√©g√ľk, hogy em√©szt√Ķ-enzimeket tudjanak el√Ķ√°ll√*tani √©s m√°s k√ľl√∂nleges feladatokat l√°ssanak el.

Az em√©szt√Ķrendszer sejtjeinek optim√°lis m√Ľk√∂d√©se biztos√*tja, hogy az √©tel, amit megesz√ľnk, megfelel√Ķ m√≥don alkot√≥r√©szeire bomoljon, √©s √∂sszetev√Ķi bejussanak a v√©r√°ramba, ami elsz√°ll√*tja test√ľnk 60 trilli√≥ sejtj√©nek mindegyik√©hez. √ćgy energi√°jukhoz √ľzemanyagot √©s a sejtanyagcser√©hez nyersanyagot szolg√°ltat.

√Člet√ľnk sor√°n em√©szt√Ķrendszer√ľnk sejtjei 25 tonna √©lelmet dogoznak fel.


Az em√©szt√Ķrendszer a sejtek szintj√©r√Ķl tekintve
Az em√©szt√Ķrendszer az √©telt mikroszk√≥pikus r√©szekre bontja, melyeket a sejtek energiatermel√©shez, fenntart√°shoz, n√∂veked√©shez √©s jav√*t√°shoz haszn√°lnak. Az em√©szt√Ķrendszer 5 m√©ter hossz√ļ a sz√°jt√≥l a v√©gb√©lny√*l√°sig √©s k√ľl√∂nb√∂z√Ķ szakaszokb√≥l √°ll, melyek egyedi √©s fontos feladatokra specializ√°l√≥dtak.

Mint egy j√≥l men√Ķ gy√°r az em√©szt√Ķrendszer sok komplex feladatot l√°t el, mint em√©szt√©s, felsz√*v√≥d√°s, be√©p√ľl√©s, kiv√°laszt√°s, a v√©gterm√©kek elt√°vol√*t√°sa.

-A sejteg√©szs√©g az optim√°lisan m√Ľk√∂d√Ķ gyomor-b√©l rendszer √°ltali megfelel√Ķ em√©szt√©ssel kezd√Ķdik. Az em√©szt√Ķrendszer legf√Ķbb munk√°ja a t√°pl√°l√©k √°talak√*t√°sa olyan anyagokk√°, melyekb√Ķl a test energi√°t nyer, n√∂vekedik √©s kijav√*tja √∂nmag√°t. A speci√°lis sejtt√°panyagok szinergi√°ja seg√*t biztos√*tani az em√©szt√Ķrendszer megfelel√Ķ m√Ľk√∂d√©s√©t.

-Az em√©szt√Ķrendszer analiz√°l - mint egy gy√°r, ahol komplex m√Ľveletek nagy sz√°m√°t v√©gzik – em√©szt√©s, felsz√*v√≥d√°s, be√©p√ľl√©s, kiv√°laszt√°s, a v√©gterm√©kek elt√°vol√*t√°sa. A speci√°lis sejtt√°panyagok l√©nyegesek ezekhez a m√Ľveletekhez.

-A gyomor-b√©l rendszer k√ľl√∂nb√∂z√Ķ r√©szei sejtek billi√≥it tartalmazz√°k.

-Az em√©szt√Ķrendszer elk√ľl√∂n√ľlt szakaszokb√≥l √°ll, mint a sz√°j, nyel√Ķcs√Ķ, gyomor, m√°j, hasny√°lmirigy, v√©konyb√©l, vastagb√©l, melyekben sok tev√©kenys√©g zajlik √©s folytonos kapcsolatban vannak egym√°ssal.
-A v√©konyb√©l bolyhai a t√°panyagok felsz√*v√≥d√°s√°nak legnagyobb ter√ľlete, nagy mennyis√©gben termel em√©szt√Ķenzimeket, felsz√*vja a t√°panyagokat, g√°tolja a test sz√°m√°ra haszontalan anyagok felsz√*v√≥d√°s√°t.

-Az em√©szt√©si folyamat speci√°lis sejttev√©kenys√©g, mely az em√©szt√Ķrendszer szakaszai, √©s a k√ľl√∂nf√©le sejtek k√∂z√∂tti egy√ľttm√Ľk√∂d√©st k√∂veteli meg. A m√°j, a hasny√°lmirigy √©s az epeh√≥lyag seg√*tik az em√©szt√©s folyamat√°t, em√©szt√Ķ enzimeket kiv√°lasztva √©s/vagy t√°rolva √©s a v√°lad√©kokat a b√©ltraktusba sz√°ll√*tva. A speci√°lis sejtt√°panyagok ut√°np√≥tl√°sa l√©nyeges az eg√©sz folyamathoz.

-A v√©konyb√©l √©ps√©ge, alapvet√Ķ a sejtt√°panyagok felsz√*v√≥d√°s√°hoz. A t√°panyagok szinergi√°ban t√°pl√°lj√°k a b√©l nagybolyhainak bels√Ķ fal√°t bor√*t√≥ sejteket √©s enterocyt√°kat.

-Az em√©szt√Ķrendszer eg√©szs√©g√©t sok alapvet√Ķ t√©nyez√Ķ befoly√°solja. Esszenci√°lis t√°panyagok hi√°nya, gy√≥gyszerek, kor, stressz, √©s m√°s t√©nyez√Ķk kedvez√Ķtlen hat√°st gyakorolnak az em√©szt√Ķrendszer sokmilli√≥nyi sejtj√©nek m√Ľk√∂d√©s√©re, a teljes em√©szt√Ķtraktus √©ps√©g√©re, az immunrendszer hat√©konys√°g√°ra, a kering√©si rendszerre, √©s az eg√©sz testre.

-A gy√≥gyszerek rombolj√°k az em√©szt√Ķrendszert √©s akad√°lyozz√°k az optim√°lis t√°panyag-felsz√*v√≥d√°st. A statinok, AIDS-ellenes szerek, savlek√∂t√Ķk, antibiotikumok √©s m√°s k√©miai szerek k√°ros hat√°st gyakorolnak az em√©szt√©sre √©s az optim√°lis sejteg√©szs√©ghez √©s immunm√Ľk√∂d√©shez sz√ľks√©ges esszenci√°lis t√°panyagok anyagcser√©j√©re.

-Az em√©szt√Ķrendszert fel√©p√*t√Ķ sejtek m√Ľk√∂d√©s√©t optimaliz√°lja a speci√°lis sejtt√°panyagok szinergi√°ja mint: C-, B6-, B12-vitamin, folsav, betain-hidroklorid, glutamin, bromelain, papain, ginzeng, borsmenta stb.

motoros bandy
2010-11-18, 20:51
Tudt√°tok e hogy a fekete retek nem csak egy z√Ķlds√©g f√©le,hanem piszkos mocskos koszos embereken is megtal√°lhat√≥ bacilus? szappanal √©s vizzel lehet ki√*trani,1 vagy t√∂bb alkalommal meg kell ism√©telni a f√ľrd√©st

hani
2010-11-19, 15:28
Brokkolil√©vel a b√Ķrr√°k ellen.
Felejts√ľk el a naperny√Ķket, a leg√ļjabb kutat√°sok szerint ugyanis az egyetlen dolog, ami k√©pes megv√©deni b√Ķr√ľnket a k√°ros UV sugarakt√≥l nem m√°s, mint a brokkolil√©.
http://media.hazipatika.com/mediatar/3/0/2503/big.jpg (http://www.tozo.hu/mediatar/media/2503)


Amerikai tud√≥sok egereken √©s embereken v√©gzett k√*s√©rleteik sor√°n r√°j√∂ttek, hogy a brokkolil√© k√©pes megv√©deni a b√Ķrt a le√©g√©st√Ķl, a brokkoli ugyanis egy szulforaf√°n nev√Ľ antioxid√°nst tartalmaz, ami cs√∂kkenti a le√©g√©s m√©rt√©k√©t √©s megakad√°lyozza a daganatok terjed√©s√©t.

√öj-z√©landi kutat√≥k szerint a totara √©s manuka f√°k kivonata is a brokkoli√©hoz hasonl√≥ tulajdons√°gokkal b√*rhat.

Kor√°bban, az International Journal of Endocrinology and Metabolism kutat√°sai bebizony√*tott√°k, hogy a k√©miai napv√©d√Ķk hormon√°lis v√°ltoz√°sokat okozhatnak a szervezetben.
"A tit√°n-oxid √©s a cink igen n√©pszer√Ľ volt a 80-as √©vekben, √©s n√©h√°ny term√©kben m√©g ma is megtal√°lhat√≥k - nyilatkozta Dalton Kelly b√Ķrspecialista. - Term√©szetesen a f√©nyv√©d√Ķ term√©kek sokat fejl√Ķdtek az√≥ta, de a legjobb m√©gis az lenne, ha term√©szetes m√≥don, bels√Ķleg tudn√°nk v√©dekezni a k√°ros UV sugarak ellen, a brokkolil√© pedig egy a sok lehet√Ķs√©g k√∂z√ľl."

motoros bandy
2010-11-19, 19:49
Brokkolil√©vel a b√Ķrr√°k ellen.
Felejts√ľk el a naperny√Ķket, a leg√ļjabb kutat√°sok szerint ugyanis az egyetlen dolog, ami k√©pes megv√©deni b√Ķr√ľnket a k√°ros UV sugarakt√≥l nem m√°s, mint a brokkolil√©.
http://media.hazipatika.com/mediatar/3/0/2503/big.jpg (http://www.tozo.hu/mediatar/media/2503)


Amerikai tud√≥sok egereken √©s embereken v√©gzett k√*s√©rleteik sor√°n r√°j√∂ttek, hogy a brokkolil√© k√©pes megv√©deni a b√Ķrt a le√©g√©st√Ķl, a brokkoli ugyanis egy szulforaf√°n nev√Ľ antioxid√°nst tartalmaz, ami cs√∂kkenti a le√©g√©s m√©rt√©k√©t √©s megakad√°lyozza a daganatok terjed√©s√©t.

√öj-z√©landi kutat√≥k szerint a totara √©s manuka f√°k kivonata is a brokkoli√©hoz hasonl√≥ tulajdons√°gokkal b√*rhat.

Kor√°bban, az International Journal of Endocrinology and Metabolism kutat√°sai bebizony√*tott√°k, hogy a k√©miai napv√©d√Ķk hormon√°lis v√°ltoz√°sokat okozhatnak a szervezetben.
"A tit√°n-oxid √©s a cink igen n√©pszer√Ľ volt a 80-as √©vekben, √©s n√©h√°ny term√©kben m√©g ma is megtal√°lhat√≥k - nyilatkozta Dalton Kelly b√Ķrspecialista. - Term√©szetesen a f√©nyv√©d√Ķ term√©kek sokat fejl√Ķdtek az√≥ta, de a legjobb m√©gis az lenne, ha term√©szetes m√≥don, bels√Ķleg tudn√°nk v√©dekezni a k√°ros UV sugarak ellen, a brokkolil√© pedig egy a sok lehet√Ķs√©g k√∂z√ľl."
van m√© egy ellenszer a b√Ķrr√°k eleln, ne menj a napra,11- 15 √≥ra k√∂z√∂tt,ne s√ľttesd magad r√°kpirosra a napon.vagy √∂lt√∂zz tet√Ķt√Ķl talpig buv√°rruh√°ba,de vigy√°zat ... ha pukiztok felk√ļszik a h√°tatokon,nagy csiklandoz√°s k√∂zepette ,√©s kijut a nyakatokn√°l.

ha viz alatt vagytok sajnosmenthetetlenek vagytok,le fogj√°tok tud√Ķzni a saj√°t fingotok!

Gabcsika
2010-11-20, 06:59
Brokkolil√©vel a b√Ķrr√°k ellen.
Felejts√ľk el a naperny√Ķket, a leg√ļjabb kutat√°sok szerint ugyanis az egyetlen dolog, ami k√©pes megv√©deni b√Ķr√ľnket a k√°ros UV sugarakt√≥l nem m√°s, mint a brokkolil√©.
http://media.hazipatika.com/mediatar/3/0/2503/big.jpg (http://www.tozo.hu/mediatar/media/2503)


Amerikai tud√≥sok egereken √©s embereken v√©gzett k√*s√©rleteik sor√°n r√°j√∂ttek, hogy a brokkolil√© k√©pes megv√©deni a b√Ķrt a le√©g√©st√Ķl, a brokkoli ugyanis egy szulforaf√°n nev√Ľ antioxid√°nst tartalmaz, ami cs√∂kkenti a le√©g√©s m√©rt√©k√©t √©s megakad√°lyozza a daganatok terjed√©s√©t.

√öj-z√©landi kutat√≥k szerint a totara √©s manuka f√°k kivonata is a brokkoli√©hoz hasonl√≥ tulajdons√°gokkal b√*rhat.

Kor√°bban, az International Journal of Endocrinology and Metabolism kutat√°sai bebizony√*tott√°k, hogy a k√©miai napv√©d√Ķk hormon√°lis v√°ltoz√°sokat okozhatnak a szervezetben.
"A tit√°n-oxid √©s a cink igen n√©pszer√Ľ volt a 80-as √©vekben, √©s n√©h√°ny term√©kben m√©g ma is megtal√°lhat√≥k - nyilatkozta Dalton Kelly b√Ķrspecialista. - Term√©szetesen a f√©nyv√©d√Ķ term√©kek sokat fejl√Ķdtek az√≥ta, de a legjobb m√©gis az lenne, ha term√©szetes m√≥don, bels√Ķleg tudn√°nk v√©dekezni a k√°ros UV sugarak ellen, a brokkolil√© pedig egy a sok lehet√Ķs√©g k√∂z√ľl."


√Čn ink√°bb beadom magamnak a b√Ķrr√°k ellenszer√©t inekci√≥ban! R√°ad√°sul bebarnulok t√Ķle. mell√©khat√°sa er√Ķs szexu√°lis ind√*tat√°s, √©s fogy√°s! Ez szuper, nem kell brokkoli, att√≥l max az ut√≥bbi menne:)

sasa
2010-11-20, 07:59
Ilyen injekció nekem is kell!
Azt nem √°rulom el, hogy melyik tulajdons√°ga miatt.:D

motoros bandy
2010-11-20, 18:34
persze hogy elverhesd a gyikot mindennap 15 sz√∂r. az asszony megunn√° meg te is egy id√Ķ ut√°n meg ,sirn√°l.jajj de f√°jjjj, el√©g !!az akarok lenni aki akkor voltam mikor az akartam lenni ami most vagyok. ki√°ltozn√°d hehe.

am√ļgy a porn√≥s szakm√°ban haszn√°lnak ilyet hogy a ceruza ,,iz√© munkadarab ne lankadjon.

hani
2010-11-23, 12:14
Ganoderma (Lingzhi) - A Halhatatlanság Gyógynövénye!
A k√*naiak √©vezredek √≥ta kiemelked√Ķ min√Ķs√©g√Ľ „gy√≥gyn√∂v√©nyk√©nt” tekintenek a ganoderm√°ra. Ez az els√Ķ √ļgynevezett „gy√≥gyhat√°s√ļ k√©sz√*tm√©ny”, amely m√©g hossz√ļt√°von t√∂rt√©n√Ķ fogyaszt√°s eset√©n sem okoz semmilyen mell√©khat√°st. Fokozza a szervezet √∂ngy√≥gy√*t√≥ k√©pess√©g√©t, seg√*t a betegs√©gek hat√©kony megel√Ķz√©s√©ben.

Az ut√≥bbi √©vekben k√*nai √©s m√°s nemzetis√©g√Ľ tud√≥sok √°ltal v√©gzett alapos kutat√°sok – az egy√ľttm√Ľk√∂d√Ķ k√≥rh√°zak, egyetemek √©s gy√≥gyszeripari v√°llalatok elemz√©seinek √©s klinikai k√*s√©rleteinek seg√*ts√©g√©vel – v√©gre megfejtett√©k kiv√©teles hat√©konys√°g√°nak titk√°t. V√©rtiszt√*t√≥, m√©regtelen√*t√Ķ, vizelethajt√≥, m√°jk√*m√©l√Ķ, b√©lm√Ľk√∂d√©st szab√°lyoz√≥, sz√*vm√Ľk√∂d√©st el√Ķseg√*t√Ķ, v√©rnyom√°s-be√°ll√*t√≥, nyugtat√≥-, k√∂h√∂g√©scs√∂kkent√Ķ √©s k√∂ptet√Ķ hat√°s√ļ, emellett hozz√°j√°rul a tumorn√∂veked√©s g√°tl√°s√°hoz is.
A ganoderma legfontosabb alkotóelemei:

Szerves germ√°nium (Ge): ak√°r m√°sf√©lszeres√©re is megn√∂veli a v√©r oxig√©nfelvev√Ķ k√©pess√©g√©t; jav√*thatja az em√©szt√©st, megel√Ķzheti a sz√∂vetek elhal√°s√°t. Dr. Kazuhiko Asai kutat√°sai szerint a ganoderma 800-2000 milliomodr√©szben tartalmaz germ√°niumot. Ez n√©gy-hatszor annyi, mint amennyi a panaxgy√∂k√©rben (√°zsiai ginszengben) tal√°lhat√≥.
Poliszacharidok: ezek a szerves vegy√ľletek er√Ķs√*thetik a szervezet immunrendszer√©t, meg√∂lik a v√*rusokat. Jap√°n gy√≥gyszeripari v√°llalatok gy√≥gy√°szati alkalmaz√°shoz megfelel√Ķen finom√*tott√°k, √©s a Koseisho Eg√©szs√©g√ľgyi R√©szlege Jap√°nban t√°mogatott gy√≥gyszernek nyilv√°n√*totta.
Keser√Ľ √*z. A jap√°n orvos- √©s gy√≥gyszer√©szszakma folyamatosan kutatja ezt a tulajdons√°got. Az eredm√©ny: val√≥sz√*n√Ľs√*thet√Ķen a germ√°nium √©s a poliszacharidok kapcsolat√°b√≥l ad√≥dik. Egyes n√∂v√©nyek tartalmazz√°k az egyiket vagy a m√°sikat, de a ganoderma mindegyikn√©l hat√©konyabb. Az alkot√≥elemek kombin√°ci√≥ja elt√©r minden m√°s n√∂v√©ny√©t√Ķl, √©s a hat√©konys√°g biztos√*t√°sa √©rdek√©ben minden alkot√≥elemet meg kell √Ķrizni.

A ganoderma orvostudom√°nyi alapjai:
(Dr. Shigeru Yuji klinikai k√*s√©rletei alapj√°n)
http://www.egeszsegderuje.hu/mambots/content/multithumb/thumbs/b.240.180.16777215.0..stories.gyogynovenyek.ganode rma.hasnyalmirigy.jpg (http://www.egeszsegderuje.hu/images/stories/gyogynovenyek/ganoderma/hasnyalmirigy.jpg)Cs√∂kkenti a v√©rben a koleszterin √©s a szabad zs√*rok mennyis√©g√©t.
Cs√∂kkenti a v√©rcukorszintet; vissza√°ll√*tja a hasny√°lmirigy m√Ľk√∂d√©s√©t.
Csökkenti a vérben található lipidek számát, és stabilizálja a vörösvérsejtek membránjait.
Mivel a ganoderma adenozint tartalmaz, csökkentheti a vérlemezkék felhalmozódását, bomlasztja a trombinokat és megakadályozza a trombózist.
Optimaliz√°lja a mell√©kvesek√©reg m√Ľk√∂d√©s√©t.
Fokozza a szervezet term√©szetes √∂ngy√≥gy√*t√≥ k√©pess√©g√©t, valamint az immunrendszer hat√©konys√°g√°t.
Lass√*tja az id√Ķskori agyi funkci√≥-cs√∂kken√©st.
Csökkenti az allergia elleni szerek mellékhatásait.
Megakad√°lyozza az antig√©nek √°ltal okozott allergia kialakul√°s√°t, mivel g√°tolja a h√*z√≥sejtek hisztaminkibocs√°t√°s√°t.
Hozz√°j√°rul a daganatos betegs√©gek megel√Ķz√©s√©hez √©s blokkolja a tumorsejtek anyagcser√©j√©t:
a. Megakadályozza a rákos betegek tumorembólia miatti hirtelen halálát.
b. Megakadályozza a trombózis kialakulását, feloldja a trombint, fokozza a tumorellenes gyógyszerek hatékonyságát.
c. Csökkenti a rák által okozott fájdalmat.

motoros bandy
2010-11-26, 21:48
ezek a kinaiak azt fejtenék már végre meg hogy mi a francért esznek kutyát....

hani
2010-12-02, 12:23
VEGYSZER MENTES √ČLELMISZEREK

Kutat√≥k szerint a z√∂ld tea, a sz√Ķl√Ķmag √©s egy√©b, a term√©szetben megtal√°lhat√≥ anyagok ugyanolyan hat√°sosak lehetnek az √©lelmiszerek feldolgoz√°s√°nak folyamat√°ban, mint a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ vegyszerek.
Az amerikai √Člelmiszerbiztons√°gi T√°rsas√°g, √©s az Arkansansi Egyetem Mez√Ķgazdas√°gi Tansz√©k√©nek k√∂z√∂s kutat√°sa csirk√©b√Ķl √©s pulyk√°b√≥l k√©sz√ľlt √©teleken tesztelte az elm√©letet.

„Az √©lelmiszer-feldolgoz√≥ v√°llalatok √°ltal√°ban vegyszereket vagy h√Ķkezel√©s alkalmaznak, hogy megel√Ķzz√©k a k√≥rokoz√≥k elszaporod√°s√°t √©s az √©tel megroml√°s√°t.” – magyar√°zza Navam Hettiarachchy, a kutat√≥csoport vezet√Ķje. A v√°s√°rl√≥k azonban a mell√©k√*z- √©s adal√©kanyagmentes term√©keket keresik. A term√©szetes eredet√Ľ „tart√≥s√*t√≥szerek” haszn√°lat√°val mindk√©t c√©lt el lehet √©rni.

„Egyre t√∂bb bizony√*t√©k van arra, hogy a z√∂ld tea √©s a sz√Ķl√Ķmag megakad√°lyozza a roml√°si folyamatot.” – teszi hozz√° Hettiarachchy. Ha azonban vegyszerekkel kevert√©k a term√©szetes anyagokat, a kezelt √©lelmiszerekben megn√Ķtt a liszt√©riabakt√©rium mennyis√©ge.

A k√*s√©rlet sor√°n tesztelt √©lelmiszerek 75 sz√°zal√©k√°t mesters√©ges, 25 sz√°zal√©k√°t term√©szetes m√≥don tart√≥s√*tott√°k. A mesters√©ges √∂sszetev√Ķk r√©szben vagy eg√©szben helyettes√*thet√Ķek voltak term√©szetes anyagokkal, ha ezeket egy√©b elj√°r√°sokkal, pl. h√Ķkezel√©ssel vagy nanotechnol√≥gi√°val kombin√°lt√°k. Ez ut√≥bbi bizonyult a leghat√©konyabbnak. Az elj√°r√°s ir√°nt m√°ris t√∂bb neves √©lelmiszeripari c√©g √©rdekl√Ķd√∂tt.

Forr√°s: Medipress

Gabcsika
2010-12-02, 12:44
De gondolom a mesters√©ges tart√≥s√*t√≥szerez√©s t√ļl dr√°ga, ez√©rt marad a mesters√©ges, erg√≥ √ļgy is meghalsz......

motoros bandy
2010-12-02, 19:59
erg√≥ egy√©k √Ķk ezt a mocskot!

hani
2010-12-07, 12:01
A konyhas√≥ (NaCl) fontos szerepet t√∂lt be a s√≥-v√*zh√°ztart√°s szab√°lyoz√°s√°ban. A verejt√©kkel √°ltal√°ban csak 50 mg n√°trium √ľr√ľl ki a szervezetb√Ķl, √°m a Na-bevitel a sz√ľks√©glet 3-4 szeres√©t is el√©ri. A javasolt napi 5 gramm konyhas√≥ (ez kb. 2 gramm n√°triumot jelent) helyett 10-15 gramm, vagy enn√©l is t√∂bb konyhas√≥t fogyasztunk.
A t√ļlzott s√≥fogyaszt√°s az arra hajlamos (s√≥ra √©rz√©keny) egy√©nekn√©l magas v√©rnyom√°st okozhat. B√°r a Na kis mennyis√©gben minden √©lelmiszer-nyersanyagban megtal√°lhat√≥, az elfogyasztott s√≥mennyis√©g 75 sz√°zal√©ka a feldolgozott √©lelmiszerek √ļtj√°n ker√ľl a szervezet√ľnkbe.
Sok s√≥t tartalmaznak a sajtok (800-1000mg/100g), a h√ļsk√©sz√*tm√©nyek (600-2000mg/100g), a kenyerek (600-1200mg/100g) stb., viszont alacsony a z√∂lds√©gek √©s a gy√ľm√∂lcs√∂k n√°triumtartalma. S√≥szeg√©ny √©trendet nagyon neh√©z √∂ssze√°ll√*tani. A k√°lium a n√°triummal egy√ľtt fontos √°sv√°nyi anyag a folyad√©kterek, a folyad√©kegyens√ļly fenntart√°s√°ban.
A k√°lium nagy mennyis√©gben a gy√ľm√∂lcs√∂kben √©s z√∂lds√©gekben fordul el√Ķ; gy√ľm√∂lcs-s√≥nak is nevezik. Szervezet√ľnknek t√∂bb k√°liumra (kb. napi 3,5 g-ra) lenne sz√ľks√©ge, mint n√°triumra. Mivel konyhas√≥fogyaszt√°sunk nagy, gy√ľm√∂lcs- √©s z√∂lds√©gfogyaszt√°sunk pedig kicsi, az ar√°ny jelenleg kedvez√Ķtlen. A gy√ľm√∂lcs- √©s z√∂lds√©gfogyaszt√°s n√∂vel√©s√©nek fontoss√°g√°t h√ļzz√°k al√° azok a vizsg√°latok, amelyek kimutatt√°k, hogy a k√°lium v√©rnyom√°st cs√∂kkent√Ķ hat√°sa 2,5-szer nagyobb, mint a n√°trium v√©rnyom√°st n√∂vel√Ķ hat√°sa.

Ha mindenki egyharmad√°val cs√∂kkenten√© a s√≥fogyaszt√°s√°t, 16 sz√°zal√©kkal cs√∂kkenne a sz√*vinfarktusb√≥l ered√Ķ hal√°lesetek sz√°ma, √©s feleannyian szoruln√°nak kezel√©sre magas v√©rnyom√°s miatt.

Gabcsika
2010-12-07, 15:44
Nekem most err√Ķl az jutott eszembe, amikor a di√©t√°val a tojasfeherjet is sosnak √©rzed! Na az mar egy komoly szint!

motoros bandy
2010-12-07, 20:27
Nekem most err√Ķl az jutott eszembe, amikor a di√©t√°val a tojasfeherjet is sosnak √©rzed! Na az mar egy komoly szint!
√©n m√°r azt is komolynak tartom hogy egy n√Ķ eljut od√°ig hogy di√©t√°ban s√≥snak √©rzi a s√≥tlan toj√°st!

hani
2010-12-10, 13:11
A PARAZIT√ĀK V√ČDHETNEK AZ ALLERGIA ELLEN

A horogf√©reggel vagy m√°s b√©lparazit√°val megfert√Ķz√∂tt gyerekekn√©l kisebb es√©llyel alakul ki allergia, mint a fert√Ķz√©st√Ķl mentesekn√©l - √°llap√*tott√°k meg brit kutat√≥k.

Az Allergy c√*m√Ľ szakfoly√≥iratban k√∂zz√©tett tanulm√°ny t√°mogatja azt az elk√©pzel√©st, hogy a k√≥rokoz√≥kt√≥l egyre ink√°bb mentes√*tett k√∂rnyezet hozz√°j√°rulhatott az allergi√°k √©s az asztma vil√°gszerte tapasztalt terjed√©s√©hez az elm√ļlt √©vtizedekben.
A higi√©nia hipot√©zisk√©nt ismert elm√©lete szerint a t√ļlz√°sba vitt fert√Ķtlen√*t√©s miatt a gyerekek korai √©letszakaszukban nem tal√°lkoznak elegend√Ķ mennyis√©g√Ľ v√*russal, bakt√©riummal √©s egy√©b k√≥rokoz√≥val, ez√©rt immunrendszer√ľk az egy√©bk√©nt √°rtalmatlan anyagok fel√© fordul, azokkal kezd k√ľzdelembe.

Johanna Feary, a Nottinghami Egyetem munkat√°rsa 21 kor√°bbi tanulm√°nyt tekintett √°t, amelyek a gyerekek parazitafert√Ķz√©se √©s allergiakock√°zata k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©st vizsg√°lt√°k. A csaknem 29 ezer ember bevon√°s√°val k√©sz√ľlt tanulm√°nyokat D√©l-Amerik√°ban, Afrik√°ban, Kub√°ban, Vietnamban √©s T√∂r√∂korsz√°gban folytatt√°k le, olyan r√©gi√≥kban, ahol a b√©lparazit√°k elterjedtek. A fert√Ķz√©sek t√∂bbs√©g√©t a b√©lf√©rgek okozt√°k, k√∂zt√ľk a horogf√©reg √©s az ostorgiliszta.
Az adatok metaelemz√©se megmutatta, hogy a parazit√°val fert√Ķz√∂tt r√©sztvev√Ķk 31 sz√°zal√©kkal kisebb val√≥sz√*n√Ľs√©ggel mutattak allergi√°s reakci√≥kat, mint azok, akik mentesek voltak a parazitafert√Ķz√©st√Ķl.

hani
2010-12-11, 16:53
GY√ďGY√ćT√ď ARANY
Az arany – sz√°mos j√≥ tulajdons√°ga mellett – j√≥ hat√°ssal van a koncentr√°l√≥k√©pess√©g√ľnkre: agyi k√©pess√©geinket ak√°r h√ļsz sz√°zal√©kkal n√∂velhetj√ľk egy 3-4 hetes aranykolloid-k√ļra sor√°n.
Minden korban nagyra √©rt√©kelt√©k ezt a nemesf√©met. Az √≥kori egyiptomiak p√©ld√°ul az√©rt fogyasztott√°k, mert testi, lelki √©s spiritu√°lis tisztul√°st rem√©ltek t√Ķle. Hittek benne, hogy √©leter√Ķt ad nekik, emeli a rezg√©sszintj√ľket. A t√∂rt√©nelemben el√Ķre ugorva l√°thatjuk, hogy a k√∂z√©pkorban az alkimist√°k aranyporb√≥l k√©sz√*tett itallal enyh√*tett√©k betegeik v√©gtagf√°jdalm√°t.
Ha pedig csak alig egy √©vsz√°zadot ugrunk vissza a m√ļltba, akkor eml√©kezhet√ľnk dr. Robert Kochra, aki r√°j√∂tt arra, hogy az arany jelenl√©t√©ben nem marad √©letk√©pes a TBC-t okoz√≥ bakt√©rium. Ez√©rt a meg√°llap√*t√°s√°√©rt Koch orvosi Nobel-d√*jat kapott 1905-ben.

√ćz√ľleti gyullad√°sok √©s f√°jdalom csillap√*t√°sa arannyal
Az aranyat gyullad√°scs√∂kkent√Ķ hat√°sa miatt ismerik el legink√°bb a szakemberek. A huszadik sz√°zad elej√©n p√©ld√°ul ha valakinek begyulladt a k√∂ny√∂k- vagy t√©rd√*z√ľlete, akkor a b√Ķre al√° aranylemezk√©ket √ľltettek, s ez bizony seg√*tett. Manaps√°g is vallj√°k, hogy az akut √©s a kr√≥nikus √*z√ľleti gyullad√°sok, degener√°ci√≥k eset√©n is hat√°sos az arany, hiszen hat√°s√°ra a f√°jdalom√©rzet cs√∂kken, √©s az √*z√ľletek k√∂nnyebben mozognak. Azonban az arany nem csak erre j√≥: harmoniz√°lja p√©ld√°ul a mell√©kpajzsmirigy szerkezet√©t √©s m√Ľk√∂d√©s√©t, √*gy az eg√©sz csontrendszer√ľnkre kedvez√Ķen hat – k√∂sz√∂nhet√Ķen atomszerkezet√©nek. A k√ľl√∂nb√∂z√Ķ f√ľgg√Ķs√©gek ter√ľlet√©n is sz√©p eredm√©nyekr√Ķl sz√°molnak be a szakemberek: a koffein- √©s sz√©nhidr√°tf√ľgg√Ķs√©g cs√∂kkent√©se mellett az alkoholizmusb√≥l is k√∂nnyebben gy√≥gyulnak a betegek az arany seg√*ts√©g√©vel, s ezt imm√°r 1885 √≥ta tudj√°k √©s alkalmazz√°k az Egyes√ľlt √Āllamokban.


A koncentr√°l√≥k√©pess√©g√ľnkre is remek hat√°ssal van: agyi k√©pess√©geinket ak√°r h√ļsz sz√°zal√©kkal n√∂velhetj√ľk egy 3-4 hetes aranykolloid-k√ļra sor√°n. Ennek titka, hogy a k√∂zponti idegrendszer√ľnkre hat: fokozza az abban l√©v√Ķ idegv√©gz√Ķd√©sek vezet√Ķk√©pess√©g√©t, √*gy gyakorlatilag k√©pes √ļjj√°√©p√*teni az idegrendszert. Nem csak antibakteri√°lis hat√°sa miatt tartj√°k a legkiv√°l√≥bb fogt√∂m√Ķ anyagnak. A puha f√©m kit√Ľn√Ķen, h√©zagmentesen illeszkedik a kif√ļrt √ľregbe, kop√°s√°ll√≥ √©s megakad√°lyozza a fog tov√°bb roml√°s√°t. H√°romszor annyi az √©lettartalma, mint b√°rmely m√°s t√∂m√Ķanyagnak, nem csoda h√°t, ha manaps√°g ism√©t el√Ķszeretettel alkalmazz√°k a fogorvosok.

Alkalmazd k√ļraszer√Ľen!
Term√©szetesen ahhoz, hogy az arany fogyaszthat√≥ legyen, egy speci√°lis elektronikus-galvanikus elj√°r√°sra van sz√ľks√©g, melynek sor√°n a nemesf√©met kolloid √©s nanor√©szecske m√©ret√Ľre bontj√°k (apr√≥ r√©szecskek√©nt k√∂nnyebben jut be √©s v√°lik hat√©konny√° a szervezet√ľnkben, mint ha csak szimpl√°n √Ķr√∂lt aranyat juttatn√°nk a test√ľnkbe). A szakemberek szerint javasolt napi adagja 15–20 ml, m√©ghozz√° k√ļraszer√Ľen. Ha pedig ez√ľstkolloiddal is √∂tv√∂zz√ľk a k√ļr√°t, akkor nemcsak nagyobb lesz az √©leter√Ķnk, de immunrendszer√ľnk is meger√Ķs√∂dik

motoros bandy
2010-12-11, 17:18
GY√ďGY√ćT√ď ARANY
Az arany – sz√°mos j√≥ tulajdons√°ga mellett – j√≥ hat√°ssal van a koncentr√°l√≥k√©pess√©g√ľnkre: agyi k√©pess√©geinket ak√°r h√ļsz sz√°zal√©kkal n√∂velhetj√ľk egy 3-4 hetes aranykolloid-k√ļra sor√°n.
Minden korban nagyra √©rt√©kelt√©k ezt a nemesf√©met. Az √≥kori egyiptomiak p√©ld√°ul az√©rt fogyasztott√°k, mert testi, lelki √©s spiritu√°lis tisztul√°st rem√©ltek t√Ķle. Hittek benne, hogy √©leter√Ķt ad nekik, emeli a rezg√©sszintj√ľket. A t√∂rt√©nelemben el√Ķre ugorva l√°thatjuk, hogy a k√∂z√©pkorban az alkimist√°k aranyporb√≥l k√©sz√*tett itallal enyh√*tett√©k betegeik v√©gtagf√°jdalm√°t.
Ha pedig csak alig egy √©vsz√°zadot ugrunk vissza a m√ļltba, akkor eml√©kezhet√ľnk dr. Robert Kochra, aki r√°j√∂tt arra, hogy az arany jelenl√©t√©ben nem marad √©letk√©pes a TBC-t okoz√≥ bakt√©rium. Ez√©rt a meg√°llap√*t√°s√°√©rt Koch orvosi Nobel-d√*jat kapott 1905-ben.

√ćz√ľleti gyullad√°sok √©s f√°jdalom csillap√*t√°sa arannyal
Az aranyat gyullad√°scs√∂kkent√Ķ hat√°sa miatt ismerik el legink√°bb a szakemberek. A huszadik sz√°zad elej√©n p√©ld√°ul ha valakinek begyulladt a k√∂ny√∂k- vagy t√©rd√*z√ľlete, akkor a b√Ķre al√° aranylemezk√©ket √ľltettek, s ez bizony seg√*tett. Manaps√°g is vallj√°k, hogy az akut √©s a kr√≥nikus √*z√ľleti gyullad√°sok, degener√°ci√≥k eset√©n is hat√°sos az arany, hiszen hat√°s√°ra a f√°jdalom√©rzet cs√∂kken, √©s az √*z√ľletek k√∂nnyebben mozognak. Azonban az arany nem csak erre j√≥: harmoniz√°lja p√©ld√°ul a mell√©kpajzsmirigy szerkezet√©t √©s m√Ľk√∂d√©s√©t, √*gy az eg√©sz csontrendszer√ľnkre kedvez√Ķen hat – k√∂sz√∂nhet√Ķen atomszerkezet√©nek. A k√ľl√∂nb√∂z√Ķ f√ľgg√Ķs√©gek ter√ľlet√©n is sz√©p eredm√©nyekr√Ķl sz√°molnak be a szakemberek: a koffein- √©s sz√©nhidr√°tf√ľgg√Ķs√©g cs√∂kkent√©se mellett az alkoholizmusb√≥l is k√∂nnyebben gy√≥gyulnak a betegek az arany seg√*ts√©g√©vel, s ezt imm√°r 1885 √≥ta tudj√°k √©s alkalmazz√°k az Egyes√ľlt √Āllamokban.


A koncentr√°l√≥k√©pess√©g√ľnkre is remek hat√°ssal van: agyi k√©pess√©geinket ak√°r h√ļsz sz√°zal√©kkal n√∂velhetj√ľk egy 3-4 hetes aranykolloid-k√ļra sor√°n. Ennek titka, hogy a k√∂zponti idegrendszer√ľnkre hat: fokozza az abban l√©v√Ķ idegv√©gz√Ķd√©sek vezet√Ķk√©pess√©g√©t, √*gy gyakorlatilag k√©pes √ļjj√°√©p√*teni az idegrendszert. Nem csak antibakteri√°lis hat√°sa miatt tartj√°k a legkiv√°l√≥bb fogt√∂m√Ķ anyagnak. A puha f√©m kit√Ľn√Ķen, h√©zagmentesen illeszkedik a kif√ļrt √ľregbe, kop√°s√°ll√≥ √©s megakad√°lyozza a fog tov√°bb roml√°s√°t. H√°romszor annyi az √©lettartalma, mint b√°rmely m√°s t√∂m√Ķanyagnak, nem csoda h√°t, ha manaps√°g ism√©t el√Ķszeretettel alkalmazz√°k a fogorvosok.

Alkalmazd k√ļraszer√Ľen!
Term√©szetesen ahhoz, hogy az arany fogyaszthat√≥ legyen, egy speci√°lis elektronikus-galvanikus elj√°r√°sra van sz√ľks√©g, melynek sor√°n a nemesf√©met kolloid √©s nanor√©szecske m√©ret√Ľre bontj√°k (apr√≥ r√©szecskek√©nt k√∂nnyebben jut be √©s v√°lik hat√©konny√° a szervezet√ľnkben, mint ha csak szimpl√°n √Ķr√∂lt aranyat juttatn√°nk a test√ľnkbe). A szakemberek szerint javasolt napi adagja 15–20 ml, m√©ghozz√° k√ļraszer√Ľen. Ha pedig ez√ľstkolloiddal is √∂tv√∂zz√ľk a k√ļr√°t, akkor nemcsak nagyobb lesz az √©leter√Ķnk, de immunrendszer√ľnk is meger√Ķs√∂dik


majd ha olajsejk leszek:D

Gabcsika
2010-12-15, 16:16
majd ha olajsejk leszek:D

Zoli használta és bevált!

motoros bandy
2010-12-15, 21:12
Zoli használta és bevált!
afrik√°ba √©heznek,ZOLT√ĀN meg aranykr√©mmel keneget...:D

vallj√°tok be hogy 10 √©vig aranymos√≥k√©nt mel√≥ztatok...igy m√°r √©rthet√Ķ hogy a parketta alatt l√©v√Ķ aranyr√∂g√∂k honnan vannak!

hani
2010-12-20, 17:07
Allergi√°t okozhat a kiwi


http://www.patikatukor.hu/files/profimedia_8/profimedia-0010339245.jpgA kiwi t√∂meges elterjed√©s√©vel egyidej√Ľleg az allergi√°s reakci√≥t jelentkez√©se is megn√∂vekedett. Bizonyos kiwifajt√°k kev√©sb√© okoznak allergi√°s t√ľneteket, mint a legelterjedtebb fajta, √°ll√*tja egy vizsg√°lat.
http://www.patikatukor.hu/templates/kek/img/separator.gifA kiwi t√∂meges elterjed√©s√©vel egyidej√Ľleg az allergi√°s reakci√≥t jelentkez√©se is megn√∂vekedett. Bizonyos kiwifajt√°k kev√©sb√© okoznak allergi√°s t√ľneteket, mint a legelterjedtebb fajta, √°ll√*tja egy vizsg√°lat.

A 37, kiwire allergi√°s emberen v√©gzett megfigyel√©sek azt mutatj√°k, hogy a gy√ľm√∂lcs egyes fajt√°i – k√∂zt√ľk az „arany” t√*pus√ļ – kisebb allergi√°s reakci√≥t v√°ltott ki az emberekb√Ķl, mint a k√∂zismert s√∂t√©tz√∂ld, Hayward t√*pus√ļ kiwi.

A D√©l-K√*n√°ban √Ķshonos kiwit nem olyan r√©gen m√©g egzotikus gy√ľm√∂lcsk√©nt tartott√°k sz√°mon, de az 1970-es √©vekben egyre sz√©lesebb k√∂rben v√°lt el√©rhet√Ķv√© √©s n√©pszer√Ľv√©. A gy√ľm√∂lcs gyors terjed√©s√©vel egyidej√Ľleg az allergi√°sok sz√°ma is megn√∂vekedett.

A vizsg√°lat sor√°n Dr. Karin Hoffmann-Sommergruber, a B√©csi Orvosi Egyetem docense √©s munkat√°rsai hat k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kivifajta hat√°sait tesztelt√©k a k√*s√©rleti alanyokon. Az eredm√©nyek azt mutatt√°k, hogy a leger√Ķsebb allergi√°s reakci√≥kat (l√©gz√©si neh√©zs√©g, sz√*v- √©s √©rrendszeri t√ľnetek) a Hayward f√©le kiwi v√°ltotta ki, m√*g a Summer √©s a Hort 16 t√*pus√ļ kiwik bizonyultak a legkev√©sb√© allerg√©nnek.

Az allergi√°t kiv√°lt√≥ protein a j√≥l ismert z√∂ld kiwiben 50-szer nagyobb koncentr√°ci√≥ban van jelen, mint az aranysz√*n√Ľ kivi t√*pusokban, √°ll√*tja Hoffman-Sommergruber. A kiwire allergi√°sok ar√°nya nem ismert vil√°gviszonylatban, de az Egyes√ľlt √Āllamokban a feln√Ķtt lakoss√°g 3-4%-a, m√*g a gyerekek 6%-a allergi√°s valamilyen √©telre.
Forr√°s:Medipress

Gabcsika
2010-12-21, 14:59
Allergi√°t okozhat a kiwi


http://www.patikatukor.hu/files/profimedia_8/profimedia-0010339245.jpgA kiwi t√∂meges elterjed√©s√©vel egyidej√Ľleg az allergi√°s reakci√≥t jelentkez√©se is megn√∂vekedett. Bizonyos kiwifajt√°k kev√©sb√© okoznak allergi√°s t√ľneteket, mint a legelterjedtebb fajta, √°ll√*tja egy vizsg√°lat.
http://www.patikatukor.hu/templates/kek/img/separator.gifA kiwi t√∂meges elterjed√©s√©vel egyidej√Ľleg az allergi√°s reakci√≥t jelentkez√©se is megn√∂vekedett. Bizonyos kiwifajt√°k kev√©sb√© okoznak allergi√°s t√ľneteket, mint a legelterjedtebb fajta, √°ll√*tja egy vizsg√°lat.

A 37, kiwire allergi√°s emberen v√©gzett megfigyel√©sek azt mutatj√°k, hogy a gy√ľm√∂lcs egyes fajt√°i – k√∂zt√ľk az „arany” t√*pus√ļ – kisebb allergi√°s reakci√≥t v√°ltott ki az emberekb√Ķl, mint a k√∂zismert s√∂t√©tz√∂ld, Hayward t√*pus√ļ kiwi.

A D√©l-K√*n√°ban √Ķshonos kiwit nem olyan r√©gen m√©g egzotikus gy√ľm√∂lcsk√©nt tartott√°k sz√°mon, de az 1970-es √©vekben egyre sz√©lesebb k√∂rben v√°lt el√©rhet√Ķv√© √©s n√©pszer√Ľv√©. A gy√ľm√∂lcs gyors terjed√©s√©vel egyidej√Ľleg az allergi√°sok sz√°ma is megn√∂vekedett.

A vizsg√°lat sor√°n Dr. Karin Hoffmann-Sommergruber, a B√©csi Orvosi Egyetem docense √©s munkat√°rsai hat k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kivifajta hat√°sait tesztelt√©k a k√*s√©rleti alanyokon. Az eredm√©nyek azt mutatt√°k, hogy a leger√Ķsebb allergi√°s reakci√≥kat (l√©gz√©si neh√©zs√©g, sz√*v- √©s √©rrendszeri t√ľnetek) a Hayward f√©le kiwi v√°ltotta ki, m√*g a Summer √©s a Hort 16 t√*pus√ļ kiwik bizonyultak a legkev√©sb√© allerg√©nnek.

Az allergi√°t kiv√°lt√≥ protein a j√≥l ismert z√∂ld kiwiben 50-szer nagyobb koncentr√°ci√≥ban van jelen, mint az aranysz√*n√Ľ kivi t√*pusokban, √°ll√*tja Hoffman-Sommergruber. A kiwire allergi√°sok ar√°nya nem ismert vil√°gviszonylatban, de az Egyes√ľlt √Āllamokban a feln√Ķtt lakoss√°g 3-4%-a, m√*g a gyerekek 6%-a allergi√°s valamilyen √©telre.
Forr√°s:Medipress


√Čn im√°dom a kiwit,de megpucolni......

motoros bandy
2010-12-21, 17:57
most is azt eszek,,hihetetlen...

hani
2010-12-27, 11:06
Amit esetleg m√©g nem tudt√°l a Z√ĖLDTE√ĀR√ďL

A teacserje (Camelia sinensis) ugyanaz, a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ fajt√°k, p√©ld√°ul a fekete, a z√∂ld √©s a feh√©r tea a feldolgoz√°s m√≥dj√°ban k√ľl√∂nb√∂znek egym√°st√≥l. A fekete te√°hoz val√≥ ­tealeveleket fonnyasztj√°k, sodorj√°k, erjesztik, sz√°r√*tj√°k, m√*g a z√∂ld te√°t nem erjesztik, csak egy gyors g√Ķz√∂l√©ssel vagy p√∂rk√∂l√©ssel lez√°rj√°k az oxid√°ci√≥s folyamatot a levelekben, majd sz√°r√*tj√°k. √ćgy a levelek meg√Ķrzik eredeti sz√*n√ľket, illatukat. A feh√©r tea a cserje lev√©lr√ľgyeib√Ķl k√©sz√*tett k√ľl√∂nlegess√©g.

Gazdag vitamintartalom
A z√∂ld tea √Ķrzi a friss n√∂v√©ny vitamin- √©s antioxid√°ns tartalm√°t. C-, B2-, D-, K-vitaminhoz is hozz√°juthatunk a fogyaszt√°s√°val. Hat√°s√°ra cs√∂kken a f√°rad√©konys√°g, fokoz√≥dik a teherb√*r√≥-k√©pess√©g, er√Ķs√∂dik a szervezet immunrendszere.

Friss√*t,√©l√©nk√*t
Kellemes √©l√©nk√*t√Ķ hat√°sa van, √©s ez a hat√°s tart√≥sabb, mint a feketek√°v√© fogyaszt√°s√°n√°l. A szellemi frissess√©get is n√∂veli, ami tanul√°sn√°l, kreativit√°st ig√©nyl√Ķ tev√©kenys√©gn√©l igen j√≥ szolg√°latot tehet. Ha napk√∂zben r√°nk t√∂r az √°lmoss√°g, nincs jobb egy cs√©sze frissen forr√°zott z√∂ld te√°n√°l. Forralni nem szabad, nehogy t√∂nkretegye a h√Ķ a benne l√©v√Ķ √©rt√©kes elemeket, √©s legjobb langyosan vagy h√Ľv√∂sre h√Ľlve fogyasztani.

Ha a feje f√°j...

Mivel a z√∂ld te√°nak √©rt√°g√*t√≥ hat√°sa is van, migr√©nes fejf√°j√°sn√°l fejg√∂rcsn√©l gyors √©s hat√©kony seg√*ts√©get jelenthet.

Fogyni szeretne?
Bizony, √©rdemes a s√ļlycs√∂kkent√Ķ di√©t√°nak is szerves r√©sz√©v√© tenni naponta legal√°bb egy cs√©sze z√∂ld te√°t, mivel serkenti az anyagcsere folyamat√°t, seg√*ti az em√©szt√©st

R√°kellenes, megel√Ķz√Ķ hat√°s√ļ

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/43/6043//6043_1.jpg Er√Ķs√*ti a szervezet v√©dekez√Ķ rendszer√©t, a benne l√©v√Ķ antioxid√°nsok v√©denek a szabad gy√∂k√∂k k√≥ros elszaporod√°sa ellen, √*gy a fogyaszt√°sa hozz√°j√°rulhat egyes daganatos megbeteged√©sek megel√Ķz√©s√©hez illetve a kezel√©s√©hez is. P√©ld√°ul a Louisiana √Āllami Egyetem kutat√°sai szerint a z√∂ld tea akt√*v √∂sszetev√Ķi lelass√*thatj√°k aprosztatar√°k terjed√©s√©t. A betegeken v√©gzett v√©rtesztek alapj√°n kider√ľlt, hogy a z√∂ld tea polifenoljaib√≥l k√©sz√ľlt kivonat √∂sszess√©g√©ben mintegy 30 sz√°zal√©kkal cs√∂kkentette a tumor n√∂veked√©s√©t a leg√ļjabb kutat√°sok szerint.

K√*nai kutat√°sok arra ir√°nyultak, hogy a tea meger√Ķs√*ti m√°s daganatellenes szerek hat√°s√°t. √ćgy p√©ld√°ul a Reishi gomba √©s a z√∂ld tea egyar√°nt fontos szerepet j√°tszik a hagyom√°nyos k√*nai orvosl√°sban, nemcsak az eg√©szs√©g meg√Ķrz√©s√©ben, hanem egyes betegs√©gek kezel√©s√©ben is.

A pekingi Pharmanex Klinikai Farmakol√≥giai K√∂zpont kutat√≥i vizsg√°latuk sor√°n arra az eredm√©nyre jutottak, hogy a k√©t n√∂v√©ny kivonata egy√ľtt alkalmazva hat√©konyabban g√°tolja a daganatok n√∂veked√©s√©t √©s k√©slelteti a daganatos hal√°loz√°st az egerekben.

J√≥t√©konyan hat a sz√*v- √©s √©rrendszerre

A z√∂ld tea t√°g√*tja az ereket, tiszt√*t√≥ hat√°s√ļ, serkenti az anyagcser√©t, seg√*t kik√ľsz√∂b√∂lni a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kock√°zat√°t. Egy negyvenezer ember r√©szv√©tel√©vel, t√∂bb mint egy √©vtizedig v√©gzett jap√°n kutat√°s kimutatta, hogy azok k√∂z√∂tt, akik naponta t√∂bb cs√©sze z√∂ld te√°t ittak, jelent√Ķsen cs√∂kkent a hal√°loz√°si kock√°zat - k√ľl√∂n√∂sen a stroke (agyv√©rz√©s) miatti hal√°loz√°s. Mind a daganatos, mind az √©rrendszeri betegs√©gek eset√©ben igaz, hogy z√∂ld tea fogyaszt√°sa a m√°r kialakult betegs√©gek eset√©ben nem tudja visszaford√*tani a folyamatot, de lass√*tja a gyors √°llapotroml√°st.

Véd a fogszuvasodástól

Ha m√©z √©s cukor n√©lk√ľl, √*zes√*tetlen form√°ban fogyasztj√°k, v√©di a romland√≥ fogakat a fogszuvasodos√°t√≥l.

Sz√©p√*ti ab√Ķrt

A leforr√°zott ­tealeveleket nem kell kidobni: a ki√°zott filter vagy a haszn√°lt teaf√Ľ arcpakol√°sk√©nt remek√ľl haszn√°lhat√≥, friss√*t√Ķ, sz√©p√*t√Ķ hat√°ssal van az √©rz√©keny arcb√Ķrre. √ögy tapasztalt√°k, hogy kisebb sebek gy√≥gyul√°s√°t is meggyors√*tja.
http://common.hazipatika.com/t.gifhttp://common.hazipatika.com/t.gif

http://common.hazipatika.com/t.gif
http://common.hazipatika.com/t.gif

Gabcsika
2010-12-27, 14:51
s√Ķt a vir√°gok is szeretik a leforr√°zott tealevelet:)

hani
2011-01-03, 16:43
A tejterm√©kekben olyan zs√*rsav tal√°lhat√≥, amely cs√∂kkenti a feln√Ķttkori cukorbetegs√©g kifejl√Ķd√©s√©nek kock√°zat√°t.
A legtekint√©lyesebb amerikai egyetem, a Harvard k√∂zeg√©szs√©g√ľgyi kar√°nak (HSPH) munkat√°rsai tanulm√°nyozt√°k a legt√∂bbet fogyasztott tejterm√©kek befoly√°s√°t a cukorbetegs√©g kialakul√°s√°ra. Az √*gy megfigyelt emberek anyagcsereadatait - v√©rcukor√©rt√©k√©t, inzulin- √©s v√©rzs√*rszintj√©t - 20 √©ven kereszt√ľl rendszeresen m√©rt√©k.

A laborat√≥riumi adatok k√∂z√∂tt a transz-palmitolajsav is szerepelt. Ez az esszenci√°lis zs√*rsavak k√∂z√© tartozik, amelyeket az emberi szervezet nem tud el√Ķ√°ll√*tani, csak az √©tellel juthat hozz√°. Szerencs√©re szinte minden tejterm√©kben megtal√°lhat√≥, a tejt√Ķl a sajton √°t a joghurtig.

Az √©vek m√ļl√°sa sor√°n mind vil√°gosabban l√°tszott, hogy akinek a v√©r√©ben sok volt a transz-palmitolajsav, annak l√©nyegesen kisebb volt az es√©lye, hogy cukorbeteg legyen, mint azoknak, akik kev√©s ilyen zs√*rsavat, teh√°t tejterm√©ket fogyasztottak. A v√©d√Ķhat√°s rendk√*v√ľlinek bizonyult: 60 sz√°zal√©kkal ritk√°bban lett cukorbeteg az, akinek magas volt ez a v√©rzs√*rszintje.

A kutat√≥k most olyan vizsg√°latra k√©sz√ľlnek, amelyben transz-palmitolajsav c√©lzott adagol√°s√°t tervezik.

hani
2011-01-10, 16:02
Egészséges nassolnivaló
Legk√∂zelebb, amikor ropogtatnival√≥t keresel a sp√°jzban, a s√≥s kekszek √©s a chipsek helyett t√∂rj egy kis friss mogyor√≥t, v√©gy magadhoz s√≥tlan kesudi√≥t, esetleg k√©sz√*ts gy√ľm√∂lcssal√°t√°t egy mar√©k feny√Ķmaggal. √ćgy nemcsak az alakodra vigy√°zhatsz, hanem az eg√©szs√©gedre is. A mogyor√≥, a kesudi√≥ √©s a feny√Ķmag rendk√*v√ľl j√≥ immuner√Ķs√*t√Ķ, amire √*gy, t√©len nagy sz√ľks√©ge lehet szervezetednek. Mit√Ķl olyan eg√©szs√©gesek?
Feny√Ķmag
Ez az arom√°s, olajos mag tele van feh√©rj√©vel √©s √°sv√°nyi anyaggal, √©s seg√*t megel√Ķzni a betegs√©geket.
Tápanyagok: B1-, B2-, B3-, E-vitamin, vas, magnézium, mangán, cink, fehérje
A feny√Ķmag gazdag az immuner√Ķs√*t√Ķ √©s antioxid√°ns hat√°s√ļ cinkben, valamint nagy mennyis√©gben tartalmaz gyullad√°sg√°tl√≥, t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rokat, amelyek seg√*tenek az alacsony koleszterinszint megtart√°s√°ban, √©s hozz√°j√°rulnak a sz√*v eg√©szs√©g√©hez. Sok E-vitamin van benne, amely v√©d a szennyez√Ķd√©sek √©s a m√©rgek okozta k√°rosod√°sok ellen; az immunrendszer antitestjeinek is sz√ľks√©g√ľk van r√°, hogy k√©pesek legyenek lek√ľzdeni a betegs√©geket. A feny√Ķmag a magn√©ziumnak is j√≥ forr√°sa, amely seg√*t enyh√*teni az allergi√°s reakci√≥kat.
Kesudió
A brazil kesualma magja tele van eg√©szs√©ges zs√*rokkal, amelyek cs√∂kkentik a koleszterinszintet.
Tápanyagok: B2-, B3-, B5-, B6-vitamin, biotin, folsav, jód, mangán, magnézium, kálium, szelén, cink, fehérje
A kesudi√≥ gazdag B-vitamin-forr√°s. A B-vitaminok seg√*tenek az idegek √©s az izomsz√∂vetek eg√©szs√©g√©nek meg√Ķrz√©s√©ben, √©s jav√*tj√°k az ellen√°ll√≥k√©pess√©get a stresszel szemben. A kesudi√≥ olyan √°sv√°nyi anyagokat is tartalmaz, amelyek fontosak az immunrendszer eg√©szs√©g√©hez. A szel√©n nev√Ľ antioxid√°ns p√©ld√°ul fontos szerepet j√°tszik az antitestek termel√©s√©ben, a v√*rus√∂l√Ķ cink pedig sakkban tartja a r√°kos sejteket. Ezenk√*v√ľl a kesudi√≥ egyszeresen tel√*tetlen zs√*rokat is tartalmaz – ezekr√Ķl kider√ľlt, hogy seg√*tenek alacsonyan tartani a koleszterinszintet.
Mogyoró
A mogyoró nem csak tele van egészséges olajokkal, hanem finom is, és ez a tápláló csemegévé teszi.
T√°panyagok: B1-, B3-, B6-, E-vitamin, folsav, vas, k√°lium, kalcium, magn√©zium, mang√°n, omega-9 zs√*rsavak, feh√©rje
A mogyor√≥ k√ľl√∂n√∂sen sok eg√©szs√©ges omega-9 zs√*rsavat, valamint nagy mennyis√©g√Ľ antioxid√°ns hat√°s√ļ E-vitamint tartalmaz, amely megv√©di a testet a szennyez√Ķd√©sek √©s a k√ľl√∂nf√©le m√©rgek hat√°sait√≥l. B6-vitamin-tartalm√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen hozz√°j√°rul az immunrendszer er√Ķs√*t√©s√©hez, hiszen a B6-vitamin sz√ľks√©ges a cisztein nev√Ľ aminosav el√Ķ√°ll√*t√°s√°hoz (cisztein n√©lk√ľl√∂zhetetlen az immunrendszer m√Ľk√∂d√©s√©hez). A mogyor√≥ fontos √°sv√°nyi anyagokban is gazdag, p√©ld√°ul vasban √©s kalciumban, √©s remek forr√°sa alapvet√Ķen fontos feh√©rj√©knek is

hani
2011-01-12, 16:36
ez √©rdekes,kiss√© hihetetlen is : A n√Ķi k√∂nnyek cs√∂kkentik a f√©rfiak tesztoszteronszintj√©t:confused:
A n√Ķk √©rzelemb√Ķl hullajtott k√∂nnyei √°tmenetileg cs√∂kkenthetik a f√©rfiakn√°l a tesztoszteron f√©rfihormon szintj√©t - √°llap√*tott√°k meg izraeli kutat√≥k.

A Weizmann Int√©zet kutat√≥i szerint noha nincs megk√ľl√∂nb√∂ztethet√Ķ illatuk, a k√∂nnyek olyan k√©miai jeleket k√ľldenek, amelyek cs√∂kkentik a tesztoszteron szintj√©t, ha a f√©rfi el√©g k√∂zel volt ahhoz, hogy bel√©legezze a k√∂nny p√°r√°j√°t.
A Science tudom√°nyos magazin legfrissebb sz√°m√°ban megjelent tanulm√°ny szerz√Ķi √ļgy v√©lik, b√°r ez az els√Ķ olyan k√©miai jelad√°s, amelyre r√°bukkantak, t√∂bb hasonl√≥ is lehet a n√Ķkn√©l.
Az √©rzelmi k√∂nnyek k√©miai √∂sszet√©tele elt√©r a reflexb√Ķl kicsordul√≥ k√∂nny √∂sszet√©tel√©t√Ķl, amely akkor ered el, amikor p√©ld√°ul por sz√°ll a szembe. A biol√≥gusok sok√°ig t√∂prengtek ennek az elt√©r√©snek az ok√°n, val√≥di √©lettani funkci√≥j√°n. Az egerekr√Ķl p√©ld√°ul tudt√°k, hogy feromon tartalm√ļ k√∂nnyeket termelnek. A feromon olyan szagtalan vegy√ľlet, amely sok √°llatban alapvet√Ķ √∂szt√∂n√∂ket v√°lt ki. Noam Sobel neurobiol√≥gus kutat√≥csoportja azt vizsg√°lta, vajon az emberi k√∂nnyek is hasonl√≥an k√∂zvet√*thetnek-e tudatk√ľsz√∂b alatti k√©miai jeleket az orron √°t.

A k√*s√©rletben az √∂nk√©ntes n√Ķknek el√Ķsz√∂r szomor√ļ filmet vet√*tettek le a laborban, √©s egy fiol√°ban √∂sszegy√Ľjt√∂tt√©k kibuggyan√≥ k√∂nnyeiket. √Ėsszehasonl√*t√°s c√©lj√°b√≥l ezt√°n s√≥oldatot csepegtettek a n√Ķk orc√°j√°ra, √©s ezeket a lecsorg√≥ cseppeket is fiol√°ba gy√Ľjt√∂tt√©k. Fiatal f√©rfi √∂nk√©nteseket k√©rtek meg r√°, hogy szagolj√°k meg a fiol√°kat, √©reznek-e k√ľl√∂nbs√©get. Kider√ľlt, hogy a val√≥di k√∂nnyeket √©s az arcon v√©gigcsorgott s√≥s cseppeket szagl√°s alapj√°n nem tudt√°k megk√ľl√∂nb√∂ztetni.

Ezt k√∂vet√Ķen t√∂bb teszten estek √°t a f√©rfiak. Amikor megk√©rt√©k √Ķket, hogy pontozzanak n√Ķi fot√≥kat, a val√≥di k√∂nnyek szagolgat√°sa ut√°n kev√©sb√© tal√°lt√°k szexu√°lisan vonz√≥nak a n√Ķket, mint amikor s√≥oldatba szippantgattak bele. A kutat√≥k meglepet√©s√©re a val√≥di k√∂nnyek egy√°ltal√°n nem tett√©k egy√ľtt √©rz√Ķbb√© a k√*s√©rletbe bevont f√©rfiakat. M√©rt√©k a f√©rfiak tesztoszteronszintj√©t is: a val√≥di k√∂nnyek szagl√°sa ut√°n a hormonszint cs√∂kkent, m√*g a s√≥s v√*z ut√°n nem. V√©g√ľl m√°gneses rezonanci√°s k√©sz√ľl√©kkel (MRI) vizsg√°lt√°k a f√©rfiak agytev√©kenys√©g√©t, mik√∂zben egy szomor√ļ filmet n√©ztek. Meg√°llap√*tott√°k, hogy a val√≥di k√∂nnyek szagl√°s√°t k√∂vet√Ķen kevesebb aktivit√°st mutattak a szexu√°lis izgalommal √∂sszef√ľgg√Ķ neur√°lis h√°l√≥zatok.
Sober - aki most a k√∂nnyben l√©v√Ķ jelmolekul√°t pr√≥b√°lja azonos√*tani - √ļgy v√©li, hogy a k√©miai jelz√©seket sz√°ll√*t√≥ k√∂nnyek evol√ļci√≥s funkci√≥ja a szemben √°ll√≥ f√©l agresszi√≥j√°nak cs√∂kkent√©se lehet. A k√∂nnyek a szexu√°lis k√∂zeled√©s id√Ķz√*t√©s√©re szolg√°lhatnak, azt jelezhetik, hogy nem megfelel√Ķ az id√Ķpont a n√Ķ sz√°m√°ra - magyar√°zta.

A neurobiol√≥gus elmondta, hogy a f√©rfiak k√∂nnyeinek √∂sszet√©tel√©t √©s hat√°s√°t is vizsg√°lni k√*v√°nj√°k, √°m igen nehezen tal√°ltak megfelel√Ķ id√Ķpontban √©rzelmi k√∂nnyeket produk√°l√≥ f√©rfit. "Most van v√©gre egy j√≥ f√©rfi s√*r√≥nk" - tette hozz√°, √*gy ezek a tesztek is elkezd√Ķdhetnek.

Gabcsika
2011-01-12, 17:19
Ne maaaaa viccelsz?

Tomy
2011-01-12, 19:10
Na ne,ez igen kemény.....

hani
2011-01-17, 16:55
Sz√*vprobl√©m√°t okoznak a m√Ľanyag palackok!
Egyre t√∂bb k√°ros hat√°s√°t fedezik fel az √°tl√°tsz√≥ m√Ľanyag
palackokban √©s m√°s mindennapi t√°rgyainkban tal√°lhat√≥ biszfenol-A-nak (BPA). A vegy√ľlet szab√°lytalan sz√*vver√©st (aritmi√°t) okozhat √©s befoly√°solja a n√Ķk term√©kenys√©g√©t.

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/94/5294//5294.jpgA BPA-t rengeteg term√©k el√Ķ√°ll√*t√°s√°n√°l haszn√°lj√°k a m√Ľanyagok kem√©nyebb√© t√©tel√©re, megtal√°lhat√≥ CD-kben, napszem√ľvegekben √©s fog√°szati t√∂m√©sekben, f√©mdobozok b√©lel√Ķanyagak√©nt √©s m√Ľanyag palackok kupakj√°ban.

A vegy√ľletet kor√°bban m√°r √∂sszef√ľgg√©sbe hozt√°k a daganatokkal, a cukorbetegs√©ggel, sz√*vbetegs√©gekkel √©s gyermekkori fejl√Ķd√©si probl√©m√°kkal, az anyaggal t√∂rt√©n√Ķ √©rintkez√©s f√Ķk√©nt a fejl√Ķd√Ķ magzatokra vesz√©lyes. Az FDA (az amerikai Gy√≥gyszer- √©s √Člelmiszerenged√©lyez√©si Hivatal) j√ļnius elej√©n bejelentette, fel√ľlvizsg√°lja √°ll√°spontj√°t az√ľgyben, hogy a cumis√ľvegekben √©s m√°s term√©kekben tal√°lhat√≥ BPA szintje a biztons√°gos √©rt√©ken bel√ľl van.

"A BPA gyakorlatilag √∂sztrog√©nk√©nt viselkedik" - magyar√°zta Scott Belcher, a Cincinnati Egyetem farmakol√≥gus docense, a tanulm√°ny t√°rsszerz√Ķje.
"Ha az √©lettani koncentr√°ci√≥j√ļ √∂sztrog√©n mell√© BPA-t adunk, szinergizmus j√∂n l√©tre: a hat√°suk nem √∂sszead√≥dik, hanem s√ļlyosabb lesz."
Belcher √©s csapata jelenleg azon dolgozik, hogy patk√°nyok √©s egerek ut√°n emberi sz√*vizomsejteken is bebizony√*tsa a vegy√ľlet hat√°s√°t. Egy m√°sik k√*s√©rlet azt vizsg√°lta, milyen m√≥don befoly√°solja a BPA a term√©kenys√©get a r√°gcs√°l√≥k ut√≥daiban.

"A norm√°l terhess√©ghez sz√ľks√©ges g√©nek m√≥dosulnak" - fejtette ki Dr. Hugh Taylor, a Yale Egyetem Orvosi Kara Reprodukt√*v Endokrinol√≥giai Int√©zet√©nek vezet√Ķje. "A BPA megv√°ltoztatja a g√©nek k√≥dj√°t √©s a DNS g√©neket kifejez√Ķ k√©pess√©g√©t. Terhess√©g alatt a r√∂vid ideig tart√≥ √°tmeneti expoz√*ci√≥ is megv√°ltoztathatja a m√©h DNS-√©t."
Ez√©rt a v√°rand√≥s n√Ķknek nem lenne szabad m√Ľanyag palackb√≥l inniuk, m√Ľanyag dobozokb√≥l enni√ľk vagy fogat t√∂metni√ľk.

A harmadik tanulm√°ny arra figyelmeztet, hogy ismert √©s ismeretlen forr√°sb√≥l magasabb BPA-expoz√*ci√≥nak vagyunk kit√©ve, mint a javasolt √©rt√©k. Az ipar √©vente t√∂bb, mint 4000 tonna BPA-t haszn√°l fel.
A vegyipar k√©pvisel√Ķi azonban vitatj√°k, hogy a bemutatott eredm√©nyek b√°rmilyen vesz√©llyel j√°rn√°nak az ember eg√©szs√©g√©re n√©zve, mivel a k√*s√©rletekben injekci√≥ban adt√°k be a vegy√ľletet, m√*g sz√°jon √°t beker√ľlve a BPA biol√≥giailag hat√°stalan metabolitokk√° bomlik le, majd gyorsan √©s marad√©ktalanul ki√ľr√ľl a szervezetb√Ķl.

Forr√°s: Medipress (http://www.medipress.hu)

hani
2011-01-18, 14:49
ZS√ćR√ČGET√ČS √ČS A VITAMINOK....
Ha fogyni szeretn√©nk, azt gondolhatjuk, elegend√Ķ csup√°n t√∂bbet mozogni, √©s kevesebbet enni! De ha t√°pl√°lkoz√°sr√≥l van sz√≥, elengedhetetlen, hogy a k√*m√©l√Ķ √©trend mellett is megkapja a szervezet√ľnk a sz√ľks√©ges t√°panyagokat √©s vitaminokat. √Čs vitaminokb√≥l j√≥ n√©h√°ny olyan van, amely kifejezetten el√Ķseg√*ti, hogy mihamarabb megszabadulj a felesleges kil√≥kt√≥l.
B2-vitamin (Riboflavin)
A B2-vitamin rendk√*v√ľl fontos a pajzsmirigy, valamint az anyagcsere megfelel√Ķ m√Ľk√∂d√©s√©hez, emiatt a fogy√≥k√ļra sor√°n sem szabad megfeledkezni √°ld√°sos hat√°s√°r√≥l. Kiv√°l√≥ B2 forr√°s a tej, a m√°j, a mandula, a kem√©ny sajtok, a toj√°s, a b√ļzacs√*ra, √©s a z√∂ld leveles z√∂lds√©gek.
B3-vitamin (Niacin)
Csak √ļgy, mint a B2, a B3-vitamin is alapvet√Ķen l√©nyeges a norm√°lis pajzsmirigy hormonm√Ľk√∂d√©shez. Valamint a B3 n√©lk√ľl√∂zhetetlen r√©sze a gl√ľk√≥z tolerancia faktornak (GTF), amely minden egyes v√©rcukorszint emelked√©skor felszabadul. Ahhoz, hogy optim√°lis legyen a B3-vitamin mennyis√©ge a szervezetben, √©p√*tsd be az √©trendedbe a k√∂vetkez√Ķ √©teleket: b√ļzakorpa, m√°j, tonhal, pulyka, csirke, toj√°s, makr√©la, lazac, zab, √°rpa, sajt, aszalt gy√ľm√∂lcs√∂k, barna rizs.
http://www.wellnesscafe.hu/Root/Wellnesscafe/dieta/2010/egess-zsirt-vitaminokkal/vitamin2.jpg

B5-vitamin (pantoténsav)
A B5-vitamin igazi „di√©ta-vitamin”, mert ha hi√°ny√°llapot l√©pne fel bel√Ķle a szervezetben, az nagyban megakad√°lyozn√° a zs√*r lebont√°s√°nak folyamat√°t. A B5-vitamin ezen k√*v√ľl jelent√Ķs szerepet j√°tszik az energiatermel√©sben, valamint a mell√©kvese m√Ľk√∂d√©s√©t is t√°mogatja. Ahhoz, hogy mindig elegend√Ķ B5-vitamin ker√ľlj√∂n a szervezetedbe, r√©szes√*tsd el√Ķnyben a baromfih√ļst, a di√≥t, az √°rp√°t, a babot, a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ p√©k√°rukat, valamint a z√∂ld leveles z√∂lds√©geket.
B6-vitamin (piridoxin)
A B6-vitamin szab√°lyozza a pajzsmirigy hormon termel√Ķd√©s√©t, ezen k√*v√ľl az anyagcsere megfelel√Ķ funkcion√°l√°s√°hoz is hozz√°j√°rul. Optim√°lis m√©rt√©kben fedezheted a B6-vitamin beviteled ezekkel az √©tkekkel: s√∂r√©leszt√Ķ, szard√*nia, marhah√ļs, avok√°d√≥, ban√°n, k√°poszta.
Kolin
Ez szint√©n a B-komplex egyik tagja, de ennek ellen√©re m√©gsem tartj√°k val√≥di vitaminnak, √°m annyi bizonyos, hogy elvitathatatlan √©rdeme van a m√°j v√©delm√©ben, mert meg√≥vja a szervet a zs√*rok lerakod√°s√°t√≥l, illetve egy√©b k√°ros hat√°sokt√≥l. A kolin tov√°bb√° sz√ľks√©ges a hat√©kony zs√*ranyagcser√©hez is. Megtal√°lhat√≥ a lecitinben, a toj√°s s√°rg√°j√°ban, a karfiolban, az ubork√°ban √©s a f√∂ldimogyor√≥ban.
Inozitol
Az inozitol a kolinhoz hasonlatosan a B-komplex k√∂z√© soroland√≥, √©s a testen bel√ľl √°ll√*t√≥dik el√Ķ. Az inozitol tulajdonk√©ppen egyes√ľl a kolinnal, √*gy seg√*tve el√Ķ a megfelel√Ķ zs√*ranyagcser√©t. Ez az anyag fellelhet√Ķ a sz√≥j√°ban, a citrusf√©le gy√ľm√∂lcs√∂kben, valamint a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°ban.
C-vitamin
A C-vitamin az eg√©szs√©gmeg√Ķrz√©s szempontj√°b√≥l sz√°mos j√≥t√©kony hat√°ssal b√*r, ide√©rtve a sejtekben a gl√ľk√≥z energi√°v√° t√∂rt√©n√Ķ √°talak√*t√°s√°t is, teh√°t a s√ļlyveszt√©s tekintet√©ben is n√©lk√ľl√∂zhetetlen a C-vitaminban gazdag √©trend. Remek C-vitamin forr√°s a feketeribizli, a brokkoli, a z√∂ldpaprika, a kivi, a kelbimb√≥, a citrom, a narancs, az eper √©s a k√°poszta.

hani
2011-01-19, 12:39
CUKOR HELYETT "CSODAN√ĖV√ČNY" : STEVIA !

Sz√°r√*tott levelei sokkal √©desebbek, mint a r√©pacukor. Nem k√°ros√*tja a fogakat, ehetik cukorbetegek, nem hizlal, s m√©g antibakteri√°lis hat√°sa is van! A legmeglep√Ķbb; hogy r√©g√≥ta ismerhetn√©nk, kaphat√≥ is, s nem √©l√ľnk vele.


Miért nem közismert?

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/86/2986/stevia.jpg Paraguay guarani-indi√°njai √©vsz√°zadok √≥ta a stevia leveleivel √*zes√*tik te√°jukat, "√©des lev√©lnek" vagy "√©desf√Ľnek" h√*vj√°k. Haszn√°lj√°k √©tv√°gycs√∂kkent√Ķnek, de b√Ķrbetegs√©gek kezel√©s√©re √©s sebgy√≥gy√*t√°sra is. Seg√*ts√©g√©vel a s√©r√ľl√©sek szinte heg n√©lk√ľl forradnak.

Ki tudja, mi√©rt ker√ľlt most hirtelen megint a nagy √ľd√*t√Ķgy√°rt√≥ √©rdekl√Ķd√©s√©nek k√∂z√©ppontj√°ba ez a term√©szetes √©des√*t√Ķszer √©s gy√≥gyn√∂v√©ny, amivel tulajdonk√©ppen m√°r itt, Magyarorsz√°gon is j√≥form√°n √©vtizedek √≥ta egy√ľtt √©l√ľnk.
Sokf√©lek√©ppen √*rj√°k √©s mondj√°k, sztevi√°nak, szt√©vi√°nak, szt√*vi√°nak vagy magyarosan m√©zf√Ľnek.
Te√°ja, kivonata por, folyad√©k vagy tabletta form√°j√°ban orsz√°gszerte kaphat√≥ a bioboltokban. Nem valami gyan√ļs eredet√Ľ csodaszerr√Ķl van sz√≥, a Semmelweis Egyetem tudom√°nyos kutat√°sai k√∂z√∂tt is szerepel a n√∂v√©ny hat√°sainak vizsg√°lata.
Megismerv√©n kedvez√Ķ tulajdons√°gait, m√©lt√°n csod√°lkozhatunk, hogy ker√ľlhette el figyelm√ľnket, √©s mi√©rt haszn√°lj√°k csak nagyon kevesen cukor helyett.

√Āld√°sos gy√≥gyn√∂v√©ny

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/86/2986/stevia_steviozid.png A Stevia rebaudiana Bertoni a 150 ismert stevia faj egyike, a Paraguay √©s Braz√*lia hat√°r√°n h√ļz√≥d√≥ Amambay hegyl√°nc fenns√*kj√°n √Ķshonos. A cserje √©vel√Ķ, mintegy 60 cm magas. Levelei 5-6 cm hossz√ļak, 2-3 cm sz√©lesek. Az √©des √*z√©rt felel√Ķs vegy√ľletei az √ļgynevezett steviolgl√ľkozidok, a steviosid √©s a rebaudisin. Felt√©telezik, hogy a n√∂v√©ny m√©rhetetlen √©dess√©g√©vel tartja t√°vol esetleges ellens√©geit. T√©ny, hogy rovark√°rtev√Ķje nincs.
A lev√©l kivonat√°nak fogyaszt√°sa nem n√∂veli a v√©rcukorszintet, jav√*tja a gl√ľk√≥ztoleranci√°t, hossz√ļ t√°von szab√°lyozza a cukorh√°ztart√°st.

Tov√°bbi √°ld√°sos √©lettani hat√°sa: cs√∂kkenti a v√©rnyom√°st, gyullad√°scs√∂kkent√Ķ antibakteri√°lis √©s gomba√∂l√Ķ hat√°s√ļ.
F√Ķzete a z√∂ld te√°n√°l er√Ķsebb antioxid√°ns.
Serkenti a m√°j, a l√©p √©s a hasny√°lmirigy m√Ľk√∂d√©s√©t, rendszeresen fogyasztva cs√∂kkenti a f√°rad√©konys√°got.
Kiv√°l√≥ fog- √©s √*ny√°pol√≥. Seg√*t enyh√*teni a doh√°nyosok nikotin√©hs√©g√©t, de m√°s szenved√©lybetegeknek is haszn√°ra van.
A növény sok C- és A-vitamint, többek között cinket, vasat, magnéziumot tartalmaz.

hani
2011-01-24, 17:22
Az immunrendszerre hat a massz√°zs

A Cedars-Sinai pszichi√°triai √©s viselked√©studom√°nyi int√©zet munkat√°rsai szerint azon feln√Ķttekn√©l, akik massz√°zson esnek √°t, v√°ltozik a szervezet immun- √©s hormon√°lis v√°lasza.
B√°r kor√°bban t√∂bb kisebb tanulm√°ny felvetette a massz√°zs kedvez√Ķ eg√©szs√©gi hat√°sait, a Journal of Alternative and Complementary Medicine foly√≥iratban megjelent vizsg√°lat az els√Ķ, mely ezt nagyobb csoport bevon√°s√°val bizony√*tja. A massz√°zs az √°ltal√°nosan elfogadottak szerint hozz√°j√°rul az eg√©szs√©ges √©letm√≥dhoz, azonban kor√°bban nem volt bizony√*t√©k az immunrendszerre gyakorolt kedvez√Ķ hat√°sra.
A vizsg√°lat sor√°n 29 alany 45 perces sv√©d massz√°zson esett √°t, m√*g 24-en 45 perces fel√ľletes massz√°zsban r√©szes√ľltek. A tesztalanyokat kiterjedt ment√°lis √©s fizik√°lis vizsg√°latnak vetett√©k al√°, az esetleges betegs√©g a vizsg√°latb√≥l val√≥ kiz√°r√°st vonta maga ut√°n. A massz√°zs el√Ķtt az alanyokb√≥l v√©rmint√°t gy√Ľjt√∂ttek, majd harmincperces sz√ľnet k√∂vetkezett, ezut√°n √ļjabb v√©rmint√°t vettek k√∂zvetlen√ľl √∂t, illetve egy perccel a gy√ļr√°s el√Ķtt. A beavatkoz√°st k√∂vet√Ķ els√Ķ, tizedik, tizen√∂t√∂dik, harmincadik, illetve hatvanadik percben szint√©n elv√©gezt√©k a mintav√©telt.
Rapaport √©s munkat√°rsai meg√°llap√*tott√°k, hogy a sv√©d massz√°zson √°tesett csoport eset√©ben v√°ltozott a limfocitasz√°m, ezeknek a feh√©rv√©rsejteknek az immunv√°laszban van alapvet√Ķ szerep√ľk. Tov√°bb√° cs√∂kkent a vazopresszin nev√Ľ hormon (antidiuretikus hormon, ADH) szintje, amelyhez az agressz√*v viselked√©sform√°t k√∂tik, ugyanis n√∂veli a kortizol stresszhormon szintj√©t. A cs√∂kkent vazopresszin pedig alacsonyabb kortizolszinthez vezethet.

hani
2011-01-27, 16:09
ANYATEJB√ēL IS K√ČSZ√ćTENEK SAJTOT
Egy legfrissebb sajttal kapcsolatos felm√©r√©s szerint a cukorbetegs√©g cs√∂kkenthet√Ķ a sajtfogyaszt√°ssal.

A fent eml√*tett amerikai kutat√°s sor√°n meg√°llap√*tott√°k: akinek a v√©r√©ben sok volt a transz-palmitolajsav, annak l√©nyegesen kisebb volt az es√©lye, hogy cukorbeteg legyen, mint azoknak, akik kev√©s ilyen zs√*rsavat, teh√°t tejterm√©ket fogyasztottak. A v√©d√Ķhat√°s rendk√*v√ľlinek bizonyult: 60 sz√°zal√©kkal ritk√°bban lett cukorbeteg az, akinek magas volt ez a v√©rzs√*rszintje.


Amit nem felt√©tlen√ľl tudt√°l:

1. A trappista sajt nem magyar
Mi, magyarok az els√Ķ sajt√©lm√©nyeinket a piros m√Ľanyagba csomagolt trappist√°nak k√∂sz√∂nhetj√ľk, √*gy joggal felt√©telezhetj√ľk, hogy az eredete is hazai. Pedig kedvenc√ľnk egy franciaorsz√°gi, rendk√*v√ľl szigor√ļ szerzetesrendb√Ķl – a trappista nev√Ľ szerzetesekt√Ķl – sz√°rmazik, √Ķk k√©sz√*tett√©k el√Ķsz√∂r a 17. sz√°zadban. Magyarorsz√°gra a m√ļlt sz√°zad v√©g√©n egy boszniai trappista kolostorb√≥l ker√ľlt. Nem sok val√≥di magyar sajttal b√ľszk√©lkedhet√ľnk, de a friss teh√©ntejb√Ķl k√©sz√ľlt gomoly√°t vagy a karakteres arom√°j√ļ p√°lpusztait igazi hungarikumnak tekinthetj√ľk.

2. Fogszuvasodás ellen is kiváló
Ha desszert helyett sajtt√°llal k√*n√°lod a vend√©geidet, nemcsak a megszok√°sokb√≥l z√∂kkentheted ki √Ķket, hanem a foguk √©ps√©g√©√©rt is sokat tehetsz. Ugyanis ev√©s ut√°n a sz√°j√ľregi savak intenz√*v munk√°ba kezdenek, amit a sajtfogyaszt√°s sikeresen megg√°tol, √©s √*gy megv√©di a fogak eg√©szs√©g√©t. Vizsg√°latok igazolt√°k, hogy az √©tkez√©s ut√°n elfogyasztott sajtdarabk√°k fel√©re cs√∂kkentik a fogszuvasod√°s el√Ķfordul√°s√°t.

3. S√∂rrel is remek√ľl cs√ļszik
Azt mindenki tudja, hogy a j√≥ bor √©s a j√≥ sajt t√∂k√©letesen kieg√©sz√*ti egym√°st. De ne feledkezz√ľnk el a m√°sik nagy kedvencr√Ķl: a s√∂rr√Ķl sem. A p√°ros√*t√°s itt sem mindegy: vil√°gos s√∂r illik az ement√°li √©s kr√©msajtok mell√©, a f√ľst√∂lt sajtokhoz az √°tlagost√≥l magasabb alkoholtartalm√ļ barna s√∂r harmoniz√°l, a trappist√°hoz egy j√≥f√©le belga trappista s√∂r passzol, keserny√©s pilseni els√Ķsorban a kecskesajt √©s a gouda ide√°lis partnere, a camambert-rel legink√°bb a sz√Ľretlen b√ļzas√∂r cs√ļszik, m√*g a rokforthoz a barna b√ļzas√∂r a legjobb v√°laszt√°s.

4. Nem mindegyik hizlal
A fogy√≥k√ļr√°s men√ľk t√∂bbs√©ge m√©ltatlanul mell√Ķzi a sajtf√©les√©geket, pedig a tilalom kiz√°r√≥lag a magas zs√*rtartalm√ļ sajtokra vonatkozik. Ha √≥vni szeretn√©d a vonalaidat, de a sajtok nagy im√°d√≥ja is vagy, v√°s√°rl√°s el√Ķtt tanulm√°nyozd a sajt c√*mk√©j√©t: keresd a light felirat√ļ vagy 10%-n√°l alacsonyabb zs√*rtartalm√ļ fajt√°kat.

5. A sajtreszel√©s √©s szeletel√©s is befoly√°solja az √*zhat√°st
A sajt eredeti arom√°j√°nak meg√Ķrz√©s√©ben fontos szerepet j√°tszik, hogy mik√©nt daraboljuk fel, vagy reszelj√ľk le azt. N√©zz√ľk a legfontosabb szab√°lyokat:
Ha szeretn√©l id√Ķt √©s monoton sajtreszel√©si proced√ļr√°t sp√≥rolni, az el√Ķre csomagolt reszelt sajt rendk√*v√ľl cs√°b√*t√≥ tud lenni, de ha a sajt val√≥di arom√°j√°ra √°h√*tozol, ne engedj a k√*s√©rt√©snek, mert a reszelt sajt sokkal kev√©sb√© √Ķrzi meg arom√°j√°t.
A parmez√°nt √©s a t√∂bbi kem√©ny, zs√*rszeg√©ny sajtot a reszel√Ķ sz√∂gletes-csillagos fel√©vel, a puh√°bb sajtf√©les√©geket a kicsi, egyenes lyukas r√©sszel, m√*g a f√©lpuha, v√°ghat√≥ sajtokat a reszel√Ķ nagy lyuk√ļ fel√ľlet√©vel tudod a leghat√©konyabban lereszelni.
A pen√©szes sajtok szeletel√©s√©hez seg√*thet, ha fogyaszt√°s el√Ķtt 15-20 perccel kiveszed √Ķket a h√Ľt√Ķb√Ķl √©s a k√©s peng√©j√©t forr√≥ v√*zbe m√°rtod.

6. Anyatejb√Ķl is k√©sz√*tenek sajtot – bizarrnak hangzik, m√©gis igaz
Egy franciaorsz√°gi farmon k√©sz√*tik azt a k√ľl√∂nleges sajtot, amit adom√°nyozott emberi anyatejb√Ķl nyernek. Az anyatejes sajt igen gazdag a vitaminokban √©s √*ze a mogyor√≥ra eml√©keztet.

+1
√Čs m√©g egy t√©ny, amit biztos nem sejtett√©l…
Magyarorsz√°gon nagyon kev√©s sajtot fogyasztunk: √©vente fejenk√©nt mind√∂ssze 4,3 kg-ot, ezzel szemben a franci√°k egy √©vben 24 kg sajtot puszt√*tanak el, de az abszol√ļt rekorderek, a g√∂r√∂g√∂k az √©vi 27 kilogrammnyi sajtfogyaszt√°sukkal (persze ennek a j√≥ r√©sze feta).

hani
2011-01-28, 14:23
A lelki eg√©szs√©g√ľnket nemcsak a mindennapi stressz, de m√©g az elfogyasztott √©telek egy r√©sze is vesz√©lyeztetheti.

http://media.nu.nl/m/m1fyw3sjbvis.jpg
A PloS One tudom√°nyos foly√≥iratban jelent meg egy friss, spanyol tanulm√°ny arr√≥l, hogy az egyre ink√°bb terjed√Ķben l√©v√Ķ depresszi√≥ h√°tter√©ben nemcsak a mindennapi megpr√≥b√°ltat√°sok, a stresszes √©letvitel √°llhat. A Navarra Egyetem kutat√≥i egy 6 √©ves kutat√°s alapj√°n √°ll√*tj√°k: az elfogyasztott √©teleknek is komoly szerep jut a depresszi√≥ kialakul√°s√°ban.Alaposan vizsg√°lt√°k a r√©sztvev√Ķk √©trendj√©t, √©letvitel√©t √©s eg√©szs√©gi √°llapot√°t kider√ľlt, hogy a tel√*tett √©s transz-zs√*rsavak fogyaszt√°sa jelent√Ķsen n√∂veli a depresszi√≥ kock√°zat√°t. Ezek az anyagok nagy mennyis√©gben jelen vannak a gyors√©ttermi √©telekben, a k√ľl√∂nf√©le n√°polyikban, s√Ķt a chipsekben is.
A kutat√≥k azzal magyar√°zz√°k az egyre t√∂bb depresszi√≥s esetet, hogy ezek az √©telek a vil√°g minden r√©sz√©n egyre n√©pszer√Ľbb√© v√°lnak, szemben p√©ld√°ul a halolajb√≥l, vagy ol√*vaolajb√≥l k√©sz√ľlt √©telekkel, amik v√©delmet ny√ļjtan√°nak.

hani
2011-01-31, 16:37
Szauna és az edzés?


Bizony, nem elhanyagolhat√≥ t√©nyez√Ķ, ha valaki szaun√°zik edz√©s ut√°n. Edz√©s sor√°n a bemeleg√*t√©st k√∂vet√Ķen megemelkedik a pulzus sz√°munk . Ez egy felfokozott anyagcsere folyamatot id√©z el√Ķ a v√©r√°raml√°s seg√*ts√©g√©vel. A v√©rben sz√°ll√*tott t√°panyagok, √°sv√°nyi anyagok ilyenkor gyorsabban jutnak el a szervezet k√ľl√∂nb√∂z√Ķ pontjaira.

Ez√©rt aj√°nlott bizonyos feh√©rje t√*pusokat, mint pl.: a tiszta aminosavak vagy a tejsav√≥feh√©rje, k√∂zvetlen√ľl edz√©s ut√°n fogyasztani.
Ekkor jut el leggyorsabban, leghat√©konyabban a megdolgoztatott izmainkhoz a "mennyei manna". Ha edz√©s ut√°n szaun√°zunk 15-30 percet (t√Ľr√Ķk√©pess√©g√ľnkt√Ķl f√ľgg√Ķen) akkor ezt a gyors t√°panyag sz√°ll√*t√°si f√°zis id√Ķt kitoljuk. Ez alatt az id√Ķ alatt szervezet√ľnk teljes m√©rt√©kig k√©pes a bevitt t√°panyagokat be√©p√*teni , m√©ghozz√° a legjobb helyre, az izmainkba!

Ez√©rt fontos, hogy edz√©s el√Ķtt t√∂lts√ľk fel sz√©nhidr√°t rakt√°rainkat , hogy maradjon el√©g ideje szervezet√ľnknek ebb√Ķl energi√°t k√©peznie. Erre kiv√°l√≥an alkalmasak a nagy sz√©nhidr√°t tartalm√ļ komplex k√©sz√*tm√©nyek, t√∂megn√∂vel√Ķk. Ha a plusz energia megvan , k√©pesek lesz√ľnk nagy er√Ķbedob√°ssal edzeni, azt√°n j√∂het a szauna √©s a hideg zuhany! ( A szauna ut√°ni hideg zuhany seg√*t igaz√°n felpezsd√*teni a v√©rkering√©st.) Ekkor l√©p sz√*nre a feh√©rje! Ha szaun√°zol edz√©s ut√°n, √ļgy a bevitt t√°panyagokb√≥l t√∂bbet lesz k√©pes szervezeted be√©p√*teni, mert tov√°bbra is magasan tartod a pulzusod. A szauna tov√°bbi pozit√*vuma, hogy a k√°ros anyagok izzad√°s hat√°s√°ra, b√Ķr√∂n kereszt√ľl t√°voznak.

Itt eml√*ten√©m meg a folyad√©k, vitamin √©s √°sv√°nyi anyag √ļjrat√∂lt√©s√©nek fontoss√°g√°t, mert a t√°rolt vitaminmennyis√©g egy r√©sze az izzad√°s sor√°n t√°vozik a szervezetb√Ķl .
Nem is gondoln√°nk milyen t√°mogat√°st ny√ļjt ez az √Ķsi finn m√≥dszer az immunrendszer√ľnk √©s antioxid√°ns rendszer√ľnk v√©delm√©nek √©rdek√©ben.
Pr√≥b√°ld ki √©s haszn√°lat√°val tapasztald meg, a rajtad eluralkod√≥ fitts√©g √©rz√©s pozit√*v hat√°sait.

hani
2011-02-03, 15:48
A flavonoidok szerepe
A flavonoidok a gyógynövényekben található hatóanyagok.
A flavonoidok egy elterjedt vegy√ľletcsoport a n√∂v√©nyvil√°gban, melynek gy√≥gyhat√°sa van, sz√°mos gy√≥gyn√∂v√©ny is a flavonoidoknak k√∂sz√∂nheti kedvez√Ķ √©lettani hat√°sait. A flavonoidoknak k√©t csoportja k√ľl√∂n√*thet√Ķ el, melyek k√∂z√ľl az egyikbe az izofalvonok, a m√°sikba pedig a bioflavonok tartoznak. El√Ķbbieket tartalmaz√≥ n√∂v√©nyeket ink√°bb n√Ķgy√≥gy√°szati probl√©m√°k eset√©n aj√°nlj√°k, f√©rfiaknak nem.


Sz√°mos gy√≥gyn√∂v√©ny a flavonoidoknak k√∂sz√∂nheti kedvez√Ķ hat√°s√°t

A bioflavonok k√∂z√ľl az egyik legismertebb a citromban tal√°lhat√≥ citrin, amely j√≥l kieg√©sz√*ti a C-vitamin hat√°sait, ez√©rt sok esetben egy√ľtt alkalmazz√°k vele, mint p√©ld√°ul a rutascorbin tabletta eset√©ben. A bioflavonok kedvez√Ķ hat√°sa abban mutatkozik meg, hogy er√Ķs√*tik az √©rfalakat, √©s j√≥ antioxid√°nsok, k√°ros hat√°sokat pedig nem mutattak ki vel√ľk kapcsolatban.

hani
2011-02-04, 12:02
A FOLY√ČKONY GY√úM√ĖLCS J√ďT√ČKONY HAT√ĀSAI

Foly√©kony gy√ľm√∂lcsnek azt a gy√ľm√∂lcslevet nevezz√ľk, amelynek nem v√°ltoztatj√°k meg az √∂sszet√©tel√©t.

A "foly√©kony gy√ľm√∂lcs" fogyaszt√°sa a vil√°g sz√°mos orsz√°g√°ban elterjedt, haz√°nkban viszont nem rendelkezik t√ļl nagy hagyom√°nnyal, ugyanis a n√°lunk kaphat√≥ gy√ľm√∂lcsleveknek csak kis r√©sze ker√ľl nem megv√°ltoztatott √∂sszetev√Ķkkel az √ľzletek polcaira, annak ellen√©re, hogy fogyaszt√°sa sz√°mos kedvez√Ķ, eg√©szs√©ges hat√°ssal is b√*r. Mindenk√©pp fontos megeml√*teni a foly√©kony gy√ľm√∂lcs √°sv√°nyianyag tartalm√°t, √©s a gy√ľm√∂lcscukor tartalm√°t, mely ut√≥bbi miatt a s√ļlyos betegek is fogaszthatj√°k, ugyanis az k√∂nnyen em√©szthet√Ķ.

http://www.nice.hu/news_images/1219/egs_951_20101124184915_862.jpg
A term√©szetes gy√ľm√∂lcsl√© fogyaszt√°sa sz√°mos kedvez√Ķ hat√°ssal j√°r

A foly√©kony gy√ľm√∂lcsnek a fent eml√*tett tulajdons√°gai mellett √©rdemes a fogyaszt√°sa √ľd√*t√Ķ hat√°sa miatt, kieg√©sz√*t√Ķ t√°pl√°l√©kk√©nt, √©s t√∂bbek k√∂z√∂tt az√©rt is, mert a szervezetet ellen√°ll√≥v√° tudja tenni a b√©lhuruttal szemben. A foly√©kony gy√ľm√∂lcs t√°panyag tartalm√°t tekintve m√©g a tejjel is feveszi a versenyt, r√°ad√°sul szinte semmi sem k√©pes olyan gyorsan √ļj er√Ķt adni az izmoknak, a term√©szetes gy√ľm√∂lcsl√©.

hani
2011-02-07, 13:35
EG√ČSZS√ČGES OLAJOK
Egyre t√∂bbf√©le n√∂v√©nyi eredet√Ľ √©tkez√©si olaj kaphat√≥: v√°lasztani nem is k√∂nny√Ľ a f√Ľszerez√©sre sz√°nt, a sal√°t√°kba val√≥ √©s a s√ľt√©s-f√Ķz√©sre is alkalmas k√ľl√∂nlegess√©gek k√∂z√ľl. N√©zz√ľk, mit, mikor, mire haszn√°lhatunk!


Napi sz√ľks√©glet

A "sz√*vbar√°t", vagyis a sz√*v- √©s √©rrendszeri katasztr√≥f√°kat elker√ľlni seg√*t√Ķ √©letm√≥dr√≥l sz√≥l√≥ felvil√°gos√*t√°s, ismeretterjeszt√©s egyik eredm√©nyek√©ppen Magyarorsz√°gon egyre t√∂bben vannak, akik az eg√©szs√©g√ľkre azzal is vigy√°znak, hogy a tel√*tett zs√*rsavakat tartalmaz√≥ √°llati (legink√°bb sert√©s-) zs√*rokat igyekeznek n√∂v√©nyi eredet√Ľ, koleszterinmentes, t√∂bb tel√*tetlen zs√*rsavat tartalmaz√≥ zsirad√©kkal kiv√°ltani.

Az √©tolajokat olajos magvakb√≥l vagy olajtartalm√ļ n√∂v√©nyi r√©szekb√Ķl sajtol√°ssal √©s kivon√°ssal √°ll√*tj√°k el√Ķ. A legt√∂bb esetben finom√*tj√°k is, hogy sok√°ig fogyaszthat√≥, semleges √*z√Ľ √©s illat√ļ, vil√°gos sz√*n√Ľ, √°ttetsz√Ķ term√©ket kapjanak. Kiv√©telt k√©peznek az √ļn. "sz√Ľz" √©s "extra sz√Ľz", hidegen sajtolt √©tolajok, amelyek nem mennek kereszt√ľl ilyen finom√*t√°si elj√°r√°son.

A legt√∂bben √©s a leggyakrabban a napraforg√≥b√≥l k√©sz√ľlt √©tolajakat haszn√°lj√°k s√ľt√©shez, f√Ķz√©shez, minden olyan √©tel elk√©sz√*t√©s√©hez, amelyhez zsirad√©k sz√ľks√©ges. A napraforg√≥olaj vil√°goss√°rga sz√*n√Ľ, jellegzetes √*z√Ľ, tiszta, √°ttetsz√Ķ. E-vitamin tartalma 70-75 mg/100 g, √*gy a j√≥ min√Ķs√©g√Ľ olajb√≥l m√°r k√©t ev√Ķkan√°lnyi biztos√*tja egy ember egynapi sz√ľks√©glet√©t. Az emberi szervezet sz√°m√°ra l√©tfontoss√°g√ļ esszenci√°lis zs√*rsavtartalma kiemelked√Ķ, p√©ld√°ul 60-70 sz√°zal√©knyi linolsavat tartalmaz.

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/64/6164//6164_1.jpg A repceolajat kevesebben szeretik a napraforg√≥olajn√°l, mert intenz√*vebb illata van, pedig ugyan√ļgy felhaszn√°lhat√≥ s√ľt√©s-f√Ķz√©shez. Ma m√°r kinemes√*tettek egy olyan repcen√∂v√©nyt, amelynek magja m√°r nem tartalmaz a mell√©k√*z√©rt felel√Ķs (√©s eg√©szs√©gk√°ros√*t√≥ hat√°s√ļnak tartott) erukasavat. J√≥ √*z√Ľ, a sz√*ne valamivel s√∂t√©tebb, arany- vagy z√∂ldess√°rga, √©s t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen, √©rt√©kes zs√*rsavakban a napraforg√≥hoz hasonl√≥an gazdag. Ezeknek az olajoknak a s√°rga sz√*n√©t a benn√ľk l√©v√Ķ karotinoidok adj√°k, amelyek az A-vitamin provitaminjai.
A Mediterr√°num kincse

Az olajfa term√©s√©b√Ķl pr√©selt ol√*vaolaj a k√ľl√∂n√∂sen eg√©szs√©gesnek, sz√*v- √©s √©rv√©d√Ķnek ismert "mediterr√°n √©trend" egyik fontos eleme. Gazdag egyszeresen tel√*tetlen zs√*rsavakban, amelyeknek el√Ķny√∂s tulajdons√°ga, hogy cs√∂kkentik a v√©rben l√©v√Ķ LDL-koleszterin szintj√©t, √*gy fogyaszt√°suk seg√*t megel√Ķzni, hogy a v√©rerek fal√°n lerak√≥d√°sok, plakkok alakuljanak ki.

Jelent√Ķs mennyis√©g√Ľ √©rt√©kes t√°panyag, vitamin, antioxid√°ns van benne, √©s nemcsak a sz√*vre, hanem a m√°jra, a b√©lrendszerre √©s az izmokra is j√≥t√©kony hat√°s√ļ. A j√≥ ol√*vaolaj vil√°gos sz√*n√Ľ, kellemes illat√ļ √©s √ľde √*z√Ľ. A sz√°zn√°l t√∂bb olajf√©le k√∂z√ľl a leg√©rt√©kesebb az √ļn. extra-sz√Ľz ol√*vaolaj, amely a legjobb min√Ķs√©g√Ľ olajbogy√≥term√©sb√Ķl k√©sz√ľl, √©s amelynek el√Ķ√°ll√*t√°s√°n√°l nem alkalmaznak sem vegyi, sem h√Ķkezel√©st, hanem k√*m√©letes sajtol√°ssal √©s centrifug√°l√°ssal jutnak hozz√°. Nyersen, sal√°t√°khoz ezt aj√°nlj√°k a gasztron√≥mia szakemberei.

J√≥ min√Ķs√©g√Ľnek sz√°m√*t a "sz√Ľz" ol√*vaolaj is, de ezt intenz√*vebb pr√©sel√©ssel nyerik √©s a kev√©sb√© j√≥ min√Ķs√©g√Ľ term√©st is felhaszn√°lj√°k hozz√°. Az egyszer√Ľ ol√*vaolajat, amely h√Ķkezel√©ssel, sz√Ľr√©ssel k√©sz√ľl, f√Ķz√©shez, s√ľt√©shez √©rdemes ink√°bb haszn√°lni. A legolcs√≥bb √©s leggyeng√©bb min√Ķs√©g√Ľ a sans√°nak nevezett maradv√°nyolaj, amelyet old√≥szerrel nyernek a m√°r egyszer kisajtolt olajbogy√≥-z√ļzal√©kb√≥l.

Férfiaknak javallott!

A t√∂kmag nemcsak kedvelt "r√°gcsa", √©s finom √©lelmiszer-kieg√©sz√*t√Ķ, hanem olajat is pr√©selnek bel√Ķle. Aki az √ērs√©gben j√°r, ma is l√°that m√Ľk√∂d√Ķ "olaj√ľt√Ķ" m√Ľhelyt. A hidegen sajtolt t√∂kmagolaj s√∂t√©t sz√*n√Ľ, arom√°s illat√ļ f√Ľszer- √©s sal√°taolaj, ezen k√*v√ľl gy√≥gyszerek, kozmetikumok alapanyaga. Koleszterinszint-cs√∂kkent√Ķ, vagyis az √©relmeszesed√©st lass√*t√≥, √©rtiszt√*t√≥, az agyi √©s a perif√©ri√°s kering√©st jav√*t√≥ hat√°st tulajdon√*tanak neki.

F√©rfiaknak k√ľl√∂n√∂sen aj√°nlhat√≥, mert antioxid√°ns √©s gyullad√°scs√∂kkent√Ķ hat√≥anyagai, k√∂zt√ľk a Delta-7 fitoszterol v√©di √Ķket a prosztatabetegs√©gekkel, a daganattal, a gyullad√°ssal √©s a prosztata-megnagyobbod√°ssal szemben, n√∂veli a szexu√°lis kedvet √©s a teljes√*tm√©nyt. M√©regtelen√*t√Ķ, m√°jregener√°l√≥, h√≥lyager√Ķs√*t√Ķ hat√°st is tulajdon√*tanak neki.
Cs√*raolajok

Az ehet√Ķ cs√*r√°k √°ltal√°ban k√ľl√∂n√∂sen √©rt√©kes t√°panyagok, hiszen a teljes n√∂v√©ny j√≥ tulajdons√°gait koncentr√°ltan tartalmazz√°k. N√©h√°nyukb√≥l olajat is nyernek. Ilyen p√©ld√°ul a b√ļzacs√*ra olaj, amely B-, E-, K-vitaminokban, A- √©s D- el√Ķvitaminokban, √°sv√°nyi anyagokban, p√©ld√°ul magn√©ziumban, k√°liumban gazdag, lecitint is tartalmaz. Kozmetikusok aj√°nlj√°k a sz√°raz, √∂reged√Ķ b√Ķrre, illetve a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb b√Ķrb√°ntalmak (mint p√©ld√°ul ekc√©ma (http://www.tozo.hu/topics/ekcema?HPID=1564057E-A0F0C3E5-EB842EE9-BD400548) √©s pikkelys√∂m√∂r (http://www.tozo.hu/services/betegseglexikon/view?id=96;HPID=1564057E-A0F0C3E5-EB842EE9-BD400548)) enyh√*t√©s√©re. "Bels√Ķleg" sal√°t√°khoz javasolt az alkalmaz√°sa.

A kukoricacs√*r√°b√≥l nyert √©tolaj a magas tel√*tetlen-, esszenci√°lis zs√*rsavtartalma (linolsav) miatt sz√*v- √©s kering√©si betegs√©gek megel√Ķz√©s√©re alkalmas. Jelent√Ķs E-vitamintartalma van. Vizelethajt√≥k√©nt, √©rtiszt√*t√≥k√©nt k√∂szv√©ny, reuma ellen is aj√°nlj√°k, √©s k√ľls√Ķleg b√Ķrt√°pl√°l√≥, regener√°l√≥ hat√°s√ļ.
Hazai sal√°taolaj k√ľl√∂nlegess√©gek

A sz√≥jaolaj tel√*tetlen zs√*rsavakban gazdag, ez√©rt sz√*v- √©s kering√©si betegs√©gek di√©t√°j√°ban aj√°nlott. A lenolaj szint√©n sz√*vbar√°t √©lelmiszernek sz√°m√*t, immuner√Ķs√*t√Ķ, antioxid√°ns hat√°s√ļ. Kedvez√Ķen hat a b√©lm√Ľk√∂d√©sre, k√∂nnyen em√©szthet√Ķ. E-vitamin tartalma jelent√Ķs. Ekc√©ma, b√Ķrgyullad√°s kezel√©s√©re, b√Ķrhegek, terhess√©gi cs√*kok enyh√*t√©s√©re is alkalmasnak tartj√°k.

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/64/6164//6164_2.jpg Sal√°t√°kra, f√Ķtt krumplira t√ļr√≥val keverve aj√°nlj√°k a fogyaszt√°s√°t. Az igazi di√≥olaj is √©rt√©kes f√Ľszerolaj, j√≥t tesz a m√°jnak, ep√©nek, l√©gutaknak, az anyagcser√©nek is. √Črtiszt√*t√≥ hat√°s√ļ tel√*tetlen zs√*rsavai miatt magas v√©rnyom√°s√ļaknak is aj√°nlj√°k, de m√©g az idegrendszeri b√°ntalmakat is enyh√*ti.

A mandulaolajat els√Ķsorban a kozmetikusok haszn√°lj√°k b√Ķrnyugtat√≥k√©nt √©s regener√°l√≥k√©nt, de j√≥ a gyomor- √©s b√©lprobl√©m√°k eset√©ben is, √©s k√ľl√∂nleges √*zt ad a sal√°t√°knak. A sz√Ķl√Ķmagb√≥l nyert olaj nemcsak linolsavat tartalmaz, hanem vitaminokban, antioxid√°nsokban, flavonoidokban, E-vitaminban is kiemelked√Ķen gazdag. √Črtiszt√*t√≥, koleszterincs√∂kkent√Ķ, b√Ķrt√°pl√°l√≥, hosszan lehetne sorolni az el√Ķnyeit - ugyanakkor sal√°ta√∂ntetk√©nt egyszer√Ľen finom is.
F√Ľszerolajak

Csak a teljess√©g ig√©nye n√©lk√ľl hozhatunk p√©ld√°kat, hiszen sz√°mos olyan n√∂v√©nyolaj-k√ľl√∂nlegess√©g van, amelyet ink√°bb csak az √*nyencek haszn√°lnak, els√Ķsorban f√Ľszerk√©nt, az intenz√*vebb arom√°juk miatt. Ilyen az arganolaj, amely tel√*tetlen zs√*rsavakban, E-vitaminban √©s linolsavban gazdag. A v√°ltoz√≥ kori panaszok enyh√*t√©s√©re √©s b√Ķr√°pol√≥ szerk√©nt is aj√°nlj√°k, a konyh√°ban pedig hideg √©telek, sal√°t√°k, sajtok kieg√©sz√*t√Ķje, f√Ľszere lehet.

A c√©drusmag-olajnak is eg√©szs√©gv√©d√Ķ hat√°st tulajdon√*tanak: er√Ķs√*t, megel√Ķzi a v√©rszeg√©nys√©g √©s tuberkul√≥zis kialakul√°s√°t. A piszt√°ciaolaj a mandulaolajhoz hasonl√≥an b√Ķrregener√°l√≥ hat√°s√ļ, horzsol√°sokhoz, kel√©sekhez haszn√°lj√°k, de bels√Ķleg a m√°jnak is j√≥ szolg√°latot tehet. √Črtiszt√*t√≥, visszereket enyh√*t√Ķ a s√°rgabarackmag-olaj, B17 tartalma miatt a sejtek m√Ľk√∂d√©s√©nek szab√°lyoz√°s√°ban is r√©szt vesz. Stresszold√≥, idegnyugtat√≥ hat√°st tulajdon√*tanak neki.

Minden olyan √©telbe, amelybe sz√*vesen haszn√°lunk k√∂m√©nymagot, alkalmazhatjuk a feketek√∂m√©ny-olajat is, amely √©rt√©kes hat√≥anyagok kombin√°ci√≥ja, tiszt√*t√≥, immuner√Ķs√*t√Ķ, em√©szt√©st k√∂nny√*t√Ķ, v√*zhajt√≥ hat√°s√ļ, s√Ķt, allergia, asztma, reuma √©s magas v√©rnyom√°s eset√©n is "bevethet√Ķ". Az F-vitamin egyik leggazdagabb forr√°sa a ligetsz√©p√©b√Ķl nyert olaj. Cs√∂kkenti a koleszterinszintet, seg√*t normaliz√°lni a v√©rnyom√°st, igen kedvez√Ķ hat√°ssal van a b√Ķrre, de m√©g a menstru√°ci√≥s f√°jdalmakkal bajl√≥d√≥k is eredm√©nyesen alkalmazhatj√°k.

hani
2011-02-11, 15:14
T√ČLI CSODAFEGYVER
A b√©ta-karotin az A-vitamin legfontosabb forr√°sa, √©s szinte minden s√°rga √©s piros n√∂v√©nyben megtal√°lhat√≥. T√©len legk√∂nnyebben a s√°rgar√©p√°val, a s√ľt√Ķt√∂kkel, kelk√°poszt√°val vagy √©ppen toj√°ss√°rg√°j√°val tudjuk bevinni a szervezetbe √©s ezzel sz√°mos betegs√©get megel√Ķzhet√ľnk.
A zs√*rban old√≥d√≥ A-vitamin ugyanis az eg√©szs√©ges ny√°lkah√°rty√°k √©s a j√≥ l√°t√°s let√©tem√©nyese, de mivel t√ļladagol√°sa vesz√©lyes lehet, sokkal biztons√°gosabb, ha term√©szetes b√©ta-karotinnal p√≥toljuk.
- M√°r az is seg√*thet a sz√ľrk√ľleti l√°t√°s vissza√°ll√*t√°s√°ban, ha napi egy s√°rgar√©p√°t elropogtatunk, hiszen p√©ld√°ul a farkasvaks√°g is az A-vitamin hi√°ny√°nak egyik legs√ļlyosabb jelz√©se.
- Mivel a b√©ta-karotinoidok antioxid√°nsk√©nt is meg√°llj√°k a hely√ľket, hasznosnak bizonyultak egyes r√°kfajt√°k, p√©ld√°ul t√ľd√Ķ-, gyomor- b√Ķr √©s vastagb√©lr√°k megel√Ķz√©s√©ben. A kutat√≥k szerint az A-vitamin r√°kellenes hat√°sa pontosan annak k√∂sz√∂nhet√Ķ, hogy a vitamin el√Ķseg√*ti a sejtdifferenci√°l√≥d√°st, √©s ezzel ellen√Ķrz√©s alatt tudja tartani a daganatos sejtek differenci√°latlan n√∂veked√©s√©t.
- A t√©li sportok szerelmeseinek sem √°rt egy kis b√©ta-karotin rakt√°roz√°s, hiszen a s√°rg√°s sz√*n√Ľ fest√©kanyag szabadgy√∂k-blokkol√≥ tulajdons√°ga r√©v√©n k√©pes k√∂z√∂mb√∂s√*teni az er√Ķs napsug√°rz√°s hat√°sait √©s egyenletesebb barnul√°st is biztos√*t.
- A manchesteri egyetem vizsgálataiban az is bebizonyosodott, hogy a nyers táplálékkal elfogyasztott béta-karotin csökkenti a gyermekkori allergiahajlamot.

hani
2011-02-14, 12:56
A napoz√°s meghosszab√*thatja a n√Ķk √©let√©t
Egy neves r√°kspecialista, Hakan Olsson szerint, azok a n√Ķk, akik rendszeresen napoznak, tov√°bb √©lnek. Meg√°llap√*t√°s√°t egy tanulm√°nyra alapozza, melyet 40.000 n√Ķ vizsg√°lata alapj√°n k√©sz√*tett el.

A szakember, aki a sv√©dorsz√°gi Lund Egyetem onkol√≥giai oszt√°ly√°n dolgozik, azt √°ll√*tja, a napoz√°ssal j√°r√≥ el√Ķny√∂k messze fel√ľlm√ļlj√°k azt a vesz√©lyt, amit egy esetlegesen kialakult b√Ķrr√°k jelentene. A napf√ľrd√Ķz√©s k√∂zben a szervezet √°ltal termelt D-Vitamin ugyanis v√©delmet ny√ļjt a v√©rr√∂g√∂k,a cukorbetegs√©g √©s n√©h√°ny fajta tumor ellen


http://media.hazipatika.com/cikkek/main/67/6767//6767.jpgOlsson meg√°llap√*t√°sai √©lesen ellentmondanak azoknak a figyelmeztet√©seknek, miszerint a napoz√°s √°ll az egyre gyakrabban el√Ķfordul√≥ b√Ķrr√°k m√∂g√∂tt. A szakember azonban hisz benne, hogy a napoz√°s sokkal t√∂bb el√Ķnnyel j√°r, mint h√°tr√°nnyal, √©s f√Ķleg a l√°bsz√°rban el√Ķfordul√≥ v√©rr√∂g√∂k ellen ny√ļjt kiv√°l√≥ v√©delmet, amit az a t√©ny is al√°t√°maszt,hogy a m√©lyv√©n√°s tromb√≥zis t√©len sokkal gyakoribb, mint ny√°ron.

A tanulm√°nyhoz Olsson a n√Ķk napoz√°si szok√°sait vizsg√°lta, √©s √∂sszevetette azokat a sz√*vbetegs√©g,a cukorbetegs√©g vagy a rosszindulat√ļ melan√≥ma el√Ķfordul√°s√°val. "A vizsg√°latok egy√©rtelm√Ľen kimutatt√°k, hogy a rendszeresen napoz√≥ n√Ķk tov√°bb √©lnek" - id√©zte a Daily Mail a szakember szavait, aki m√©g azt is hozz√°tette, hogy a b√Ķrr√°k kialakul√°s√°√©rt eg√©szen biztosan nem lehet csup√°n a napoz√°st okolni.

Forr√°s:Medipress

hani
2011-02-15, 13:35
Sajnos m√©g nincs v√©ge a t√©lnek. Er√Ķs√*ts√ľk term√©szetes v√©dekez√Ķk√©pess√©g√ľnket az al√°bbi javaslatok seg√*ts√©g√©vel.
http://www.informed.hu/_Images/betegsegek/betegsegek_reszletesen/infections/viral/common_cold/000042104_labaztato.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/betegsegek/betegsegek_reszletesen/infections/viral/common_cold&pictureview_width=300&pictureview_height=200&pictureview_src=/_Images/betegsegek/betegsegek_reszletesen/infections/viral/common_cold/000042104_labaztato.jpg.jpg_orig.jpg','',350,250,' yes','no'))Massz√°zs

A rendszeres, 20 perces k√∂zepes er√Ķss√©g√Ľ led√∂rzs√∂l√©s cs√∂kkenti a szervezet kortizon szintj√©t, mely √°ltal hat√©konyabb lesz az immunrendszert. Ha nincs id√Ķnk elmenni a f√ľrd√Ķbe vagy a massz√Ķrh√∂z, fek√ľdj√ľnk le a f√∂ldre, tegy√ľnk a h√°tunk al√° egy habszivacs g√∂rg√Ķt, √©s guruljunk rajta lass√ļ f√∂l-le mozg√°ssal.

Cs√∂kkents√ľk a kal√≥ri√°t

M√°r azokn√°l is eg√©szs√©gesebb T-sejteket lehetett kimutatni, akik kal√≥riabevitel√ľnket csak 10 sz√°zal√©kkal cs√∂kkentett√©k, val√≥sz√*n√Ľleg az√©rt, mert a t√ļls√ļly bizonyos immunrendszert elnyom√≥ hormonok kibocs√°jt√°s√°ra √∂szt√∂nzi a szervezetet. Ha nap k√∂zben meg√©hez√ľnk, legyen k√©zn√©l cukormentes r√°g√≥gumi, a tejesk√°v√©nkat pedig cser√©lj√ľk z√∂ld te√°ra. √ćgy nemcsak kal√≥ri√°t takar√*tunk meg, de a fert√Ķz√©seknek is jobban ellen tudunk √°llni.

A nagy t√°rsas√°g is n√∂veli ellen√°ll√≥ k√©pess√©g√ľnket

Kimutatt√°k, hogy akinek nagy csal√°dja, sok ismer√Ķse, bar√°tja van, kev√©sb√© fog√©kony a fert√Ķz√©sekre, mint a mag√°nyosok. Ezen k√*v√ľl, az egyed√ľl√°ll√≥kn√°l gyakori emelkedett stressz-szint negat√*v hat√°ssal van az immunrendszerre is.

Fogyasszunk több D-vitamint

A D-vitamin er√Ķs√*ti a csontokat, k√ľzd a gyullad√°s ellen, jav√*tja a hangulatunkat, de √ļjabban az is kider√ľlt, hogy a fert√Ķz√©sek ellen is v√©d. Mivel az √©tkez√©s sor√°n nem ker√ľl a szervezet√ľnkbe elegend√Ķ D-vitamin, aj√°nlatos kieg√©sz√*teni napi 1000 IU-val. T√©len ak√°r ennek a k√©tszeres√©t is szedhetj√ľk, mert ilyenkor nem el√©g er√Ķs a napsug√°rz√°s. B√Ķrgy√≥gy√°szati okokb√≥l √≥vakodjunk azonban a t√ļlzott napoz√°st√≥l.

hani
2011-02-18, 16:26
TERM√ČSZETES √ČS MESTERS√ČGES √ČDES√ćT√ēK, el√Ķnyei-h√°tr√°nyai
A magyarok naponta √°tlagosan 10 deka cukrot fogyasztanak, ami √©vente fejenk√©nt 35 kilogrammot tesz ki! Ennek nagyj√°b√≥l a tizede lenne ide√°lis. A "cukor" megnevez√©s alatt azonban nem csak a krist√°lycukor √©rtend√Ķ, √°m sokan t√©vesen azt hiszik, a barna cukor vagy a m√©z kev√©sb√© kal√≥riad√ļs.

Krist√°lycukor
A szachar√≥z n√©ven is ismert cukorfajta egy r√©sz gy√ľm√∂lcscukorb√≥l √©s egy r√©sz sz√Ķl√Ķcukorb√≥l √°ll, amelyet n√°lunk els√Ķsorban cukorr√©p√°b√≥l √°ll√*tanak el√Ķ, a tr√≥pusi orsz√°gokban pedig cukorn√°db√≥l. T√©ved√©s azt hinni, hogy csak a feh√©r, krist√°lyos szerkezet√Ľ cukorfajta nevezhet√Ķ szachar√≥znak, hiszen a porcukor, a n√°dcukor, a barna cukor, a kandiscukor is ide tartozik.

Sz√Ķl√Ķcukor
Term√©szetes form√°j√°ban a gy√ľm√∂lcs√∂kb√Ķl √©s a m√©zb√Ķl sz√°rmazik ez a cukorfajta, amely azonban burgonya- vagy kukoricakem√©ny√*t√Ķb√Ķl is kinyerhet√Ķ. A dextr√≥z vagy gl√ľk√≥z n√©ven is ismert cukrot test√ľnk legfontosabb energiasz√°ll√*t√≥j√°nak tartj√°k. Az agy √©s a v√∂r√∂sv√©rtestek is a sz√Ķl√Ķcukorb√≥l nyerik az energi√°jukat, √°m mivel ennek el√Ķ√°ll√*t√°s√°ra a szervezet is k√©pes, ezt az anyagot nem felt√©tlen√ľl kell folyamatos sz√Ķl√Ķcukor r√°gcs√°l√°ssal bevinn√ľnk. Mivel a sz√Ķl√Ķcukor gyorsan felsz√*v√≥dik, √©s hirtelen megn√∂veli a v√©rcukor- √©s inzulinszintet, sportol√≥knak, gyerekeknek √©s sz√*vbetegeknek k√ľl√∂n√∂sen aj√°nlott. √Črdemes azonban figyelni arra, hogy a megemelkedett v√©rcukorszint gyorsan le is cs√∂kken, √©s ezt azonnal √©hs√©g√©rzet k√∂veti.

Gy√ľm√∂lcscukor
Ez a leg√©desebb cukorfajta, amelyr√Ķl elterjedt, hogy sokkal eg√©szs√©gesebb a krist√°lycukorn√°l, b√°r ez √*gy nem felt√©tlen√ľl igaz. El√Ķnye, hogy mivel fogyaszt√°sakor az anyagcser√©hez nincs sz√ľks√©g k√∂zvetlen√ľl inzulinra, kiv√°l√≥an alkalmas diabetikus term√©kek el√Ķ√°ll√*t√°s√°hoz. Viszont a sz√©nhidr√°ton k√*v√ľl nincs benne t√°panyag, √*gy ak√°r √ľres kal√≥ri√°nak is nevezhetj√ľk.

Tejcukor
A tejcukrot (lakt√≥zt) iparilag a tejsav√≥b√≥l √°ll√*tj√°k el√Ķ, √©s a tejben, tejterm√©kekben fordul el√Ķ. Akin√©l azonban probl√©m√°t okoz a tejcukor megem√©szt√©se (√©s ez a lakoss√°g 10-20 sz√°zal√©k√©ra igaz), legyen √≥vatos, hiszen a tejcukor ide√°lis hordoz√≥anyaga az arom√°knak, √©des√*t√Ķszereknek √©s √*zfokoz√≥knak, √*gy el√Ķfordul h√ļs√°rukban, sz√≥szokban, pizz√°kban, instant levesekben, gyermek√©telekben √©s di√©t√°s √©lelmiszerekben is.

Mal√°tacukor
A karamelles √*z√Ľ mal√°tacukor (malt√≥z) kev√©sb√© √©des, mint a krist√°lycukor, de tal√°n √©ppen ez√©rt m√©g t√∂m√©nyen sem t√Ľnik kellemetlennek. A kem√©ny√*t√Ķk lebont√°sakor keletkez√Ķ anyagot a szervezet lassan bontja le, √©ppen ez√©rt fogyaszt√°sa ut√°n m√©g sok√°ig nem lesz√ľnk √©hesek. Malt√≥zzal √©des√*tik t√∂bbek k√∂zt a p√©kterm√©keket, az italokat √©s a gyermek√©lelmiszereket.

Méz
A m√©z energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukor√© (kb. 320 Kcal/100g), √°m rengeteg √°sv√°nyi anyagot tartalmaz, √ļgy, mint kalcium, k√°lium, vas, mang√°n √©s C-vitamin, biotin √©s pantot√©nsav tartalma is igen magas. Aki nem szeretne h√*zni, csak m√©rt√©kkel fogyassza.
Amivel a cukor kiváltható
K√©tf√©le anyaggal lehet a cukrot kiv√°ltani: a cukorp√≥tl√≥kkal √©s az √©des√*t√Ķszerekkel. Az el√Ķbbiekre jellemz√Ķ, hogy az √*zen k√*v√ľl a t√©rfogatukban is hasonl√*tanak a cukorra, teh√°t jellemz√Ķen por √°llag√ļak. A mesters√©ges √©des√*t√Ķszerek m√°sik csoportja az energi√°t nem szolg√°ltat√≥ term√©kek, amelyek ma m√°r nagy v√°laszt√©kban el√©rhet√Ķk.
- Szacharin: a keserny√©s mell√©k√*z√Ľ, a cukorn√°l k√©tsz√°zszor √©desebb anyagb√≥l a megengedett mennyis√©g 2,5 mg/tests√ļlykg.
- Ciklam√°t: a szintetikus feh√©r port harmincszor √©desebb a szachar√≥zn√°l, √©s az USA egyes √°llamaiban be van tiltva. Az EU-ban a napi megengedett mennyis√©g 7 mg/tests√ļlykg.
- Aszpartam: pozit√*vuma, hogy nincs keserny√©s mell√©k√*ze, viszont meleg√*t√©s hat√°s√°ra elveszti √©dess√©g√©t. A napi megengedett mennyis√©ge 40 mg/tests√ļlykg.
- Aceszulf√°m-K: A szacharinn√°l k√©tsz√°zszor √©desebb anyag a szervezetben nem bomlik le, v√°ltozatlan form√°ban t√°vozik, viszont ez is teljesen mesters√©ges √©des√*t√Ķszer. Megengedett mennyis√©g naponta 9 mg/tests√ļlykg.
- Szorbit, maltit, mannit: mindh√°rom anyag cukoralkohol, amelyet kem√©ny√*t√Ķ erjeszt√©s√©vel √°ll√*tanak el√Ķ. Egyik sem annyira √©des, mint a cukor, viszont j√≥val kevesebb az energiatartalmuk. Mivel lebont√°sukhoz nem sz√ľks√©ges inzulin, cukorbetegek is fogyaszthatj√°k, viszont t√ļlzott mennyis√©gben hasmen√©st, b√©lmorg√°st, puffad√°st okozhatnak.

Melyiket fogyasszuk?
K√∂ztudott, hogy a t√ļlzott cukorfogyaszt√°s amellett, hogy hizlal, k√°ros√*tja a vese sz√Ľr√Ķrendszer√©t, emeli a v√©r inzulinszintj√©t, √©s tulajdonk√©ppen az eg√©sz anyagcser√©re vonatkoz√≥ k√∂vetkezm√©nyei vannak.
A mesters√©ges √©des√*t√Ķknek lehet keser√Ľ mell√©k√*ze, allergi√°s reakci√≥kat, puffad√°st v√°lthatnak ki, √©s b√°r eddig m√©g nem igazolt√°k, sokan r√°kkelt√Ķ hat√°st is tulajdon√*tanak nekik. A Stevia nev√Ľ √©des n√∂v√©nynek tal√°n a legkevesebb a mell√©khat√°sa, a legjobb azonban, ha semmif√©le √©des√*t√Ķb√Ķl, cukorb√≥l nem haszn√°lunk t√ļl sokat √©s hagyjuk a term√©szetes √*zeket √©rv√©nyes√ľlni.

hani
2011-02-19, 11:25
MI√ČRT J√ď,HA SOK ROSTOT FOGYASZTUNK?

A legt√∂bb√ľnknek fogalmunk sincs, hogy mennyi rostot tartalmaznak azok az √©telek, amiket elfogyasztunk. M√©gis sokan vannak azok, akikn√©l az adag dupl√°j√°ra lenne sz√ľks√©g. A szakmai aj√°nl√°sok szerint naponta 20-35 g √©lelmi rostot kellene elfogyasztanunk. F√Ķleg a z√∂lds√©gek, gy√ľm√∂lcs√∂k, gabon√°k, magvak √©s h√ľvelyesek tartalmaznak √©lelmi rostokat. √Ėn vajon mennyit fogyaszt bel√Ķl√ľk?
http://www.informed.hu/_Images/eletmod/dieta/egeszseges_taplalkozas/000035702_reggeli.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta/egeszseges_taplalkozas&pictureview_width=450&pictureview_height=360&pictureview_src=/_Images/eletmod/dieta/egeszseges_taplalkozas/000035702_reggeli.jpg.jpg_orig.jpg','',500,410,'ye s','no'))Az √©lelmi rostok cs√∂kkentik a koleszterinszintet, enyh√*tik vagy megsz√ľntetik a sz√©kreked√©st, lass√*tj√°k az em√©szt√©st, √©s seg√*tenek fogyni is. Cs√∂kkentik az √©telek energiatartalm√°t, √©s lass√*tj√°k az em√©szt√©st, vagyis az energia felsz√*v√≥d√°s√°t.

Egyes vizsg√°latok azt is kimutatt√°k, hogy nagy mennyis√©g√Ľ rost fogyaszt√°s√°val seg√*thetj√ľk a cukorh√°ztart√°sunkat, √©s n√∂velhetj√ľk az inzulin hat√©konys√°g√°t. Ez√©rt van az, hogy azok az emberek, akik t√∂bb rostot fogyasztanak, sov√°nyabbak, √©s kev√©sb√© hajlamosak elh√*z√°sra az √©letkor el√Ķrehaladt√°val.

√Črdemes tudni, hogy n√©h√°ny vizsg√°lat szerint a magas rosttartalm√ļ √©trend cs√∂kkenti a vastagb√©lr√°k √©s a 2-es t√*pus√ļ cukorbetegs√©g kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. Az √©lelmi rostok k√ľl√∂n√∂sen fontos hat√°st gyakorolnak a sz√*vbetegs√©gek kialakul√°s√°ra. Sok rost fogyaszt√°sa mellett lassabban alakulnak ki az √©relmeszesed√©sre jellemz√Ķ elv√°ltoz√°sok az erek fal√°n. Cs√∂kkentik tov√°bb√° az LDL-koleszterinszintet („rossz” koleszterin), √©s n√∂velik a HDL-koleszterin szintj√©t („j√≥” koleszterin).


A legel√Ķny√∂sebb hat√°st akkor √©rhetj√ľk el, ha min√©l t√∂bb √©lelmi rostot fogyasztunk: n√Ķkn√©l 25 gramm, f√©rfiakn√°l 30 gramm a javasolt napi adag. √Črdemes fokozatosan n√∂velni a bevitt rostmennyis√©get, hogy elker√ľlj√ľk a hirtelen √°t√°ll√°s k√∂vetkezt√©ben kialakul√≥ kellemetlen hasi t√ľneteket.

Fontos tudni, hogy k√©tf√©le √©lelmi rost l√©tezik: az egyik v√*zben nem old√≥dik, ebb√Ķl a t√*pusb√≥l sok tal√°lhat√≥ a gabonaf√©l√©kben, r√©p√°ban, paradicsomban √©s k√°poszt√°ban. Fogyaszt√°suk nyom√°n aktiviz√°l√≥dnak a b√©lmozg√°sok, √©s cs√∂kken a vastagb√©lprobl√©m√°k gyakoris√°ga. A v√*zben old√≥d√≥ rostok nagy mennyis√©gben vannak alm√°ban, k√∂rt√©ben, eperben √©s a zabban. Ezek cs√∂kkentik a b√©lben a koleszterin felsz√*v√≥d√°s√°t √©s a v√©rcukorszint n√∂veked√©s√©t az √©tkez√©sek ut√°n.

hani
2011-02-21, 12:33
GONDOLTAD VOLNA?- T√ČNYEK,T√ČVHITEK

Kávé

A tévhit: A kávé idegessé és nyugtalanná tesz.

A val√≥s√°g: Egy korty k√°v√© t√∂bb antioxid√°nst tartalmaz, mint a z√∂ld, vagy a fekete tea. Naponta egy b√∂gre pedig (ak√°r koffeinmentes, ak√°r koffeintartalm√ļ) bizony√*tottan v√©d a korral j√°r√≥ betegs√©gek ellen, mint amilyen a Parkinson-, vagy az Alzheimer-k√≥r. Cs√∂kkenti tov√°bb√° a sz√*vbetegs√©g, a mellr√°k, az asztma, az epek√Ķ, a fogszuvasod√°s, √©s a cukorbetegs√©g kock√°zat√°t. Ahhoz azonban, hogy a k√°v√© meg√Ķrizze eg√©szs√©ges tulajdons√°gait, haszn√°lj kevesebb √*zfokoz√≥t, mint amilyen a cukor, a szirup, vagy a tejsz√*n.

Marhah√ļs

A t√©vhit: Minden egyes falattal rengeteg tel√*tett zs√*rral, √©s m√©g t√∂bb kal√≥ri√°val terheled meg a szervezetedet.

A val√≥s√°g: A n√Ķk egy h√©ten ak√°r n√©gyszer is fogyaszthatnak 100 gramm sov√°ny marhah√ļst. A kutat√°sok kimutatt√°k, hogy a marhah√ļs tartalmaz olyan eg√©szs√©ges zs√*rokat, amelyek cs√∂kkentik a koleszterinszintet, megakad√°lyozz√°k a s√ļlygyarapod√°st, √©s g√°tolj√°k a r√°k kialakul√°s√°t. Ez azt jelenti, hogy vacsor√°ra egy t√°ny√©r z√∂lds√©g, vagy p√°rolt krumpli 100 gramm sov√°ny, v√©konyra szeletelt h√°tsz√*nnel val√≥j√°ban egy l√©p√©s a betegs√©gek megel√Ķz√©s√©ben. A marhah√ļs √°ltal a naponta aj√°nlott B12-vitamin sz√ľks√©gleted 39 sz√°zal√©k√°t, a cink 36 sz√°zal√©k√°t, √©s a vas 14 sz√°zal√©k√°t is beviheted - ez pedig k√©t, a n√Ķk sz√°m√°ra n√©lk√ľl√∂zhetetlen √°sv√°nyi anyag. Lehet√Ķs√©g szerint v√°laszd a "f√Ľvel t√°pl√°lt" marh√°t: ez k√©tszer t√∂bb CLA-t (konjug√°lt linol√©nsavat) √©s sz√*vbar√°t omega-3 zs√*rsavat tartalmaz, mint a gabon√°val t√°pl√°lt fajt√°k.

Burgonya

A t√©vhit: A magas sz√©nhidr√°ttartalm√ļ √©telekt√Ķl h√*zol.

A val√≥s√°g: Egy k√∂zepes adag s√ľltkrumpli csak 160 kal√≥ri√°t tartalmaz, √©s k√∂zel 4 gramm rostot. Az alacsony sz√©nhidr√°ttartalm√ļ di√©t√°t k√∂vet√Ķk gyakran ker√ľlik a burgony√°t, mivel magas a glik√©mi√°s indexe. A glik√©mi√°s index egy sk√°l√°n oszt√°lyozza az √©teleket, aszerint, hogy milyen gyorsan elemelik meg a v√©rcukorszintet, ez pedig √∂sszef√ľgg√©sben lehet a szervezet zs√*rrakt√°roz√°s√°val. N√©h√°ny kutat√≥ azonban azt √°ll√*tja, hogyha a krumplit egy √©tkez√©s r√©szek√©nt fogyasztod, m√°s √©lelmiszerekkel egy√ľtt, akkor a szervezetednek hosszabb id√Ķbe telik megem√©sztenie, √*gy pedig nem emeli meg dr√°maian a v√©rcukorszintedet.

Gomba

A t√©vhit: A gomba ugyan√ļgy, mint a j√©gsal√°ta, nem tartalmaz vitaminokat, teh√°t a t√°p√©rt√©kkel nem rendelkez√Ķ √©lelmiszerek k√∂z√© sorolhat√≥.

A val√≥s√°g: A legut√≥bbi kutat√°sok kimutatt√°k, hogy a k√ľl√∂nf√©le gomb√°k v√©delmet jelentenek sz√°mos s√ļlyos betegs√©g ellen. A legt√∂bb gombaf√©le (mint p√©ld√°ul a laskagomba) tartalmazza azt az anyagot, ami fokozza a feh√©rv√©rsejtek termel√©s√©t - ez pedig seg√*t a r√°k elleni harcban - √°ll√*tj√°k a kutat√≥k. A gomb√°k fontos alkot√≥elemei lehetnek az √©trend√ľnknek - kb. 5 nagy gomba tartalmazza a napi sz√ľks√©ges B2-, B3-, B5-vitamin, r√©z √©s k√°lium sz√ľks√©glet√ľnk t√∂bb mint 10 sz√°zal√©k√°t, r√°ad√°sul ez az adag kevesebb, mint 30 kal√≥ri√°t tartalmaz.

hani
2011-02-22, 14:54
V√ČRTISZT√ćT√ĀS GY√ďGYN√ĖV√ČNYEKKEL
Az ereinkben kering√Ķ v√©r - aminek t√∂bb, mint fele v√*z - folytonosan k√∂rbej√°rja test√ľnket - val√≥j√°ban foly√©kony sz√∂vet, melynek sokf√©le feladata van. V√©r√ľnk sz√°mos alkot√≥r√©szt tartalmaz: a szabadon √ļsz√≥ v√∂r√∂sv√©rsejtek sz√°ll√*tj√°k az √©letfontoss√°g√ļ oxig√©nt, a feh√©rv√©rsejtek t√∂bbs√©ge pedig szervezet√ľnk v√©dekez√©s√©ben √©s regener√°l√≥d√°s√°ban j√°tszik szerepet...

http://www.informed.hu/_Images/eletmod/ideal/000025020_tea.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/wellness/fito&pictureview_width=300&pictureview_height=194&pictureview_src=/_Images/eletmod/ideal/000025020_tea.jpg.jpg_orig.jpg&_voteadmin_site=936','',350,244,'yes','no'))A v√©r az eg√©szs√©g √©s a betegs√©g h√*rn√∂ke: gyakran m√°r azel√Ķtt jelzi, hogy valami nincs rendben a szervezetben, miel√Ķtt a baj t√ľnetet okozna.

V√©r√ľnk t√∂bbnyire tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek felel√Ķsek a betegs√©gek kialakul√°s√°√©rt. A foly√©kony √°llom√°ny√°ban √°raml√≥ v√©rsejtek mellett olyan anyagok is felhalmoz√≥dhatnak, melyek megnehez√*thetik sz√°m√°ra az √©letfontoss√°g√ļ funkci√≥k v√©gz√©s√©t. Ez el√Ķbb-ut√≥bb betegs√©gek kialakul√°s√°hoz vezethet. Ez√©rt rendk√*v√ľl fontos v√©r√ľnk id√Ķnk√©nti „tiszt√*t√°sa”!

Mindent megmutató sötétség
Szervezet√ľnkben sz√°mos mikroorganizmus √©l, melyek egy√©bk√©nt sz√ľks√©gesek is harmonikus m√Ľk√∂d√©s√©hez. Szimbi√≥zisban √©l√ľnk vel√ľk, vagyis egym√°s sz√°m√°ra k√∂lcs√∂n√∂sen hasznot hajtunk. Annak √©rdek√©ben, hogy ez a zavartalan √©letk√∂z√∂ss√©g fennmaradhasson, testnedveinkben meg kell √Ķrizn√ľnk a biol√≥giai kiegyens√ļlyozotts√°got.
Ne feledj√ľk! Ha megbomlik az egyens√ļly, akkor az √°rtalmatlan mikroorganizmusok k√°ros, betegs√©geket okoz√≥ mikrob√°kk√° alakulhatnak.
Ezt a puszt√*t√≥ hat√°st fel lehet fedezni, s√Ķt nyomon is lehet k√∂vetni egy speci√°lis, s√∂t√©t l√°t√≥teres mikroszk√≥p seg√*ts√©g√©vel, ami minden „oda nem val√≥t” megmutat egyetlen csepp v√©r√ľnkb√Ķl. Ennek k√∂sz√∂nhet√Ķen m√©g a betegs√©gek t√ľneteinek jelentkez√©se el√Ķtt - akkor, amikor m√©g csak a v√©rben l√°that√≥ az eg√©szs√©gest√Ķl val√≥ elt√©r√©s - id√Ķben el lehet kezdeni a megfelel√Ķ kezel√©st, s √*gy a komolyabb betegs√©gek megel√Ķzhet√Ķk, avagy c√©lzottabban kezelhet√Ķk!
A látható felesleg és salak
A s√∂t√©t l√°t√≥teres mikroszk√≥p saj√°tos megvil√°g√*t√°si rendszerrel rendelkezik, ennek k√∂sz√∂nhet√Ķen a t√°rgylemezen tal√°lhat√≥ v√©r-csepp oldalr√≥l kap f√©nyt. √ćgy sokkal √©lesebben √©s vil√°gosabban l√°that√≥k a v√©ralkot√≥k, s√Ķt a s√∂t√©t h√°tt√©r el√Ķtt a kisebb szerkezeti egys√©gek is vizsg√°lhat√≥k.
A mikroszk√≥ppal kapcsolatban √°ll√≥ sz√°m√*t√≥g√©p k√©perny√Ķj√©n a k√©p 1200-szoros nagy√*t√°sa l√°that√≥, √*gy a vizsg√°latot v√©gz√Ķ szakember √©s a beteg egyar√°nt alaposabban megfigyelheti a r√©szleteket:
A v√∂r√∂s- √©s feh√©rv√©rsejtek alakj√°t, form√°j√°t, alcsoportjait, v√°ltozatait, mozg√°s√°t, a plazma m√Ľk√∂d√©s√©t, az anyagcsereterm√©kek √©s a mikroorganizmusok fajt√°j√°t, a nemk√*v√°natos bakt√©riumokat √©s gomb√°kat, illetve a felhalmoz√≥dott feh√©rj√©k, savak, krist√°lyok jellegzetess√©geit.

A v√∂r√∂sv√©rsejtek torzul√°s√°n, alakv√°ltoz√°s√°n kereszt√ľl kimutathat√≥ p√©ld√°ul a t√°panyagok, √°sv√°nyok hi√°nya, a sav-b√°zis h√°ztart√°s eltol√≥d√°s√°nak indirekt jele. A v√©ralkot√≥k form√°j√°nak megv√°ltoz√°sa jelzi a fokozott oxidat√*v stressz√°llapotot, a szabadgy√∂kterhel√©st is.

A feh√©rv√©rsejtek √©letk√©pess√©ge √©s aktivit√°sa a sejtmembr√°n term√©szet√©b√Ķl √©s a mozg√°sukb√≥l is egy√©rtelm√Ľen kider√ľl.
A rejtett betegs√©gek speci√°lis tesztekkel kimutathat√≥k, az elt√©r√©sek jelleg√©b√Ķl pedig k√∂vetkeztetni lehet a kezd√Ķd√Ķ vagy m√°r fenn√°ll√≥ probl√©m√°ra. Az Enderlein-f√©le v√©rcseppanal√*zist alkalmaz√≥ szakemberek a sz√°mszer√Ľ adatokat ny√ļjt√≥ szok√°sos labor-v√©rvizsg√°lat eredm√©nyein t√ļl m√©g t√∂bb inform√°ci√≥hoz juthatnak a szervezet m√Ľk√∂d√©s√©r√Ķl, a sz√∂vetek √©s a sejtek funkci√≥j√°r√≥l.


A sikeres v√©dekez√©s lehet√Ķs√©gei
Ha a v√©rvizsg√°lat sor√°n bizonyoss√° v√°lik, hogy salakanyagok vannak jelen a v√©rben, felt√©tlen√ľl tartanunk kell v√©rtiszt√*t√≥ k√ļr√°kat!
Fontos! Ehhez okvetlen k√©rj√ľnk szakembert√Ķl ir√°nymutat√°st!
Az elsalakosod√°s megsz√ľntet√©sekor a kiv√°laszt√≥tev√©kenys√©g √©l√©nk√*t√©se a f√Ķ c√©l.

Ez√©rt ilyenkor olyan teakever√©kek, illetve n√∂v√©nyekb√Ķl k√©sz√ľlt iv√≥levek fogyaszt√°sa javasolt, melyek a vesem√Ľk√∂d√©st aktiv√°lj√°k, a m√°jm√Ľk√∂d√©st fokozz√°k, valamint gyakran hashajt√≥ hat√°s√ļak is. Ilyen p√©ld√°ul a szennatea, a rebarbaragy√∂k√©rb√Ķl √©s a kutyabengefa-k√©regb√Ķl k√©sz√*tett tea is. Ezeket azonban nem szabad rendszeresen fogyasztani! K√©sz√*thet√ľnk gyermekl√°ncf√Ľb√Ķl, csal√°nb√≥l, zsurl√≥b√≥l √©s ny√*rfalev√©lb√Ķl is tiszt√*t√≥te√°t.

Gyakran haszn√°lj√°k √∂n√°ll√≥an, illetve teakever√©k form√°j√°ban az iglicegy√∂keret, az aranyvessz√Ķt, a zsurl√≥t, a bodzavir√°got, a h√°rsfavir√°got, az √©desk√∂m√©nyt √©s a csipkebogy√≥t is. Az eml√*tettek k√∂z√ľl sok a reuma-, az epe- √©s a vesete√°kban is megtal√°lhat√≥, salaktalan√*tanak, √©s az anyagcser√©t √©l√©nk√*tik.

Erre figyelj√ľnk a vizsg√°lat el√Ķtt!
A vizsg√°lat el√Ķtt maximum 3-4 √≥r√°val szabad csak szil√°rd t√°pl√°l√©kot fogyasztani. A n√©h√°ny √≥r√°s √©hez√©s azonban nem jelent szomjaz√°st is! Igyunk szok√°sunk szerint! Legjobb, ha a vizsg√°lat el√Ķtt 10-15 perccel megiszunk egy poh√°r tiszta vizet!

V√©rtiszt√*t√≥ gy√≥gytea
Hozz√°val√≥k: borsmentalev√©l, hibiszkuszvir√°g, csal√°nlev√©l, ny√*rfalev√©l, gyermekl√°ncf√Ľgy√∂k√©r levelekkel, citromf√Ľi√©vel
Elk√©sz√*t√©se: 2 ev√Ķkan√°lnyi teakever√©ket 1 liter v√*zzel forr√°zzunk le, hagyjuk √°llni 5 percig, majd sz√Ľrj√ľk le! Alkalmaz√°sa k√ļraszer√Ľen javasolt, 4-6 h√©ten √°t naponta 3 cs√©sz√©nyi mennyis√©gben.

hani
2011-02-23, 13:13
TERM√ČSZETES "DOPPING" A JOBB TELJES√ćTM√ČNY√ČRT
A meggyl√© seg√*t cs√∂kkenteni a sportol√°s okozta izomk√°rosod√°st, reduk√°lja a sz√*vbetegs√©gekkel kapcsolatos gyullad√°sokat √©s j√≥ hat√°ssal van az √*z√ľleti f√°jdalmakra is.

A tanulm√°ny az American College of Sports Medicine nev√Ľ szaklapban jelent meg. A kutat√≥k 10 atl√©ta seg√*ts√©g√©vel v√©gezt√©k el a k√*s√©rletet. A sportol√≥k egy intenz√*v edz√©s el√Ķtt √©s ut√°n is – teh√°t minden nap k√©tszer – elfogyasztottak 30 ml antioxid√°nsban gazdag meggys√Ľr√*tm√©nyt. Az atl√©t√°k jelent√Ķsen jobban √©rezt√©k magukat, amikor a meggylevet fogyasztott√°k, mint amikor b√°rmilyen m√°s gy√ľm√∂lcss√Ľr√*tm√©nyt adtak nekik: 24 √≥ra eltelt√©vel 90 sz√°zal√©kban visszat√©rt teljes izomerej√ľk, m√*g a s√Ľr√*tm√©ny n√©lk√ľl ez az eredm√©ny csak 85 sz√°zal√©kra volt tehet√Ķ. Ez a szignifik√°ns k√ľl√∂nbs√©g pedig kiv√°l√≥ hat√°ssal lehet egy atl√©ta k√∂vetkez√Ķ teljes√*tm√©ny√©re!
A kutat√≥k √ļgy v√©lik, hogy a meggy j√≥t√©kony hat√°sa gyullad√°scs√∂kkent√Ķ √©santioxid√°ns√∂sszetev√Ķinek k√∂sz√∂nhet√Ķ, amely anyagok egyben a gy√ľm√∂lcs √©l√©nkpiros sz√*n√©√©rt is felel√Ķsek. Dr. Wendy Bazilian dietetikus elmondta:
„A meggyet egyszer√Ľen csak alapvet√Ķ szuper√©lelmiszernek titul√°ln√°m. Nemcsak t√∂k√©letes √©s finom kieg√©sz√*t√Ķje √©trend√ľnknek, de eg√©sz √©vben rendelkez√©sre √°ll friss, p√ľr√©s√*tett, fagyasztott vagy sz√°r√*tott form√°ban! Tehetj√ľk joghurtba, m√ľzlibe, de mag√°ban fogyasztva is nagyon √*zletes gy√ľm√∂lcs.”

hani
2011-02-24, 16:44
Ezt tudtad-e a sajtokról?

A zs√*ros sajt jobb, mint a zs√*rszeg√©ny vagy zs√*rmentes t√°rsai?

A zs√*rszeg√©ny sajtok ugyan√ļgy tartalmazz√°k azokat az √©rt√©kes √∂sszetev√Ķket, mint a zs√*ros vari√°ci√≥k, t√∂bbek k√∂zt kalciumot √©s D-vitamint. S√Ķt, a zs√*ros sajtokkal ellent√©tben a zs√*rszeg√©ny verzi√≥ j√≥val kevesebb tel√*tett zs√*rt tartalmaz, √*gy a sz√*vedet is k√*m√©led. A kett√Ķ k√∂zti k√ľl√∂nbs√©g maximum az √*zvil√°gban √ľtk√∂zhet ki. M√*g a zs√*rszeg√©ny sajtnak l√°gyabb, addig a zs√*rosnak mark√°nsabb arom√°ja van.

A laktózérzékenyek nem fogyaszthatnak sajtot?

http://www.wellnesscafe.hu/Root/Wellnesscafe/dieta/2011-2/tudd-meg-az-igazsagot-a-sajtrol/sajtok2.jpgHa te is azok k√∂z√© tartozol, akik √©rz√©kenyek, allergi√°sak a tejterm√©kekre, akkor nem kell bemutatnunk a lakt√≥z-intoleranci√°val egy√ľtt j√°r√≥ kellemetlen t√ľneteket, mint a puffad√°st, hasmen√©s. Szerencs√©re a leg√ļjabb kutat√°sok kimutatt√°k, hogy nem kell a sajtokr√≥l v√©gleg lemondanod, mivel azt tapasztalt√°k, hogy azok a lakt√≥z√©rz√©kenyek, akik sajtot ettek, nem produk√°lt√°k ezeket a t√ľneteket. Teh√°t ezek ut√°n is fogyaszthatsz sajtot, de csak m√≥dj√°val.

A kemény sajt egészségesebb, mint a lágyabb?

A k√∂zhiedelemmel ellent√©tben a sajt √°llaga nem befoly√°solja, hogy milyen √©rt√©kes alapanyagokat tartalmaz. A val√≥s√°g az, hogy minden text√ļr√°j√ļ sajt ugyanazokkal a fontos √∂sszetev√Ķkkel rendelkezik, √©ppen ez√©rt, ha camembert rajong√≥ vagy, nem kell att√≥l tartanod, hogy kevesebb kalciumhoz jutsz, mint egy ement√°li eset√©ben. A m√©rvad√≥ ink√°bb az legyen, hogy lehet√Ķleg zs√*rszeg√©ny term√©ket v√°lassz.

A sajt meg√Ķrzi a csontok er√Ķss√©g√©t?

J√≥ h√*r, a sajt magas kalcium √©s D-vitamin tartalm√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen csakugyan seg√*t meg√Ķrizni a csontok eg√©szs√©g√©t. Mind√∂ssze egy 30 grammos szelet tartalmazza a napi kalcium-sz√ľks√©glet egynegyed√©t.

A t√ļl sok sajt √°rt a sz√*vnek?

Ez az √°ll√*t√°s r√©szben igaz, hiszen a zs√*ros sajtok igen nagy mennyis√©gben tartalmaznak tel√*tett zs√*rokat, √*gy ak√°r m√°r igen csek√©ly mennyis√©g is elegend√Ķ ahhoz, hogy megterhelje a sz√*vedet. J√≥ h√*r viszont, hogy zs√*rszeg√©ny sajtok eset√©ben ez a vesz√©ly kev√©sb√© √°ll fenn, viszont ezt is csak m√≥dj√°val fogyaszd, ne adagold t√ļl!

Egy szelet sajt seg√*t meg√Ķrizni az alakod?

Tudom√°nyosan nincs al√°t√°masztva, hogy a sajt befoly√°soln√° a di√©t√°d sikeress√©g√©t. Csak azt tudjuk mondani, amit eddig is. Egy v√©kony szelet zs√*ros sajt kb. 100 kal√≥ri√°t tartalmaz, √*gy, ha t√ļlz√°sba viszed, k√∂nnyen befuccsolhat a di√©t√°d.

A sajt f√ľgg√Ķs√©get okoz?

B√°r a sajt tartalmaz egy kazomorfin nevezet√Ľ feh√©rh√©t, mely k√∂nnyen f√ľgg√Ķs√©get okozhat, de a leg√ļjabb kutat√°sok szerint a sajt m√©gsem okoz addikci√≥t. Teh√°t nem kell att√≥l tartanod, ha nem jutsz hozz√° a napi sajtadagodhoz, sz√∂rny√Ľ t√ľneteid lesznek. Tov√°bbra is fogyaszd kedvenc sajtodat - m√©rt√©kkel!

hani
2011-03-01, 12:00
Az √©telek nem csak a karcs√ļs√°g el√©r√©s√©ben √©s megtart√°s√°ban seg√*tenek: bizonyos t√*pus√ļ √©lelmiszerekkel az agym√Ľk√∂d√©sedet is serkentheted.
A C-, az A- √©s az E-vitamin - valamint m√©g sz√°mos vegy√ľlet - olyan antioxid√°nsok, amelyek val√≥ban seg√*thetik cs√∂kkenteni a szabad gy√∂k√∂k sz√°m√°t, jav√*tva ez√°ltal az agytev√©kenys√©get. Ez√©rt fogyassz teh√°t sok m√°ln√°t, epret √©s fekete√°fony√°t: ezekben agy√ľm√∂lcs√∂kben ellagitannin tal√°lhat√≥, amely serkenti a mem√≥ria m√Ľk√∂d√©s√©t. A sz√Ķl√Ķben, az √°fony√°ban, valamint a v√∂r√∂sborban proantocianidin tal√°lhat√≥, ami az agy t√©rbeli mem√≥ri√°j√°t er√Ķs√*ti, √*gy ezeket is √©rdemes be√©p√*tened az √©trendedbe. Az alma is hasznos: t√∂bb, √°llatokon v√©gzett vizsg√°lat is kimutatta, hogy az alm√°ban megtal√°lhat√≥ quercetin cs√∂kkenti a neurodegenerat√*v betegs√©gek - mint amilyen az Alzheimer-k√≥r is - kock√°zat√°t az agyban.

Gabcsika
2011-03-01, 13:33
Èn meg mostan√°ban datoly√°t eszek, ès most tudtam meg, hogy az aszalt form√°ja tiszta cukor. Azaz min√©l sz√°razabb ann√°l t√∂bb a cukor benne!

sbiggy
2011-03-07, 23:55
GONDOLTAD VOLNA?- T√ČNYEK,T√ČVHITEK

Kávé

A tévhit: A kávé idegessé és nyugtalanná tesz.










Ha nem iszom kávét,akkor érzem eszt... :D

Rickson Gracie
2011-03-08, 00:46
T√ļl sok itt a t√©vhit... :)
A paleolit t√°pl√°lkoz√°s val√≥sz√*n√Ľleg nem az.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/paleolit-taplalkozas.htm

hani
2011-03-08, 15:49
Chilis csokol√°d√©,a j√∂v√Ķ fogy√≥k√ļr√°ja?
A csilipaprik√°ban tal√°lhat√≥ egyik √∂sszetev√Ķ fokozza az anyagcser√©t. Mostant√≥l a csilis csokol√°d√© lesz a nyer√Ķ a fogy√≥k√ļr√°ban? El√©g bizarr.

T√ļl j√≥l hangzik, hogy igaz legyen: egy s√ľti vagy egy csokol√°d√©, amely k√©pes arra, hogy kal√≥ri√°t √©gessen. A gy√°rt√≥k esk√ľsznek a tal√°lm√°nyra. Szerint√ľk a csilipaprika egyik √∂sszetev√Ķje – amely dihidrokapszi√°t n√©vre hallgat – k√©pes felgyors√*tani az anyagcser√©t, √*gy seg√*ti a kal√≥ria√©get√©st. Hol m√°shol, mint az USA-ban √©s Jap√°nban m√°r √°rulj√°k √©trend-kieg√©sz√*t√Ķk√©nt, de Angli√°ban √©telek adal√©kanyagak√©nt szeretn√©k piacra dobni.
A Jap√°n √Čtkeztet√©si Hivataln√°l (FSA) kezdem√©nyezte a gy√°rt√≥ c√©g, hogy adj√°k hozz√° a csokol√°d√©khoz, desszertekhez √©s k√©sz√©telekhez – c√©lzottan a fogy√≥k√ļr√°z√≥knak. Az FSA nemr√©giben bejelentette: az √∂sszetev√Ķ biztons√°gos. Most az Eur√≥pai Bizotts√°gon a sor, hogy eld√∂ntse, forgalmazhat√≥-e. Ha elfogadj√°k, nemsok√°ra az √°ruh√°zak polcain el√©rhet√Ķ lesz b√°rki sz√°m√°ra.
Dietetikusok szerint azonban a hat√°s minim√°lis. Azt √°ll√*tj√°k, hogy egy 95 kil√≥s szem√©ly mind√∂ssze 50 extra kal√≥ri√°t √©get el naponta, ha ilyen √©telt eszik. Ez az 50 kal√≥ria egy di√©t√°s keksznek felel meg.
A gy√°rt√≥ √ļgy tervezi, hogy a paprik√°b√≥l nyert term√©szetes √∂sszetev√Ķket haszn√°lja √©s csak kis mennyis√©gben. 3 mg adhat√≥ hozz√° egy adag √©telekhez – ez a mennyis√©g 10 csilipaprik√°b√≥l nyerhet√Ķ ki. A c√©g nem szeretn√©, ha az emberek azt gondoln√°k, hogy csup√°n az √Ķ √©teleikt√Ķl lefogyhatnak. Ez csup√°n hozz√°tartozna az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°shoz √©s √©letm√≥dhoz, amivel k√∂zelebb ker√ľlhetn√©nek az eredm√©nyhez.

hani
2011-03-09, 15:17
Jótékony mikroorganizmusok

A bakt√©riumoka j√≥r√©szt negat√*v kontextusban, valamilyen betegs√©gt√Ķl elgy√∂t√∂rten emlegetj√ľk, pedig a kellemetlens√©gek mellett k√∂sz√∂nettel is tartozunk nekik, p√©ld√°ul a j√≥l m√Ľk√∂d√Ķ em√©szt√©s√©rt. A probiotikus, √©l√Ķfl√≥r√°s √©lelmiszerek ma m√°r tal√°n senki sz√°m√°ra nem ismeretlenek: ezek a term√©kek pontosan ilyen "j√≥" bakt√©riumokat, vagyis probiotikumokat tartalmaznak, melyek a szervezet m√Ľk√∂d√©s√©t seg√*tik.

A tests√ļlyunkb√≥l kb. 1-1,5 kg-ot a b√©lrendszer√ľnkben √©l√Ķ, nagyj√°b√≥l 400 -f√©le bakt√©riumt√∂rzs tesz ki, melyek nagy r√©sze probiotikum. Ezek a b√©lfl√≥r√°t alkot√≥ mikroorganizmusok olyan folyamatokban j√°tszanak szerepet, mint az em√©szt√©s, m√©regtelen√*t√©s, az immunanyagok √©s vitaminok (K-√©s B -vitamin, folsav) termel√©se, tov√°bb√° v√©delmet biztos√*tanak a k√°ros bakt√©riumok √©s gomb√°k ellen.

A probiotikumok a t√°pl√°l√©kkal ker√ľlnek a szervezet√ľnkbe, az em√©szt√Ķenzimek √©s a gyomorsav em√©szt√Ķ hat√°s√°nak ellen√°llva, a vastagb√©lbe ker√ľlve √©s ott megtelepedve fejtik ki j√≥t√©kony hat√°sukat. Legjelent√Ķsebb k√∂z√ľl√ľk a a bifidobakt√©riumok √©s laktobacillusok (tejsavbakt√©riumok).
Ut√≥bbiak nem csak a b√©lrendszerben vannak jelen, t√∂bbek k√∂z√∂tt a n√Ķi szervezetben az eg√©szs√©ges h√ľvelyfl√≥ra fenntart√°s√°ban is fontos szerepet t√∂ltenek be. A probiotikumok csak megfelel√Ķ mennyis√©gben k√©pesek feladatukat ell√°tni, ezt v√°ltozatos t√°pl√°lkoz√°ssal tudjuk biztos√*tani.
Probiotikumokat tartalmaznak a tejterm√©kek k√∂z√ľl a savany√*tottak (pl.joghurt), az √©rlelt sajtok √©s a h√ļsok.
A b√©lfl√≥ra √∂sszet√©tele nem √°lland√≥, ez√©rt a probiotikumok folyamatos ut√°np√≥tl√°sra szorulnak, ha azonban t√ļl sok finom√*tott √©lelmiszert fogyasztunk √©s egyoldal√ļan t√°pl√°lkozunk, ez nem val√≥sul meg, √©s a k√°rt√©kony bakt√©riumok t√ļlszaporodnak a szervezet√ľnkben.

Az ide√°lis probiotikum egyens√ļlyt m√°ris felbor√*thatja: a doh√°nyz√°s, az alkoholfogyaszt√°s, a stressz, √©s bizonyos gy√≥gyszerek, pl. a kemoter√°pi√°s szerek, az antibiotikumok hat√°sa. Ekkor em√©szt√©si probl√©m√°k, puffad√°s, f√°rad√©konys√°g, leverts√©g, b√Ķrprobl√©m√°k jelentkezhetnek, az immunrendszer gyeng√ľl√©se miatt pedig fog√©konyabb√° v√°lhatunk a betegs√©gekre.

A probl√©ma szerencs√©re orvosolhat√≥, enyh√©bb esetben el√©g lehet a t√°pl√°lkoz√°s normaliz√°l√°sa, √©s sokat seg√*thet az √©l√Ķfl√≥r√°s kefirek, joghurtok rendszeres fogyaszt√°sa. Van, hogy nagyobb adagban van sz√ľks√©g a probiotikus bakt√©riumok bevitel√©re, erre ma m√°r sz√°mos k√©sz√*tm√©ny, t√°pl√°l√©kkieg√©sz√*t√Ķ l√©tezik, melyek -orvosi javallatra- mell√©khat√°s n√©lk√ľl alkalmazhat√≥k.

A b√©lfl√≥ra helyre√°ll√*t√°sa m√°s pozit√*v hat√°ssal is b√*r:javul√°st eredm√©nyezhet pl. gyullad√°sos b√©lbetegs√©gekben, lakt√≥z√©rz√©kenys√©g vagy allergi√°k eset√©n, az eg√©szs√©ges bakt√©rium-egyens√ļly pedig hozz√°j√°rul pl. a vastagb√©lr√°k megel√Ķz√©s√©hez.

A probiotikumok táplálékai is fontosak
A "j√≥" bakt√©riumok kapcs√°n nem hagyhatjuk eml√*t√©s n√©lk√ľl a prebiotikumokat, azokat az em√©szthetetlen t√°pl√°l√©k √∂sszetev√Ķket, melyek a vastagb√©lbe ker√ľlve a probiotikumok t√°ptalaj√°ul szolg√°lnak, √©s azok szaporod√°s√°t seg√*tik, emellett pedig olyan fontosa √°sv√°nyi anyagok felsz√*v√≥d√°s√°hoz is hozz√°j√°rulnak, mint a cink, a kalcium vagy a vas.

Prebiotikumokat szint√©n tartalmaznak a tejterm√©kek, tov√°bb√° a bab, a z√∂ldbors√≥, a hagymaf√©l√©k, a csics√≥ka, a cik√≥ria, az artics√≥ka, a zabpehely √©s a ban√°n. A pro- √©s prebiotikumok melyeket egy√ľttesen szimbiotikumoknak neveznek ide√°lis egyens√ļly√°nak fenntart√°s√°val, az √Ķket tartalmaz√≥ √©lelmiszerek fogyaszt√°s√°val nem csak a j√≥l m√Ľk√∂d√Ķ em√©szt√©shez, de az er√Ķs immunrendszerhez √©s szervezet√ľnk eg√©szs√©g√©hez j√°rulunk hozz√°.

hani
2011-03-16, 12:06
T√∂bb teljes ki√Ķrl√©s√Ľ term√©k,kevesebb has k√∂r√ľli zs√*r
Mindazoknak, akik laposabb, feszesebb hasat szeretn√©nek, √©rdemes a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ term√©kekre voksolniuk. Dr. Babai L√°szl√≥, az Oxygen Medical prevenci√≥s szak√©rt√Ķje szerint az alma t√*pus√ļ elh√*z√°st nem csak eszt√©tikai okokb√≥l √©rdemes visszaszor√*tani, de a jelent√Ķs eg√©szs√©g√ľgyi kock√°zatok miatt is. Ehhez pedig a mozg√°s mellett hasznosak lehetnek bizonyos √©lelmiszerek.

Laposabb has t√°pl√°lkoz√°ssal?
A Pennsylvania State University 50 elh√*zott szem√©lyt vont be egy t√°pl√°lkoz√°si szempontb√≥l √∂ssze√°ll√*tott vizsg√°latba. A n√Ķket √©s f√©rfiakat egyar√°nt egy 12 hetes, cs√∂kkentett kal√≥riatartalm√ļ di√©t√°ra fogt√°k, miut√°n k√©t csoportra osztott√°k √Ķket. Az egyik csoport finom√*tott gabon√°kb√≥l, feh√©rlisztb√Ķl k√©sz√ľlt √©lelmiszereket fogyasztott, m√*g a m√°sik teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°kon √©lt, √*gy p√©ld√°ul zabpelyhen, √°rp√°n, sz√°z sz√°zal√©kban teljes √©rt√©k√Ľ keny√©ren, t√©szt√°n, √©s barna rizsen.12 h√©t ut√°n mindk√©t csoportban hasonl√≥ m√©rt√©k√Ľ fogy√°st tapasztaltak, √°tlagosan 3,6 – 5 kil√≥t. √Ām a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ term√©kek fogyaszt√≥ szem√©lyek hat√°rozottan t√∂bbet adtak le a hasuk k√∂r√ľli zs√*rr√©tegb√Ķl. Ez az eredm√©ny pedig nem csak eszt√©tikailag fontos, de legal√°bb annyira az eg√©szs√©g szempontj√°b√≥l.

A k√°ros alma
M√°r sz√°mtalan tanulm√°ny bizony√*totta, hogy az √ļgynevezett alma t√*pus√ļ, hasi elh√*z√°s kifejezetten k√°ros t√∂bbek k√∂zt a sz√*v m√Ľk√∂d√©se szempontj√°b√≥l. S√Ķt, a hasra rak√≥dott zs√*rr√©teg az egyik jellemz√Ķje az „elh√*z√°s-j√°rv√°ny” miatt t√∂meges m√©reteket √∂lt√Ķ metabolikus szindr√≥m√°nak is. Ez az a t√ľnetegy√ľttes, amely jelent√Ķs n√∂veli a cukorbetegs√©g, a sz√*vbetegs√©gek √©s a stroke kock√°zat√°t.
A hasi zs√*r szint√©n kapcsolatba hozhat√≥ az erek kr√≥nikus gyullad√°s√°val, amely szint√©n a sz√*vinfarktus √©s a stroke el√Ķszob√°ja lehet. Az egyetemi kutat√°sok szerint a teljes ki√Ķrl√©s√Ľ √©lelmiszereket fogyaszt√≥kn√°l j√≥val alacsonyabb volt kr√≥nikus gyullad√°st jelz√Ķ markerekar√°nya is – √*gy a C-reakt√*v feh√©rj√©√©, a CRP-√© (ez a feh√©rje jelenik meg a v√©rben a gyullad√°sosfolyamatokn√°l).
Megvizsg√°ltak a Pritikin Program szerint t√°pl√°lkoz√≥ n√Ķket is (ez szint√©n egy teljes ki√Ķrl√©s√Ľ term√©kekre √©p√ľl√Ķ di√©ta), √©s kider√ľlt, hogy m√°r k√©t h√©t alatt 45 sz√°zal√©kkal zuhant a CRP szintj√ľk. R√°ad√°sul ez a t√°pl√°lkoz√°si program jelent√Ķsen cs√∂kkentette a metabolikus szindr√≥ma klinikai diagn√≥zis√°t mind a feln√Ķttekn√©l, mind a gyerekekn√©l. Egy√©b el√Ķny√∂kre is f√©nyder√ľlt: bebizonyosodott, hogy mivel a teljes √©rt√©k√Ľen t√°pl√°lkoz√≥k j√≥val t√∂bb √©lelmi rostot fogyasztottak, √*gy cs√∂kkentett√©k a sz√*vkoszor√ļ√©r-betegs√©gek rizik√≥j√°t is. Az Archivesof Internal Medicine szerint ugyanis a rostok seg√*tenek meg√Ķrizni a sz√*v eg√©szs√©g√©t. Ezt az √°ll√*t√°st egy 400 ezer f√Ķt vizsg√°l√≥ tanulm√°nnyal bizony√*tott√°k, amely 9 √©ven k√∂vette a szem√©lyek t√°pl√°lkoz√°si szok√°sait.

Mozg√°s n√©lk√ľl nem megy
- Val√≥ban nem lehet el√©gg√© hangs√ļlyozni az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°s szerep√©t, hiszen ma m√°r rengeteg bizony√*t√©k sz√≥l a rostban gazdag z√∂lds√©gek, gy√ľm√∂lcs√∂k √©s a teljes √©rt√©k√Ľ gabon√°k fogyaszt√°sa mellett. Ugyanakkor a v√°lt√°st sosem szabad csakis r√∂vidt√°v√ļ di√©t√°kra szor√*tani,mindig az √©letm√≥dot kell megreform√°lni, amelynek legfontosabb √©p√*t√Ķk√∂ve a rendszeres mozg√°s. – hangs√ļlyozza dr. Babai L√°szl√≥, az Oxygen Medical prevenci√≥s szak√©rt√Ķje.
R√°ad√°sul a kock√°s has sosem csak a di√©t√°t√≥l alakul ki, hanem a kardio- √©s a rezisztenciaedz√©sek eredm√©nyek√©nt. A sportol√°s pedig az √©tkez√©shez hasonl√≥an, radik√°lisan cs√∂kkenti az alma t√*pus√ļ elh√*z√°s okozta eg√©szs√©g√ľgyi kock√°zatokat.

hani
2011-03-19, 13:06
Megdölt tévhitek a tojásról
Sok negat√*v v√©leked√©s √©l a k√∂ztudatban a toj√°sr√≥l, t√∂bbek k√∂z√∂tt az is, hogy kapcsolatba hozhat√≥ a magas koleszterinszinttel. A leg√ļjabb kutat√°sok szerint azonban a toj√°s nem emeli meg az √ļn. LDL szint√ľnket.

M√©g jobb h√*r, hogy a toj√°s tartalmaz olyan t√°panyagokat, amelyek seg√*tenek megakad√°lyozni n√©h√°ny s√ļlyos betegs√©g kialakul√°s√°t.

K√©t antioxid√°ns, a lutein √©s a zeaxantin nagy mennyis√©gben megtal√°lhat√≥ a brokkoliban, a spen√≥tban, √©s a toj√°sban, ezek pedig jelent√Ķsen cs√∂kkentik a sz√ľrkeh√°lyog kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t, ami a vaks√°g vezet√Ķ oka vil√°gszerte. A toj√°s tartalmazza ezeket az √©rt√©kes vegyi anyagokat "biol√≥giai" form√°ban, ami azt jelenti, hogy a szervezet√ľnk t√∂bb antioxid√°nst k√©pes hasznos√*tani a toj√°sb√≥l, mint a z√∂lds√©gekb√Ķl.

M√°r egy toj√°s is mag√°ban rejti a napi K-vitamin sz√ľks√©glet√ľnk 31 sz√°zal√©k√°t, ami ugyanolyan fontos a csontok eg√©szs√©g√©nek meg√Ķrz√©se v√©gett, mint a kalcium √©s a D-vitamin. A terhes n√Ķknek k√ľl√∂n√∂sen aj√°nlott az omlett, mivel a toj√°s kolinban gazdag, ez a t√°panyag pedig elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©ges a magzat eg√©szs√©ges fejl√Ķd√©s√©hez, k√ľl√∂n√∂sen a terhess√©g k√∂z√©ps√Ķ szakasz√°ban.

A toj√°s mind√∂ssze 70 kal√≥ri√°t tartalmaz, √©s egy darab 20 alapvet√Ķ t√°panyagot, √©rt√©kes zs√*rban old√≥d√≥ vitaminokat, √©s kiv√°l√≥ min√Ķs√©g√Ľ feh√©rj√©t rejt mag√°ban, ami fontos az alacsony energiatartalm√ļ, vagy a veget√°ri√°nus di√©t√°k eset√©ben. Mindezeket figyelembe v√©ve, itt az ideje, hogy beiktassuk a toj√°sos √©teleket az √©trend√ľnkbe!

hani
2011-03-28, 12:00
Melyik a legeg√©szs√©gesebb a di√≥- √©s mogyor√≥f√©l√©k k√∂z√ľl?
A di√≥ jobb antioxid√°ns-forr√°s, mint b√°rmelyik m√°s gyakran fogyasztott di√≥- √©s mogyor√≥f√©le - der√ľlt ki egy amerikai √∂sszehasonl√*t√≥ vizsg√°latb√≥l, amelyet az Amerikai Vegy√©szeti T√°rsas√°g Kaliforni√°ban megrendezett idei tal√°lkoz√≥j√°n mutattak be.

A kutat√°st vezet√Ķ Joe Vinson, a pennsylvaniai Scrantoni Egyetem kutat√≥ja felh√*vta a figyelmet, hogy a di√≥- √©s mogyor√≥f√©l√©k t√°pl√°lkoz√°stani szempontb√≥l sz√°mos el√Ķnnyel rendelkeznek: az antioxid√°nsokon fel√ľl b√Ķs√©gesen tartalmaznak √©rt√©kes feh√©rj√©ket, vitaminokat √©s √°sv√°nyi anyagokat, √©lelmi rostokat, valamint tartalmaznak glut√©nt is. Kor√°bbi vizsg√°latok azt mutatt√°k, hogy kis mennyis√©g√Ľ di√≥ vagy f√∂ldimogyor√≥-vaj rendszeres fogyaszt√°sa cs√∂kkenti a sz√*vbetegs√©gek, egyes r√°kt√*pusok, az epek√Ķ √©s a 2-es t√*pus√ļ cukorbetegs√©g kock√°zat√°t.

A di√≥ az els√Ķ
A kutat√≥k kilenc k√ľl√∂nb√∂z√Ķ csonth√©jas term√©s: a di√≥, a mandula, a f√∂ldimogyor√≥, a piszt√°cia, a mogyor√≥, a brazil mogyor√≥, a kesudi√≥, a makad√°mia di√≥ √©s a pek√°ndi√≥ √∂sszet√©tel√©t vizsg√°lt√°k.
A di√≥ (Juglans regia) antioxid√°ns-tartalma nem csak mennyis√©gi, de min√Ķs√©gi szempontb√≥l is els√Ķ helyez√©st √©rt el: antioxid√°nsai hat√©konyabbak voltak az √∂sszes t√∂bbi vizsg√°lt term√©sben tal√°lhat√≥kn√°l, valamint az E-vitaminn√°l is. A di√≥ tov√°bbi el√Ķnye, hogy az emberek √°ltal√°ban nem p√∂rk√∂lve fogyasztj√°k, mint p√©ld√°ul a f√∂ldimogyor√≥t - a p√∂rk√∂l√©s ugyanis rontja az antioxid√°nsok min√Ķs√©g√©t.

Sok a tévhit a dióval kapcsolatban
A diófélék számos értékes tulajdonsága ellenére az átlagember napi antioxidáns-bevitelének csupán 8 százalékát teszik ki.
Van, aki magas zs√*r- √©s kal√≥riatartalma miatt ker√ľli √Ķket, holott a di√≥f√©l√©k f√Ķk√©nt az eg√©szs√©gesebb, t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen √©s egyszeresen tel√*tetlen zs√*rsavakb√≥l tartalmaz sokat, nem pedig a sz√*v- √©s √©rrendszer eg√©szs√©g√©t vesz√©lyeztet√Ķ tel√*tett zs√*rsavakb√≥l.
Ami a kal√≥ri√°kat illeti, egy 2009-es amerikai kutat√°s szerint a di√≥f√©l√©k rendszeres fogyaszt√°sa a t√ļls√ļly √©s az elh√*z√°s szignifik√°nsan alacsonyabb kock√°zat√°val j√°r egy√ľtt. R√°ad√°sul a csonth√©jas magok igen laktat√≥k, ez√©rt seg√*thetnek a fal√°nks√°g m√©rs√©kl√©s√©ben. A kedvez√Ķ eg√©szs√©gi hat√°shoz pedig nem kell kil√≥sz√°mra enni a haz√°nkban el√©gg√© borsos √°r√ļ di√≥t: a kutat√≥k becsl√©se szerint ehhez naponta k√∂r√ľlbel√ľl 7 szem elegend√Ķ.

hani
2011-03-29, 17:05
A legfontosabb csonth√©jas gy√ľm√∂lcs√∂k
A csonth√©jas gy√ľm√∂lcs√∂k, a z√∂lds√©gek √©s a bogy√≥s gy√ľm√∂lcs√∂k mellet a legfontosabb t√°panyagforr√°saink. Rengeteg vitamint √©s √°sv√°nyi anyagot tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek szervezet√ľnk eg√©szs√©ges m√Ľk√∂d√©s√©hez, de nagyon gazdagok ballasztanyagban is, ami √©l√©nk√*ti az em√©szt√Ķrendszert. L√°ssuk mire j√≥k a legfontosabb csonth√©jasok.

Cseresznye

Ezt a nagyszer√Ľ, √*zletes gy√ľm√∂lcs√∂t az √≥korban az istenek eledel√©nek tartott√°k. Minden r√©sze gy√≥gy√*t√≥ hat√°s√ļ, tiszt√*tja a szervezetet, √©s j√≥t tesz a cukorbetegeknek. K√ľl√∂n√∂sen sok A -, B1 -, B2 - √©s B6-vitamin tal√°lhat√≥ benne, valamint folsav, pantot√©nsav, niacin, biotin √©s riboflavin. Rengeteg √°sv√°nyi anyagot √©s nyomelemet is tartalmaz, mint p√©ld√°ul a foszfor, kalcium, n√°trium, kobalt, k√°lium √©s vas. Mindezek mellett eml√*t√©st kell tenni jelent√Ķs C-vitamin tartalm√°r√≥l is.

A benne l√©v√Ķ anyagok kedvez√Ķen hatnak a csontok √©s a fogak eg√©szs√©g√©re √©s fejl√Ķd√©s√©re. Emellett a cseresznye fogyaszt√°sa m√©regtelen√*t√Ķ hat√°s√ļ. Gazdag k√ľl√∂nb√∂z√Ķ karotinoidokban, antoci√°nokban √©s flavonoidokban, melyek gyullad√°sg√°tl√≥ √©s f√°jdalomcsillap√*t√≥ hat√°s√ļak. Napi fogyaszt√°sa seg√*thet megel√Ķzni √©s enyh√*teni az √*z√ľleti megbeteged√©seket.

http://www.wellnesscafe.hu/Root/Sites/WellnessCafe/wellness/2011-3/Csonthejas-gyumolcsok-az-elet-vedoi/csonthejascikk.jpg√ēszibarack

Ez a finom, l√©d√ļs gy√ľm√∂lcs sz√°mtalan j√≥t√©kony hat√°ssal rendelkezik. Nem csak eg√©szs√©ges, de sz√©p√*t is, √©s ami m√©g fontosabb, nagyon alacsony a kal√≥riatartalma. Fogyaszt√°sa cs√∂kkenti a magas v√©rnyom√°st, √©s j√≥t tesz a sz√*v- √©s √©rrendszernek. Sok C-vitamint tartalmaz, ami nagyon fontos az immunrendszer megfelel√Ķ m√Ľk√∂d√©s√©hez, valamint gazdag B-vitaminban √©s biotinban, melyek kiv√°l√≥ haj- √©s b√Ķrsz√©p√*t√Ķv√© teszik a gy√ľm√∂lcs√∂t. Az √Ķszibarack xantofilt tartalmaz, mely a gy√ľm√∂lcs s√°rga sz√*n√©t adja - ez antioxid√°ns, vagyis r√°kellenes hat√°s√ļ.

L√©d√ļsabb v√°ltozatai nagyon j√≥l oltj√°k a szomjat, de √°ltal√°noss√°gban nagyon j√≥t tesznek, mivel magas rosttartalmuk √©s pektinjeik seg√*tik az em√©szt√©st, megakad√°lyozz√°k a sz√©kreked√©st, emellett a pektin a koleszterinszint cs√∂kkent√©s√©ben is szerepet j√°tszik.
Az √°sv√°nyi anyagok k√∂z√ľl jelent√Ķs a k√°liumtartalma, de megtal√°lhat√≥ benne a magn√©zium √©s a n√°trium is, melyek enyh√*thetik a sz√*vpanaszokat, nagy forr√≥s√°gban pedig p√≥tolhatj√°k az elvesztett anyagokat.

S√°rgabarack

Rendk√*v√ľl eg√©szs√©ges. B√°r a legjobb az lenne, ha eg√©sz √©vben frissen ehetn√©nk, ez sajnos nem √*gy van. Szerencs√©re azonban ott van az aszalt v√°ltozata, de fogyaszthatjuk lekv√°rk√©nt vagy bef√Ķttk√©nt is. Minden form√°j√°ban t√∂k√©letes. Igen magas az A- , √©s C-vitamin tartalma, valamint hasznos niacin - √©s folsav forr√°sunk. Figyelemre m√©lt√≥ a b√©ta-karotintartalma, gazdag k√°liumban - egyetlen gy√ľm√∂lcs fedezi a napi sz√ľks√©glet√ľnket. Emellett pedig olyan m√°s fontos elemek is tal√°lhat√≥k benne, mint a kalcium vagy a foszfor.
Fogyaszt√°sa k√©slelteti a kor el√Ķrehaladt√°val fell√©p√Ķ l√°t√°sroml√°st, √©rv√©d√Ķ hat√°s√ļ, jav√*tja a zs√*ranyagcser√©t, √©s serkenti a m√°j m√©regtelen√*t√©s√©t. A sok j√≥ tulajdons√°ga mellett √©rdemes megeml√*teni er√Ķs r√°kellenes hat√°s√°t is. H√©ja √©s h√ļsa nem csak bels√Ķleg eg√©szs√©ges, k√ľls√Ķleg pakol√°sk√©nt nagyszer√Ľen seg√*ti a b√Ķr regener√°ci√≥j√°t.

Szilva

Frissen vagy f√Ķzve, mag√°ban vagy h√ļsokhoz - ak√°rhogy fogyasztod, biztos lehetsz benne, hogy a javadra fog v√°lni. Vitaminok k√∂z√ľl megtal√°lhat√≥ benne az A-vitamin, csaknem az √∂sszes B-vitamin-f√©le, valamint a C-vitamin. Olyan fontos √°sv√°nyi anyagokat tartalmaz, mint a k√°lium, kalcium, foszfor √©s magn√©zium, √©s egy fontos nyomelemmel is b√ľszk√©lkedhet, a cinkkel.

Antioxid√°nsok k√∂z√ľl jelent√Ķs mennyis√©gben tartalmaz antoci√°nt, flavonoidokat, rutint √©s quercetint, melyek jav√*tj√°k az immunrendszer m√Ľk√∂d√©s√©t, ezen t√ļl pedig v√©d a sz√*v-√©s √©rrendszeri betegs√©gek ellen. H√©j√°ban rengeteg cellul√≥z van, ami mozgatja a beleket, √*gy nagyon j√≥l alkalmazhat√≥ sz√©kreked√©s kezel√©s√©re. Azonban nem csak a salakanyagok ki√ľr√*t√©s√©ben seg√*t, de remek v√*zhajt√≥ is, √*gy kis mennyis√©gben seg√*thet a fogy√≥k√ļr√°ban is.

hani
2011-03-30, 15:31
Testet formáló fehérje
Az emberi test alakj√°t az adja meg, hogy ha a zs√*rsz√∂vet d√∂nt√Ķen a cs√*p√Ķt√°jon rak√≥dik le, az n√Ķies, k√∂rteform√°t hoz l√©tre, ha a hasi ter√ľleten, alm√°ra eml√©keztet, b√°r ha sok van bel√Ķle, ez a s√∂rhas. A leg√ļjabb kutat√°s szerint egy feh√©rje szab√°lyozza, milyen lesz az alakunk, √©s arra is van rem√©ny, hogy ennek alapj√°n √ļj fogyaszt√≥szert dolgozzanak ki.
http://www.informed.hu/_Images/eletmod/dieta/elhizas/000042531_korte-alma.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta/elhizas&pictureview_width=500&pictureview_height=375&pictureview_src=/_Images/eletmod/dieta/elhizas/000042531_korte-alma.jpg.jpg_orig.jpg&_voteadmin_site=410','',550,425,'yes','no'))Edinbu rghban Nik Morton √©s munkat√°rsai eg√©rk√*s√©rleteket v√©geztek az√©rt, hogy tiszt√°zz√°k, milyen k√ľl√∂nbs√©g van a testet form√°z√≥ eg√©szs√©ges zs√*rsz√∂vet √©s a k√≥ros elh√*z√°shoz vezet√Ķ, hasi zs√*r √∂sszet√©tele k√∂z√∂tt. Vizsg√°lataik eredm√©nyeit a Diabetes szakfoly√≥irat k√∂z√∂lte.

A sk√≥t kutat√≥k kimutatt√°k, hogy a k√≥ros zs√*rsz√∂vetben sok a 11BetaHSD1 feh√©rje. Azt tal√°lt√°k, hogy kal√≥ri√°ban gazdag t√°ppal etetve a k√*s√©rleti egereket, n√©gy h√©t m√ļlva azok az √°llatok, amelyeknek szervezet√©ben sok volt ebb√Ķl a feh√©rj√©b√Ķl, hasi elh√*z√°s k√∂vetkezt√©ben dagadtt√° v√°ltak.

A k√©tf√©le zs√*rsz√∂vet l√©tez√©se r√©gi t√©m√°ja az elh√*z√°ssal foglalkoz√≥ tudom√°nyos vizsg√°latoknak. A zs√*r nem csup√°n alakunkat megszab√≥ sz√∂vet, hanem hormonokat el√Ķ√°ll√*t√≥ szerv: a legnagyobb bels√Ķ elv√°laszt√°s√ļ mirigy, amely hormonokat termel. Ilyen szempontb√≥l a hasi zs√*r igen kedvez√Ķtlen √©s k√°ros, ez√©rt nem mindegy, hogy mennyi van bel√Ķle.

Kor√°bbi vizsg√°latok azt jelezt√©k, hogy a cs√*p√Ķt√°jon tal√°lhat√≥ zs√*rok d√∂nt√Ķen energiatartal√©kot jelentenek, valamint a sz√©ps√©gipar fontos kell√©k√©t. Ezekben a zs√*rsejtekben kevesebb van a k√≥ros feh√©rj√©b√Ķl √©s nem okoz elh√*z√°st. A munkacsoport most l√°zasan dolgozik annak vizsg√°lat√°n, hogyan m√Ľk√∂dik ez a feh√©rje, mert ha ennek hat√°sm√≥dj√°t siker√ľl kider√*teni, a gy√≥gyszerkutat√≥k elk√©sz√*thetik azt az √ļj tests√ļlycs√∂kkent√Ķ szert, mely az eddigiekn√©l hat√°sosabb, ugyanakkor biztons√°gosabb lehet.


Forr√°s: MTI

hani
2011-03-31, 17:28
Megfontoland√≥ t√©nyek a tejr√Ķl

A tej √©s a tejterm√©kek kalciumbevitel√ľnk fedez√©s√©ben bet√∂lt√∂tt szerep√©t nem sokan vitatj√°k (az ellenv√©lem√©nyt hangoztat√≥kr√≥l √©s √©rveikr√Ķl a k√∂vetkez√Ķ bekezd√©sben olvashatnak), a kiegyens√ļlyozott t√°j√©koztat√°s √©rdek√©ben sz√≥t kell ejten√ľnk n√©h√°ny olyan t√©nyez√Ķr√Ķl is, amelyet figyelembe kell venni az eg√©szs√©ges t√°pl√°lkoz√°s sor√°n. A tejterm√©kek fogyaszt√°sa nem csak remek kalciumforr√°s, hanem el√©g sok zs√*rt is jelent - a tej c√*mk√©j√©n felt√ľntetett 1,5 vagy 2,8 a sz√°zal√©kos zs√*rtartalomra utal - azaz f√©l liter tej elfogyaszt√°s√°val a napi kalciumsz√ľks√©glet nagy r√©sze mellett 7,5-14 gramm zsirad√©kot is elfogyasztunk. A tej kalciumtartalma pedig el√©gg√© j√≥l ar√°nylik a zs√*rtartalm√°hoz, a zs√*r elt√°vol√*t√°s√°ra haszn√°lt f√∂l√∂z√©s sor√°n ugyanis az √°sv√°nyi s√≥k jelent√Ķs r√©sze is kivon√≥dik a tejb√Ķl.

A boltok polcain sorakoz√≥ tejek majdnem eg√©sze nagy√ľzemi √°llattart√°sb√≥l sz√°rmazik, k√ľl√∂nb√∂z√Ķ tiszt√*t√°si- √©s feldolgoz√°si folyamatokon √°tment term√©k, amely beltartalmi √©rt√©kek szempontj√°b√≥l nem veszi fel a versenyt a kor√°bbi "h√°zt√°ji" tejekkel. S√Ķt, ma m√°r p√©ld√°ul csak elv√©tve tal√°lkozhatunk tejb√Ķl √©s nem perme√°tumb√≥l k√©sz√ľlt kaka√≥val - ez√©rt sem a kor√°bbi "kaka√≥s tej" elnevez√©s, hanem "kaka√≥s ital" szerepel a c√*mk√©ken. Mondani sem kell, ezek √°sv√°nyianyag-tartalma elmarad a tejalap√ļ k√©sz√*tm√©nyek√©t√Ķl.

Ellenvélemények
Az ut√≥bbi id√Ķben, egyes t√°pl√°lkoz√°si modellek, di√©t√°k kidolgoz√≥i √©s h√*vei k√∂z√∂tt elterjedtek a tejiv√°st ellenz√Ķ v√©lem√©nyek is. Legf√Ķbb √©rv√ľk, hogy "egyetlen m√°s eml√Ķs sem issza meg m√°s eml√Ķs tej√©t" - ami √∂nmag√°ban is vitathat√≥, mert dehogynem megissza, ha m√≥dja van r√° - gondoljunk csak az ember k√∂rnyezet√©ben √©l√Ķ kis√°llatokra. √Člettani magyar√°zatuk a tejfogyaszt√°s elutas√*t√°s√°ra, hogy szerint√ľk a tejben l√©v√Ķ kalcium a szervezet sz√°m√°ra hasznos√*thatatlan, ez√©rt csak n√∂v√©nyi kalciumforr√°st aj√°nlanak. S√Ķt, ez √°ll√°spont szerint √©pp a tejfogyaszt√°s n√∂veli meg a csontritkul√°s vesz√©ly√©t: az √°llati eredet√Ľ felesleges feh√©rjemennyis√©g megn√∂veli a szervezet kalcium ir√°nti sz√ľks√©glet√©t, hogy semleges√*tse a savas feh√©rj√©k lebontott r√©szeit, ez√°ltal felem√©szti a csontokat.

A dietetikus szakemberek nem osztj√°k ezeket a v√©lem√©nyeket, a tejet √©s tejterm√©keket tartj√°k a kalciumbevitel legjobb forr√°s√°nak, amelynek √∂sszetev√Ķi, p√©ld√°ul a lakt√≥z el√Ķseg√*ti a felsz√*v√≥d√°st. A z√∂lds√©geknek pedig csak kis r√©sze tartalmaz jelent√Ķsebb kalciumot, r√°ad√°sul ezek n√©melyik√©ben az oxal√°t-tartalom is akad√°lyozza a felsz√*v√≥d√°st.

hani
2011-04-02, 11:57
EG√ČSZS√ČGES AZ ESZKIM√ďK √ČTRENDJE
Egy, az alaszkai yupik eszkim√≥k k√∂r√©ben lefolytatott tanulm√°ny azt mutatja, hogy a halolaj nagyobb mennyis√©g√Ľ fogyaszt√°sa seg√*t megel√Ķzni az elh√*z√°s miatti olyan kr√≥nikus betegs√©geket, mint a diab√©tesz √©s a sz√*vbetegs√©gek.
Az Alaszka d√©lnyugati ter√ľlet√©n elhelyezked√Ķ Yukon √©s Kuskokwim foly√≥k deltavid√©k√©n √©l√Ķ √Ķslakosok h√ļsszor t√∂bb, halb√≥l sz√°rmaz√≥ omega-3 zs√*rsavat fogyasztanak, mint az Egyes√ľlt √Āllamok t√∂bbi r√©sz√©n √©l√Ķ amerikaiak.

B√°r a vizsg√°latba bevont n√©pess√©g 70 sz√°zal√©ka elh√*zott vagy t√ļls√ļlyos volt, nem mutatt√°k a sz√*vbetegs√©gekre utal√≥ kock√°zati t√©nyez√Ķket, √©s a cukorbetegs√©g is ritk√°bban fordult el√Ķ k√∂z√∂tt√ľk, mint az √°tlagos amerikai n√©pess√©g k√∂r√©ben.

A European Journal of Clinical Nutrition c√*m√Ľ szaklap legut√≥bbi sz√°m√°ban ismertetett felm√©r√©sben 330, ott √©l√Ķ lakos v√©r√©ben elemeztek a kutat√≥k olyan vegy√ľleteket, amelyek a lazacban, szard√*ni√°ban √©s m√°s zs√*ros halakban fordulnak el√Ķ. A Fred Hutchinson R√°kkutat√≥ K√∂zpont munkat√°rsai √ļgy tal√°lt√°k, hogy b√°r a hagyom√°nyos √©trenden √©l√Ķ yupik eszkim√≥k k√∂r√©ben a t√ļls√ļly √©s elh√*z√°s ar√°nya hasonl√≥ volt, mint a t√∂bbi amerikai lakosn√°l, a 2-es t√*pus√ļ diab√©tesz el√Ķfordul√°si ar√°nya csak 3,3 sz√°zal√©k volt az Egyes√ľlt √Āllamok egy√©bk√©nt 7,7 sz√°zal√©kos √°tlagos ar√°ny√°hoz k√©pest.

Mint Zeina Makhoul kutat√°svezet√Ķ elmondta, a vizsg√°latba bevont elh√*zott szem√©lyek k√∂z√ľl azok, akiknek v√©r√©ben sok omega-3 zs√*rsavat tal√°ltak, csak annyira voltak vesz√©lyeztetettek a sz√*vbetegs√©gekt√Ķl, mint a norm√°l tests√ļly√ļ emberek. A vesz√©lyeztetetts√©g m√©rt√©k√©t a v√©r√ľkben m√©rhet√Ķ triglicerid √©s C-reakt√*v feh√©rje (CPR) szintje alapj√°n becs√ľlt√©k meg a kutat√≥k.


Forr√°s:MTI

hani
2011-04-04, 17:11
A hollywoodi szt√°rok is ezzel fogynak le: SPEN√ďThttp://media.nu.nl/m/m1fywgkj9i1d.jpg

A spen√≥t miatt ilyen karcs√ļ p√©ld√°ul a Sz√ľletett feles√©gek c√*m√Ľ sorozat Bree-je, Marcia Cross is. A v√∂r√∂s sz√*n√©szn√Ķ saj√°t bevall√°sa szerint is sokat eszik a z√∂lds√©gb√Ķl, aminek titka a rendk√*v√ľl magas K-vitamin tartalma. Ez felgyors√*tja a m√©regtelen√*t√©st, akad√°lyozza a gyullad√°sokat, r√°ad√°sul antioxid√°ns hat√°s√ļ is.
A dietetikusok szerint a spen√≥t akkor lesz a legeg√©szs√©gesebb, ha f√Ķz√©s n√©lk√ľl, iv√≥l√©k√©nt fogyasztjuk, de √*zletes √©s t√°pl√°l√≥ sal√°tak√©nt, s√Ķt f√Ķ√©telk√©nt is. A spen√≥t gazdag B-vitamin forr√°s is, ez is seg√*t a fogy√°sban, hiszen felgyors√*tja a zs√*rok √©s sz√©nhidr√°tok em√©szt√©s√©t.

hani
2011-04-19, 14:45
Csontjaink védelmében érdemes figyelni az ételeinkre
A megfelel√Ķ t√°pl√°lkoz√°s f√Ķ ism√©rve az, hogy az elfogyasztott √©tellel megfelel√Ķ t√°panyagokat juttatunk a szervezet√ľnkbe, amelyek t√∂bbek k√∂z√∂tt a csontjaink eg√©szs√©g√©t is meg√Ķrzik, illetve t√°pl√°lj√°k azokat. Azonban az √©lelmiszerekben tal√°lhat√≥ anyagok nemcsak t√°pl√°lni, de puszt√*tani, gyeng√*teni is tudnak. √ćme az a hat, csontjaink sz√°m√°ra legkock√°zatosabb √©tel √©s ital, amelyekre jobb komolyabban odafigyelni:

Só
A s√≥ elvonja a kalciumot a csontokb√≥l, amelyek √*gy gyeng√©bb√©, t√∂r√©kenyebb√© v√°lnak. Minden 2300 milligrammnyi n√°trium elfogyaszt√°s√°val 40 milligramm kalciumot veszt√ľnk a dietetikusok m√©r√©sei szerint. A legjobb dolog, amit tenni lehet a s√≥ k√°ros hat√°sai ellen, a s√≥bevitel cs√∂kkent√©se. √Črdemes emellett a feldolgozott √©lelmiszerekre is odafigyelni, mivel azok √°ltal√°ban eleve tartalmaznak s√≥t is - az amerikai adatok szerint a s√≥bevitel√ľnk 75 sz√°zal√©ka √©ppen ezekb√Ķl a rejtett s√≥forr√°sokb√≥l sz√°rmazik.

√úd√*t√Ķital
Az √ľd√*t√Ķitalok k√©tszeres kock√°zatot rejtenek magukban a csontjainkra n√©zve. A sz√©nsavas italokban a foszforsav miatt tapasztalhat√≥ a jellegzetes pezsg√©s, √°m ez a vegy√ľlet megemeli a vizelettel a szervezetb√Ķl ki√ľr√ľl√Ķ kalcium mennyis√©g√©t. Mindek√∂zben a szervezetet eltel√*t√Ķ √ľd√*t√Ķkb√Ķl hi√°nyzik az a t√°panyag, ami a tejben vagy a gy√ľm√∂lcslevekben megtal√°lhat√≥. A megold√°s az, ha tart√≥zkodunk az ilyen italokt√≥l, √©s ink√°bb a tejterm√©keket vagy vitamind√ļs gy√ľm√∂lcsleveket v√°lasztunk.

Koffein
A s√≥hoz k√©pest a koffein l√©nyegesen kev√©sb√© vesz√©lyes, de szint√©n kalciumot von el szervezet√ľnkb√Ķl. Ez akkor jelent probl√©m√°t, ha mellette nem fogyasztunk tejterm√©keket √©s egy√©b, a csontoknak is hasznos italf√©l√©ket.
Ezért reggel 1-2 csészényi kávénál nem ajánlott többet inni.

A-vitamin
A t√∂bbek k√∂z√∂tt a toj√°sban, a zs√*ros tejterm√©kekben, a m√°jban √©s a vitaminnal d√ļs√*tott √©lelmiszerekben megtal√°lhat√≥ A-vitamin a l√°t√°sunk √©s az immunrendszer√ľnk sz√°m√°ra rendk√*v√ľl fontos elem, azonban t√ļl is adagolhatjuk. Kutat√°sok szerint a leg√©rz√©kenyebbek erre a v√°ltoz√≥kor ut√°n l√©v√Ķ n√Ķk, eset√ľkben a csontt√∂r√©sek sz√°ma k√©tszeres√©re n√∂vekedik, amennyiben napi 5000 NE-n√©l nagyobb mennyis√©gben juttatnak szervezet√ľkbe A-vitamint. Az A-vitamin t√ļlfogyaszt√°s√°nak megel√Ķz√©se √©rdemes cs√∂kkentett zs√*rtartalm√ļ √©trendet k√∂vetni, toj√°sfogyaszt√°skor ink√°bb csak a feh√©rj√©t haszn√°lni, √©s ellen√Ķrizni a multivitaminos k√©sz√*tm√©nyeket is.

Alkohol
Az alkohol megakad√°lyozza az elfogyasztott kalcium feldolgoz√°s√°t a szervezetben, azaz a csontok nem jutnak hozz√° a sz√ľks√©ges t√°panyaghoz. Az alkoholfogyaszt√°s megzavarja a csont √©p√*t√Ķelemeinek, az oszteoblaszt√≥ma sejteknek a m√Ľk√∂d√©s√©t is. Az alkoholfogyaszt√°st mindenk√©ppen √©sszer√Ľ m√©rt√©kre kell cs√∂kkenteni, ami legfeljebb napi egy-egy poh√°rnyi szeszes italt jelent.

Hidrogénezett olajok
A legfrissebb kutat√°sok kimutatt√°k, hogy a hidrog√©nezett n√∂v√©nyi olajok elvesz√*tik a benn√ľk tal√°lhat√≥ K-vitamint, mely a csontok alapvet√Ķ √©p√*t√Ķeleme. A z√∂ld level√Ľ z√∂lds√©gek ut√°n a legjobb forr√°suk az ol√*va- √©s a repceolaj. Ha el√©g z√∂lds√©get fogyasztunk, akkor nincs sok agg√≥dnival√≥nk, de a s√ľt√©s-f√Ķz√©sek alkalm√°val √©rdemes figyeln√ľnk, hogy ne hidrog√©nezett olajat haszn√°ljunk.

Forr√°s:H√°ziPatika

hani
2011-04-21, 14:47
Amit eddig nem tudtál a tormáról

H√ļsv√©t k√∂zeledt√©vel el√Ķker√ľl a konyh√°kban ez a cs√*p√Ķs √*zes√*t√Ķ, a torma, amely nemcsak a h√ļsokhoz finom, de kiv√°l√≥ gy√≥gy√*rk√©nt is. √Črdemes teh√°t min√©l t√∂bbet fogyasztani bel√Ķle!

http://image.hotdog.hu/_data/members0/924/978924/images/magazin/torma_nagy.jpg

Ill√≥olaj-tartalma gy√∂ker√©nek reszel√©sekor szabadul fel. Kalciumot, n√°triumot, magn√©ziumot √©s C-vitamint tartalmaz. Els√Ķsorban f√Ľszern√∂v√©nyk√©nt alkalmazzuk, pedig igen sokf√©le gy√≥gy√*t√≥ hat√°sa ismert. Eredetileg gy√≥gyn√∂v√©nyk√©nt termesztett√©k, csak k√©s√Ķbb v√°lt marhas√ľltek, f√ľst√∂lt √©s f√Ķtt sonk√°k, hal√©telek √*zes√*t√Ķj√©v√©. Haszn√°ljuk m√©g kolb√°szokhoz, f√Ķtt sert√©s- √©s marhah√ļsokhoz, savany√ļs√°gok k√©sz√*t√©s√©n√©l is. Fiatal leve sal√°t√°ba kit√Ľn√Ķ. A reszelt torma felhaszn√°lhat√≥ m√©g k√°posztasal√°t√°ba, m√°rt√°sok √©s majon√©z √*zes√*t√©s√©re.


Reszelt gy√∂ker√©t mindennap ehetj√ľk, √©tv√°gygerjeszt√Ķ, gyomorjav√*t√≥, el√Ķseg√*ti az em√©szt√©st, √©s a v√©rkering√©st is el√Ķny√∂sen befoly√°solja. V√°rand√≥s any√°k, vesebetegek nagy mennyis√©gben ne fogyassz√°k. A gyerekek reszelt alm√°val keverten szeretik.

Bakt√©rium√∂l√Ķ hat√°sa is ismert: levele kisebb sebekre, horzsol√°sokra bor√*tva megakad√°lyozza azok elfert√Ķz√Ķd√©s√©t, el√Ķseg√*ti a gy√≥gyul√°st. A reszelt gy√∂k√©r m√©zes kever√©k√©t k√∂h√∂g√©s-csillap√*t√≥k√©nt alkalmazz√°k, hiszen a benne l√©v√Ķ ill√≥olaj seg√*t felszak√*tani az √°lland√≥ k√∂h√∂g√©si ingert okoz√≥ v√°lad√©kot. A m√©z elveszi a torma cs√*p√Ķs √*z√©t, √*gy kisgyerekeknek is adhatjuk.


A n√©pi gy√≥gy√°szatban az √°jult emberrel torm√°t szagoltatnak, hogy mag√°hoz t√©rjen. A szeszben √°ztatott reszelt tormagy√∂k√©r hat√°sos reuma elleni bed√∂rzs√∂l√Ķszer. A f√°j√≥ testr√©szbe alaposan bemassz√*rozva enyh√*ti a f√°jdalmat. Tejben √°ztatva fejf√°j√°s ellen is hat√°sos, val√≥sz√*n√Ľleg az√©rt, mert helyi v√©rb√Ķs√©get okoz. Ne haszn√°ljuk a tormareszel√©ket √∂nmag√°ban, mert t√ļl er√Ķs. K√ľls√Ķ haszn√°latra a szeszes kivonat vagy a tejjel elkevert tormareszel√©k a legmegfelel√Ķbb. Ha bels√Ķleg haszn√°ljuk, keverj√ľk √∂ssze m√©zzel!

hani
2011-04-23, 09:50
Fekete áfonyával a jobb memóriáért
Rengeteg m√≥dszer ismeretes a mem√≥ria jav√*t√°s√°√©rt, s t√∂bbf√©le gy√≥gyn√∂v√©ny is aj√°nlott. Mi most a fekete √°fony√°t mutatjuk be neked, ugyanis nagyon j√≥ lehet√Ķs√©get ny√ļjt a fogyaszt√°sa arra, hogy fitten tartsd az agyadat!

http://image.hotdog.hu/_data/members0/924/978924/images/magazin/feketeafonyaz_nagy.jpg


Biztosan te is ismersz m√°r rengeteg mem√≥riajav√*t√≥ √©telt. Ilyen p√©ld√°ul a n√∂v√©nyek k√∂z√ľl a s√°rgar√©pa, a brokkoli, a paradicsom, a hagyma, az alma, a sz√≥jabab, a gr√°n√°talma, a mandula √©s a mogyor√≥, a h√ļs- √©s half√©l√©k k√∂z√ľl pedig a pulyka, a tonhal, a lazac √©s az osztriga. Azonban ha valami igaz√°n finomra v√°gysz, v√°laszd a fekete √°fony√°t!

√Črvek a fekete √°fonya mellett
- Nemcsak puszta sz√≥besz√©d, v√°rosi legenda a fekete √°fonya fogyaszt√°sa √©s az eml√©kez√Ķk√©pess√©g fejleszt√©se k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©s. Ez a n√∂v√©ny ugyanis rengeteg antioxid√°nst tartalmaz.

- A fekete áfonyában megtalálható speciális anyag az antocianin. A flavonoidok osztályába sorolhatók az antocianinok, többek között ezért is olyan értékesek.

- Tudom√°nyos k√*s√©rletek igazolj√°k, hogy a fekete √°fony√°ban fellelhet√Ķ antioxid√°nsok az agy v√©rell√°t√°s√°t, s ennek k√∂sz√∂nhet√Ķen az oxig√©nszintj√©t is jav√*tj√°k. A kutat√°s ideje alatt fekete √°fony√°s k*r√°n tartottak k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kor√ļ embereket. Az eredm√©nyek bebizony√*tott√°k, hogy a fekete √°fonya fejleszti a kognit√*v funkci√≥kat.

- Nem csak nagyon egészséges, hanem nagyon finom is a fekete áfonya, teszteld le tehát bátran!

hani
2011-04-27, 16:32
Okoz-e t√ľneteket a D-vitamin hi√°nya?


A D-vitamin hi√°ny csontf√°jdalommal √©s izomgyenges√©ggel j√°rhat, az enyhe m√©rt√©k√Ľ hi√°ny azonban nem felt√©tlen√ľl jelentkezik t√ľnetek form√°j√°ban.

http://www.informed.hu/_Images/eletmod/dieta/vitaminok/000042862_napocs.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta/vitaminok&pictureview_width=299&pictureview_height=230&pictureview_src=/_Images/eletmod/dieta/vitaminok/000042862_napocs.jpg.jpg_orig.jpg&_voteadmin_site=222','',349,280,'yes','no'))A D-vitamint napf√©ny-vitaminnak is szok√°s nevezni, mert napf√©ny hat√°s√°ra a b√Ķr √°ll√*tja el√Ķ. A t√°pl√°lkoz√°s sor√°n is hozz√°juthat a szervezet, els√Ķsorban a d√ļs√*tott tej √©s tejterm√©kek r√©v√©n. Term√©szetes form√°j√°ban csup√°n n√©h√°ny √©lelmiszerben tal√°lhat√≥ √©rt√©kelhet√Ķ mennyis√©gben, √*gy a zs√*ros halakban, a t√Ķkehalm√°j olaj√°ban √©s a toj√°sban.

A D-vitamin szerepe a szervezet kalcium- √©s foszf√°tszintjeinek a szab√°lyoz√°sa. A jellegzetes D-vitamin hi√°nyt angolk√≥rnak is nevezik. Az angolk√≥r a csontok l√°gyul√°s√°t √©s √°sv√°nyi anyag hi√°ny√°t okozza, ami csontrendszeri torzul√°shoz vezet. Az angolk√≥r elnevez√©st a gyerekekre haszn√°lj√°k, feln√Ķttekn√©l a csontok gyenges√©g√©t osteomalaci√°nak nevezik.

A D-vitamin hi√°ny m√©g t√ľnet n√©lk√ľli esetekben is jelent√Ķs eg√©szs√©gi probl√©m√°kat okoz, √∂sszef√ľgghet a r√°kkal, az asztm√°val, egyes sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gekkel, valamint autoimmun betegs√©gekkel.

A veszélyeztetett csoportok

akiket kev√©s napf√©ny √©r, √©s/vagy akik az √©tkez√©s sor√°n nem jutnak kell√Ķ mennyis√©g√Ľ D-vitaminhoz. Az anyatej √©s a legt√∂bb t√°pszer csak igen kev√©s D-vitamint tartalmaz, ez√©rt kieg√©sz√*t√Ķ ad√°sa javasolt m√°r a csecsem√Ķ 2 h√≥napos kor√°t√≥l.
egyes gyomor- √©s b√©lbetegs√©gek g√°tolj√°k a vitamin t√∂k√©letes felsz√*v√≥d√°s√°t
a vese- és májbetegeknél alacsonyabb lehet a D-vitamin szintje
a s√∂t√©t b√Ķr√Ľekn√©l cs√∂kkent a D-vitamin napf√©ny hat√°s√°ra t√∂rt√©n√Ķ szintetiz√°l√°s√°nak k√©pess√©ge
az elh√*zottak (30 vagy ann√°l magasabb BMI-√©rt√©k) v√©r√©ben alacsonyabb a D-vitaminszint, mert a zs√*rsejtek a v√©rb√Ķl vonj√°k ki a D-vitamint.Ha valaki a vesz√©lyeztetett csoportba tartozik, nem √°rt, ha ellen√Ķrizteti D-vitaminszintj√©t. A hi√°ny kezel√©se igen egyszer√Ľ: sz√°mos t√°pl√°l√©k-kieg√©sz√*t√Ķ √°ll rendelkez√©sre. Fontos, hogy betartsuk az orvos utas√*t√°sait, mert a D-vitamin jelent√Ķs t√∂bblete k√°ros lehet.

hani
2011-04-28, 15:26
M√Ľk√∂dnek-e a term√©szetes v√°gyfokoz√≥k?
N√∂v√©nyi √©s √°llati eredet√Ľ anyagok, f√Ľszerek √©s gy√≥gyn√∂v√©nyek v√°gyfokoz√≥ hat√°s√°t tekintett√©k √°t kanadai kutat√≥k t√∂bb tucat tanulm√°ny alapj√°n: a legpotensebbnek, r√°ad√°sul leg√*zletesebbnek a korai ginseng √©s a s√°fr√°ny bizonyult.
http://www.informed.hu/_Images/eletmod/partnerkapcsolat__szex/000042852_safrany.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/partnerkapcsolat__szex&pictureview_width=300&pictureview_height=225&pictureview_src=/_Images/eletmod/partnerkapcsolat__szex/000042852_safrany.jpg.jpg_orig.jpg','',350,275,'ye s','no'))Kilenc tanulm√°ny szerint a nyugat-afrikai johimbe (Pausinystalia johimbe) fa k√©rge is seg√*tette a szexu√°lis funkci√≥kat, √°m fogyaszt√°s√°nak k√∂vetkezm√©nyek√©nt m√°s t√*pus√ļ merevs√©g jelentkezhet, mint amilyenre a f√©rfiak v√°gynak - s√ļlyos g√∂rcs√∂ket, s√Ķt hal√°lt okozhat. √Āllatk√*s√©rletek tapasztalatai alapj√°n a szerecsendi√≥, szegf√Ľszeg, fokhagyma √©s a gy√∂mb√©r √©s legal√°bb k√∂zepesen hat√©kony.

Az afrodizi√°kumok vagy v√°gyfokoz√≥k olyan anyagok, melyek n√∂velik a nemi v√°gyat, a libid√≥t. Egyes szak√©rt√Ķk ide sorolj√°k azokat a vegy√ľleteket is, melyek k√©pesek jav√*tani a szexu√°lis √©lvezetet. A sz√Ľkebb defin√*ci√≥ alapj√°n nincs ismert term√©szetes afrodizi√°kum. A Viagra √©s a Cialis szintetikus szerek, melyek mag√°t a v√°gyat nem serkentik, annak "mag√°t√≥l" jelentkeznie kell valakin√©l ahhoz, hogy a k√©miai seg√©danyagok hat√©konyak lehessenek.

Az alkohol oldja a szexu√°lis g√°tl√°sokat, √°m cs√∂kkenti a teljes√*t√Ķk√©pess√©get. Az ecstasy (MDMA) n√∂velheti a taktilis, tapint√°si √©rz√©kel√©st, ez√°ltal hozz√°j√°rulhat a szexu√°lis √©lvezet emel√©s√©hez, √°m az alkoholhoz hasonl√≥an ronthatja az erekci√≥t √©s k√©sleltetheti vagy megakad√°lyozhatja mindk√©t nem eset√©ben az orgazmust.

A s√°fr√°ny v√°gyfokoz√≥ tulajdons√°gait el√Ķsz√∂r patk√°nyokon tesztelt√©k, a kivonat emelte a h√*m √°llatok mereved√©s√©nek gyakoris√°g√°t. Hum√°n tanulm√°nyokban mereved√©si zavarral k√ľzd√Ķ f√©rfiakn√°l pr√≥b√°lt√°k ki, √©s kis m√©rt√©kben hat√©konynak tal√°lt√°k, mik√∂zben mell√©khat√°sokat nem tapasztaltak.

A panax ginseng (koreai ginseng) t√∂bb hum√°n tanulm√°ny szerint is hat√©konynak bizonyult mereved√©si zavarok kezel√©s√©n√©l. A ginseng ezen t√ļlmen√Ķen emelte a szexu√°lis v√°gyat √©s az √©lvezetet is mind a k√©t nemn√©l, ez√©rt a ginseng lehet az els√Ķ a term√©szetes afrodizi√°kumok k√∂z√ľl, melynek hat√°sa igazolt, mindazon√°ltal a kutat√≥k szerint nagyobb l√©tsz√°mmal k√©sz√ľl√Ķ tanulm√°nyokra is sz√ľks√©g van m√©g ehhez. A ginseng v√©lhet√Ķen a Viagr√°hoz hasonl√≥an fejti ki hat√°s√°t: ellaz√*tja az izmokat √©s jav√*tja a genit√°lis r√©gi√≥ v√©rell√°t√°s√°t.

A johimbe fa kérgét természetes Viagraként árulják az interneten. Bár egyes tanulmányok szerint valóban van vágyfokozó hatása, használata mégsem ajánlott, mert mellékhatásai közt szerepel pánikroham, veseelégtelenség, hallucinációk és halál.

A tanulm√°nyok nem igazolt√°k ugyan az osztriga vagy a csokol√°d√© v√°gyfokoz√≥ hat√°s√°t, √°m ezeknek az √©lelmiszereknek vannak j√≥t√©kony √∂sszetev√Ķi. √ćgy az osztrig√°nak p√©ld√°ul magas a cinktartalma, ami j√≥t tesz a spermium termel√Ķd√©s√©nek, a csokol√°d√© pedig a szerotonin √©s a fenil-etil-amin agyi szintj√©t emeli, ezzel hozz√°j√°rul a j√≥ hangulathoz. A perui maka gy√∂k√©r is sok hasznos t√°panyagot tartalmaz, √©s a v√©rkering√©s jav√*t√°s√°val n√∂velheti a szexu√°lis teljes√*tm√©nyt.

A szakemberek azt javasolj√°k, hogy miel√Ķtt b√°rki is egzotikus anyagokhoz fordulna v√°gya fokoz√°sa √©rdek√©ben, el√Ķbb vegye figyelembe, hogy √©rdemes √°ltal√°nos eg√©szs√©gi √°llapot√°t jav√*tania. A mereved√©si zavar nagy m√©rt√©kben √∂sszef√ľgg a rossz fizikai √°llapottal √©s inaktivit√°ssal. Egy felm√©r√©s szerint a cukorbetegek 50 sz√°zal√©ka, a magas v√©rnyom√°ssal √©l√Ķk 44 sz√°zal√©ka v√°laszolta azt, hogy id√Ķnk√©nt vagy mindig probl√©m√°ja van az erekci√≥ el√©r√©s√©vel.

Forr√°s:InforMed

hani
2011-04-29, 16:34
A titkokzatos OPC - Szent-Gy√∂rgyit√Ķl a sz√Ķl√Ķmagig…


Tudta, hogy Szent Gy√∂rgyi Albert nev√©hez f√Ľz√Ķdik a P-vitamin felfedez√©se is? √Čs azt, hogy mi√©rt nem lett olyan ismert, mint a C-vitamin?
http://www.informed.hu/_Images/eletmod/ideal/000022791_40-41_page_2_image_0002.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta/vitaminok&pictureview_width=144&pictureview_height=108&pictureview_src=/_Images/eletmod/ideal/000022791_40-41_page_2_image_0002.jpg.jpg_orig.jpg','',194,158, 'yes','no'))1936-ban Szent-Gy√∂rgyi Albert √°llatk√*s√©rlettel bizony√*totta, hogy az izol√°lt C-vitamin kev√©sb√© hat√©kony a skorbut megel√Ķz√©s√©ben, mint az √°ltala citrinnek nevezett, citromh√©jb√≥l k√©sz√ľlt kivonat. A citrin a C-vitaminon k√*v√ľl m√°s √∂sszetev√Ķket is tartalmazott, amiket azonban nem azonos√*tott pontosan.

Szent-Gy√∂rgyi, az √ļtt√∂r√Ķ

A k√*s√©rletek kimutatt√°k, hogy a citrinnek √©rfaler√Ķs√*t√Ķ hat√°sa van. Az erek gyenges√©ge, fokozott √°tereszt√Ķk√©pess√©ge a skorbut kialakul√°s√°nak egyik legf√Ķbb oka. Szent-Gy√∂rgyi joggal gondolta, hogy √ļj vitamint fedezett fel. Ezt - a latin permeabilit√°s = √°tereszt√Ķk√©pess√©g sz√≥b√≥l - P-vitaminnak keresztelte el.

Ennek ellen√©re a P-vitamin sosem lett elismert vitamin, mivel az ism√©telt k√*s√©rletek sor√°n nem siker√ľlt egy√©rtelm√Ľen kimutatni citrin-hi√°ny-√°llapotot. √ćgy a citrin, amelyet bioflavonoidnak is neveznek, lassan feled√©sbe mer√ľlt. A flavonoid latinul s√°rg√°t jelent, mivel a kivonat a citrom s√°rga sz√*n√©vel rendelkezik.

Sz√*ntelen hat√≥anyag

A II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n n√©h√°ny √©vvel Jack Masquelier francia kutat√≥ Szent-Gy√∂rgyi Alberttel t√∂bb alkalommal is tal√°lkozott. Masquelier m√°r r√©g√≥ta foglalkozott √©lelmez√©studom√°nyi kutat√°sokkal. R√°j√∂tt, hogy a kor√°bban egys√©gesnek hitt flavonoidok k√∂z√∂tt √©tezik egy sz√*ntelen vegy√ľletcsoport. Ezek az anyagok az OPC-k, azaz az oligomer proanthocyanidinek. Ez a felismer√©s az√©rt jelentett √°tt√∂r√©st, mert kor√°bban biztosra vett√©k, hogy az √©rv√©d√Ķ hat√°s sz√*nes vegy√ľletekhez k√∂t√∂tt.

(√ćgy v√°lik √©rthet√Ķv√©, hogy Szent-Gy√∂rgyi k√*s√©rlet√©t a citrinnel mi√©rt nem tudt√°k m√°sok ugyanolyan eredm√©nnyel reproduk√°lni. A kutat√≥k kell√Ķ analitikai h√°tt√©r hi√°ny√°ban csak arra koncentr√°ltak, hogy a citrinnek nevezett anyag tartalmazzon s√°rga sz√*nanyagokat. El√Ķfordult, hogy csak a citromh√©j k√ľls√Ķ r√©tegeit dolgozt√°k fel. Az el√Ķ√°ll√*tott kever√©k ez√©rt nem mindig tartalmazta az OPC-ket, √*gy nem rendelkezett a v√°rt √©rv√©d√Ķ hat√°ssal. Az OPC-k teh√°t „elrejt√Ķztek” a kutat√≥k szeme el√Ķl…)

Sz√*nv√°lt√≥ OPC-k?

Az OPC-k megtal√°lhat√≥k a f√°k leveleiben is. √ēsszel bizonyos enzimek hat√°s√°ra v√∂r√∂s sz√*n√Ľv√© v√°lnak. Ez okozza a levelek v√∂r√∂ses elsz√*nez√Ķd√©s√©t. A v√∂r√∂sborban is el√Ķfordulnak az OPC-k el√Ķanyagai.

Az OPC-k biol√≥giai hasznosul√°sa nagyon j√≥. K√∂nnyen felsz√*v√≥dnak a b√©lrendszerb√Ķl, ez√©rt m√°r kis mennyis√©gben is √©rv√©d√Ķ hat√°s√ļak. Masquelier el√Ķsz√∂r f√∂ldimogyor√≥ h√©j√°b√≥l √©s feny√Ķk√©regb√Ķl, majd sz√Ķl√Ķmagb√≥l vonta ki az OPC-ket.

Az OPC-k és a táplálkozás

Az OPC-k a n√∂v√©nyvil√°gban v√©d√Ķfunkci√≥t t√∂ltenek be. Megtal√°lhat√≥k k√ľl√∂nb√∂z√Ķ gy√ľm√∂lcs√∂k magj√°ban, magh√°z√°ban, h√©j√°ban, a gabonaf√©l√©k k√ľls√Ķ burk√°ban, valamint a f√°k k√©rg√©ben. Antioxid√°ns √©s sz√∂veter√Ķs√*t√Ķ hat√°sukn√°l fogva v√©dik a magokat, gy√ľm√∂lcs√∂ket, egy√©b n√∂v√©nyi r√©szeket a k√∂rnyezet √°rt√≥ hat√°sait√≥l.

A modern kor embere ezeket a n√∂v√©nyi r√©szeket nem sz√*vesen fogyasztja, mivel esetenk√©nt kev√©sb√© √*zletesek. Sokszor az √©lelmiszeripar fosztja meg a n√∂v√©nyeket az OPC-ket tartalmaz√≥ alkot√≥r√©szekt√Ķl a feldolgoz√°s sor√°n.

√Črdemes megjegyezni! A k√∂rnyezetszennyez√©s √©s a felfokozott √©lettemp√≥ okozta oxidat√*v stressz kiv√©d√©s√©nek √©rdek√©ben m√©g az eg√©szs√©gtudatosan √©tkez√Ķknek is sz√ľks√©ge van id√Ķnk√©nt antioxid√°ns-p√≥tl√°sra. Ennek egyik lehet√Ķs√©ge az OPC-k√©sz√*tm√©ny alkalmaz√°sa.

Fontos! Min√©l t√∂bb teljes ki√Ķrl√©s√Ľ gabon√°t, h√°ntolatlan rizst fogyasztunk, ann√°l t√∂bb OPC-hez jutunk. Ugyanakkor az eg√©szben lenyelt sz√Ķl√Ķmagb√≥l szervezet√ľnk nem tudja kivonni az OPC-ket.

Forr√°s:Informed

hani
2011-05-04, 17:23
A der√©k k√∂r√ľl lerak√≥dott zs√*r n√∂veli a sz√*vkock√°zatot
A koszor√ļ√©r-betegs√©ggel √©l√Ķ emberek hal√°loz√°si kock√°zat√°t n√∂veli, ha derekuk k√∂r√ľl lerak√≥dott s√ļlyfelesleg√ľk van, a fogy√°s ekkor m√©g abban az esetben is indokolt, ha egy√©bk√©nt nem nagy a s√ļlyt√∂bblet - id√©zte amerikai kutat√≥k meg√°llap√*t√°s√°t h√©tf√Ķn a BBC h√*rport√°lja.
Az amerikai Mayo Klinika kutat√≥csoportja √∂t kor√°bbi tanulm√°ny adatait elemezte, amelyekbe eredetileg √∂sszesen 15 923 embert vontak be. A Journal of the American College of Cardiology c√*m√Ľ szakfoly√≥iratban ismertetett eredm√©nyek azt mutatj√°k, hogy m√©g a norm√°lis s√ļlytartom√°nyba es√Ķ - 20 √©s 25 k√∂z√∂tti testt√∂megindex√Ľ - emberekre is √©rv√©nyes a meg√°llap√*t√°s.

A vizsg√°latban azt m√©rt√©k, mekkora a der√©k √©s a cs√*p√Ķ k√∂rfogat√°nak ar√°nya. Azokn√°l, akiknek der√©kb√Ķs√©ge a cs√*p√Ķm√©ret√ľkh√∂z k√©pest nagy volt, 75 sz√°zal√©kkal emelkedett a hal√°loz√°s kock√°zata. Thais Coutinho, a Mayo Klinika munkat√°rsa hangs√ļlyozta, a testt√∂megindex nagys√°g√°n√°l fontosabb, hogy mik√©nt oszlik el a t√ļls√ļly a testen.

A szakemberek felt√©telezik, hogy a hasi zs√*r jelenl√©te sz√°mos m√°s kock√°zati t√©nyez√Ķvel is √∂sszef√ľgg, p√©ld√°ul a magas v√©rnyom√°s, a magas koleszterinszint √©s a diab√©tesz kialakul√°s√°val.

hani
2011-05-07, 11:33
http://www.informed.hu/_i/s.gif

Depresszi√≥ √©telekt√Ķl?
Egy Spanyolorsz√°gban lefolytatott vizsg√°latb√≥l az der√ľl ki, hogy a transz-zs√*rokban √©s tel√*tett zs√*rokban gazdag √©trend n√∂velheti a depresszi√≥ kock√°zat√°t.

http://www.informed.hu/_Images/eletmod/psych/000042183_fank.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/psych&pictureview_width=300&pictureview_height=224&pictureview_src=/_Images/eletmod/psych/000042183_fank.jpg.jpg_orig.jpg&_voteadmin_site=1866','',350,274,'yes','no'))A navarrai √©s a Las Palmas-i egyetem kutat√≥i t√∂bb mint 12 ezer ember √©trendre, eg√©szs√©gi √°llapotra √©s √©letm√≥dra vonatkoz√≥ adatait tanulm√°nyozt√°k mintegy 6 √©ven kereszt√ľl, √©s meg√°llap√*tott√°k, hogy azok, akik a legt√∂bb transz-zs√*rt (a s√ľlt krumpliban, f√°nkban √©s s√ľtem√©nyekben tal√°lhat√≥ legeg√©szs√©gtelenebb zs√*rfajta), valamint tel√*tett zs√*rt (a szalonn√°ban √©s a zs√*ros h√ļsokban) fogyasztanak, 48 sz√°zal√©kkal nagyobb val√≥sz√*n√Ľs√©ggel lesznek depresszi√≥sok, mint azok, akik nem fogyasztj√°k ezeket az eg√©szs√©gre √°rtalmas zs√*rf√©les√©gekkel.

Ezzel szemben a vizsg√°lt alanyok k√∂z√ľl azokn√°l, akik az eg√©szs√©ges, egyszeresen tel√*tetlen zs√*rokat (pl. az ol√*vaolaj) √©s a t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√*tetlen zs√*rokat (pl. napraforg√≥-olaj) haszn√°lj√°k √©tkez√©shez, alacsonyabb a depresszi√≥ el√Ķfordul√°sa.

T√∂bb kor√°bbi kutat√°s is meger√Ķs√*tette, hogy ezek a „rossz” zs√*rok fokozz√°k a szervezetben a gyullad√°s val√≥sz√*n√Ľs√©g√©t, ide√©rtve a sz√*vizomgyullad√°st is. Lehet, hogy ennek a gyullad√°snak szerepe van a plakkok kialakul√°s√°ban is, amelyek az agyban is lerak√≥dhatnak.

N√©h√°ny √©trendi javaslat a tel√*tett √©s transz-zs√*rok √©trendb√Ķl val√≥ kiiktat√°s√°ra

ker√ľlj√ľk ezeknek a zs√*roknak ez els√Ķdleges forr√°s√°t (gyors√©ttermi k√*n√°lat, s√ľlt krumpli, burger, f√°nk, zs√*ros h√ļsok)
fogyasszunk min√©l kevesebb h√ļst, helyette ink√°bb vegaburgert (z√∂lds√©gfas√*rt), tofut, lencs√©t, babot
ha h√ļst esz√ľnk, legyen sov√°ny, √©s egy adag nem nagyobb, mint a tenyer√ľnk
zs√*rban s√ľt√©s helyett s√ľss√ľk meg a burgony√°t s√ľt√Ķben.Forr√°s:InforMed

hani
2011-05-12, 14:13
http://www.informed.hu/_i/s.gif
http://www.informed.hu/_i/s.gif


Az √©tcsokol√°d√© enyh√*ti a kr√≥nikus f√°radts√°g szindr√≥ma t√ľneteit


A keser√©des √*ze √©s az agym√Ľk√∂d√©st serkent√Ķ hat√°sai miatt is nagy n√©pszer√Ľs√©gnek √∂rvend√Ķ √©tcsokol√°d√© a kr√≥nikus f√°radts√°g szindr√≥ma t√ľneteit is k√©pes enyh√*teni - √°ll√*tj√°k a brit szakemberek.
http://www.informed.hu/_Images/betegsegek/betegsegek_reszletesen/accidents_trauma/ra/000041352_fekete-csoki.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/betegsegek/betegsegek_reszletesen/accidents_trauma/ra&pictureview_width=300&pictureview_height=206&pictureview_src=/_Images/betegsegek/betegsegek_reszletesen/accidents_trauma/ra/000041352_fekete-csoki.jpg.jpg_orig.jpg&_voteadmin_site=2285','',350,256,'yes','no'))
A keser√Ľ csokol√°d√©r√≥l m√°r r√©g√≥ta k√∂ztudott, hogy olyan k√©miai anyagokat tartalmaz, amelyek serkentik az agym√Ľk√∂d√©st, de a szakembereknek most siker√ľlt el√Ķsz√∂r bizony√*t√©kokat tal√°lniuk arra, hogy az √©dess√©g a kr√≥nikus f√°radts√°g szindr√≥ma t√ľneteit is k√©pes enyh√*teni.
A kr√≥nikus f√°radts√°g szindr√≥ma t√ľnetei k√∂z√© tartozik t√∂bbek k√∂z√∂tt a hosszan - hat h√≥napig, vagy ak√°r tov√°bb - tart√≥ s√ļlyos f√°radts√°g, a fejf√°j√°s, az izomf√°jdalmak √©s a koncentr√°ci√≥zavar.
Az orvosi k√∂r√∂kben egyel√Ķre vita t√°rgy√°t k√©pezi, hogy a kr√≥nikus f√°radts√°g szindr√≥ma vajon az √ļgynevezett kr√≥nikus kimer√ľlts√©g t√ľnetegy√ľttes (ME) k√∂r√©be tartozik-e, vagy att√≥l elk√ľl√∂n√ľl√Ķ betegs√©g. Az ME nagyj√°b√≥l 250 ezer brit ember √©let√©t keser√*ti meg.


Forr√°s:InforMed

hani
2011-05-14, 10:44
√Čtelkombin√°ci√≥k: eg√©szs√©ges vagy √°rtalmas?
Egyes √©telp√°ros√*t√°sok j√≥ hat√°s√ļak, m√°sok pedig gyeng√*tik egym√°s hat√°s√°t. √ćme, n√©h√°ny √©telkombin√°ci√≥, amit √©rdemes ismerni.

http://www.informed.hu/_Images/eletmod/dieta/egeszseges_taplalkozas/000030097_food_pairings.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta/egeszseges_taplalkozas&pictureview_width=314&pictureview_height=209&pictureview_src=/_Images/eletmod/dieta/egeszseges_taplalkozas/000030097_food_pairings.jpg.jpg_orig.jpg','',364,2 59,'yes','no'))J√ď a bifsztek √©s a kelbimb√≥
Kider√ľlt, hogy a kelbimb√≥ (valamint a brokkoli √©s a karfiol) egyes √∂sszetev√Ķi megtiszt√*tj√°k a szervezetet azokt√≥l a r√°kkelt√Ķ anyagokt√≥l, amelyek a h√ļs magas h√Ķfokon val√≥ elk√©sz√*t√©sekor keletkeznek.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a fenti z√∂lds√©gek mell√© szenesre s√ľthetj√ľk a h√ļst. Szakemberek szerint „a legide√°lisabb, ha a h√ļsokat alacsony h√Ķfokon k√©sz√*tj√ľk el, az elszenesedett r√©szeket √©rdemes elt√°vol√*tani”.

J√ď az avok√°d√≥ √©s a paradicsom
A paradicsom egy likop√©n nev√Ľ antioxid√°nst tartalmaz, √©s nagyon eg√©szs√©ges. Avok√°d√≥val egy√ľtt fogyasztva azonban m√©g eg√©szs√©gesebb, mert √*gy h√©tszer jobban sz√*v√≥dik fel a belekb√Ķl a likop√©n.

J√ď a z√∂lds√©g √©s az ol√*vaolaj
El√Ķny√∂s a s√ľlt, vagy m√°s zs√*ros h√ļs √©s b√°rmilyen m√°s z√∂lds√©g egy√ľtt val√≥ fogyaszt√°sa, mert a zs√*r seg√*t felszabad√*tani az antioxid√°nsokat. Ebb√Ķl a szempontb√≥l a kis mennyis√©g√Ľ tel√*tetlen zs√*r m√©g jobb v√°laszt√°snak sz√°m√*t.

A cukkinit, spen√≥tot, vagy m√°s s√∂t√©tz√∂ld z√∂lds√©get egy kev√©s extra sz√Ľz ol√*vaolajjal le√∂ntve hat√©konyabban sz√*v√≥dik fel az antioxid√°ns hat√°s√ļ carotenoid lutein, ami v√©d az √∂reged√©s egyik jelens√©ge, a makul√°ris degener√°ci√≥ ellen. A zs√*rmentes sal√°ta√∂ntetekkel szemben teh√°t el√Ķnyben r√©szes√*tend√Ķk az ol√*vaolajt tartalmaz√≥ sz√≥szok.


J√ď a spen√≥t √©s a narancs
A spen√≥tban sok a vas, de a szervezet nehezen tudja hasznos√*tani, ha a spen√≥tot √∂nmag√°ban fogyasztjuk. C-vitaminnal egy√ľtt azonban ez a z√∂lds√©g kiemelked√Ķen eg√©szs√©ges. Ez az√©rt van, mert a C-vitamin a spen√≥tban tal√°lhat√≥ vasat √°talak√*tja, √*gy javul a felsz√*v√≥d√°sa.

Ez igaz a t√∂bbi veget√°ri√°nus vasforr√°sra, √*gy p√©ld√°ul a brokkolira is. √Čs nem is kell hozz√° sok C-vitamin, egy k√∂zepes nagys√°g√ļ narancs is el√©g. A spen√≥tot egy f√©l cs√*p√Ķs paprik√°val, n√©h√°ny vastag paradicsomszelettel √©s egy f√©l b√∂gre szeletelt eperrel keverj√ľk sal√°t√°v√°, ezek mind remek C-vitaminforr√°sok.

ROSSZ az alkohol és az energiaital
Nem iszunk egyszerre vodka-tonikot √©s Redbullt, de a tizen√©vesekn√©l ez m√°r gyakoribb p√°ros√*t√°s. √Črdemes tudni azonban, hogy ez a kombin√°ci√≥ olyan rosszull√©tet is okozhat, hogy v√©g√ľl k√≥rh√°zba kell menni.

A kiv√°ltott heves sz√*vver√©s √©s l√©gszomj mellett s√ļlyos esetekben sz√*vroham vagy sz√©l√ľt√©s is kialakulhat. A szervezet koffeinhez hasonl√≥ stimul√°nsokkal √©s a depressz√°ns √©s v√*zhajt√≥ hat√°s√ļ alkohollal val√≥ t√ļlterhel√©se jelent√Ķs stresszt helyez a k√∂zponti idegrendszerre √©s a sz√*vm√Ľk√∂d√©sre. Mindenk√©ppen √©rdemes n√©h√°ny √≥r√°t v√°rni az alkohol- √©s koffeinfogyaszt√°s k√∂z√∂tt.

ROSSZ az alkohol √©s a cukormentes √ľd√*t√Ķ
T√©nyleg seg√*t a fogy√≥k√ļr√°ban, ha cukormentes √ľd√*t√Ķt k√©r√ľnk a rumos k√≥l√°ba, de √*gy hamarabb be lehet r√ļgni. Egy vizsg√°lat sor√°n csup√°n 21 percbe telt, hogy a di√©t√°s kokt√©l a gyomron √°t eljusson a v√©konybelekbe, ahol azut√°n felsz√*v√≥dott az alkohol. Nem cukormentes ital eset√©ben ez az id√Ķ 36 perc volt.

A magas kal√≥riatartalm√ļ √©telek lass√*tj√°k a gyomor √ľr√ľl√©s√©t, ez√©rt sz√*v√≥dik fel lassabban az alkohol. Ha ragaszkodunk a cukormentes italhoz, de el akarjuk ker√ľlni, hogy hamar a fej√ľnkbe sz√°lljon a j√≥kedv, √©rdemes egy p√°r falatot enni. N√©h√°ny szelet sajt vagy ropogtatnival√≥ tartalmaz annyi zs√*rt, sz√©nhidr√°tot √©s feh√©rj√©t, ami lelass√*tja a gyomor √ľr√ľl√©s√©t.

ROSSZ a k√°v√© √©s a m√ľzli
A legt√∂bb reggeli gabonapelyhet vassal d√ļs√*tj√°k, ami alapvet√Ķen j√≥, hiszen minden tizedik n√Ķn√©l vashi√°ny mutathat√≥ ki. A probl√©ma csak az, ha a reggeli m√ľzlihez k√°v√©t is iszunk, mert a benne tal√°lhat√≥ polifenolok √©s antioxid√°nsok megnehez√*tik a vas felsz√*v√≥d√°s√°t.

Nem csak a k√°v√©nak van ilyen hat√°sa. A fekete te√°k, √©s bizonyos gy√≥gyn√∂v√©nyte√°k is (pl. a borsmenta √©s a kamilla) k√©pesek ak√°r 94 %-kal cs√∂kkenteni a vas felsz√*v√≥d√°s√°t. A forr√≥ kaka√≥ „csup√°n” 74 %-kal cs√∂kkenti a felsz√*v√≥d√°st.

Mi a megold√°s? A te√°t a m√ľzli el√Ķtt vagy ut√°n kell elfogyasztani – ilyenkor ugyanis m√°r nem √©rv√©nyes√ľl a felsz√*v√≥d√°st g√°tl√≥ hat√°s. Reggeli ut√°n legal√°bb egy √≥r√°t √©rdemes v√°rni.

hani
2011-05-17, 14:47
T√©nyek -t√©vhitek a tejr√Ķl:

Paszt√Ķr√∂z√©s

T√©vhit: Paszt√Ķr√∂z√©s sor√°n elvesznek a tejb√Ķl a fontos t√°panyagok (2010-ben a lakoss√°g 47 sz√°zal√©ka, 2011-ben 53 sz√°zal√©ka gondolta √*gy)

T√©ny: Ezzel szemben t√©ny, hogy az √°sv√°nyianyag-tartalom az UHT h√Ķkezel√©s sor√°n gyakorlatilag v√°ltozatlan marad, √©s √°tlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom v√©sz el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin-, hanem feh√©rje-, √°sv√°nyianyag-, kalcium- √©s D-vitamin-tartalma miatt fogyasztjuk.

H√*g√*tan√°k?

T√©vhit: A boltban kaphat√≥ tejet v√*zzel h√*g√*tj√°k (2010-ben a lakoss√°g 61 sz√°zal√©ka, 2011-ben 50 sz√°zal√©ka szerint)

T√©ny: A tejet nem h√*g√*tj√°k v√*zzel. Az Eur√≥pai Tan√°cs 2007-es rendelete szerint a "tej" sz√≥ kiz√°r√≥lag az egy vagy t√∂bb fej√©sb√Ķl nyert rendes t√Ķgyv√°lad√©kot jelenti, az ahhoz t√∂rt√©n√Ķ hozz√°ad√°s vagy abb√≥l t√∂rt√©n√Ķ kivon√°s n√©lk√ľl". Ezzel √∂sszef√ľgg√©sben, a Magyar √Člelmiszerk√∂nyv rendelkez√©se alapj√°n csak arra a term√©kre lehet r√°√*rni, hogy "tej", ami kiz√°r√≥lag tejet tartalmaz √©s semmi m√°st.

Mesterséges anyagok

T√©vhit: Az UHT tejben t√∂bb az "E" bet√Ľvel jelzett, nem term√©szetes anyag (2010-ben a lakoss√°g 68 sz√°zal√©ka, 2011-ben a lakoss√°g fele v√©lte √*gy)

T√©ny: Az UHT tej nem tartalmaz adal√©kanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) h√Ķkezel√©snek √©s a speci√°lis csomagol√°snak k√∂sz√∂nheti a tart√≥ss√°g√°t. Ez az elj√°r√°s minden bakt√©riumot ki√∂l a tejb√Ķl, a 6 r√©teg√Ľ csomagol√°s pedig megakad√°lyozza, hogy a tej f√©nnyel √©s leveg√Ķvel √©rintkezzen, ez√©rt nincs sz√ľks√©g tart√≥s√*t√≥szerre.

V√*z √©s tejpor kever√©ke?

T√©vhit: Az UHT tej tejpor √©s v√*z kever√©ke (2010-ben a lakoss√°g 55 sz√°zal√©ka, 2011-ben 39 sz√°zal√©ka hitte ezt)

T√©ny: Az UHT tej kiz√°r√≥lag friss tejb√Ķl k√©sz√ľl. Ez csak UHT h√Ķkezel√©sen megy kereszt√ľl, √©s aszeptikus (cs√*ramentes) k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt aszeptikus csomagol√≥anyagba ker√ľl, mely hossz√ļ ideig (3-6 h√≥napig) meg√Ķrzi a tej min√Ķs√©g√©t.

A friss tej egészségesebb lenne?

Tévhit: A friss tej egészségesebb az UHT tejnél (2010-ben a lakosság 86 százaléka, 2011-ben 79 százalék szerint)

T√©ny: A makro- √©s mikrot√°panyag-tartalmuk majdnem ugyanaz, a feh√©rj√©k, vitaminok √©s √°sv√°nyi anyagok ar√°nya gyakorlatilag nem k√ľl√∂nb√∂zik. A h√°zi, kim√©rt tej eg√©szs√©gre k√°ros mikroorganizmusokat tartalmazhat, √©s sok m√ļlik az adott √°llom√°ny eg√©szs√©gi √°llapot√°n √©s a feldolgoz√°s helysz√*n√©n. A tejet az √©rv√©nyes, szigor√ļ norm√°k szerint veszi √°t √©s kezeli az ipar, √*gy az UHT √©s a paszt√Ķr√∂z√∂tt tej garant√°ltan biztons√°gos, nem tartalmaz k√≥rokoz√≥kat.

Tart√≥s√*t√≥szerek

T√©vhit: Az UHT tej tart√≥s√*t√≥szereket tartalmaz (2010-ben a lakoss√°g 75 sz√°zal√©ka, 2011-ben 64 sz√°zal√©k szerint)

T√©ny: Az UHT tej semmilyen tart√≥s√*t√≥szert nem tartalmaz. A tej az UHT t√*pus√ļ h√Ķkezel√©s k√∂vetkezt√©ben nem tartalmaz bakt√©riumokat, a 6 r√©teg√Ľ kartondoboz pedig megakad√°lyozza, hogy a tej f√©nnyel √©s leveg√Ķvel √©rintkezzen. Emiatt √°ll el hossz√ļ ideig h√Ľt√©s n√©lk√ľl is. A t√©vhit nagyban k√∂sz√∂nhet√Ķ a "tart√≥s tej" elnevez√©snek, melyb√Ķl a tart√≥s√*t√≥szerre asszoci√°lnak a fogyaszt√≥k √©s nem a tej hossz√ļ eltarthat√≥s√°g√°ra. A helyes elnevez√©s: UHT tej.

Hizlal?

T√©vhit: A tej hizlal. (Magyarorsz√°gon a lakoss√°g k√∂zel 60 sz√°zal√©ka nem tudja, hogy a tejfogyaszt√°s seg√*thet a fogy√°sban)

T√©ny: Az igazs√°g az, hogy tejfogyaszt√°s √©s akt√*v √©letm√≥d mellett cs√∂kken a test zs√*rsz√∂vet√°llom√°nya. Egy poh√°r (200 ml) f√©lzs√*ros tej energiatartalma mind√∂ssze 2 nagyobb (40 dkg) alm√°√©nak felel meg. Egy kor√°bbi, 6 √©vig tart√≥ klinikai vizsg√°lat meg√°llap√*totta, hogy a kev√©s alv√°s √©s az alacsony kalciumbevitel a testt√∂meg gyarapod√°s√°nak k√©t fontos kock√°zati t√©nyez√Ķje.

Oszteoporózis

T√©vhit: A tej csontritkul√°st okoz.(Magyarorsz√°gon a lakoss√°g 79 sz√°zal√©ka tudja csup√°n, hogy a tej seg√*t megel√Ķzni a csontritkul√°st.)

T√©ny: Az igazs√°g az, hogy szervezet√ľnk nem termel kalciumot, √*gy azt t√°pl√°l√©kokb√≥l kell magunkhoz venn√ľnk, sz√ľks√©glett√Ķl f√ľgg√Ķen naponta mintegy 1000-1200 mg mennyis√©gben. A tej ide√°lis kalciumforr√°s, mert benne optim√°lis ar√°nyban √©s j√≥l em√©szthet√Ķ form√°ban van jelen feh√©rje, tejzs√*r, tejcukor, D-vitamin, foszfor, egy√©b vitaminok √©s √°sv√°nyi anyagok, ez√©rt a tejfogyaszt√°s hozz√°j√°rul csonts√Ľr√Ľs√©g√ľnk √©s csontt√∂meg√ľnk meg√Ķrz√©s√©hez √©s az oszteopor√≥zis megel√Ķz√©s√©hez.

A daganatok és a tejfogyasztás

T√©vhit: A tej el√Ķseg√*ti a r√°k kialakul√°s√°t. (Magyarorsz√°gon a lakoss√°g 84 sz√°zal√©ka nem tudja, hogy a tejfogyaszt√°ssal cs√∂kkenthetj√ľk a vastagb√©lr√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t.)

T√©ny: Ma m√°r sz√°mos nemzetk√∂zi tudom√°nyos munka igazolta, hogy a gyermekkori helyes √©tkez√©si szok√°sok - pl. a rendszeres tejfogyaszt√°s - cs√∂kkentik feln√Ķttkorban a vastag- √©s v√©gb√©lr√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t.

Sz√*vbetegs√©gekhez vezetne?

T√©vhit: A tej sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©st okoz.(A magyar lakoss√°gnak mind√∂ssze egynegyede tudja helyesen, hogy a tejfogyaszt√°s szerepet j√°tszik a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek megel√Ķz√©s√©ben.)

T√©ny: A tejnek j√≥t√©kony hat√°sa van a sz√*v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek megel√Ķz√©s√©re. A kalcium a tejfeh√©rj√©kkel egy√ľtt, valamint a magn√©zium √©s a k√°lium cs√∂kkentik a v√©rnyom√°st, m√*g a tej szfingolipid-tartalma n√∂veli a HDL-koleszterin szintet. A CLA cs√∂kkenti a sz√*v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kock√°zat√°t, a D-vitamin pedig gyullad√°sellenes hat√°s√ļ, √*gy kisebb az √©rsz√Ľk√ľlet el√Ķfordul√°sa.

hani
2011-05-20, 16:59
Term√©szetes √©des√*t√Ķszerek
Haz√°nkban, ahol a cukorbetegs√©g √©s az elh√*z√°s n√©pbetegs√©gnek sz√°m√*t, sok ember szeretn√© az √©telek k√©sz√*t√©s√©hez haszn√°lt cukrot lecser√©lni olyan √©des√*t√Ķre, melynek nincs vagy igen kicsi az energia-, illetve sz√©nhidr√°t tartalma.

Azonban sokan f√©lnek a mesters√©ges √©des√*t√Ķszerekt√Ķl, hiszen sokat hallani esetleges k√°ros hat√°saikr√≥l.

J√≥ h√*r sz√°mukra, hogy l√©teznek olyan term√©szetes √©des√*t√Ķszerek (cukorp√≥tl√≥k), melyeknek nincsen vagy elhanyagolhat√≥ az energia illetve sz√©nhidr√°t tartalma, ugyanakkor √©lvezeti √©rt√©k√ľk hasonl√≥ a cukor√©hoz.

http://www.informed.hu/_Images/eletmod/dieta/000043313_stevia-level.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta&pictureview_width=300&pictureview_height=199&pictureview_src=/_Images/eletmod/dieta/000043313_stevia-level.jpg.jpg_orig.jpg','',350,249,'yes','no'))Ste via (szt√*va):
Ez egy d√©l-amerikai indi√°nok √°ltal felfedezett n√∂v√©ny, melynek levele 30-szor √©desebb a cukorn√°l, kivonatai pedig ak√°r 300-szor is √©desebbek lehetnek ann√°l. R√°ad√°sul nem hizlal, mert a benne l√©v√Ķ √©des √*zt ad√≥ anyagok energiatartalma igen alacsony.

Sz√°mos √©des√*t√Ķszerrel szemben a Stevia el√Ķnye, hogy kal√≥ria-√©s sz√©nhidr√°tmentes, nulla a glik√©mi√°s indexe √©s s√ľt√©sn√©l-f√Ķz√©sn√©l 198 fokig megtartja az √©des √*z√©t.

Cukorbetegek biztons√°gosan fogyaszthatj√°k, mivel nem emeli meg a v√©rcukor szintet, √©s j√≥t√©konyan befoly√°solja a hasny√°lmirigy m√Ľk√∂d√©s√©t. Magyarorsz√°gon a legt√∂bb term√©k csak k√ľls√Ķleges haszn√°latra van enged√©lyezve, b√°r D√©l-Amerik√°ban √©vtizedek √≥ta fogyasztj√°k az emberek.

Intenz√*v √©des √*ze alkalmass√° teszi alacsony sz√©nhidr√°t bevitel√Ľ √©trendekben √©des√*t√©sre. Felhaszn√°l√°s√°val nagyon sok √©tel √©s √©dess√©g k√©sz√*thet√Ķ, amit a fogyni v√°gy√≥k is b√°tran fogyaszthatnak. Rendszeres fogyaszt√°sa cs√∂kkenti a doh√°nyz√°s az alkohol √©s az √©dess√©g ut√°ni v√°gyat ezzel is el√Ķseg√*tve a di√©t√°t. R√°ad√°sul a hagyom√°nyos √©des√*t√Ķszerekkel szemben m√©g mell√©khat√°sokt√≥l sem kell tartanunk.

A Stevia kivonatokat szinte mindenhez lehet haszn√°lni - italokhoz, turmixokhoz, s√ľtem√©nyekhez, sal√°t√°khoz, f√Ķzel√©kekhez, pudingokhoz, tort√°khoz.

Felhaszn√°l√°sa el√Ķtt azonban azt aj√°nlj√°k, hogy meg kell ismerni a stevia √*z√©t, mert valakinek els√Ķre szokatlan lehet az √*ze vagy ut√≥√*z√©t √©rzi. Nekik azt tan√°csolj√°k, hogy √©rdemes lassan hozz√° szoktatni magunkat az √*z√©hez a k√∂vetkez√Ķ m√≥dszerrel: m√°s √©des√*t√Ķvel kombin√°lva fogyasztani els√Ķ k√∂rben, majd fokozatosan cs√∂kkenteni a m√°sik hozz√°adott √©des√*t√Ķ mennyis√©g√©t, am√*g teljesen el nem hagyja azt.

Ny√*rfacukor:
Olyan term√©szetes cukor, mely √*zre, √©des√*t√Ķ √©rt√©kre √©s felhaszn√°l√°sra megegyezik a rendes cukorral, ugyan√ļgy is n√©z ki, m√©gis kb. 40%-kal kevesebb kal√≥ri√°t tartalmaz. A szervezetre sz√°mos j√≥t√©kony hat√°sa ismert j√≥t√©kony hat√°ssal van a fogainkra, l√ļgos√*tja a szervezet√ľnket, nem kell inzulin a hasznosul√°s√°hoz √©s gyors√*tja az em√©szt√©si folyamatokat.

A ny√*rfacukrot pontosan ugyan√ļgy kell haszn√°lni, mint a finom√*tott krist√°lycukrot. √Čdes√*t√Ķ ereje a hagyom√°nyos cukor√©hoz k√©pest 1:1. Mell√©k- √©s ut√≥√*ze nincs. A hozz√°szok√°si f√°zisban gyors√*tja az em√©szt√©st √©s arra √©rz√©kenyekn√©l hasmen√©st okozhat. Ez√©rt aj√°nlatos fokozatosan √°tt√©rni a ny√*rfacukor fogyaszt√°s√°ra.

Fogyaszthatj√°k: cukorbetegek, gyermekek, feln√Ķttek, fogy√≥k√ļr√°z√≥k, v√°rand√≥s kismam√°k.

http://www.informed.hu/_Images/eletmod/dieta/000043314_csicsoka.jpg.jpg (http://javascript<b></b>:showEditWindow('http://www.informed.hu/?tPath=/view/pictureview/eletmod/dieta&pictureview_width=300&pictureview_height=219&pictureview_src=/_Images/eletmod/dieta/000043314_csicsoka.jpg.jpg_orig.jpg','',350,269,'y es','no'))Inulin:
Olyan √∂sszetett cukor, amely nagyon sok n√∂v√©nyben megtal√°lhat√≥ pl. csics√≥ka, gyermekl√°ncf√Ľ. Cukorhelyettes√*t√Ķ, de elt√©r a hagyom√°nyos cukort√≥l, mert az emberi szervezet sz√°m√°ra em√©szthetetlen, v√*zben old√≥d√≥ rost anyag, mely prebiotikus hat√°ssal b√*r. A csics√≥k√°ban tal√°lhat√≥ bel√Ķle a legt√∂bb, ez√©rt √°ltal√°ban abb√≥l vonj√°k ki a kereskedelmi forgalomban l√©v√Ķ inulint. Term√©szetes cukorp√≥tl√≥, mely nem n√∂veli a v√©rcukorszintet, lebont√°s√°hoz nem kell inzulin. Szab√°lyozza cukoranyagcser√©t √©s jav√*tja az em√©szt√©st. Seg√*ti a zs√*rok lebont√°s√°t √©s az √°sv√°nyi anyagok felsz√*v√≥d√°s√°t.

Aj√°nlott: cukorbetegeknek, di√©t√°z√≥knak, fogy√≥k√ļr√°z√≥knak, akt√*v sportol√≥knak, magas koleszterinszint eset√©n, sz√*v- √©rrendszeri betegs√©gekben.

Xilit:
Term√©szetes √©s biztons√°gos √©des√*t√Ķszer a cukor √©s a mesters√©ges szerek mell√©khat√°sai n√©lk√ľl. A term√©szetben szinte minden z√∂lds√©gben √©s gy√ľm√∂lcsben el√Ķfordul. A fogak szempontj√°b√≥l a legjobb √©des√*t√Ķszer, hiszen a sz√°jban tal√°lhat√≥ bakt√©riumok nem tudj√°k felhaszn√°lni, √*gy nem k√©pesek a fogszuvasod√°s√©rt felel√Ķs savakat termelni. A cukorhoz k√©pest 40%-kal kevesebb kal√≥ri√°t √©s 75%-kal kevesebb sz√©nhidr√°tot tartalmaz. Glik√©mi√°s indexe: rendk√*v√ľl alacsony: 7. A szervezetben lassan sz√*v√≥dik fel √©s alakul √°t, ez√©rt er√Ķs√*ti a j√≥llakotts√°g√©rzetet √©s cs√∂kkenti a t√ļlev√©s lehet√Ķs√©g√©t.

Eritritol:
Term√©szetes cukoralkohol, mely a legink√°bb gy√ľm√∂lcs√∂kben fordul el√Ķ. √ćze √©s kin√©zete hasonl√*t a cukorra, de teljesen kal√≥riamentes, √©s nincsen hat√°ssal a v√©rcukorszintre. Ez√©rt mind fogy√≥k√ļr√°z√≥k, mind cukorbetegek biztons√°ggal fogyaszthatj√°k. A xilithez hasonl√≥an az eritritol sem okoz fogszuvasod√°st, mivel a sz√°jban l√©v√Ķ bakt√©riumok k√©ptelenek lebontani. √Čdes√*t√Ķ ereje 60-80% a cukor√©hoz k√©pest, √*ze √©des, h√Ľs ut√≥√*z n√©lk√ľl. A cukoralkoholok k√∂z√ľl ennek van a leger√Ķsebb gombaszaporod√°st g√°tl√≥ hat√°sa.

Gy√ľm√∂lcscukor vagy frukt√≥z:
A gy√ľm√∂lcs√∂kben √©s a m√©zben fordul el√Ķ. K√∂zepes sebess√©ggel sz√*v√≥dik fel. √Čdesebb a r√©pacukorn√°l, ez√©rt ugyanolyan √©des √*z el√©r√©s√©hez sokkal kevesebb frukt√≥zra van sz√ľks√©g. Cukorbetegeknek j√≥, mert nem emeli meg hirtelen a v√©rcukorszintet. Diabetikus term√©kek el√Ķ√°ll√*t√°s√°hoz haszn√°lj√°k, mert felsz√*v√≥d√°s√°hoz nem kell inzulin.

Forr√°s:InforMed

hani
2011-05-25, 16:44
Kevesebb alv√°ssal nagyobb s√ļlyfeleslegre tehet√ľnk szert
Sokszor hallhatjuk, hogy a kev√©s alv√°s t√ļls√ļlyt eredm√©nyezhet - ez azonban nem csak egy sz√≥l√°s, bizony√*tja egy id√©n novemberben megjelent publik√°ci√≥, amelyben 68.183 h√∂lgy alv√°si szok√°sait elemzik egy 16 √©ven kereszt√ľl zajl√≥ kutat√°s eredm√©nyek√©ppen. A r√©sztvev√Ķk legt√∂bbje 7 √≥r√°t aludt √°tlagban,
4,3%-uk viszont 5 √≥r√°nyi, vagy ann√°l kevesebb alv√°sr√≥l sz√°molt be. A clevelandi kutat√≥k arra a k√∂vetkeztet√©sre jutottak, hogy akik kevesebbet alszanak, azoknak a testt√∂mege jobban gyarapszik, mint azok√©, akik legal√°bb 7 √≥r√°t t√∂ltenek alv√°ssal √©jszaka (5 √≥r√°s csoport √°tlag testt√∂meg-n√∂veked√©se 2,47 kg volt, a 7 √≥r√°s csoport√© 1,24 kg). A r√©sztvev√Ķk 10%-a a 16 √©v alatt t√∂bb mint 15 kg-ot szedett fel, √©s ennek a s√ļlygyarapod√°snak az el√Ķfordul√°sa sokkal gyakoribb volt a kevesebbet alv√≥k k√∂z√∂tt.
Ide√°lis testt√∂meg√ľnk meg√Ķrz√©s√©t, tests√ļlygyarapod√°sunk minimaliz√°l√°s√°t eszerint azzal is k√∂nny√*thetj√ľk, ha igyeksz√ľnk legal√°bb 7 √≥r√°t aludni.

Eredm√©nyes fogy√≥k√ļra ut√°n mi seg√*thet meg√Ķrizni karcs√ļbb alakunkat?
Egy fogy√≥k√ļr√°t sikeresen v√©gigcsin√°lni bizony nem egyszer√Ľ dolog. Nem el√©g azonban csak megszabadulni felesleges kil√≥inkt√≥l, √ļj, karcs√ļbb alakunkat meg is kell √Ķrizni.
Az Egyes√ľlt √Āllamokban megk√*s√©relt√©k megtal√°lni erre a legmegfelel√Ķbb m√≥dszert. 314 r√©sztvev√Ķ seg√*ts√©g√©vel - akik √°tlag 19,3 kg-t√≥l szabadultak meg a megel√Ķz√Ķ 2 √©vben - 3 m√≥dszert teszteltek. Az √ļgynevezett kontroll csoport (105 f√Ķ) negyed√©vente h√*rlevelet kapott, a vizsg√°lt csoportok k√∂z√ľl pedig az egyik (105 f√Ķ) szem√©lyes konzult√°ci√≥kon, a m√°sik (104 f√Ķ) pedig internet alap√ļ intervenci√≥ban vett r√©szt. 18 h√≥nap eltelt√©vel kider√ľlt, hogy a t√°mogat√≥ programok seg√*thetnek a testt√∂meg meg√Ķrz√©s√©ben. Ugyanis m√*g a kontrollcsoport s√ļlyvisszaszed√©se √°tlag 4,9+/-6,5 kg volt, addig a konzult√°ci√≥s csoportban 2,5+/-6,7 kg a visszah√*z√°s m√©rt√©ke. Azoknak a szem√©lyeknek az ar√°nya, akik 2,3 kg-ot, vagy t√∂bbet h√*ztak vissza, nagyobb volt a kontrollcsoportban, mint az intervenci√≥s csoportokban.
A legeredm√©nyesebbnek teh√°t a szem√©lyes tan√°csad√°s bizonyult, itt tapasztalt√°k a legakt√*vabb r√©szv√©telt is, de bebizonyosodott, hogy az internetes program is hat√°sos lehet.

Forr√°s:
Tudom√°nyos √©letm√≥dtan√°csok H√*rlev√©l

hani
2011-05-27, 11:31
A Bifidusz eszenzisz f√ľgg√Ķs√©get okoz

Brit √©s amerikai tud√≥sok egym√°st√≥l f√ľggetlen√ľl jutottak arra az
eredményre, hogy a Danone termékeiben található Bifidusz eszenzisz
f√ľgg√Ķs√©get okoz . N√©gy h√©t folyamatos fogyaszt√°s ut√°n a Bifiduszos
joghurt elhagy√°sa -f√Ķleg a gyermekekre, √∂regkor√ļakra √©s legyeng√ľlt
szervezet√Ľekre n√©zve- ak√°r hal√°los eredm√©nnyel is j√°rhat.
El√Ķsz√∂r egy baltimore-is gyermekorvos figyelt fel r√°, hogy hirtelen
sok kis betege lesz. El√Ķsz√∂r influenz√°ra gyanakodott, de k√©s√Ķbb a
gyermekek hallucinálni kezdtek, depresszióba estek, elvonási
t√ľnetekkel k√ľzd√∂ttek. Sok kutat√°s ut√°n der√*tette csak ki, hogy egy
franciaorsz√°gi fuvarossztr√°jk miatt a Bifiduszos joghurtot sz√°ll√*t√≥
kamionok nem jutottak el id√Ķben a baltimore-i boltokba, √*gy jutott
eszébe, hogy alighanem a Bifiduszos joghurt, illetve annak hiánya
lehet a baj okozója.

A National Healthcare kutat√≥i patk√°nyk√*s√©rletek sor√°n kiz√°r√≥lag
Bifiduszos joghurtot etettek az egerekkel. Amikor a joghurt
adagol√°s√°t
teljesen abbahagyt√°k, az egerek id√Ķvel l√°that√≥an egyre idegesebbek
lettek, kis mancsukat k√∂ny√∂r√∂gve ny√ļjtogatt√°k a Bifiduszos t√°lka
felé.
N√©gy h√©t ut√°n m√°r egy patk√°ny sem volt k√∂z√ľl√ľk √©letben. EZ
BIZONY√ćT√ČK!
arra, hogy nemcsak a cigaretta- és kólagyárak, hanem már a tejipar is
f√ľgg√Ķs√©g l√©trehoz√°s√°val k√©nyszer√*t benn√ľnket az √Ķ term√©keinek fogyaszt√°s√°ra!
Azt is bebizony√*tott√°k, hogy a Bifiduszt E3423-mal, E3.14-gyel √©s
E666-tal stabiliz√°lj√°k √©s sz√*nezik, mert egy√©bk√©nt csak marhav√©rb√Ķl
és
-ny√°lb√≥l k√©sz√*tett t√°ptalajon lehet teny√©szteni! EZEK T√ČNYEK!

√Čs nem csak Amerik√°ban! Jakupcsek Gabriella a rekl√°mban sz√°j√°ba vesz ugyan egy kan√°l Bifiduszos joghurtot, DE NEM L√ĀTSZIK, HOGY NYEL! Azt m√°r bezzeg nem mutatt√°k, ahogy az Ennyi!elhangz√°sakor azonnal kik√∂pte az eg√©szet! B√≥di Sylvi is csak l√≥b√°lta a Bifiduszos kanalat.
√ēK TUDJ√ĀK! Mert elmondt√°k nekik! Mert nagyon nagy botr√°ny lett
volna,ha Jakupcsek a Bifiduszhiány miatt összeesett volna a Milliomos adásában!

NE √ĖLD MEG MAGAD! NE EGY√ČL BIFIDUSZT!

hani
2011-05-31, 17:00
M√ĀNGOLD, ismerj√ľk meg !

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/28/5828//5828_1.jpg A m√°ngold vagy lev√©lm√°ngold (Beta vulgaris convar) Magyarorsz√°gon kev√©sb√© n√©pszer√Ľ, de az√©rt nem kell sok ut√°naj√°r√°s, hogy hozz√°jussunk: nagyobb z√∂lds√©g-gy√ľm√∂lcs szakboltokban, hipermarketek z√∂lds√©ggondol√°in n√°lunk is megtal√°lhat√≥. A c√©kla rokona, feh√©r c√©kl√°nak is nevezik. T√∂bb ezer √©ve ismert kult√ļrn√∂v√©ny, √Āzsia-szerte termesztett√©k, majd onnan Kis-√Āzsi√°n kereszt√ľl a g√∂r√∂g√∂k √©s a r√≥maiak is √°tvett√©k.

A F√∂ldk√∂zi tenger partvid√©k√©n m√°ig kedvelt, nemcsak f√Ķznival√≥k√©nt, hanem gy√≥gyn√∂v√©nyk√©nt is. K√©t√©ves n√∂v√©ny, az els√Ķ √©vben a gy√∂k√©rzete √©s a lev√©lzete fejl√Ķdik ki, a m√°sodik √©vben vir√°gzik √©s magot nevel. T√∂bb fajt√°ja van, ezek a leveleik nagys√°ga √©s a halv√°nyabb vagy haragosz√∂ld sz√*ne alapj√°n k√ľl√∂nb√∂ztethet√Ķk meg. A m√°ngold tekint√©lyes nagys√°g√ļra is megn√Ķhet: a sz√°rm√°ngold h√ļsos lev√©lnyelei ak√°r t√*z centi sz√©less√©get is el√©rhetnek, a n√∂v√©ny magass√°ga pedig 70-80 cm is lehet. A kisebb m√©ret√Ľ fajt√°k a met√©l√Ķm√°ngoldf√©l√©k, ezeknek nyele jelent√©ktelen, a levelei√©rt termesztik. Level√©nek √*ze a spen√≥t√©hoz hasonl√≥, sz√°ra pedig a sp√°rg√°t helyettes√*theti.



Miért jó?

A m√°ngold egyes√*ti mag√°ban t√∂bbf√©le eg√©szs√©ges z√∂lds√©gf√©le, p√©ld√°ul a spen√≥t, as√°rgar√©pa, a sp√°rga √©rt√©kes √∂sszetev√Ķit: gazdag A- ,B1-, B2-, B6-, C-, E-, K-vitaminban, szerves savakban (alma-, citrom-, ox√°lsav), √°sv√°nyi anyagokban, nyomelemekben, p√©ld√°ul folsavban, foszforban, kalciumban, k√°liumban, magn√©ziumban √©s vasban. K√∂nnyen em√©szthet√Ķ, nagy mennyis√©g√Ľ pektint tartalmaz. Antioxid√°ns tartalma seg√*thet a t√ľd√Ķ- √©s em√©szt√Ķszervi daganatosbetegs√©gek megel√Ķz√©s√©ben, er√Ķs√*ti azimmunrendszert, v√©d a szabadgy√∂k√∂k ellen.

Csek√©ly energia- √©s magas rosttartalma ide√°lis fogy√≥k√ļr√°s √©lelmiszerr√© teszi (6-7 sz√°zal√©k cukor van benne). K-vitamin-tartalma a csontok er√Ķs√*t√©s√©hez j√°rul hozz√°. A benne l√©v√Ķ karotin a szem eg√©szs√©g√©t √Ķrzi, √©s ausztr√°liai kutat√°sok szerint cs√∂kkenti a b√Ķrr√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. Fogyaszt√°sa a tapasztalatok szerint el√Ķny√∂s a cukorbetegek sz√°m√°ra, mert hozz√°j√°rul a v√©rcukorszint szab√°lyoz√°s√°hoz.
Hogyan fogyasszuk?

http://media.hazipatika.com/cikkek/main/28/5828//5828_2.jpg Level√©b√Ķl a spen√≥thoz (parajhoz) hasonl√≥ f√Ķzel√©k f√Ķzhet√Ķ, ak√°r ugyanazon recept alapj√°n, a leveleinek nyele pedig a sp√°rg√°hoz vagy a rebarbar√°hoz hasonl√≥an k√©sz√*thet√Ķ el. Remek√ľl √*zes√*thet√Ķ fokhagym√°val, ami tov√°bb fokozza √©tkez√©si √©rt√©keit. Nemcsak f√Ķzel√©k, hanem olaszos rakott t√©szta, kr√©mleves, veget√°ri√°nus fas√*rt, sal√°ta is k√©sz√ľlhet bel√Ķle.

A tiszt√*t√°s√°ra nagy gondot kell ford√*tani, levelenk√©nt, t√∂bbsz√∂r √°t kell mosni, mivel f√∂lddel szennyezett lehet, illetve a levelek k√∂zt megb√ļjhat csiga, bog√°r is. √Črdemes a lev√©llemezeket a ny√©lt√Ķl illetve a vastag f√Ķerezett√Ķl k√ľl√∂nv√°lasztani, mert ez ut√≥bbiak megpuh√*t√°s√°hoz t√∂bb f√Ķz√Ķid√Ķre van sz√ľks√©g. K√°r lenne azonban kidobni, mert ezek is kiv√°l√≥ alapanyagok: levest, rakott √©telt, p√°rolva k√∂retet stb. k√©sz√*thet√ľnk bel√Ķl√ľk, s√Ķt, nemcsak s√≥san, hanem a rebarbar√°hoz hasonl√≥an, desszerthez (komp√≥tnak, s√ľtem√©nybe) is fel lehet haszn√°lni ezeket.

Tippek-tan√°csok

Alaposan megmosva, f√≥li√°ba vagy j√≥l z√°r√≥d√≥ m√Ľanyag ed√©nybe t√©ve n√©h√°ny napig h√Ľt√Ķszekr√©nyben is meg√Ķrzi a frissess√©g√©t.
Kiskerttulajdonosoknak k√ľl√∂n√∂sen aj√°nlhat√≥, hogy egy-k√©t sornyi m√°ngoldot is vessenek, mert akkor √©ri el a leghaszn√°lhat√≥bb nagys√°g√°t, amikor a spen√≥t m√°r el√©rett, √*gy eg√©szen √Ķszig nem fogy ki a csal√°d az ilyen jelleg√Ľ, eg√©szs√©ges f√Ķzel√©k-alapanyagb√≥l.
Ha nagyobb mennyis√©get szedhet√ľnk bel√Ķle, p√°rolva, f√Ķzve le is fagyaszthat√≥, √*gy t√©len is rendelkez√©sre √°ll majd. A H√°ziPatika Eg√©szs√©greceptek rovat√°ban R√≥k√°n√© Ol√°h L√*dia olvas√≥nk egy k√ľl√∂nleges z√∂lds√©ges rizs receptj√©t osztotta meg vel√ľnk, amelyhez a m√°ngold lev√©lnyelei is j√≥l felhaszn√°lhat√≥k. √Črdemes kipr√≥b√°lni.

Forr√°s:H√°zipatika.com

hani
2011-06-02, 13:02
Kapocsolatot találtak a tesztoszteronszint és az alvásmennyiség között
A kialvatlans√°g drasztikusan cs√∂kkenti a fiatal f√©rfiak tesztoszteronszintj√©t - √°ll√*tj√°k amerikai szerz√Ķk az egyik legrangosabb orvosi hetilap, a Journal of the American Medical Association (JAMA) leg√ļjabb sz√°m√°ban.


Egyre t√∂bb vizsg√°lat utal r√°, hogy a kev√©s √©s rossz min√Ķs√©g√Ľ alv√°s megzavarja a hormonh√°ztart√°st. Eve Van Cauter √©s munkat√°rsai a Chicagoi Egyetemen egy h√©ten √°t tart√≥, r√©szleges alv√°smegvon√°s hat√°s√°t vizsg√°lt√°k fiatal f√©rfiakban.
A vizsg√°latban r√©szt vev√Ķ t√*z fiatal f√©rfi √°tlag√©letkora 24 √©v volt, sov√°ny testalkat√ļak √©s eg√©szs√©gesek voltak, √©s nem szenvedtek hormon√°lis vagy pszichi√°triai betegs√©gben vagy alv√°szavarban. A laborat√≥riumban v√©gzett vizsg√°lat sor√°n h√°rom √©jszak√°n √°t ak√°r t√*z-t√*z √≥r√°t is alhattak, majd nyolc √©jszak√°n √°t √∂t √≥r√°n√°l kevesebbet. Mindk√©t f√°zis utols√≥ 24 √≥r√°j√°ban 15-30 percenk√©nt v√©rt vettek t√Ķl√ľk.
A kialvatlans√°g hormon√°lis hat√°sa m√°r egy h√©t ut√°n megmutatkozott. Az √∂t√≥r√°s √©jszak√°k 10-15 sz√°zal√©kkal cs√∂kkentett√©k a tesztoszteronszintet, amely a kialvatlan napok m√°sodik fel√©ben, d√©lut√°n 2 √©s este 10 k√∂z√∂tt volt a legalacsonyabb. A f√©rfiakat a vizsg√°lat sor√°n hangulatuk √©s √©leterej√ľk v√°ltoz√°sair√≥l is kik√©rdezt√©k. Valamennyien arr√≥l sz√°moltak be, hogy a tesztoszteronszint cs√∂kken√©s√©vel p√°rhuzamosan romlott a k√∂z√©rzet√ľk, √©s az alv√°smegvon√°sos napok sor√°n egyre rosszabb volt a hangulatuk √©s az er√Ķnl√©t√ľk.

A tesztoszteronhi√°ny alacsony energiaszinttel j√°r
Az alacsony tesztoszteronszintnek sz√°mos negat√*v k√∂vetkezm√©nye van a fiatal f√©rfiak sz√°m√°ra, √©s nem csak a szexu√°lis viselked√©s √©s nemz√Ķk√©pess√©g szempontj√°b√≥l. A megfelel√Ķ tesztoszteronmennyis√©g kritikus a megfelel√Ķ er√Ķnl√©thez, izomt√∂meghez √©s csonts√Ľr√Ľs√©ghez is. A tesztoszteronhi√°ny alacsony energiaszinttel, cs√∂kkent libid√≥val, rossz koncentr√°ci√≥s k√©pess√©ggel √©s f√°rad√©konys√°ggal, tov√°bb√° rosszabb k√∂z√©rzettel √©s cs√∂kkent √©leter√Ķvel j√°r.
A kutatók szerint a vizsgálatban tapasztalt tesztoszteronszint-csökkenés 10-15 évnyi öregedés hatásának felel meg. A férfiak tesztoszteronszintje ugyanis az öregedés során évente 1-2 százalékkal csökken.

Forr√°s: origo

hani
2011-06-03, 17:18
Sz√ľl√©s ut√°n megnagyobbodik a n√Ķk agya.
A Maryland √°llambeli Pszichi√°triai Int√©zet kutat√≥i 19 nemr√©giben sz√ľlt n√Ķ agy√°r√≥l alkottak k√©pet p√°r h√©ttel a sz√ľl√©st k√∂vet√Ķen. H√°rom, majd n√©gy h√≥nap eltelt√©vel tov√°bbi felv√©teleket k√©sz√*tettek. Azok √∂sszehasonl√*t√°s√°n√°l azonnal felt√Ľnt nekik a k√∂zt√ľk l√©v√Ķ k√ľl√∂nbs√©g - tud√≥s√*t a Die Welt c√*m√Ľ n√©met lap internetes kiad√°sa.
A kor√°bbi vizsg√°latok √°llatokn√°l m√°r kimutatt√°k, hogy az anyas√°ggal √∂sszef√ľgg√Ķ hormonok, √*gy az √∂sztrog√©n, prolaktin √©s oxitocin megv√°ltoztatja az anya√°llatok agy√°nak fel√©p√*t√©s√©t √©s a n√Ķst√©nyek viselked√©s√©t is. Emberek eset√©ben azonban nem lehet megmondani, hogy az agy n√∂veked√©se okozza-e a n√Ķk viselked√©s√©nek megv√°ltoz√°s√°t, vagy pedig ford√*tva, a viselked√©s van hat√°ssal az agyra - mondta Pilyoung Kim, az amerikai National Institute of Mental Health idegkutat√≥ja, a kutat√°s vezet√Ķje.
A sz√ľrke√°llom√°ny t√∂mege h√°rom k√ľl√∂nb√∂z√Ķ ter√ľleten n√Ķtt meg. Ezek egyike az amygdala, amelyet az agy √©rzelmek√©rt felel√Ķs r√©gi√≥j√°nak tartanak. Itt keletkezik p√©ld√°ul az √∂r√∂m √©s a f√©lelem, de ez teszi √©less√© az √©rz√©keket v√©sz eset√©n is.
Ha vesz√©ly k√∂zeleg, az amygdala tudatja ezt a hipotalamusszal - ez a ter√ľlet is megnagyobbodott a kismam√°kn√°l. A harmadik pedig a k√∂zvetlen√ľl a homlok m√∂g√∂tt elhelyezked√Ķ prefront√°lis kortex volt, amely a probl√©mamegold√°s√©rt felel. Az √©rintett ter√ľletek teh√°t mind hasznosak az any√°nak a csecsem√Ķ ell√°t√°sa szempontj√°b√≥l.

Memo

hani
2011-06-07, 17:14
√Čs azt tudtad...

...hogy a cukorp√≥tl√≥k sz√©nhidr√°ttartalm√°t be kell sz√°m√*tani a cukorbeteg di√©t√°ba, m√*g az √©des√*t√Ķszerekn√©l ilyen probl√©ma nincs?
...hogy az √©des√*t√Ķszereket √°ltal√°ban egy√ľtt alkalmazz√°k egy term√©ken bel√ľl, mert n√∂velik egym√°s √©des√*t√Ķ erej√©t?
…hogy a PKU -ban (fenilketonuria) szenved√Ķ betegek nem fogyaszthatnak aszpart√°mot?
...hogy a cukorpótlók nagy mennyiségben való fogyasztása hasmenést, haspuffadást válthat ki?
...hogy az els√Ķ √©des√*t√Ķszert 1879-ben √°ll√*tott√°k el√Ķ, ami akkoriban nagy ellen√°ll√°st v√°ltott ki az emberekb√Ķl?

Az √©des√*t√©s √ļj lehet√Ķs√©gei:

Az √©des√*t√Ķszerek √©s cukorp√≥tl√≥k

Az √©des √*z szeretete mindig jellemz√Ķ volt az emberis√©gre: √©vezredekkel ezel√Ķtt n√∂v√©nyi r√©szekb√Ķl √©s term√©sekb√Ķl kinyert √©des √*zzel, majd k√©s√Ķbb a m√©zzel el√©g√*tett√©k ki ez ir√°nti v√°gyaikat. Cukorgy√°rt√°sr√≥l a 4.-7. sz√°zadt√≥l besz√©lhet√ľnk. Ekkor Indi√°ban a cukorn√°d s√Ľr√Ľre f√Ķz√∂tt lev√©t, a n√°dm√©zet haszn√°lt√°k alapanyagk√©nt. A cukor el√Ķsz√∂r luxusterm√©knek sz√°m√*tott √©s csak lassank√©nt h√≥d√*totta meg a vil√°got. M√*g a 20. sz√°zadban m√°r nem csup√°n cukor √©s m√©z √°llt rendelkez√©sre, hanem egy√©b alternat√*v√°k is helyet kaptak a t√°pl√°lkoz√°s ter√ľlet√©n. Az Eur√≥pai √Člelmiszer-biztons√°gi Hat√≥s√°g (EFSA) √©rt√©kel√©se szerint – a javasolt hat√°r√©rt√©kek figyelembev√©tel√©vel – az enged√©lyezett √©des√*t√Ķszerek √©s cukorp√≥tl√≥k fogyaszt√°sa biztons√°gos.

A mesters√©ges √©des√*t√Ķszerek

A mesters√©ges √©des√*t√Ķszerekkel √ļj utak ny√*ltak meg az √©des√*t√©s ter√©n. Energia√©rt√©k√ľk elhanyagolhat√≥, nem jelentenek energiat√∂bbletet a szervezetnek, ez√©rt j√≥ kieg√©sz√*t√Ķi a testt√∂meg- cs√∂kkent√Ķ √©trendnek, de s√ļlyveszt√©s csak akkor √©rhet√Ķ el, ha az √©letm√≥d is v√°ltozik. Nem befoly√°solj√°k a v√©rcukorszintet, √*gy j√≥l alkalmazhat√≥ak cukorbetegek di√©t√°j√°ban is.
A mesters√©ges- vagy m√°s n√©ven intenz√*v √©des√*t√Ķszerek k√∂r√ľl mindig ott lebegett a k√©ts√©g. Els√Ķk√©nt a szacharin ker√ľlt el√Ķ√°ll√*t√°sra 1879-ben Constantin Fahlberg orosz sz√ľlet√©s√Ľ k√©mikus √°ltal. √Čdes√*t√Ķ hat√°sa 300-szor nagyobb a r√©pacukor√©n√°l. Ha a szacharinnal √©des√*tett √©telt forraljuk, keserny√©s, f√©mes ut√≥√*z keletkezik. Az Eur√≥pai √Člelmiszer-biztons√°gi Hat√≥s√°g √°ltal javasolt napi beviteli maximuma (ADI = Acceptable Daily Intake) 5 mg /testt√∂megkilogramm.

A ciklam√°tot 1940-ben fedezt√©k fel, 30-szor √©desebb a r√©pacukorn√°l. Mivel h√Ķstabil, b√°tran haszn√°lhat√≥ √©telk√©sz√*t√©shez, bef√Ķz√©shez. Napi javasolt beviteli maximuma 11 mg/ testt√∂megkilogramm.
Az aszpart√°m √©des√*t√Ķ ereje 200-szor nagyobb a r√©pacukor√©n√°l, h√Ķ√©rz√©keny, √*gy f√Ķk√©nt italok √©s gy√ľm√∂lcsk√©sz√*tm√©nyek √©des√*t√©s√©re szolg√°l. Az aszpart√°mot PKU-ban (fenilketonuria – anyagcsere betegs√©g) szenved√Ķ betegek nem fogyaszthatj√°k. Mivel a szervezetben hasznosul√≥ k√©t aminosavb√≥l √°ll, energi√°t is szolg√°ltat. E k√∂r√ľl az √©des√*t√Ķszer k√∂r√ľl folyik a legnagyobb vita: a szakemberek egy r√©sze szerint √°rtalmatlan, m√°sok szerint r√°kos megbeteged√©seket, korasz√ľl√©st okoz. Az aszpart√°m egyike a legalaposabban bevizsg√°lt √©lelmiszer-√∂sszetev√Ķknek, melynek biztons√°gos fogyaszt√°s√°t nagysz√°m√ļ tanulm√°ny t√°masztja al√°. Az EU-ban szabadon forgalmazhat√≥.
Az aceszulf√°m-K √©des √*ze szempontj√°b√≥l hasonl√≥ az aszpart√°mhoz, h√Ķstabil √©s nincs mell√©k√*ze. ADI-je 15 mg/ testt√∂megkilogramm.
Jellemz√Ķen ebb√Ķl a n√©gy √©des√*t√Ķszerb√Ķl √°llnak a boltokban kaphat√≥, fant√°zianevekkel ell√°tott term√©kek, amelyeket tabletta, folyad√©k vagy por form√°j√°ban lehet megv√°s√°rolni.
Ezeken k√*v√ľl az √©des√*t√Ķszerek csoportj√°ba sorolhat√≥ m√©g a kev√©sb√© ismert taumatin, neoheszperidin DC, szukral√≥z, √©s aszpart√°m-aceszulf√°m s√≥.
A taumatin teljesen term√©szetes anyag: egy Nyugat-Afrik√°ban honos cserje gy√ľm√∂lcs√©b√Ķl, a katemf√©b√Ķl vonj√°k ki. √Čdes√*t√Ķ ereje 3000-szerese a r√©pacukor√©nak. √Črdekess√©ge, hogy er√Ķs√*ti az √*z√©rz√©kel√©st, √©s √*zm√≥dos√*t√≥ hat√°sa is van.
A neoheszperidin DC egy intenz√*v szer, amelyet a narancsh√©j term√©szetes keser√Ľ anyag√°nak l√ļgos kezel√©s√©vel √©s hidrog√©nez√©s√©vel √°ll√*tanak el√Ķ. √Čdes√*t√Ķ hat√°sa 1500-1800-szorosa a r√©pacukor√©nak. El√Ķnye, hogy nem sz√*v√≥dik fel, √©s rendk√*v√ľl h√Ķstabil.
A szukral√≥z p√°r √©ve ker√ľlt az enged√©lyezett √©des√*t√Ķszerek list√°j√°ra. V√*zben j√≥l old√≥dik, h√Ķstabil √©s 600-szor √©desebb a r√©pacukorn√°l. K√©miai szerkezete hasonl√*t a krist√°lycukor√©hoz, azzal a k√ľl√∂nbs√©ggel, hogy molekul√°j√°ban n√©h√°ny kl√≥ratom is tal√°lhat√≥. ADI-je 15 mg/ testt√∂megkilogramm.
Az aszpart√°m-aceszulf√°m s√≥ 64%-ban aszpart√°mb√≥l √©s 36%-ban aceszulf√°mb√≥l √°ll. √ćze nagyon hasonl√≥ a cukorhoz, mell√©k√*ze nincs. Az aszpart√°m felsz√*v√≥dik a szervezetben, m√*g az aceszulf√°m a vizelettel v√°ltozatlan form√°ban ki√ľr√ľl.
A fentebb eml√*tett √©des√*t√Ķszereken k√*v√ľl, napjainkban v√°lt egyre n√©pszer√Ľbb√© a sztevia, m√°s n√©ven j√°zminpak√≥ca vagy Stevia rebaudiana Bertioni. K√∂z√©p- √©s D√©l-Amerik√°ban √Ķshonos, az itt √©l√Ķ indi√°nok m√°r √©vsz√°zadok √≥ta haszn√°lj√°k √©des√*t√©sre √©s gy√≥gy√*t√°sra a n√∂v√©ny leveleit. A kivont hat√≥anya h√Ķstabil szteviagl√ľkozidokat tartalmaz, amelyek 250-300-szor √©desebbek a r√©pacukorn√°l, m√*g a lev√©l 30-szor √©desebb. A n√∂v√©nyben sz√°mos √°sv√°nyi anyag √©s vitamin is tal√°lhat√≥. Amerik√°ban √©s √Āzsi√°ban m√°r t√∂bb √©vtizede enged√©lyezett √©des√*t√Ķszer. Az Eur√≥pai Uni√≥ban jelenleg nem enged√©lyezett, az erre vonatkoz√≥ k√©relmek m√©g v√©lem√©nyez√©s, elj√°r√°s alatt √°llnak. √Čppen ez√©rt, b√°r Magyarorsz√°gon is hozz√°f√©rhet√Ķk a szab√°lytalanul forgalmazott sztevia-k√©sz√*tm√©nyek, megv√°s√°rl√°suk nem aj√°nlott.

A cukorpótlók

A cukorp√≥tl√≥k vagy cukorhelyettes√*t√Ķ anyagok energia√©rt√©ke azonos a cukor√©val, de el√Ķny√ľk, hogy a szachar√≥zn√°l kisebb m√©rt√©kben, viszont elh√ļz√≥d√≥bban emelik a v√©rcukorszintet. Ezek a k√©sz√*tm√©nyek j√≥l alkalmazhat√≥ak azokn√°l a term√©kekn√©l, ahol a cukor t√∂mege n√©lk√ľl√∂zhetetlen, mint pl.: pisk√≥t√°kban, lekv√°rokban, csokol√°d√©kban. Fontos tudni, hogy ezeknek a term√©keknek is k√∂zel azonos az energia √©rt√©ke, mint a hagyom√°nyos k√©sz√*tm√©nyek√©, ez√©rt f√Ķk√©nt norm√°l tests√ļly√ļ embereknek javasolt a fogyaszt√°suk, kis mennyis√©gben. Mivel a cukorp√≥tl√≥k sz√©nhidr√°tok, a cukorbeteg di√©t√°ba be kell sz√°m√*tani az elfogyasztott mennyis√©get. √Čdes√*t√Ķ erej√ľk 0,4-1-szeres a r√©pacukorhoz k√©pest, √*gy a hasonl√≥ √©des√*t√Ķ hat√°s el√©r√©s√©hez van, hogy k√©tszer annyi sz√ľks√©ges bel√Ķle.
A k√©t legismertebb cukorhelyettes√*t√Ķ a frukt√≥z √©s a szorbit.
A frukt√≥z, vagy m√°s n√©ven gy√ľm√∂lcscukor 30-50%-kal √©desebb a r√©pacukorn√°l, naponta maximum 50 g fogyaszthat√≥ bel√Ķle.
A szorbit √©des√*t√Ķ ereje csup√°n a r√©pacukor 30-50%-a, napi maxim√°lis adagja 30-50g. T√ļlzott fogyaszt√°sa haspuffad√°st √©s hasmen√©st okozhat.
Napjainkban v√°lt ismertt√© sz√©lesebb k√∂rben a xilit vagy ny√*rfacukor. A ny√*rfacukor a xil√°nb√≥l sz√°rmaz√≥ cukoralkohol, amelyb√Ķl hidrog√©nez√©s √ļtj√°n √°lltj√°k el√Ķ a xilitet. Nem csup√°n a ny√*rfa k√©rg√©ben, de a kukoricacs√Ķben, a szalm√°ban √©s a mandula h√©j√°ban is megtal√°lhat√≥. √Čdes√*t√Ķ ereje a cukor√©val azonos, viszont el√Ķnye, hogy energiatartalma csup√°n k√©tharmada. S√ľt√©sn√©l, f√Ķz√©sn√©l a recept szerinti cukormennyis√©gnek megfelel√Ķen adagolhat√≥. T√ļlzott fogyaszt√°sa hasmen√©st, haspuffad√°st v√°lthat ki az arra √©rz√©keny egy√©nekn√©l. Sz√©nhidr√°t besz√°m√*t√°ssal a cukorbetegek di√©t√°j√°ba is beilleszthet√Ķ.

Szab√°lyoz√°sok

Ha √©des√*t√Ķszert vagy cukorp√≥tl√≥t adnak egy term√©khez, a c√*mk√©n fel kell t√ľntetni jelenl√©t√ľket. Az „√Ėsszetev√Ķk” felirat ut√°n mennyis√©gileg cs√∂kken√Ķ sorrendben szerepelnek az √©lelmiszer hozz√°val√≥i. Ezeket az anyagokat √°ltal√°ban a nemzetk√∂zileg is elismert „E” jel√∂l√©ssel √*rj√°k a csomagol√°sra. Az E 950 - 968 k√∂z√∂ttiek jel√∂lik az √©des√*t√Ķszereket √©s cukorp√≥tl√≥kat (kiv√©tel ez al√≥l a szorbit √©s a mannit, amelyek jel√∂l√©se E 420, illetve E 421).
√Čdes√*t√Ķszerek csak a Magyar √Člelmiszerk√∂nyvben l√©v√Ķ t√°bl√°zatban felsorolt √©lelmiszerekhez, az ott megadott mennyis√©gben haszn√°lhat√≥k fel, √©des√*t√©si c√©lokra. Ha a term√©k hozz√°adott cukrot √©s √©des√*t√Ķszert is tartalmaz, a term√©ken fel kell t√ľntetni a „cukorral √©s √©des√*t√Ķszerrel” kifejez√©st.

Az Eur√≥pai √Člelmiszer-biztons√°gi Hivatal √°ll√°spontja szerint az enged√©lyezett √©des√*t√Ķszerek √©s cukorp√≥tl√≥k – a meghat√°rozott mennyis√©gben – biztons√°ggal fogyaszthat√≥k. Els√Ķsorban azonban a cukorbetegek √©s fogyni v√°gy√≥k r√©sz√©re aj√°nlott az alkalmaz√°suk.

Forrás: Táplálkozási Akadémia

hani
2011-06-08, 12:02
T√∂bb a m√©reganyag szervezet√ľnkben, mint kor√°bban hitt√©k

A kor√°bbi vizsg√°latok al√°becs√ľlt√©k az emberek √°ltal a t√°pl√°l√©kkal elfogyasztott, eg√©szs√©gk√°ros√*t√≥ hat√°s√ļ biszfenol A (BPA) mennyis√©g√©t - √°ll√*tj√°k amerikai kutat√≥k. A BPA els√Ķsorban a nemi hormonok "ut√°nz√°sa" r√©v√©n fejti ki k√°ros hat√°s√°t.


A Missouri Egyetem kutat√≥i √∂sszehasonl√*tott√°k a BPA koncentr√°ci√≥j√°t olyan egerek v√©r√©ben, amelyeknek a t√°pl√°l√©kba keverve folyamatosan adagolt√°k a vegy√ľletet, illetve olyanokban, amelyek - a laborat√≥riumi vizsg√°latok sor√°n hagyom√°nyosan alkalmazott m√≥don - csak egy alkalommal kaptak nagyobb mennyis√©g√Ľ BPA-t.
Az el√Ķbbi csoportban l√©nyegesen nagyobb mennyis√©gben sz√*v√≥dott fel √©s halmoz√≥dott fel a BPA akt√*v form√°ja, amely a szteroidhormonok receptoraihoz kapcsol√≥dva megzavarhatja az √∂sztrog√©n, a tesztoszteron √©s a pajzsmirigy-hormonok m√Ľk√∂d√©s√©t, √©s genetikai mut√°ci√≥kat is el√Ķid√©zhet.

Az Environmental Health Perspectives c√*m√Ľ szaklapban k√∂zz√©tett vizsg√°lat az els√Ķ, amelyben a BPA koncentr√°ci√≥j√°t a vegy√ľlettel val√≥ rendszeres, mindennapi tal√°lkoz√°st k√∂vet√Ķen vizsg√°lt√°k meg.
A kutat√°st vezet√Ķ Cheryl Rosenfeld szerint ez a vizsg√°lat jobban t√ľkr√∂zi az emberekre jellemz√Ķ val√≥s helyzetet, mint a kor√°bbi vizsg√°latok.
A BPA sz√°mtalan m√Ľanyag palackban, ed√©nyben, dobozban, cumis√ľvegben megtal√°lhat√≥, amelyekb√Ķl beold√≥dhat a t√°rolt √©lelmiszerbe, folyad√©kba, ez√©rt a legt√∂bb ember rendszeresen, naponta t√∂bbsz√∂r is tal√°lkozik a vegy√ľlettel.
√Čvente t√∂bb mint 8 milli√°rd tonna BPA-t √°ll√*tanak el√Ķ, √©s becsl√©sek szerint az USA lakoss√°g√°nak 90 sz√°zal√©k√°ban kimutathat√≥ mennyis√©gben jelen van.

Forr√°s: origo